vissza a cimoldalra
2018-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Kedvenc előadók (2820)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60479)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3930)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3508)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (616)
Lehár Ferenc (616)
Edita Gruberova (3050)
Élő közvetítések (6913)
Momus-játék (5424)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1201)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2604)
Opernglas, avagy operai távcső... (19942)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1318)
Franz Schmidt (3060)
Erkel Színház (8867)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4179)
Balett-, és Táncművészet (5473)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (633)
Simándy József - az örök tenor (515)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

135   Búbánat • előzmény133 2017-12-12 23:54:17

"Hector Berlioz francia romantikus zeneszerző híres műve, a Rákóczi induló egy korai kottájának facsimile kiadását jelentette meg a Balassi Kiadó. A kötetet, amelyben a mű keletkezési históriája is olvasható Bónis Ferenc Széchenyi-díjas zenetörténész tollából, tegnap mutatták be Budapesten."

A Rákóczi induló, amely Berlioz Faust elkárhozása című műve révén vált szimfonikus formában világhírűvé, valójában vándordallam volt. Története sokrétű, a Berlioz-alkotás két-, illetve négykezes zongoraletétje Erkel Ferenc hagyatékából került az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárába. Mint azt Bónis Ferenc a bemutatón elmondta, itt találta meg és most, mintegy másfél évtizedes pályázás után végre közreadhatja. A könyv megjelenése így a 2010-es Erkel Emlékév bevezető eseménye.

A kötet nemcsak a Bécsben megjelent Berlioz-kotta másolatát tartalmazza, hanem másokat is, amelyekből kiderül, hogy az indulót ihlető Rákóczi nóta gyökereinek - mint azt Bartók Béla kimutatta - török, rutén és román rokondallamai is ismertek. A 17. században már országszerte ismerték motívumait, közölte a Vietorisz, illetve a Kájoni kódex. A 18. században kedvelt nótája volt a cigányzenészeknek, így ismerhette meg Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert is, Bécs-szerte "magyarosként" játszott dallam volt.

Bónis Ferenc elmondta, hogy Berlioz - nem minden pontjában tényszerű, de irodalmi igényű - visszaemlékezése szerint Pest-Budára jövetele előtt egy műkedvelő beszélte rá, hogy a magyaroknak játsszék valami magyarosat, és egy kottagyűjteményt adott neki, amelyben talán ott lehetett Scholl Miklós, az Esterházy gyalogezred katona-karmesterének Festmarscha, a Rákóczi induló a katonazenész hangszerelésében.

Major Ervin, majd Szabolcsi Bence zenetörténeti kutatásai rávilágítottak, hogy az indulót nem Bécsben, hanem már Pesten komponálta a francia zeneszerző, két nappal koncertje előtt, s azt azután egy olyan kottában küldte meg Erkel Ferencnek, amelyben tudtára adja, hogy a darabot kiegészítette.

A Rákóczi induló dallamát Liszt és Erkel is feldolgozta, Berlioz változata a zeneszerző 1846 februári, pest-budai fellépése alkalmából keletkezett, majd a darabot beépítette a Faust elkárhozása című drámai oratóriumába.

/Zenetörténész a Rákóczi induló nyomában

2009. december 4. 15:10 MTI/

133   Búbánat 2017-12-12 23:09:49

Pesti Hírlap, 1890. május 10.

Berlioz „Rákóczy”- indulójának budapesti első előadásáról érdekes részleteket közöl a szerző, imént újból kiadott emlékirataiban.

Elmondja, mennyi nehézséggel jártak hangversenyének előkészületei, melyeket 1855. Pesten adott. A nemzeti színház zenekara nagyon kicsiny volt, a német színház zenészeinek pedig nem volt szabad ott játszaniuk. Végre a filharmóniai társulattól tizenkét kitűnő hegedűst kapott és be kell vallania, hogy az előadás egyike volt a legjobbaknak, a melyeket Pest valaha hallott. A műsor egyik száma volt a Rákóczy-induló átirata, mely most a „Faust-Iegenda“ első részének fináléját képezi. Ezt az átiratot Magyarországba való elutazása előtti éjjelen írta.

„Alig terjedt el Pesten, — így beszéli Berlioz tovább — e „honi“ zenedarab híre, forrni kezdett a hazafiak fantáziája. Mindenki azt kérdezte, vajon hogyan dolgoztam fel a híres témát, a melytől megdobban minden magyar szív és lelkesedést kelt benne. Sokan nyugtalankodtak és profnációtól tartottak. Ez az aggodalom jogosult volt, mert hiszen ismerünk átiratokat, változatokat, potpourrikat, a melyekben pompás dallamok silányul tönkre vannak téve. Horvát úr, egy napilap szerkesztője, meg tudta szerezni a kéziratot és azt alaposan megbírálta. Úgy látszik, nem volt vele megelégedve, mert így szólt hozzám: Ön piano vette a témát, holott mi hozzá vagyunk szokva, hogy fortissimo halljuk. — Igen ám, — felelém — a cigányoktól. Különben legyen nyugodt, majd jön olyan forte, a milyent még soha sem hallott. Ön nem jól olvasta. A hangverseny estéjén mégis nyugtalankodni kezdtem, mikor az ördöngös darabra került a sor. Az első ütemeket követő trombita-riadó után a fuvolák és klarinétok, a vonós hangszerek kísérete mellett halkan játszottak a témát. A közönség némán figyelt a váratlan felfogásra: de a midőn a hosszú crescendóban felhangzottak a téma töredékei, közbe pedig a nagy dob dörgött, utánozva a távoli csatazajt, mozgás keletkezett a teremben és a midőn a fékvesztett zenekar kiadta sokáig visszatartott teljes erejét, a falakat megreszkettette a riadó tetszészaj. E tüzes lelkek rajongása oly erővel tört ki, hogy rettegés fogott el, mert tudtam, hogy veszendőbe megy a darab befejezése, mivel a zenekar vihara nem bír megküzdeni ezzel a vulkanikus kitöréssel. Az indulót természetesen ismételni kellett és a közönség két másodpercig sem bírta magát visszatartani attól, hogy a „coda“ első ütemeibe dörgő tapssal bele ne zúduljon. Elképzelhető felindulásom és a mellékteremben éppen az izzadságot törültem homlokomról, a mikor hirtelen belép hozzám egy nyomorúságosan öltözött ember, akinek arcán különös kifejezés ült. Keblemre borult, megölelt, megcsókolt és könytelt szemekkel dadogta . „Ah, monsieur, moi hongrois . . . pauvre diable . . - pas parler francais .... un poco italiano . . . . Pardonnez, j’ ai compris votre canon .... oui, oui, grande bataille .... les allemands chiens.“ (Ah, uram, én magyar, szegény ördög vagyok .... nem beszélek franciául .... keveset olaszul .... Bocsásson meg, megértettem az ön ágyúját .... az, az, nagy csata .... a németek kutyák.)
És megdöngetve a mellét, folytatá: „Dans le coeur, moi .... je vous porte .... ah francais .... revolutions .... savoir faire la musique des revolutions.“ (Szívemben .... hordom önöket .... ah franciák .... forradalmak .... tudják csinálni a forradalom zenéjét.)

Nem kísérlem meg leírni ennek az embernek exaltációját, zokogását, fogcsikorgását: ez fönséges volt.

Természetes, hogy a Rákóczy-induló ezentúl programomnak állandó és legfőbb pontja volt.  

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Coincidance Tánctársulat
Simplicissimus Kamaraegyüttes (művészeti vezető: Németh Zsombor)
Vezényel: Dinya Dávid
"Szentivánéji balett"
PURCELL: A tündérkirálynő

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció Extra"
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"OrgonaExpedíció"

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Novák Zita, Szilvásy Viktória, Tury Enikő, Bugony Beatrix (hegedű)
Kóra Éva, Sörös Jenő (brácsa), Bartos Csaba, Dóczy Péter (gordonka), Boldoghy Kummert Péter (bőgő), Dallos Erika (zongora)
Benyus János, Benyus Péter (kürt)
Maros Ádám (vibrafon)
"Farsangi kavalkád - vidám színek a kamarazenében"
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
ERKEL: Hunyadi László - Palotás
VIVALDI: d-moll versenymű két hegedűre – adagio, allegretto
HAYDN: Esz-dúr versenymű két kürtre – adagio, allegretto
ROSSINI: Duó csellóra és bőgőre
BACH: h-moll szvitt – Polonaise, Badineri
GLENWORTH: Blues for Gilbert
NOVOTNY: A minute of news
PIAZZOLLA: Liebertango

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Giovanni Guzzo (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Budapesti Vonósok Kamarazenekar
koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly
SCHUBERT: c-moll vonósnégyes-tétel, D. 703 (kamarazenekari átirat)
MENDELSSOHN: d-moll kettősverseny hegedűre és zongorára
SCHUBERT: C-dúr vonósötös, D. 956 (kamarazenekari átirat)

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Ervin (zongora)
az Anima Musicae Kamarazenekar művészei
CLARA SCHUMANN: Három Románc hegedűre és zongorára Op. 22.
BRAHMS: d-moll hegedű zongora szonáta Op.108
ROBERT SCHUMANN: Esz-dúr zongoraötös

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ, Kupolaterem

Balázs János (zongora), Darko Brlek (klarinét), Gwendolyn Masin (hegedű)
A Cziffra Fesztivál Kamarazenekara
Koncertmester: Kállai Ernő
műsorvezető: Bősze Ádám
"Cziffra Fesztivál nyitókoncert"
MOZART: Divertimento, K. 136
WEBER: Klarinét-kvintett (Vonószenekari változat)
BLOCH: Nigun
RAVEL: Tzigane
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz
19:00 : Eszék
Dvorana Gradski vrt

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Trio Brio:
Fuyu Iwaki (hegedű), Mohl Gergely (cselló), Claudia Micheletti (zongora)
DVOŘÁK: B-dúr zongoratrió Nr.1, op.21
JOAQUÍN TURINA: h-moll zongoratrió Nr.2, op.76
PIAZZOLLA: Négy évszak Buenos Airesben
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)