vissza a cimoldalra
2018-09-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1061)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6169   IVA • előzmény6165 2017-11-06 05:32:27

Feltéve, hogy igaz vádakról és nem koholmányról, rágalomhadjáratról van szó…
Azt megértem, hogy akik az igazgató-rendező kínálta alku elfogadásával jutottak alkalmazáshoz, szerepekhez, karrierhez, váltak híressé és egy színházjáró réteg bálványává, nem jelentkeznek vádjaikkal, pláne névvel és arccal. Az ugyanis a tisztességtelenségen belül is külön tisztességtelenség lenne, hogy elfogadták ugyan az alkut, a kedvezményeket, de most köpnek is.
Valamelyest az is érthető, hogy akiknek ezen az úton nem vált be az előmenetel, esetleg le is morzsolódtak a pályáról, szintén nem vállalják személyazonosságukat. Magyarországon ugyanis, hiába a sok elfogadó szólam, őszinte vagy leereszkedő vagy politikai tőkét kovácsoló, még mindig oly mértékben elutasított a másság, hogy kívülálló, csupán elszenvedő embert is megbélyegez, ha fizikailag köze volt ilyen élményhez. Ugyanakkor furcsa, hogy olyan érintett (?) sem vállalja fel a nevét, aki, vallomása szerint, már a szakmától és az országtól is távol van, tehát sem a pályája, sem az egzisztenciája nem függ „az illetőtől”, sem attól, hogy mi lesz ennek a botránynak a kimenetele.
Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy „az illetőnek” nemzetközi hálózatban működő kommandója van. Szerintem ugyanis ebben a „történetben” (ismétlem, ha nem fikcióról van szó) „az illető” a legkönnyelműbb szereplő. Hihetetlen, hogy hányszor vállalt kockázatot – hiszen ő az, aki bármikor mindent veszíthetett volna (mint most is, ne feledjük, hogy ekkor már nem diktatúrában élünk) –; milyen vakmerőséggel űzte üzelmeit, hiszen sikertelen és eredményes kísérletei során egyszer mégiscsak emberére akadhatott volna egy bármilyen fiatal, de mégiscsak felnőtt férfi személyében. De… nem akadt emberére, és úgy látszik, egyelőre még most, utólag sem. Olyan az egész, mint egy bosszantóan súlyos dramaturgiai hibákkal megírt film.

Érdekesen „korrekt” és óvatos ez az Index: a vádolt személy nevének és színházának elhallgatásával közli több névtelen ember részletesen előadott történetét, miután egy blog már világgá kürtölte „az illető” nevét, akinek már a Wikipédiában szereplő szócikke is tartalmazza az esetet.
De nem ennek ellenőrzésére kattintottam a szócikkre és böngésztem a Wikipédiát, hanem hogy megnézzem, melyik operaigazgató regnálása idején adatott meg „az illetőnek” dalszínházunkban rendezni. Nem értem ugyanis, hogy a színház művészei és dolgozói, akiknek szexuális zaklatásáról eddig ugyan nem esett szó, de a munkahelyen elfogadhatatlan hangnemben részesítésükről igen, miért nem tiltakoztak a szakszervezetnél (nem tudom, akkor hány ilyen volt), és végső soron miért nem lehetett Szinetár Miklós főigazgatóhoz fordulni panasszal, ha „az illető” stílusa nemhogy érzékenységet, hanem emberi méltóságot sértett.

6165   -zéta- 2017-11-05 21:31:40

http://index.hu/kultur/2017/11/05/szinhaz_szexualis_zaklatas_elfenekeles_aldozatok/

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dávida Tamás (trombita)
Nagao Haruka (hegedű), Csikota Gergely, Király Tibor, Kirsch Bence, Kresz Richárd, Nagy Csaba, Seidl Dénes (trombita), Thiago Bertoldi (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
"Dávida Tamás trombita DLA doktori zárókoncertje"
VIVALDI: B-dúr kettősverseny, RV 548
ENESCU: Legenda
HORVÁTH BALÁZS: Escalator
BOZAY ATTILA: Concertino
ERIC EWAZEN: Fantázia hét trombitára

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
LUTOSŁAWSKI: Concerto zenekarra
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123
19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci templom

Szili Gabriella, Alexander Schneider, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt (ének)
Kodály Zoltán Kórusiskola Exsultate Fiúvegyeskara (karnagy: Tóth Márton)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Soma
JOHANN SCHELLE: Erkenne deine Missetat – kantáta
JAN DISMAS ZELENKA: Barbara dira effera - alt szólókantáta ZWV 164
HÄNDEL: F-dúr Concerto grosso Op. 6 No. 2
J.S. BACH: Herr, gehe nicht ins Gericht – kantáta BWV 105
A mai nap
elhunyt:
1908 • Pablo de Sarasate, hegedűs, zeneszerző (sz. 1844)
1957 • Jean Sibelius, zeneszerző (sz. 1865)