vissza a cimoldalra
2020-01-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10440)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3630)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62043)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1383)
Plácido Domingo (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4659)
Milyen zenét hallgatsz most? (25049)
Lehár Ferenc (682)
Társművészetek (1575)
Operett, mint színpadi műfaj (4202)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1845)
Franz Schmidt (3505)
Palcsó Sándor (277)
Pantheon (2508)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3046)
Élő közvetítések (8348)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

95   Búbánat • előzmény94 2008-11-24 10:50:00
Látom, Hruby Edit énekli Cibolettát. Még nem láttam ezt a debreceni produkciót, de ami késik, az nem műlik... Nagyon kíváncsi vagyok az énekes-gárdára!Többek között a Cibolettát alakító Hruby Editre, akire korábbról inkább az operaszínpadon nyújtott teljesítményére emlékezem vissza szívesen. Annak idején Britten: Peter Grimes Kocsmatündére alakításával "vett le a lábamról". Ebben a szerepében figyeltem fel rá, s aztán jött a többi kisebb-bagyobb karakterszerep. Tény, hogy teljes operettben, mint szubretthez, még nem volt hozzá szerencsém. Úgyhogy akkor irány: Debrecen, jöjjön az amúgy kedvelt Egy éj Velencében, melyet legutóbb vagy két éve, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon élvezhettem Zsadon Andreáék "vándor" produkciójában.
94   frushena 2008-11-24 00:33:55
STRAUSS : Egy éj Velencében

Operett Debrecenben



Urbino hercege bankettet ad, ahová meghívja a város tanácsosait. A szenátorok reszketnek, mert a herceg köztudottan nagy nőcsábász, ezért ijedtükben és féltékenységüktől vezérelve távol maradnak a díszvacsorától. Itt kezdődik a bonyodalom, melynek kibontakozása során végül a herceg kezéből két nő (Annina, a bájos halászlány és az előkelő szépségű Barbara, Delaqua szenátor hitvese) is kicsúszik: a csábító ez egyszer a rövidebbet húzza.

Hercegek, grófok, szenátorok, tüneményes szépségű hölgyek, lagúnák, báltermek, gondolán ringó szerelmesek, hullámok csobbanása. A XVIII. századi Velencébe kalauzol minket az ifjú Strauss. Az egész Strauss-történet úgy száznyolcvan évvel ezelőtt kezdődött. A nevezetes „táncoló kongresszus" utáni éveket a finom bájjal biedermeiernek, kritikus fintorral Vormärznek nevezett politikai repressziók kora követte, melynek művészi folytatása a romantika lett. Schubert és Beethoven még él, Rossini nevét már ismeri Európa, Verdi és Wagner még nem aratott babérokat, de Paganinit már virtuózként ünneplik. Döbling, Hernals, Hietzing kávéházaiban pedig egy démon hegedül, aki hangszerével táncra perdíti a világot.

Nem Johann Strauss találta fel a keringőt, de ő találta ki, hogyan hódíthatja meg a bécsi valcer a biedermeier korát: a keringő megszállottságával, boldogságával és eksztázisával! „Egy Strauss-keringőben több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában" - írták akkoriban a lapok. - „Az ördög tánca ez, amikor hangjegy-ördögök vibrálnak lábaink körül, melyeket a keringő koronázatlan királya hintett el, hogy egymást illetlenül szorosan átkarolva repüljünk tova!"

Ő volt a „valcerkirály". Művei közül a keringők a legjelentősebbek. Nevéhez fűződött az ún. táncoperett megteremtése, ahol a tánczene hordozta a teljes színpadi cselekményt. Színpadi művei közül a legmaradandóbb A denevér, az Egy éj Velencében (melyet részben Sopronban komponált), a Bécsi vér és A cigánybáró című operett (ez utóbbi Jókai Mór elbeszélése alapján készült). Nagyszámú keringője közül a legismertebb a Kék Duna és a Mesél a bécsi erdő, de maradandóak polkái, francia négyesei és indulói is. Oly különböző zenei óriások, mint Richard Wagner, Johannes Brahms, Richard Strauss és Maurice Ravel csodálták zeneszerzői tehetségét.

Művei színrevitelekor a rendező mellett a koreográfusnak is meghatározó szerepe van: a tánc dramaturgiai szerepet tölt be a cselekményvezetésben. A Csokonai Színház előadásának rendezője Szűcs Gábor, a székesfehérvári Vörösmarty Színház művészeti vezetője lesz, akiről tudható, hogy nem idegen tőle a koreográfusi munka sem.

Johann Strauss muzsikája pompásan sugározza a kor Velencéjének érzéki, rokokó világát. Könnyed, kultúrált, szórakoztató történetre, igényes zenei élményre számíthat a közönség: hangzás és látvány, dal és tánc csodálatos egységére, a boldog békeidők magával ragadó hangulatára.

Johann Strauss: EGY ÉJ VELENCÉBEN

F.Zell és R.Genée vígoperája

Átirat: Ernst Marischka Zeneileg színpadra
átírta: Erich Wolfgang Korngold
Fordította: Csikós Attila

Vezényel: Blázy Lajos
Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar
és a Csokonai Színház Énekkara

Karigazgató: Pálinkás Péter

Guido, Urbinó hercege: Kóbor Tamás/Urbán Nagy Róbert
Bertolomeo Delacqua, Velence szenátora: Bátki Fazekas Zoltán/Cseh Antal
Stefano Barbaruccio, Velence szenátora: Dánielfy Zsolt
Testaccio szenátor: Garay Nagy Tamás
Barbara, Delacqua neje: Ducza Nóra/Stefanik Márta
Agricola, udvarhölgy: Mercs Angéla
Annina, halászlány, Barbara tejtestvére: Balog Tímea/Szeredy Krisztina
Caramello, a herceg borbélya: Domoszlai Sándor/Urbán Nagy Róbert
Pappacoda, makaróniszakács: Böjte Sándor/Kiss Tivadar
Ciboletta, Delacquaék szakácsnője: Hruby Edit/Stefanik Márta
Herold: Kovács Levente
Enrico, tengerésztiszt, Delacqua unokaöccse: Udvarhelyi Péter
Centurio, a herceg apródja: Sarkadi Gyula
Balbi, a herceg szolgálója: Kovács Levente

Tánckar: Endi András, Markovics Erika, Pozsonyi Ágnes, Pozsonyi Zsófia, Steuer Tibor, Trenyisán Ádám, Trenyisán Csaba,
Zádor Lívia
Korrepetítorok: Gyülvészi Péter, Sörös Cecília, Kunsági István
Díszlet: Bátonyi György
Dramaturg: Csikós Attila
Jelmez: Győri Gabi
Koreográfus: Fekete Miklós
Ügyelő: Ury Tibor
Súgó: Sz. Gile Éva
Rendezőasszisztens: Iványi Csilla, Karl József

Rendező: Szűcs Gábor
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Operavizsga Fesztivál"
A Drezdai Zeneművészeti Főiskola előadása
MILHAUD: Le pauvre matelot
PUCCINI: Gianni Schicchi

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Rácz Ottó (oboa), Kovács Zoltán (fagott), Soltész Ágnes (hegedű), Pólus László (cselló), Kiss Sándor (klarinét)
Magyar Állami Operaház Zenekara
vezényel: Stefan Soltész
PROKOFJEV: I. (D-dúr, „Klasszikus”) szimfónia, Op. 25
HAYDN: B-dúr sinfonia concertante, Hob I:105
WEBER: f-moll klarinétverseny (op.73)
HINDEMITH: Szimfonikus metamorfózisok Carl Maria von Weber témáira

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szappanos Tibor (tenor), Tekula Endre (kürt), Tóka Ágoston (orgona)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Kovács János
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
BRITTEN: Szerenád
SAINT-SAËNS: 3. (c-moll) szimfónia, op. 78 („Orgona”)


19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

LUX:NM:
Ruth Velten (szaxofon), Florian Juncker (harsona), Silke Lange (harmonika), Sebastian Berweck (zongora), Zoé Cartier (cselló), Martin Offik (hangmérnök)
"Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2020" - Anamorphoses
LAURA MELLO: Pidg In Note Out
JUDIT VARGA: Anamorphoses
LISA STREICH: MOLE’S BREATH
SARAH NEMTSOV: Journal
OXANA OMELCHUK: 5 Widmungen an die verborgenen Empfänger

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Hegedűs Endre, Hegedűs Katalin (zongora)
J.S. BACH: C-dúr zongoraverseny II. tétel, BWV 1061
MOZART: D-dúr szonáta, K. 448
CHOPIN: C-dúr rondó, op. 73
CHABRIER: España
RACHMANINOV: Románc (II. szvit), op. 17
BRAHMS: Változatok egy Haydn témára, op. 56b.

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Benjamin Beilman (hegedű)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Marek Janowski
BEETHOVEN: D-dúr hegedűverseny, op. 61
SCHUMANN: II. (C-dúr) szimfónia, op. 61
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
BIBER: Battalia (A csata) „Sonata di marche”
BEETHOVEN: c-moll vonósötös, op. 104 (a szerző átirata a c-moll op. 1, No. 3 zongorás trióból)
SOSZTAKOVICS: Kamaraszimfónia op. 110a (Rudolf Barshai átirata a 8. vonósnégyesből)
A mai nap
született:
1935 • Balassa Sándor, zeneszerző
1951 • Fischer Iván, karmester
elhunyt:
2014 • Claudio Abbado, karmester (sz. 1933)