vissza a cimoldalra
2018-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4058)
Kedvenc előadók (2822)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Gaetano Donizetti (952)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1482)
Franz Schmidt (3185)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1072)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2892)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4339)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1719)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1238)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Operett, mint színpadi műfaj (3706)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A nap képe (2095)
film és zene (189)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

860   telramund • előzmény859 2015-03-21 09:38:19
Ki tudja mi az eredeti?Hiszen főleg Rossini ide rakott valamit onnan,onnan ide.Egy francia saláta helyenként mérhetetlen módon elhúzva a művei nagy része.Azt ,hogy valakinek a kedvence legyen Rossini nagy affinitás szükséges.Tény ,hogy sémai miatt bármikor felismerhető,hogy Rossini a zeneszerző.Talán csak a Tell Vilmos kivétel.De azt is elhúzta,hogy azt hiszi az ember soha nem lesz vége.
Szóval teljesen feleleges keresni az eredetit,mert soha nem találja meg senki!
859   smaragd • előzmény858 2015-03-21 04:13:13
Megunhatatlan. Csak csodálni lehet, és örülni, hogy vannak ilyen példás embertársaink!
(Még nem olvastam a belcanto technikáról sem, gondolom, hogy a legmagasabb fokon a képzett a művésznő hangja.)

848-ban írod: "eredeti kóruskísérettel" ezek szerint talán a MET-es előadásban voltak kisebb változtatások az eredetihez képest? Ezek a régi felvételek őrzik talán az eredeti művet?
Amikor tegnap meghallgattam a régebbi 1972 körüli Abbado és Muti előadásokat, azt éreztem, mintha máshogy szólna Rossini muzsikája, kicsit magasabban és "élesebben" (mint a tűző olasz napfény), mint más előadásokban.
Lehet, hogy a felvételek minősége más, lehet, hogy tévedek, és az is lehet, hogy a hangszerek száma (vonós, fúvós) eltérő az előadásokban, vagy a karmester helyez máshova több hangsúlyt?

Szeretem olvasni tanulságos bejegyzéseidet :-) .
858   Búbánat • előzmény857 2015-03-20 23:31:31
Rossinit hallgatni, meg ahogy Marilyn Horne Rossinit (is) énekel, mindez együtt: megunhatatlan!
857   smaragd • előzmény848 2015-03-20 21:41:12
Szép élmény a mai Rossini napunkhoz, köszönöm.
848   Búbánat • előzmény835 2015-03-20 18:18:59
A tó asszonyából Malcolm bravúráriáját Marilyn Horne fantasztikus tolmácsolásában több felvételén is megcsodálhatjuk – lásd a youtube-on:

Például nagyon hatásos, ahogyan az eredeti kóruskísérettel hangzik fel előadásában ez az ária: „Tanti affetti in tal momenti”

Vagy megint az előbbi „Tanti affetti…” ária Horne-tól, ami szintén egy élő, rádiókoncert közvetítésből való - itt kórus nélkül énekli. (1971) Ez megint fenomenális!
835   macskás • előzmény829 2015-03-18 20:17:26
IGEN!!!
829   Búbánat • előzmény824 2015-03-18 10:09:40
Marilyn Horne is szenzációs Malcolmot énekelt!
824   Ardelao • előzmény823 2015-03-17 19:22:54
Rossini : La Donna del Lago

Giacomo V Re di Scozia ……….. Franco Bonisolli
Douglas d’Angus …………………….Paolo Washington
Rodrigo du Dhu ……………………..Pietro Botazzo
Elena ………………………………………Montserrat Caballé
Malcolm Groeme …………………..Julia Hamari
Albina …………………………………….Anna Maria Balboni
Serano …………………………………..Gino Sinimberghi

Orchestra Sinfonica e Coro di Torino della RAI
Maestro del Coro : Roberto Goitre
Direttore : Piero Bellugi
22.4.1970.Torino

Ez volt az első La Donna del Lagom, itt nyilvánul meg először Rossini romantika iránti hajlama. Egy „ici-pici nyitány azért akad (feljegyeztem 1:27 p), de utána a kórus már rögtön belép.
Ezt az operát 1819.szeptember 24-én mutatták be a nápolyi San Carlo-ban. Rossini nagyon lassan utazhatott, mert mire Milanóba ért, az operája tényleg sikert aratott. Ez, Rossini egyik legjobb alkotása.
823   smaragd • előzmény821 2015-03-17 12:54:48
Köszönöm szépen, jó róla olvasni. B.Á.-t nem tudom szó szerint idézni, azon is csodálkozom, hogy a zene mellett ennyi mindenre emlékszem, nem jegyzeteltem,nem vettem fel.
821   Búbánat • előzmény816 2015-03-17 12:47:06
"A rádióadásban is elhangzott, hogy "A tó asszonya" Rossini korai, még a vígoperák előtti időkből való műve, azokra kevésbé jellemző hangzású, nagyon nehéz darab."

Bocsánat, de B.Á. kommentálása nem fedi a valóságot. Nem korai és nem is vígoperák előtti időszakából való, pontosan az ellenkezője ennek: a vígoperák javán már túl van ekkor (mindössze három vígoperát komponál még: A reimsi utazás; Adina; Az Ory grófja). A tó asszonya előtt is persze írt komoly operákat (Tancredi, Elisabetta, Otello, Armida, Mózes Egyiptomban stb.), de utána jönnek: Bianca és Falliero, II. Mohamed, Mathilde di Shabran, Zelmira, Semiramide, Korinthosz ostroma és a Tell Vilmos.

Ami igaz az említett állításban: "nagyon nehéz darab" - és hozzáteszem, előre mutat, a következő komoly operáit előlegezi meg benne, ahogyan sejteti a későbbi, Párizs számára komponált mesterművet is.

816   smaragd • előzmény810 2015-03-17 04:41:25
Elnézést a tájékozatlanságomért, hol lehet megvenni majd a DVD-t?
Írásod második részére visszatérve, én is szeretem a Petit Messe Solennelle-t. (Főleg a karácsonyi ünnepkör idején.)

A rádióadásban is elhangzott, hogy "A tó asszonya" Rossini korai, még a vígoperák előtti időkből való műve, azokra kevésbé jellemző hangzású, nagyon nehéz darab. Nincs nyitány. Nekem az eleje is roppant tetszett!
A mű bemutatójának időpontját is részletezte B.Á, összehasonlítva több forrást.
A bemutató napja október 24.
A mű fogadtatása nem volt sikeres. Rossini elutazott és azt híresztelte, hogy operája nagy sikert aratott. Közben többször újra előadták, addigra már nagyon megkedvelte a közönség. Mire hazaért a zeneszerző igaz volt az, amit a távolban terjesztett...
810   Búbánat • előzmény809 2015-03-16 17:17:07
Köszönöm, tudom, hogy mi is rokonlelkek vagyunk… Ha Pesaroba, a Rossini fesztiválra nem is jutok el, de a nagyszerű produkciók előbb-utóbb elérhetővé válnak számomra DVD-n, vagy a Mezzo és a Classica csatornák is a programjaikra tűzik egyiket-másikat. Tudom, a kép- és hangfelvételek nem pótolhatják az élő előadást, mégis benyomásokat kapunk, amelyek élményt nyújthatnak. Ezzel én így vagyok, mindig hatása alá kerülök a varázslatos előadásoknak (most elsősorban a kedvenceimre gondolok, a bel canto. triászra, vagy Verdire) pedig csak azokról készült felvételeket nézem-hallgatom – különösen azokat a ritkaságokat, amikről tudom, soha nem lesz szerencsém élőben hozzájuk. Így vagyok Rossinivel is: hatása, zsenialitása alól nem tudok (nem is akarok) szabadulni, amit a „MET-vetítések” is jól közvetítenek: a pár évvel ezelőtti Hamupipőke és az Armida után most A tó asszonya az, ami újra elbűvölt, lenyűgözött. Amúgy Rossini komoly operáit én is sokkal jobban szeretem és értékelem, mint a vígoperáit, noha kétségtelenül, az utóbbiakat ismeri el jobban az utókor. Ezzel én nem értek egyet, főleg, ha ilyen szenzációs előadásban tálalják fel a sokak számára még ritkaságnak, kuriózumnak számító darabjait, mint volt ez a MET- közvetítésben kapott A tó asszonya is. Egyre jobban szeretem és értékelem, teszem a többi „elcsépelt” vígopera elé-fölé a komoly, történeti-történelmi témájú, akár tragikus, pátosszal telitett színpadi alkotásait. Ha elérhető lesz YouTube-on is, annak ugyancsak örülni fogok!
(És akkor még nem is szóltam a „kései” egyéb, oratorikus művéről (Stabat Mater; Petite Messe Solennelle), ami Rossini egy teljesen más arcát mutatja meg nekünk, ami megint csak egyedülálló, értékes, és csak a zsenik képesek ilyen magasztos lelkületűt is komponálni!
809   Franca • előzmény806 2015-03-16 16:29:20
Szerintem a youtube-ról hamarabb letölthető lesz, mint ahogy megjelenik DVD-n. A Rossiniről írt véleményeddel teljes mértékben egyetértek, imádom a zenéjét, az opera seriákat jobban, mint a vígoperákat. Többször voltam a pesarói Rossini fesztiválon is, az idén is megyek. Óriási élmény.
806   Búbánat • előzmény805 2015-03-16 15:07:52
Rossini az egyik legnagyobb géniusz volt a zeneköltők sorában, akit a föld a hátán hordozott... A tó asszonya című operája pedig - már csak Walter Scott, a kedvenc regényíróm miatt is - számomra az egyik legkedvesebb operája, aminek öt teljes CD illetve DVD felvételét ismerem és szeretem. Hiányzik még a polcomról a korábban említett, két évvel ezelőtti londoni élő adás DVD-je, és persze megveszem, amint kiadják lemezen ezt a mostani közvetítést is, a MET-ből.
805   Búbánat • előzmény804 2015-03-16 15:00:29
A téma számomra kimeríthetetlen...
804   Ardelao • előzmény802 2015-03-15 16:28:34
Úgy tudom, hogy Pacini több Rossini mű-ben "közreműködött". De ezt már nem tudjuk meg soha sem pontosan, ez az ő titkuk maradt.
Ez semmit sem von le a Rossini operák értékéből. Sem a Pacinié-ből. Ugye ?
802   Búbánat • előzmény800 2015-03-15 15:13:45
Pacini Rossini vonatkozásában egy operája körül "bábáskodott": ez a Mathilde di Shabran (1821. – a római karnevál-staggione részére komponálta).
Fajth Tibor írja Rossiniről szóló könyvében, az a kis zavar történt, hogy már Matilde címen hirdették az újdonságot, mikor Rossini végleg elvesztette kedvét e téma megzenésítésétől. Erre hirtelen Ferrerinek egy másik, történelmi tárgyú, Rettenetes Konrád című librettóját vették elő. A hősnő nevét a történelmi tényekhez nem ragaszkodva, Izabelláról Matildra változtatták, és így jutottak el a meghirdetett címhez. Ennél érdekesebb azonban, hogy Rossini, aki eddig saját gazdag fantáziájából (és nem ritkán saját régebbi műveiből is) merített, ezúttal egyik követőjét, az ifjú Pacinit hívta segítségül, hogy időre elkészüljön a kompozícióval.
800   Ardelao • előzmény798 2015-03-15 12:47:03
Ez a zenei segítség valószínűleg Pacini lehetett.
798   smaragd 2015-03-15 06:11:28
Nagyszerű estét töltöttem tegnap a rádió mellett.
Ahogy a múlt héten Petress Zsuzsa egy korabeli interjúban említette, a rádió szerepe nem változik, rangja és népszerűsége megmarad, jöhet bármilyen műszaki újdonság.
Örülök, hogy "Búbánat" beszámolt az Uránia filmszínházbeli zenei élményéről. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy most már több helyszínen, módon élvezhetünk egy éppen játszott operát. Ezt egyébként 2015-ben tűzte először műsorra a MET, főként azért, mert idén sikerült először megfelelő énektudású oparénekeseket találniuk a színrevitelhez.
A rádióközvetítés magas színvonalú volt. Remek érzés volt szinte a nézőtéri hatásban részesülni - egyúttal az otthon kényelmében, a szoba csöndjében a muzsikát hallgatni.
A rádióhallgató felkészítése is jó volt, az rtv részletes és a médiaklikk. hu is ismertette a tartalmat, tudnivalókat.
A rádióközvetítés házigazdája Bősze Ádám volt. Felolvasta az opera keletkezési körülményeit, elmondta, hogy valószínűleg a határidő betartása miatt - ami így sem sikerült - Rossini zenei segítséget vett igénybe (neve ismeretlen) néhány részlethez, áriához. Szórakoztató és tanulságos volt az egykori beszámoló is (Stendhal) és mások, tolmácsolta a szünetben elhangzott művészinterjúkat és egy rövid játékot is lebonyolított. (Személyesen kicsit zavart a többszöri nyelvbotlás, és a néhány pongyola fogalmazású mondatrészlete. A hangját kellemesnek találom, és felkészült, az hallható volt.)
A karmester a szünetben elmondta, hogy ez az opera, amelyet nyolc évesen hallott először vezette a zenei pályára. Az operáról megemlítette, hogy "lágy opera", folydogál, mint a víz, ezért különleges, tele van erotikával és szenvedéllyel. Egyébként a "Tell Vilmos"-hoz hasonlította. Mindezt én is hallani véltem és örültem amikor a dirigens beszélt róla.
Az opera záróképét külön kiemelte a közvetítés vezetője, a csodaszép kosztümöket és a színpadképet. Ekkor kicsit sajnáltam, hogy nem láttam, mégis a zenét hallgatva a teljesség élményét kaptam a rádiótól.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
SCHUMANN: Hat tanulmány pedálzongorára, Op. 56 (Debussy átirata)
BEETHOVEN: Nagy fúga, Op.134
MAHLER: 1. szimfónia (Bruno Walter átirata)

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Kovács Ágnes, Gavodi Zoltán, Szigetvári Dávid, Cser Krisztián (ének)
A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttese
koncertmester és szólót játszik: Lesták Bedő Eszter
JARZĘBSKI: Spandesa
JARZĘBSKI: Chromatica
JARZĘBSKI: Tamburetta
J.S. BACH: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
ŻEBROWSKI: Magnificat
GORCZYCKI: In virtute tua
J.S. BACH: Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42
18:00 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
Házigazda és karmester: Madaras Gergely
Hangos látás- Színes hallás 1.

19:00 : Pozsony
Szlovák Nemzeti Színház

"V4 Operaturné"
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)