vissza a cimoldalra
2019-12-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1538)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62032)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1365)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3541)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1824)
Franz Schmidt (3481)
Pantheon (2463)
Operett, mint színpadi műfaj (4183)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (115)
Élő közvetítések (8279)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2999)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4628)
musical (189)
Kimernya? (3376)
Balett-, és Táncművészet (5940)
Belcanto (933)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

142   Búbánat • előzmény141 2008-06-27 23:06:47
Hatvanéves a Kapisztrán kórus

Szerző: Prevoz János (04.07. 12:28)

Buda jellegzetes épületegyüttese a Margit körúton álló országúti ferences plébániatemplom és rendház. Ennek a templomnak a felnőtt vegyes kara a Kapisztrán kórus, melyet hatvan éve alapított a rendház papja, Tamás Alajos, aki egyben az énekkar első karnagya is volt.
A főváros ostromát túlélő, énekelni tudó és akaró, keresztény közösséget kereső pest-budaiak a kezdetektől fogva szép számban vettek részt a nagy lendülettel induló munkában. Az alapító karnagy rendkívüli szervezőképességének, tüneményes zenepedagógiájának és vonzó, ferences egyéniségének köszönhetően az együttes bámulatosan rövid idő alatt lett alkalmas a legegyszerűbb, majd a legbonyolultabb művek előadására.
Budapest zenei életét és együtteseit szétzilálta a háború, ily módon a kezdeti, koalíciós időkben a Kapisztrán kórus – mint egyedüli működő énekkar – sokat szerepelt a rádióban és a Zeneakadémián. A kommunista hatalomátvételt követően ez a lehetőség megszűnt, az együttes működési területe a budapesti és vidéki templomokra szűkült. Feladatai ezzel nem csökkentek, mert az ambiciózus alapító állandóan bővítette a kórus műsorát. Lassacskán megtanulták és előadták a zeneirodalomnak a liturgiához illeszkedő, zenekaros misék legtöbbjét és az egyházi oratóriumok majdnem mindegyikét. Ennek a nagyszabású programnak az anyagi alapjait a külföldre szakadt ferencesek és a zenekedvelő plébános, Grácián atya biztosították. Leggyakrabban Händel Messiását és Bach János passióját adták elő, de sokszor szerepelt a műsoron Haydn Teremtés, vagy Dvorak Stabat Mater című oratóriuma is.
A kor egyoldalú és erőszakos kultúrpolitikája száműzte az egyházi műveket a rádióból és a hangversenytermekből. Hiányuk a zenei közéletből fölfokozta az érdeklődést irántuk mind a közönség, mind az előadók táborában. Vélhetően ennek köszönhető, hogy a kitűnő Honvéd énekkar tagjainak jó része illegálisan csatlakozott a Kapisztrán kórus előadásaihoz. Nem kevésbé figyelemreméltó a legjobb budapesti zenekarok tagjainak részvétele a közös munkában, amit a „lelki fürdő” bevallott igénye táplált. A Margit körúti templom zenei eseményeihez ezenkívül az oratórium műfajának szeretete, Tamás Alajos vonzó egyénisége és zenei fölkészültsége csábította a korszak legnevesebb énekes szólistáit. Az első időkben – és a teljesség igénye nélkül – Fáy Erzsit és Szecsődi Irént, Eszenyi Irmát és Tiszay Magdát, Rösler Endrét és Szabó Miklóst valamint Kálmán Oszkárt és Littasy Györgyöt. Egy énekes generációval később itt szerepeltek a legkitűnőbb oratóriuménekesek: Gábor Artemis, Barlay Zsuzsa, Réti József és Várhelyi Endre.
Az együttes életének eddigi csúcspontja két történelmi eseményhez kapcsolódik, a török elleni nándorfehérvári győzelemhez és az 56-os forradalom kitöréséhez. A nándorfehérvári csatanyerés 500. évfordulójára Alajos atya nagyszabású oratóriumot komponált, amelynek bemutatója a forradalom előestéjén 1956. október 22-én volt a Belvárosi templomban. Az eseményre még ma is sokan emlékeznek, felejthetetlen élmény volt hallgatóknak, közreműködőknek egyaránt.
De Tamás Alajosnak az ÁVH börtönében elszenvedett kínzások nem maradtak nyom nélkül, ott szerzett betegsége korai halálát okozta. Munkáját azóta többen is folytatták, hat éve Virágh András Liszt-díjas orgonaművész vezeti az énekkart, aki készséges folytatója a nemes hagyományoknak, olyannyira, hogy fölvállalta Tamás Alajos Nándorfehérvár 1456 című oratóriuma cédéfelvételének szervezési és karmesteri feladatait is.
Händel Messiása és Bach János passiója változatlanul a leggyakrabban előadott művek közé tartoznak, Virágh András működésének csúcspontja talán mégis Verdi Requiemjének 2001-es előadása. Munkásságával új színt hozott az énekkar életébe, Liszt Ferenc műveinek kultusza új zenei világot tárt föl a kórus és a hallgatóság számára. Hagyománytisztelő és hagyományt teremtő tevékenységének anyagi alapjait a templom korábbi plébánosa, Hegedűs Kolos és a mostani plébános, Horváth Achilles biztosítja. A zenekari kíséretet jó ideje a Monarchia zenekar látja el, a szólófeladatokat pedig leggyakrabban Kiss Noémi, Németh Judit, Prevoz János és Korpás Ferenc.
Korunk a televízióval, a számítógéppel, az iskolai énekoktatás visszaszorításával, az egzisztenciális bizonytalansággal nem kedvez az időigényes, ellenszolgáltatás nélküli amatőr kóruséneklésnek, így a Kapisztrán kórus létszáma is megfogyatkozott. Ez az oka annak, hogy a nagyobb létszámot igénylő művek előadásához más énekkarokkal kell szövetkeznie. Lehet, hogy ez a jövő egyetlen útja, mégis reménykedünk benne, hogy előbb-utóbb növekszik majd az énekelni szeretők tábora, és megtalálja azt a helyet, ahol ennek az igényének eleget tehet.

Prevoz János
141   Búbánat 2008-06-27 23:05:53
Kapisztrán Kórus 2005-ben ünnepelte fennállásának 60 éves évfordulóját.

A neten sok minden megtalálható:

Az énekkart Kodály Zoltán tanítványa, Tamás Alajos zeneszerző-karnagy, ferences pap alapította 1945-ben.

A ritka pedagógiai tehetségű \"Lojzi bácsi\" egészen rövid idő alatt énekkarát képessé tette a zeneirodalom remekeinek előadására. A vasárnapi miséken és a templomi egyházzenei hangversenyeken túlmenően az énekkar gyakran zerepelt a Magyar Rádióban, és a „tájolástól\" sem riadt vissza: Orgoványtól Szegedig, Gyöngyöstől Esztergomig járta az országot, rendszerint Händel Messiásával.1967-ig, az alapító karnagy haláláig az énekkar igen gazdag műsort mondhatott magáénak, az a capella kórusművek és misék mellett jutott idő, erő és tehetség a zeneirodalom nagy és közismert zenekaros miséinek elsajátítására és gyakori előadására. Ezek:

Mozart: Koronázási mise
Haydn: Nelson mise
Teréz mise
Beethoven: C-dúr mise
Schubert: G-dúr mise
Kodály: Missa brevis,
valamint a karnagy szerzeménye, a Kapisztrán mise.
Gounod, Puccini, Stravinsky, Fibich, Circelli és Chiang Ven Yeh esetében a kórus és vezetője az úttörés szerepére is vállalkozott, mert a háború után elsőként mutatta be ezen szerzők miséjét.

A nagy oratóriumokat fokozatosan hódították meg, így az idők során az alábbi művekkel örvendeztette meg közönségét a kórus:

Bach: Actus tragicus
Karácsonyi oratórium
Magnificat
János passió
H-moll mise
Händel: Dettingeni Te Deum
Messiás
Pergolesi: Stabat Mater
Haydn: Teremtés
Krisztus hét szava a keresztfán
Mozart: Requiem
Beethoven: Krisztus az olajfák hegyén
Liszt: Christus
Verdi: Requiem
Dvorzák: Stabat Mater,
valamint a karnagy nagyszabású oratóriuma, a Nándorfehérvár 1456,
és a Lacrimae Petri című kantátája.
A sajátos történelmi és kulturpolitikai helyzet, valamint a „Lojzi bácsi\" szeretetreméltó, vonzó és tehetséges egyénisége a korszak legjobb énekeseit vonzotta a kórus oratóriumszerepléseihez:

Szecsődi Iréntől – Takács Pauláig,
Tiszay Magdától – Barlay Zsuzsáig,
Szabó Miklóstól – Réti Józsefig és
Kálmán Oszkártól – Littasy Györgyig.

A zenekar a Rádiózenekar és az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból állt össze – ezek a zenészek ki voltak éhezve az oratóriummuzsikára, ezért boldogan vállalták az énekkarral való együttműködést az egyházzenei hangversenyeken.

Az alapító karnagy halála visszavetette az énekkart mind létszámban, mind a megszólalás lehetőségében. A 70-80-as évektől már csak úgy 50 tag vállalta a további munkát az egymást követő karnagyok keze alatt, akiknek nevét érdemes megörökíteni:

dr. Kondár Vilmos
Zimányi István
Gunde Péter
Matos László és
G. Horváth József.
Két éves kényszerű szünet következtében az énekkar létszáma tovább csökkent, a szünetet követően pedig Székely Miklós vállalta a vezetést.

1997 ősze óta Virágh András Liszt-díjas orgonaművész vezeti az énekkart. A nyári hónapok kivételével havi két alkalommal szerepel a kórus a vasárnapi 11 órai szentmisén. Karácsonykor, Húsvétkor és Pünkösdkor zenekaros miséket ad elő a korábbi választékból:

Schubert: G-dúr mise
Mozart: Koronázási mise
Haydn: Nelson mise
Beethoven: C-dúr mise
Gounod: Szt. Cecília mise,
illetve az újonnan elsajátított Liszt misék valamelyikét, a Missa Choralist vagy a Koronázási misét.
Az egyházi évhez igazodóan évente 2-3 alkalommal van mód oratóriumok előadására, ilyenkor

Haydn: Krisztus hét szava a keresztfán
Händel: Messiás
Bach: János passió
Mozart: Requiem
Verdi: Requiem, valamint Tamás Alajos művei, a
Nándorfehérvár 1456 és a
Lacrimae Petri című kantáta hangzanak el.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

"A szomorúság és vigasz énekei - Liszt Ferenc kései zongoraművei"
Lemezbemutató és koncert
A lemezt bemutatja: Domokos Zsuzsanna, zenetudós, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont Igazgatója, valamint Hunka Róbert Zoltán, a lemez producere (Hunnia Records and Film Production)
Közreműködik : Borbély László (zongora)

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Komáromi Márton (ének)
Bereczki Julianna (csembaló), Fahidi Patrícia (hegedű), Derzsi-Pap Enikő (hegedű), Botos Veronika (brácsa), Maróth Bálint (cselló), Tóth-Kiss Péter (nagybőgő)
"Barokk Kamaraest"
Händel, Vivaldi, Scarlatti, Pergolesi, Caldara művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Rácz János (fuvola), Várnai Beáta (klarinét), Polonkai Judit (fagott), Szélpál Krisztina (oboa), Tóth Gábor (kürt)
Verbőczi Noémi, Kóbor Demeter (tánc)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
A karácsonyi verseket, novellákat válogatta és előadja: Hirtling István Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész
"Karácsonyi ének"
DVOŘÁK: Szláv táncok op. 46, no. 8
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - részletek
Jingle Bells, New Orlrans Style
La Paloma
J.S. BACH: D-dúr szvit, BWV 1068 - Air, Gigue
SOSZTAKOVICS: 2. keringő
DELIBES: Pizzicato a Sylvia című balettből
ABREU: Tico-Tico

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Kodály 137"
KODÁLY: Hét zongoradarab op. 11 – 6. Székely nóta
KODÁLY: Négy dal – 2. Nausikaa
KODÁLY: Magyar népzene – 8. A rossz feleség
KODÁLY: Marosszéki táncok
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Hét zongoradarab, op. 11 – 2. Székely keserves
Fodor Bernadett, Rálik Szilvia (ének), Kovács Gergely (zongora)
KODÁLY-GYULAI PÁL: Este
ZÁMBÓ JONATÁN: Álomtündérek – négy bölcsődal
KODÁLY: Új esztendőt köszöntő
DOBOS DÁNIEL: Regős ének
KODÁLY: Semmit ne bánkódjál
KODÁLY: Esti dal
Mondok Yvette (ének)
Alma Mater kórus
Vezényel: Somos Csaba
A mai nap
született:
1770 • (vlsz.) Ludwig van Beethoven, zeneszerző († 1827)
1775 • François-Adrien Boïeldieu, zeneszerző († 1834)
1882 • Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, zenetudós († 1967)
1917 • Delly Rózsi, énekes († 2000)
1946 • Trevor Pinnock, karmester, csembalista
elhunyt:
1783 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző (sz. 1699)
1921 • Camille Saint-Saëns, zeneszerző (sz. 1835)
1923 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző (sz. 1873)