vissza a cimoldalra
2018-12-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1284)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4126)
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9503)
Lehár Ferenc (649)
Balett-, és Táncművészet (5586)
Momus-játék (5565)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1200)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3031)
A nap képe (2113)
Opernglas, avagy operai távcső... (20169)
Jonas Kaufmann (2319)
Diana Damrau (437)
Élő közvetítések (7609)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1551)
Franz Schmidt (3244)
Operett, mint színpadi műfaj (3781)
Pantheon (2286)
Edita Gruberova (3066)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

804   Ardelao • előzmény802 2015-03-15 16:28:34
Úgy tudom, hogy Pacini több Rossini mű-ben "közreműködött". De ezt már nem tudjuk meg soha sem pontosan, ez az ő titkuk maradt.
Ez semmit sem von le a Rossini operák értékéből. Sem a Pacinié-ből. Ugye ?
802   Búbánat • előzmény800 2015-03-15 15:13:45
Pacini Rossini vonatkozásában egy operája körül "bábáskodott": ez a Mathilde di Shabran (1821. – a római karnevál-staggione részére komponálta).
Fajth Tibor írja Rossiniről szóló könyvében, az a kis zavar történt, hogy már Matilde címen hirdették az újdonságot, mikor Rossini végleg elvesztette kedvét e téma megzenésítésétől. Erre hirtelen Ferrerinek egy másik, történelmi tárgyú, Rettenetes Konrád című librettóját vették elő. A hősnő nevét a történelmi tényekhez nem ragaszkodva, Izabelláról Matildra változtatták, és így jutottak el a meghirdetett címhez. Ennél érdekesebb azonban, hogy Rossini, aki eddig saját gazdag fantáziájából (és nem ritkán saját régebbi műveiből is) merített, ezúttal egyik követőjét, az ifjú Pacinit hívta segítségül, hogy időre elkészüljön a kompozícióval.
800   Ardelao • előzmény798 2015-03-15 12:47:03
Ez a zenei segítség valószínűleg Pacini lehetett.
798   smaragd 2015-03-15 06:11:28
Nagyszerű estét töltöttem tegnap a rádió mellett.
Ahogy a múlt héten Petress Zsuzsa egy korabeli interjúban említette, a rádió szerepe nem változik, rangja és népszerűsége megmarad, jöhet bármilyen műszaki újdonság.
Örülök, hogy "Búbánat" beszámolt az Uránia filmszínházbeli zenei élményéről. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy most már több helyszínen, módon élvezhetünk egy éppen játszott operát. Ezt egyébként 2015-ben tűzte először műsorra a MET, főként azért, mert idén sikerült először megfelelő énektudású oparénekeseket találniuk a színrevitelhez.
A rádióközvetítés magas színvonalú volt. Remek érzés volt szinte a nézőtéri hatásban részesülni - egyúttal az otthon kényelmében, a szoba csöndjében a muzsikát hallgatni.
A rádióhallgató felkészítése is jó volt, az rtv részletes és a médiaklikk. hu is ismertette a tartalmat, tudnivalókat.
A rádióközvetítés házigazdája Bősze Ádám volt. Felolvasta az opera keletkezési körülményeit, elmondta, hogy valószínűleg a határidő betartása miatt - ami így sem sikerült - Rossini zenei segítséget vett igénybe (neve ismeretlen) néhány részlethez, áriához. Szórakoztató és tanulságos volt az egykori beszámoló is (Stendhal) és mások, tolmácsolta a szünetben elhangzott művészinterjúkat és egy rövid játékot is lebonyolított. (Személyesen kicsit zavart a többszöri nyelvbotlás, és a néhány pongyola fogalmazású mondatrészlete. A hangját kellemesnek találom, és felkészült, az hallható volt.)
A karmester a szünetben elmondta, hogy ez az opera, amelyet nyolc évesen hallott először vezette a zenei pályára. Az operáról megemlítette, hogy "lágy opera", folydogál, mint a víz, ezért különleges, tele van erotikával és szenvedéllyel. Egyébként a "Tell Vilmos"-hoz hasonlította. Mindezt én is hallani véltem és örültem amikor a dirigens beszélt róla.
Az opera záróképét külön kiemelte a közvetítés vezetője, a csodaszép kosztümöket és a színpadképet. Ekkor kicsit sajnáltam, hogy nem láttam, mégis a zenét hallgatva a teljesség élményét kaptam a rádiótól.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:30 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Takács-Nagy Gábor Kamarazene Kurzusa

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Pálfalvi Tamás (kornett), Lukács Gergely (szerpent, basszus szaxkürt), Stürzenbaum Róbert (sackbut, ventil harsona), Szepesi Bence (alt szaxofon); Dévényi Gábor (nagybőgő); Szelcsányi Ágnes (csembaló, zongora); Szabó Zsolt (viola da gamba), Magyar Bálint (ének)
Szentpáli Roland tuba DLA zárókoncert
PALAZOTTI: Montechiaro
PALAZOTTI: Vallone secco
ZUCCARO: Ricercar
FARNABY: The Old Spagnoletta
FARNABY: A Toy
FARNABY: The New Sa-hoo
DESVIGNES: Antiennes du jour des Morts
DE FESCH: B-dúr szonáta, op. 4/6
VEIT: Romance
CORBIN: Teutatès – Fantasie mystique
DEMERSSEMAN: Ave Maria
PILATI: Le serpent de village

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Fülei Balázs tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horváth Ágnes (brácsa)
G. Horváth László, Kiss Enikő (hegedű), Kónya Attila (cselló)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Ménesi Gergely
Horváth Ágnes brácsa diplomakoncertje
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 - 1. Adagio, 2. Fúga
BARTÓK-SERLY: Brácsaverseny, BB 128
SOSZTAKOVICS: 8. (c-moll) vonósnégyes, Op.110

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - balett
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Jónás Krisztina, Bakos Kornélia, Szerekován János, Jekl László
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
MICHAEL HAYDN: Te Deum MH 28
MICHAEL HAYDN: d-moll szimfónia MH 393
JOSEPH HAYDN: Nelson-mise, Hob. XXII/11
A mai nap
történt:
1892 • a szentpétervári Marinszkij színházban bemutatják Csajkovszkij Diótörőjét
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1890 • Sergio Failoni, karmester († 1948)
elhunyt:
1737 • Antonio Stradivari, hegedűkészítő (sz. kb. 1644)
1869 • Louis Moreau Gottschalk, zongorista, zeneszerző (sz. 1829)
1990 • Paul Tortelier, csellista, zeneszerző (sz. 1914)