vissza a cimoldalra
2018-06-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60889)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4039)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11278)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1425)
Franz Schmidt (3142)
Erkel Színház (9348)
Kinek tetszik Rimszkij-Korszakov ? (47)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (894)
Élő közvetítések (7248)
Pantheon (2237)
Erkel Ferenc (1046)
Palcsó Sándor (215)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2769)
Wagner (2594)
Opernglas, avagy operai távcső... (20100)
Jacques Offenbach (471)
Bánk bán (2965)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1234)
László Margit (149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6185   IVA • előzmény6170 2017-11-07 02:16:01

Sajnálom, számomra a szemelvények nem egyértelműsítették a választ. Valószínűleg sohasem dolgoztam akkora hatalom irányítása alatt, mint Kerényi Miklós Gábor, és sohasem volt az igazgatóm olyan megközelíthetetlen istenség, mint amilyennek az Operaház főigazgatói tűnnek ebben a helyzetben.
Úgy gondolom, ha Kerényi Miklós Gábor operaházi működéséhez is kötődnek etikai vétségek, valamilyen szinten az intézmény korabeli igazgatói, főigazgatói (Petrovics Emil, Ütő Endre, Vámos László és Szinetár Miklós) is felelősek lehetnek azokért. (Ha elhangzottak kétségek afelől, hogy Eszenyi Enikő 35 évig nem tudott Marton üzelmeiről, akkor hadd kételkedjem én abban, hogy az Operaház igazgatóihoz sem jutott el Kerényi megalázó modorának a híre.)

6170   szálkák • előzmény6169 2017-11-06 09:12:54

"Nem értem ugyanis, hogy a színház művészei és dolgozói...miért nem tiltakoztak."          Az eddigi szemelvények pedig egyértelműsítik, miért nem.  

Az Operaházban azért más volt a helyzet.

Momo által leírt eset nem egyedi volt, az Operában nem volt könnyű, ellenállás nélküli, kizárólagos hatalmi pozicióban. Azonkívül valóban jó emberismerő (továbbá az adott helyzetet felismerő képességű) volt. Az énekkarral be-bepróbálkozott, de szerencsére tapasztalta a tartást, a tár méltóságát, ezért nem lépett át a határon. A segédszereplőkkel kapcsolatban nincs információm. Ne felejtsük el, kikkel dolgoztunk együtt rendszeresen, - rendezőkre, karmesterekre gondolok, - ezért a véleményünk ott volt látható az arcunkon: bunkó. Azért ezzel is meg kellett küzdenie.

6169   IVA • előzmény6165 2017-11-06 05:32:27

Feltéve, hogy igaz vádakról és nem koholmányról, rágalomhadjáratról van szó…
Azt megértem, hogy akik az igazgató-rendező kínálta alku elfogadásával jutottak alkalmazáshoz, szerepekhez, karrierhez, váltak híressé és egy színházjáró réteg bálványává, nem jelentkeznek vádjaikkal, pláne névvel és arccal. Az ugyanis a tisztességtelenségen belül is külön tisztességtelenség lenne, hogy elfogadták ugyan az alkut, a kedvezményeket, de most köpnek is.
Valamelyest az is érthető, hogy akiknek ezen az úton nem vált be az előmenetel, esetleg le is morzsolódtak a pályáról, szintén nem vállalják személyazonosságukat. Magyarországon ugyanis, hiába a sok elfogadó szólam, őszinte vagy leereszkedő vagy politikai tőkét kovácsoló, még mindig oly mértékben elutasított a másság, hogy kívülálló, csupán elszenvedő embert is megbélyegez, ha fizikailag köze volt ilyen élményhez. Ugyanakkor furcsa, hogy olyan érintett (?) sem vállalja fel a nevét, aki, vallomása szerint, már a szakmától és az országtól is távol van, tehát sem a pályája, sem az egzisztenciája nem függ „az illetőtől”, sem attól, hogy mi lesz ennek a botránynak a kimenetele.
Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy „az illetőnek” nemzetközi hálózatban működő kommandója van. Szerintem ugyanis ebben a „történetben” (ismétlem, ha nem fikcióról van szó) „az illető” a legkönnyelműbb szereplő. Hihetetlen, hogy hányszor vállalt kockázatot – hiszen ő az, aki bármikor mindent veszíthetett volna (mint most is, ne feledjük, hogy ekkor már nem diktatúrában élünk) –; milyen vakmerőséggel űzte üzelmeit, hiszen sikertelen és eredményes kísérletei során egyszer mégiscsak emberére akadhatott volna egy bármilyen fiatal, de mégiscsak felnőtt férfi személyében. De… nem akadt emberére, és úgy látszik, egyelőre még most, utólag sem. Olyan az egész, mint egy bosszantóan súlyos dramaturgiai hibákkal megírt film.

Érdekesen „korrekt” és óvatos ez az Index: a vádolt személy nevének és színházának elhallgatásával közli több névtelen ember részletesen előadott történetét, miután egy blog már világgá kürtölte „az illető” nevét, akinek már a Wikipédiában szereplő szócikke is tartalmazza az esetet.
De nem ennek ellenőrzésére kattintottam a szócikkre és böngésztem a Wikipédiát, hanem hogy megnézzem, melyik operaigazgató regnálása idején adatott meg „az illetőnek” dalszínházunkban rendezni. Nem értem ugyanis, hogy a színház művészei és dolgozói, akiknek szexuális zaklatásáról eddig ugyan nem esett szó, de a munkahelyen elfogadhatatlan hangnemben részesítésükről igen, miért nem tiltakoztak a szakszervezetnél (nem tudom, akkor hány ilyen volt), és végső soron miért nem lehetett Szinetár Miklós főigazgatóhoz fordulni panasszal, ha „az illető” stílusa nemhogy érzékenységet, hanem emberi méltóságot sértett.

6165   -zéta- 2017-11-05 21:31:40

http://index.hu/kultur/2017/11/05/szinhaz_szexualis_zaklatas_elfenekeles_aldozatok/

Hírek
• Az Opera lemondta a Billy Eliot 15 előadását
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

21:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

R. STRAUSS: Salome
18:00 : Edelény
Edelényi kastély

Kaulics-Nagy Zsófia (hegedű), Miklós-Dienes András (brácsa)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Antal Mátyás
BEETHOVEN: Prométheusz – nyitány
MOZART: Sinfonia concertante
HAYDN: G-dúr szimfónia No.88
ismétlés: 19:00 órakor

20:30 : Tata
Old Lake Golf Hotel – Hangversenyterem

Vigh Andrea (hárfa), Balázs János (zongora)
BEETHOVEN: c-moll (Pathetique) szonáta, op. 13 (Balázs János)
DONIZETTI: Lammermoori Lucia – kadencia,
THOMAS: A vándor búcsúja (Vigh Andrea)
CHOPIN: Asz-dúr impromptu, op. 29, cisz-moll (Fantasie impromptu), op. posth. (Balázs János)
SMETANA–TRNEČEK: Moldva-fantázia (Vigh Andrea)
MENDELSSOHN-LISZT: Nászinduló és tündértánc (Balázs János)
ALBENIZ: Malaguena, Granados: Spanyol táncok, no. 2 – Oriental,
ALBENIZ: Malaguena – Recuerdos de Viaje, no. 6 (Vigh Andrea)
STRAUSS-CZIFFRA: Denevér-parafrázis (Balázs János)
A mai nap
született:
1910 • Peter Pears, énekes († 1986)
elhunyt:
1974 • Darius Milhaud, zeneszerző (sz. 1899)