Sztereotípiák? Megjegyzésed fura, hiszen hivatkoztam az idézett forrásokra, pro és kontra. A nyunyóka-szó divat lenne? Most hallom először.
Nos, ha valaki nagyon keres valamit, ami nincs ott, esetleg akkor talál, ha kiemeli a szövegkörnyezetből, mint most kivetted te is az Oscar lo sai -t...
Csakhogy - beleszerelmesedve az óhajtott tartalomba - megfeledkeztél (mint a forrásod is) Oscar éppen az előbb énekelt, korábbi daláról:
Ah! di che fulgor, che musiche esulteran le soglie,
ove di tante giovani bellezze il fior s'accoglie,
di quante altrice palpita questa gentil città!
A "tante giovani bellezze" NŐNEMRE utal. Egy nyunyóka pedig ilyet nem mond. Ennek tükrében a Nol rapirà grado o beltà, amire célzol, bizony szintén a szebbik nemre vonatkozik. Ne dőlj be a mindenáron másítani akaróknak.
Most én írom: Q.E.D.
Lám, az orosz nyelv LMBTQ-félreértelmezése után itt a példa az olaszéra is.
Ne haragudj, de ez a hozzászólás hemzseg a sztereotípiáktól. Csak homoszexuális zenetörténész állapíthatja meg egy szereplőről hogy homoszexuális kizárólag részrehajlás okán? És egy heteroszexuális szerző nem írhat meleg karaktert az adott műbe, csak azért mert ő heteroszexuális? (mellesleg a három szerzőnek nem ismerjük a pontos szexualitását, az hogy volt feleségük, esetleg gyerekük nem jelent semmit, főleg abban a korban). Én pedig eléggé indokoltnak látom Oscar nemi identitásának ilyetén történő megjelenítését és én a zenében ill. a librettoban is találok erre utaló jelet (amikor René meg akarja tudni a titkát, ahogy írtam is, illetve az áriái is kifejezetten nőies vezetésű dallamok, nem is beszélve arról, hogy a hangfekvés magas szubrett vagy kevésbé bonyolult lírai koloratúrszoprán, egy picit sem akar vele férfias hatást kelteni - írhatta volna éppenséggel mezzoszopránra is). Oscar maga a femininitás, egyáltalán nem egy Octavian vagy egy Cherubino típusú valóban fiús nadrágszereplő, hanem egy cserfes meleg fiúcska (nyunyóka, ha már ma úgyis divat lett ez a szó. :D :D :D). Sokkal inkább megalapozottnak látom ezt, mintsem a Don Carlosos "sok zenetörténész által igazolt (?)" mondvacsinált megállapítást Carlosról és Rodrigoról.
Való igaz: 2014-től kultúráért felelős államtitkár, 2018 óta miniszteri biztos
A róla írt operett elég nagy baleknak mutatja be...
Nem egyedül amerikai nyelven létezik Wikipedia. Ha onnan nyered csupán az információt, érdemes a forrást ellenőrizni, vagy esetleg valamelyik másik nyelven is beleolvasni a szócikkbe.
David Richards jogvédő (mármint a homoszexuálisoké) állítja a királyról/kormányzóról: "widely known flamboyantly homosexual ruler"
Az Un ballo in maschera szerzőinek (Antonio Somma, Francesco Maria Piave, Giuseppe Verdi) egyike sem volt homoszexuális, a szűrőjükön nem mentek volna át Scribe esetleges homoerotikus célzásai.
Ralph J. Hexter bizonyítottnak látja, hogy (a vallásos, katolikus!) Verdi elfogadó volt mindennemű párkapcsolat iránt, mert a mester Oscar szerepét szopránra írta. Nála ez Q.E.D. ...
Az érvelés szépséghibája, hogy Mr Hexter "házastársa" Mr Kollmeier volt (a két Mr-megjelölés egyike a kapcsolat során valószínűleg módosult); így elfogulatlan megítélést a Ballo homoerotikus tartalmát illetően "erős részrehajlás" okán nem is lehet elvárni.
Bátran állítható viszont, hogy sem a librettoban, sem a zenében nincs semmiféle utalás bárkinek a másságára.
Professor Erik Lönnroth of the Swedish Academy ... asserted that there is no factual basis for the assumption that Gustav III was homosexual.
Lásd még:
https://escholarship.org/content/qt84b039c1/qt84b039c1.pdf
https://en.wikipedia.org/wiki/Un_ballo_in_maschera#Homosexuality_of_Gustav_III
https://www.chronicle.com/article/gay-wedding-bells-ring-for-hampshire-colleges-president-in-a-matrimonial-first/
Ralph J. Hexter, president of Hampshire College, married his longtime domestic partner, Manfred Kollmeier, over the Labor Day weekend
Egy masik miniszterunk biztosan kilog, mert nagyon szeret(het)i A bolygo hollandit. (En is.) Szerencsejere az a luxusya ... khm...hajo, amin utazott, mar kikotott es igy nem kell felelossegteljes munkajat het evig tengeren hany(kod)va vegeznie.
A kultúráért felelős államtitkárt tudtommal jelenleg Fekete Péternek hívják.
Erre a homomókus témára én csak egy referenciát tudok mondani: az Álarcosbál Oscar-ja elvileg vállaltan homoszexuális karakter. Mivel a király, akiről mintázták a Riccardot, a való életben szintén a férfiakat kedvelte, - akkoriban azonban ezt nem lehetett egy főszereplőnél megjelentetni -, így Verdi megírta a magashangú Oscar karakterét, aki azzal küldi el René-t, hogy akármilyen csábos kinézetű is, nem fogja elárulni neki titkait. :)
Ha komolyan, akkor köszi. :D
itt off Ma mar eleg gyakori prozai darabokban is a nemi szerepek cserelgetese. A nagy Vidnyanszky Attila is eljatszadozott ilyesmivel, csak tole nem vettek rossz neven.
https://www.youtube.com/watch?v=Q-EKZqPFdws
Íme Rózsi mint Daesy Parker, szerencsére erről maradt filmfelvétel is.
Az eredeti János vitézben pedig Fedák Sári volt a főszereplő, ha jól tudom.
En es a kisocsemet mar irtam lejjebb. Orlofsky = Denever szokasosan holgyeke.
Ja tényleg, de azt még nem láttam előadáson, a kisöcsit és a Savoyt viszont igen.
Az első nem ugrik be. Az milyen darab és ki írta? De van egy híres retro film is nadrág szereppel, Latyival a főszerepben. Egy szoknya, egy nadrág a címe, ha jól rémlik. A Lila akácokban pedig női jelmezben énekel Kabos Gyula.
Én és a kisöcsém és Daesy Parker a A bál a Savoyban-ban. Most ez ugruk be. Anno mindkettőt Bársony Rózsi alakította.
Mária főhadnagy...
62239 már írtam Orlofskyt, meg persze van még Én és a kisöcsém (és talán mások) is..
Köszönöm, még sehol nem voltam 2011-ben. Viszont pont ma néztem bele az Anyeginbe (ld. MET-topik), csak nem akartam a példák sorát az Anyegin-Lenszkij nexussal bővíteni ... megalapozottan vagy anélkül. Avagy Lenszkij vajon Anyeginre féltékeny...vagy Olgára? ;-)
Sőt az operett műfajból is tudunk "nadrágszerepet"...
Az előzmény hozzászólásban politikusok neve is szerepel...; persze ma már Marton Éva is ott van a "politikában" - de szerencsére mint operaénekes, ma már énektanár, "nem felejtette el gyökereit"... Sokan irigyelik őt...
Emlékeztetlek, hogy hasonló, megalapozatlan homoerotikus képzettársítást egyszer már sikerült tisztába tennem. Talán tanulságos neked is, mások számára is, ha
itt újból visszaidézem a polémiát.
A Guntramról és a Feuersnotról nem tudok nyilatkozni. A - nem Hofmannsthal librettójában készült - Saloméban Hugo nélkül is van "nadrágszerep", még ha utóbbi a gallok találmánya is, a Közel-Keleten pedig nem praktikus a viselése: Heródiás apródjára gondolok, aki ugyanúgy vonzódik Narrabothhoz, akár Heródes, a vén kéjenc. A Rózsalovagtól kezdve Strauss rábólintott a szövegíró nadrágszerep-ötleteire.
Marton Évára gondolsz? :-)
Lassan ismétlem (ld.62281): Nem ő találta föl a nadrágszerepeket..
Hoppál feltehetően nem az a kultúrbarbár rockrajongó, aki a hivatalánál fogva kénytelen végigülni valamilyen zenei nem-popszemét produkciót.
Heródest, a vén kéjencet igencsak izgatja éppen hogy felnőtt nevelt leánya. Az utóbbi hirtelen feltörő szexuális vágyát a Salome züllött/dekadens udvari környezetétől teljesen elütő próféta lobbantja lángra. Ha élve nem hajlandó megcsókolni a hercegnőt, akkor majd a levágott feje csak nem fog ellenkezni. :O((( (Azt meg hagyjuk, milyen elhanyagolt és büdös lehetett prófétánk a sivatagi élet és a ciszternabeli kényszertartózkodás hatására.)
Az nem baj - közben magukba szívnak operazenét, megismernek újabb, esetleg más zenéket, amelyek most érintik meg igazán; a műfaj "rejtett" szépségei is feltárulnak előttük (jobb későn, mint soha); felfedezik hazai operaénekes-gárdánk kitűnőségeit és még sorolhatnám, milyen előnyökkel is járhat a "hivatalos" megjelenések számukra.
Mire gondolsz?
Ezek szerint a Salome az már-már pedofília, vagy majdnem?
Hivatalból jelentek meg.
Tegnap este az Eiffel Parkfoglaló opera-gálán Varga Juditot, és Marton Évát is, névszerint köszöntötte Ókovács Szilveszter - Hoppál Péter, kulturáért felelős államtitkár mellett.
Baroque music: "Hold my beer."
Hát ha igen, akkor szerencsére kilóg a katasztrofálisan bunkó "elitből".
A Danae (+Guntram, Feuersnot, Intermezzo (?)) előadásától. Ezeket tudtommal sohasem játszotta a M. Kir. ViperaOparaház.
Feltételezem, a három gyermeke okán is; vitte, elkísérte őket operaelőadásokra - ne adj isten, még szereti is a műfajt.
Melyik projekttől táncolt vissza Kocsis?
És igen, elszánt straussistának kell lenni, de ez nem akkora probléma szerintem.
Engem lenyűgöz a zenéje.
off Következő találós kérdésemet már átviszem a Játsszunk-topikba.
Jajjj, ne izélj már :) idézve egy sosem látott szebb napokat együttestől.
Nadrágszereppel tele van az operairodalom (szóval vannak nadrágszerepes operák), nem Richard Strauss volt az első.
A perverzió sem Strauss "úttörése".
(Megnézett-e valaha a hölgy focimeccseken kívül egyetlen, annak nevezhető operát is??? Az István, a király és megannyi utánzata nem ér!!!)
De ott van a meg nem született gyermekek motívuma és hangja. A befejezése happy end: Immár semmi akadálya a kis kelmefestők, illetve császári hercegnők/hercegek fogantatásának és világra jöttének!
... a zene fárasztó, elszánt straussistának kell lenni a befogadásához /el nem alváshoz. Feltételezésem szerint Kocsis a Liebe der Danae partitúráját tanulmányozva táncolt vissza a projekttől (amihez a saját végzetesnek bizonyuló) betegsége is hozzájárult.
Nekem a koncertszerűen előadott miskolci Daphne örökre egyik legnagyobb zenei élményem marad. Mezei zenehallgatóként elismerem, hogy a több mint 2 órás Capriccionak vannak gyönyörű pillanatai, szinte szemléltető célzattal (fúga!) írott jelenetei, Monsieur Taupe személyében pedig felejthetetlen öreg kollégámat képzeltem magam elé. A Friedenstag a maga kezdetben tudatos jellegtelenségével ábrázolja a katonai létet/a háború kilátástalanságát, közben posztmodern módon (olasz ária) visszakacsint a szerző legnagyobb sikerére, végül eléggé iskolásan hódol egyszerre Beethoven előtt és tesz eleget a közérthetőséget elváró goebbelsi irányelveknek. Die schweigsame Frau: A librettó ZSENIÁLIS
Előzmény: 62283 zenebaratmonika • előzmény62279
Na látod, ezt kellett volna tegnap bejegyezned!
A továbbaikat az operettfórumban folytathatjuk.
Én nem állítottam azt, hogy korábban ne lettek volna operettek az operettszínhában, sőt igen is voltak, de a jazzoperett első darabja az 1928-as Zenebona. Jazz dalok viszont korábbi operettekben is voltak. Pl. Lajtai Lajos Mesék az írógépről c. operettjében is, de ennek utána kéne nézni. A lényeg azon van, hogy a hagyományos operettek azok a 20-as évek közepén visszaszorultak népszerüségben és a revük megjelentek.
Talán ő maga "a" Magyar Francia Múzsa. Például a Varga Hoffmann meséiből. Végre felújítják. Mármint a Hoffmannt.
Persze, hogy nem általánosítok, vagy ha igen, max. annyiban, hogy a 4 legismertebb Straussban (Salome, Elektra, Rózsalovag, Ariadne) bőven akad "másság" így vagy úgy. Aligha véletlen, hogy pont ezeket a librettókat találta meg a Mester. Nem ő találta föl a nadrágszerepeket és nem is csak nadrágszerepek "züllhetnek nyers homoerotikába". Nem is kell nadrágszerepek közt keresgélni, hogy nyers vagy nem-nyers "másságra", a te szavaddal homoerotikára leljen az ember. Aligha vitás pl., hogy Rodrigo fülig szerelmes Carlosba, nálamnál okosabb, képzettebb szakemberek is kimutatták még csak nem is a figura, hanem zenei szólamának femininségét. Saját "tematikus kedvencem" Turandot. Régóta gondolom, hogy az ősanya mögé bújás, az ő megbosszulása, a három rejtvény mint pajzs stb. néki arra kell, hogy férfi soha az büdös illatos életben magára ne húzhassa ... pechjéra akad egy. Kovaliknál némi (?) csalással: tuti, hogy nem is csípi őt azóta. De már hallottam, hogy volt, aki a császárlányt ab ovo leszbikusnak rendezte. (Nem én.)
Elolvastam az Arab Ella tartalmát, hát az egész tényleg olyan operett-like, szabályos operettkvartett felállással és cselekménnyel. A belinkelt valceres részlet is olyan mint egy közös R.Strauss-Lehár/Kálmán Rózsalovag ;-)
Prima! Köszönöm szépen.
Visszatérek még gyorsan a tegnapi témára:
62268 zenebaratmonika • előzmény62267 2020-08-19 18:18:2
Az ezt megelőző években küflödi szerzők revüjei futottak az operettszínházban, ebben is megjelent már az akkori modern zene.
*
Felületes és hamis állítás, ugyanis 1928 előtt magyar zeneszerzők műveit is előadta a Fővárosi Operettszínház, operetteket és bohózatokat is játszottak. Pontos adatok:
Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház Műsora 1923 - 1973.
Külön téma a "Kikelet ucca 3.", kutatása még nem kezdődött el, feltételezhetően több újdonságot is hozott az operett műfajába.