vissza a cimoldalra
2017-12-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1223)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60226)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3862)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Lehár Ferenc (595)
Élő közvetítések (6764)
Operett, mint színpadi műfaj (3417)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2431)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2458)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (431)
Jacques Offenbach (467)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1144)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1209)
Franz Schmidt (2980)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2881)
A nap képe (2016)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (89)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4126)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (586)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6453)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

2982   macskás • előzmény2979 2017-05-22 23:40:49
:)
Mind a 2000 főnek remek hangja lehetett:)
2979   Beatrice 2017-04-26 14:30:45
Gruberova most Münchenben énekel Roberto Devereux-ket, nagy sikerrel. Az első előadás húsvét vasárnap volt, a második múlt szombaton. Az elsőn az első felvonás kicsit "bemelegítősnek" hangzott itt-ott (pár mellécsúszott vagy túl éles hang tekintetében), a másodikon nem hallottam ilyesmit, már az első felvonás is Gruberova fénykorát idézte. Sem hangi, sem fizikai állapota (pedig ebben a rendezésben térdelni, kúszni-mászni, összeesni is kell) nem utalt arra, hogy már elmúlt 70. Egyetlen helyen észleltem, a 2. felvonásban, hogy eggyel többször vett levegőt, mint korábban. A közönségre változatlanul óriási hatást tud gyakorolni.
Érdekesség, hogy az alakított figura (a már idős I. Angliai Erzsébet) kora nagyjából megfelel az énekesnő valódi korának.
A partnerei elég jók voltak. A kb. 2000 fős színházban senkinél nem tapasztaltam volumenproblémát, két nagyon különböző helyről hallgatva (galéria teteje ill. fszt. 2. sor). A címszerepben Charles Castronovo tulajdonképpen teljesítette a szerep követelményeit, de valahogy mégis némileg súlytalannak tűnt számomra. Az volt a benyomásom, hogy nincsen igazából meg a hangi súlya a szerephez, "felfújta" egy kicsit a hangját, hogy hallható legyen, és a hangzás nem volt elég gazdag felhangokban. Persze most egy ínyenc véleményét olvassátok, aki legalább egy tucat tenort hallott már élőben a szerepben. Szóval, nem volt ez olyan rossz, de messze nem érte el hangilag pl. Roberto Aronica, vagy színészileg Zoran Todorovich teljesítményét.
A tenor, akinek szerintem jelenleg Roberto szerepéhez ideálisan megvan a hangi súlya, hangszíne, valamint a belcanto-finomságokra való képessége is, az László Boldizsár. Remélem, nem iszom hiába előre a medve bőrére - június 24-én meghalljuk.
A királynő boldogtalan riválisának, Sarának szerepében Silvia Tro Santafé mutatkozott be. Eredetileg egy másik, általam nem ismert énekesnő lett volna, de az lemondta, Tro Santafé, akit Maffio Orsini szerepében már láttam korábban ebben a színházban, jó választás volt, mind éneklése, mind színészi játéka igen árnyalt volt. Nekem a hangja kicsit mattnak tűnik helyenként, de jól érzi a stílust. A müncheni közönségből többen máig a 2004-es premier Saráját, Jeanne Pilandet emlegetik, mint ideálisat - színészi tekintetben egyetértek, a hangja is szép volt, de nekem ő nem volt elég "belcantós", a pálmát én Sonia Ganassinak adnám, de Tro Santafé is megteszi.
Sara megcsalt férjét, Nottinghamet egy fiatal, tehetséges bariton, Simone Piazzola alakította. Ő is megfelelt szerepének hangilag és színészileg is. Az első előadáson hallottam némi vibrátót a mély hangjain, a másodikon már nem igazán. Egyes magas hangokat óvatosan, viszonylag kis hangerővel énekelt ki, de ezt nem igazán rovom fel neki. Nagy átéléssel alakította a szerepet, egyéni színeket is belevitt (nem tudom, hogy ez a saját egyéni kezdeményezése volt, vagy a rendezőé, mindenesetre jól sikerült).
A karmester, mint a premier óta mindig, Friedrich Haider volt, friss tempókkal, sok színnel és árnyalattal, odafigyelve az énekesekre, és jól kézben tartva a zenekart. Volt néhány kisebb hangszeres belépési baki, de nem igazán az ő hibájából.
Mindkét előadás után kb. 15 perces ünneplés és álló ováció volt. A második előadáson jól meg tudtam figyelni, hogy az álló ováció rögtön az előadás vége után alakult ki, amikor a függönyt, zárása után pár másodperccel, ismét széthúzták - ilyenkor egyedül Gruberova látható a színpadon -, a nézőtér még sötét volt, de máris felugráltak az emberek.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Rolla János tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fejérvári Zoltán tanítványai

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Falvay Attila tanítványai

19:00 : Budapest
Megbékélés háza

Misura Zsuzsa (ének) és zenészbarátai

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Jevgenyij Koroljov, Anna Vinnitskaya, Ljupka Hadzigeorgieva (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
J.S. BACH: Karácsonyi oratórium, BWV 248 – Pastorale
J.S. BACH: d-moll háromzongorás verseny, BWV 1063
J.S. BACH: A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
J.S. BACH: c-moll kétzongorás verseny, BWV 1060
J.S. BACH: c-moll kétzongorás verseny, BWV 1062
J.S. BACH: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
J.S. BACH: C-dúr háromzongorás verseny, BWV 1064

19:30 : Budapest
Festetics Palota

Pulzus Vonósnégyes
HAYDN: Esz-dúr vonósnégyes, Op.33/2
DVOŘÁK: Románc az f-moll vonósnégyesből
DVOŘÁK: G-dúr vonósötös, Op.77
A mai nap
történt:
1892 • a szentpétervári Marinszkij színházban bemutatják Csajkovszkij Diótörőjét
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1890 • Sergio Failoni, karmester († 1948)
elhunyt:
1737 • Antonio Stradivari, hegedűkészítő (sz. kb. 1644)
1869 • Louis Moreau Gottschalk, zongorista, zeneszerző (sz. 1829)
1990 • Paul Tortelier, csellista, zeneszerző (sz. 1914)