Baroque music: "Hold my beer."
Hát ha igen, akkor szerencsére kilóg a katasztrofálisan bunkó "elitből".
A Danae (+Guntram, Feuersnot, Intermezzo (?)) előadásától. Ezeket tudtommal sohasem játszotta a M. Kir. ViperaOparaház.
Feltételezem, a három gyermeke okán is; vitte, elkísérte őket operaelőadásokra - ne adj isten, még szereti is a műfajt.
Melyik projekttől táncolt vissza Kocsis?
És igen, elszánt straussistának kell lenni, de ez nem akkora probléma szerintem.
Engem lenyűgöz a zenéje.
off Következő találós kérdésemet már átviszem a Játsszunk-topikba.
Jajjj, ne izélj már :) idézve egy sosem látott szebb napokat együttestől.
Nadrágszereppel tele van az operairodalom (szóval vannak nadrágszerepes operák), nem Richard Strauss volt az első.
A perverzió sem Strauss "úttörése".
(Megnézett-e valaha a hölgy focimeccseken kívül egyetlen, annak nevezhető operát is??? Az István, a király és megannyi utánzata nem ér!!!)
De ott van a meg nem született gyermekek motívuma és hangja. A befejezése happy end: Immár semmi akadálya a kis kelmefestők, illetve császári hercegnők/hercegek fogantatásának és világra jöttének!
... a zene fárasztó, elszánt straussistának kell lenni a befogadásához /el nem alváshoz. Feltételezésem szerint Kocsis a Liebe der Danae partitúráját tanulmányozva táncolt vissza a projekttől (amihez a saját végzetesnek bizonyuló) betegsége is hozzájárult.
Nekem a koncertszerűen előadott miskolci Daphne örökre egyik legnagyobb zenei élményem marad. Mezei zenehallgatóként elismerem, hogy a több mint 2 órás Capriccionak vannak gyönyörű pillanatai, szinte szemléltető célzattal (fúga!) írott jelenetei, Monsieur Taupe személyében pedig felejthetetlen öreg kollégámat képzeltem magam elé. A Friedenstag a maga kezdetben tudatos jellegtelenségével ábrázolja a katonai létet/a háború kilátástalanságát, közben posztmodern módon (olasz ária) visszakacsint a szerző legnagyobb sikerére, végül eléggé iskolásan hódol egyszerre Beethoven előtt és tesz eleget a közérthetőséget elváró goebbelsi irányelveknek. Die schweigsame Frau: A librettó ZSENIÁLIS
Előzmény: 62283 zenebaratmonika • előzmény62279
Na látod, ezt kellett volna tegnap bejegyezned!
A továbbaikat az operettfórumban folytathatjuk.
Én nem állítottam azt, hogy korábban ne lettek volna operettek az operettszínhában, sőt igen is voltak, de a jazzoperett első darabja az 1928-as Zenebona. Jazz dalok viszont korábbi operettekben is voltak. Pl. Lajtai Lajos Mesék az írógépről c. operettjében is, de ennek utána kéne nézni. A lényeg azon van, hogy a hagyományos operettek azok a 20-as évek közepén visszaszorultak népszerüségben és a revük megjelentek.
Talán ő maga "a" Magyar Francia Múzsa. Például a Varga Hoffmann meséiből. Végre felújítják. Mármint a Hoffmannt.
Persze, hogy nem általánosítok, vagy ha igen, max. annyiban, hogy a 4 legismertebb Straussban (Salome, Elektra, Rózsalovag, Ariadne) bőven akad "másság" így vagy úgy. Aligha véletlen, hogy pont ezeket a librettókat találta meg a Mester. Nem ő találta föl a nadrágszerepeket és nem is csak nadrágszerepek "züllhetnek nyers homoerotikába". Nem is kell nadrágszerepek közt keresgélni, hogy nyers vagy nem-nyers "másságra", a te szavaddal homoerotikára leljen az ember. Aligha vitás pl., hogy Rodrigo fülig szerelmes Carlosba, nálamnál okosabb, képzettebb szakemberek is kimutatták még csak nem is a figura, hanem zenei szólamának femininségét. Saját "tematikus kedvencem" Turandot. Régóta gondolom, hogy az ősanya mögé bújás, az ő megbosszulása, a három rejtvény mint pajzs stb. néki arra kell, hogy férfi soha az büdös illatos életben magára ne húzhassa ... pechjéra akad egy. Kovaliknál némi (?) csalással: tuti, hogy nem is csípi őt azóta. De már hallottam, hogy volt, aki a császárlányt ab ovo leszbikusnak rendezte. (Nem én.)
Elolvastam az Arab Ella tartalmát, hát az egész tényleg olyan operett-like, szabályos operettkvartett felállással és cselekménnyel. A belinkelt valceres részlet is olyan mint egy közös R.Strauss-Lehár/Kálmán Rózsalovag ;-)
Prima! Köszönöm szépen.
Visszatérek még gyorsan a tegnapi témára:
62268 zenebaratmonika • előzmény62267 2020-08-19 18:18:2
Az ezt megelőző években küflödi szerzők revüjei futottak az operettszínházban, ebben is megjelent már az akkori modern zene.
*
Felületes és hamis állítás, ugyanis 1928 előtt magyar zeneszerzők műveit is előadta a Fővárosi Operettszínház, operetteket és bohózatokat is játszottak. Pontos adatok:
Koch Lajos: A Fővárosi Operettszínház Műsora 1923 - 1973.
Külön téma a "Kikelet ucca 3.", kutatása még nem kezdődött el, feltételezhetően több újdonságot is hozott az operett műfajába.
Visszatérek még gyorsan a tegnapi témára:
62262 zenebaratmonika • előzmény62258 2020-08-19 17:32:37
Gondolom akkor tanult meg jobban, amikor már hosszú ideje kint élt.
*
Ábrahám Pál német nyelvtudásához nem fér kétség, a kérdés az, hogy segítség nélkül meg tudta-e oldani a zenei és német nyelvi követelményeket. Minden bizonnyal nem.
Annál inkább nem, mert nem élt hosszú ideig Németországban, alig három évig és ezalatt a magyar művészkolónia körében, magyar baráti társaságban forgott.
A hétköznapi életben elboldogult, irodalmi német nyelvtudásra nem volt szüksége. Nincs tudomásom arról, hogy nyelvórákat vett volna.
Wagner-felvételek • 298
Nemtom melyikre gondolsz.
Nekem a (felidézett) Tristan-kommented tetszett nagyon.
Nem korfüggő ez... ;) Engem nem zavar a meztelenség, ha van célja. Ha serdülő fiam, lányom lenne, akkor sem. Én vagyok a szülője, nekem kell tudni elmagyarázni ezeket a dolgokat is tabuk nélkül. Ehhez a művészet csak segítség lehet. Az öncélúságot, erőszakos liberalizmust én se szeretem... Amúgy ez a komment legalább vicces, nem úgy mint E.D. kommentjei :D :D
Mai hír az internetről:
"Varga Judit lesz az Operaház következő évadának fővédnöke
Az igazságügyi miniszter asszony a francia kultúra nagy rajongója. Örömmel vállalta el a Magyar Állami Operaház 2020/21-es évadában, „A Francia Múzsa Szezonjának” fővédnöki szerepét:"
Talán nem is olyan idegen az ízlésedtől ez a R. Strauss, kedves zenebaratmonika:
Download. Figyelem, 4:3-as képarány!
Kedves david28, mint korábban írtad, fiatal vagy.
Most arra célzol, hogy a sok vén (40+) -os kivénhedt temetőszökevény nem képes fölfogni az új idők új szavát, és nyavalyog, ha egy veretesen klasszikus műben szanaszét figyegnek az egyeseknek kedves, elszabadult himbilimbik, mert ez a "természetes elem"? Vajon így látnád-e, ha serdülő leányod lenne?
Az, hogy a közönség mit akar tudomásul venni és hogy mi a valóság, az nem mindig korrelál. Sőt. Az csak tiszteletre méltó, ha valaki a popularitás ellen megy és azt mutatja meg, ami valóban létezik, ahelyett, amit szeretnénk, hogy létezne. Az operák totális átírását ettől még nem támogatom, ettől függetlenül írtam azt, amit. Kortárs művekben nem kéne hogy valakinek különösen feltűnjön és lovagoljon egy leszbikus, meleg, transznemű karakteren. Ez is van, van létjogosultsága s pont, hogy a közönség pukkasztott reakciójától lesz akkora nagy botrány. A konzervatív közönség teszi azzá. Vannak darabok, ahol egy teljesen természetes elem lenne ez, ha végre benyelnék ezt is, nem csak a karót. :)
Nem lep meg az "általánosításod", csakhogy – az Arabellánál főleg – végképp nem indokolt, bármennyire is vonzónak találnád Strausst, mint a genderelmélet korai hírnökét.
Zdenka ugyanis kínlódik a rákényszerített férfiruhában, ráadásul oda is adja magát (nővére alter-egojaként, de saját testével-lelkével) szerelmesének, aki – és itt a fő érv: egy snájdig katonatiszt, tetőtől-talpig férfiú.
A nadrágszerepek nyers homoerotikába züllő előadásmódja sohasem a szerzőké, hanem mindig a hasonló általánosításra (gyakorta magukból kiindulva) hajlamos rendezőké. Az énekesek rendszerint zavartan és meglehetős fenntartással kezelik a kierőszakolt pride-ot.
Sajnálatos, hogy a rendezők némelyike nem akarja tudomásul venni, hogy a közönség legnagyobb része a 126 (állítólag létező) genderből csak kettőt tart kívánatosnak. Richard Strauss nyilván tisztában volt ezzel a ténnyel.
Mann és Britten műveit sem azért szeretjük, mert a szerzőjük valamiben eltért az "általánostól".
Igen 1928. után már ez az irányzat volt jelen Budapesten, így az 1929-es Kemény Egon darabban is, a hagyományos operett kezdett visszaszoruln, ennek egyik oka, a Monarchiától való elszakadás, a másik a polgárság megerősödése,.
Az Ábrahám darabokban is a modern táncok, jazz, charleston jelen volt és ugye elsőként jazz-zenekar a zenekari árokban. Az ezt megelőző években küflödi szerzők revüjei futottak az operettszínházban, ebben is megjelent már az akkori modern zene.
62261 számú bejegyzéshez:
Kemény Egon nagyoperettjeinek részletei, témái és helyszínei a mai közönség előtt már nem ismertek, ez is feladat, visszahozni azt, ami egykor közismert volt.
Bár nem operettfórumon vagyunk, most így adódott, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: Kikelet ucca 3. című nagyoperettje - "pesti operette" - már 1929-ben (Fővárosi Operettszínház, lekötve 1928-ra, a címe miatt mutatták be mégis 1929. tavaszán) a társadalmi váltás témakörét, az arisztokrata és a polgári rétegek szerelmi szálon beteljesedő közeledését (Franzstadt, bárzongorista arisztokrata), és ennek zenei színpadra vitelét mutatta be: a császári bécsi keringő világát jazz-számok, az akkori fiatalokat lázba hozó charleston, blues, foxtrott dalok és táncok felvonultatásával.
55 evig, halalaig Pauline de Ahna enekesno volt a felesege, egy fiugyermekuk szuletett. Mindez onmagaban persze nem tul sokat jelent, de ezek a szaraz tenyek. Gyertyat meg ugye nem tartottunk...csak a nagy kortars nemeteknel maradva, pl. Thomas Mann es Siegfried Wagner is klasszikus nagycsalados, peldas apukak voltak, megis ... de nem folytatom. A Halal Velenceben fohoset Mann sokak szerint onmagarol mintazta, ami eleg beszedes allitas.
Ezt úgy kell érteni, hogy a klasszkus családmodell nála nem volt jelen, hanem ennek ellentettje?
Kicsit (?) altalanositva: ugy tunik R.Strauss megelozte korat "genderileg". Feltunoen sok nala a "nadragszerep", es ami "vele jar", hogy egy szoban leegyszerusitsem, mire gondolok. Es nem is neztem at a kesoieket. Mondhatnam kisse sarkitva, nala szinte alig van korunk gender ellen(!)forradalmanak megfelelo opera, klasszikus nemi szerepekkel, csaladmodellel, perverziok annal inkabb. (FroSch talan kivetel, gyerek asszem ott sincs, sot: ha jol emlekszem, az arnyeknelkuliseg pont a gyermektelenseg allegoriaja.)
Ami az Arabellát illeti, gyanítom, hogy nem a megfelelő előadást láttad. Richard Strauss egyszerűen nem írt rossz operát, de nagyon tönkre lehet tenni műveit alkalmatlan énekesekkel vagy eszement rendezéssel. Persze említésre érdemes, hogy operái nagyon nehéz művek - súlyos mondanivalóval. Az Arabella ugyan könnyedebb, de ott is szellemes a mélyen rejtőző alapprobléma: Zdenkát fiúruhában járatják, hogy nővére férjhezmenési esélyeit ne rontsa...
Gondolom akkor tanult meg jobban, amikor már hosszú ideje kint élt.
Szóval mi a lényeg? Attól függ, melyik darab. A lényeg a Happy end és minden pár egymásé lesz. De van kivétel pl. Jacobi Sybillje vagy Lehár pár vígoperához közelítő darabjai.
Különben a lényeg szerzőnként és országonként változik. Pl. Offenbach féle operett a egyfajta korkritika volt, gyakran az akkori ismert személyeket parodizálta ki pl. politikusokat, korabeli hírességeket. A francia operettől nagyban eltér az osztrák. Az oszták operett legjelesebb szerzői J. Strauss, Millöcker, Zeller, Oscar Strauss, Leo Fall, Suppé és hát LEHÁR, így nagybetűvel. Kálmán később szintén hozzájuk csatlakozott. Ők inkább egy monarchikus operettet alkottak, hercegekkel, grófkisasszonyokkal, bárókkal, és az ő szerelmükkel, kisebb probléméikkal, de nem mentek le az alacsonyabb rétegek felé. Ilyen még Fényes Szaboocs Maya-ja is.
Az Ábrahám féle operett, de ide vehetjük még az Eisemann darabokat is, az inkább a francia operettre hasonít abban, hogy szintén egy társadalomkrtika. Lásd Fekete Péter vagy Mese a Grand Hotelben (ez Ábrahám darab), szóval ez már az alsóbb rétegek felé is lemegy, főképp a városi polgárság, és hát az arisztokrácia ha szerepel is a darabokban, akkor is inkább mnt nevetség tárgya, ami már az akkori korban 30-as években, ódivatú volt és ciki, nevetséges.
Maradok annál, amit leírtam, 62253. 62254-hez: előfordul, hogy a zenére, dallamra írják a verset, ez igaz.
Életemben nem untam úgy darabot,mint azt.
Kálmán Imre tökéletesen írt németül, ebben biztos lehetsz, beszélni sajnos nem hallottam...
Kedves Zenebaratmonika. Meg szeretném kérdezni tőled, hogy mi a lényeg az operettnél? Én már annyit gondolkoztam rajta, de hiába.
Az Arabellát én egyszer láttam, és ez pontosan elég is volt. :)
De a kérdésemre nincsen válasz: a Saloménak premierje van szeptember 15-én, és ez egyben a 2020/21 évad utolsó előadása is itthon. MIért???
Ilyem alapon Kálmán Imre se értette meg operettjeit, ha úgy vesszük, ő nyilván még kevésbé beszélt németül. Ugye pl. a Csárdáskirálynő eredetije is a német változat. Szerintem operettnél nem ez a lényeg, nagyjából érti miről szól és már jó darab is születhet. Siófok nem német nyelvű város, ahol Kálmán nőtt fel.
Apatin német nyelű város, ott élte le teljes gyermekkorát Ábrahám, és hát németül is tanult az iskolába, meg ott mindenki azt beszélte. A Viktóriát és a 3:1 a szerelem javárát és más operetteket is először a magyar librettóra írta meg, rádásul a Hawaii rózsája is Földes Imre darabja, abból készült utólag a német librettó, szóval nyilván pontosan tudta, miről is szól az operett. Ezek általában egyszerű nyelvezetűek, a német dalszöveg sokszor utólag készül el rá.
62232 zenebaratmonika • előzmény62231 2020-08-19 11:40:41
Ábrahám annél erősebb librettókat választott, mint a Rózsalovag.
*
Ezen a mondaton most elgondolkodtam, ebben a vetületben még nem foglalkoztam Ábrahám Pál munkamódszerével.
Itt a zeneszerző maga nyilatkozik német nyelvtudásáról, idézet Ábrahám Páltól, részlet:
"— Ami a német levelet illeti, kijelenthetem, hogy a magyar zeneszerzők szövetkezetével mindig magyar nyelven leveleztem, — hiszen németül nem is tudok tökéletesen,"
(Zenetörténet • 293 zenebaratmonika 2020-07-18 23:14:08)
*
Tehát nem is biztos, hogy pontosan megértette a német nyelvű librettot, amit valószínűleg egyenesen számára írtak, és ezért 1930 -1933 között Berlinben nem kellett kiválasztania.
Legjobb barátja Kemény Egon zeneszerző dolgozott mellette, aki anyanyelvi szinten beszélt németül és zenekari hangszerelője, titkára, zenei munkatársa volt hat és fél éven át (1928-1933, szerződéssel, saját karrierjét ennek alárendelve: 1930-1933), továbbá saját teammel is dolgoztatott Ábrahám, miként ez nemrég egy német rádióadásban elhangzott. Ez utóbbi szerintem túlzás, talán nem igaz Ábrahám minden művére.
Vajon hogyan tudta Ábrahám Pál tökéletes német nyelvtudás nélkül megérteni a darabok szövegét, verseit és főleg arra zenét írni, beleértve a kiejtésből adódó sajátosságokat is?
"Az Arabella már-már operett." -ezért is javasoltam az operett-imádónak.
A kései Capriccio pedig nagy zenei jártassággal értékelhető igazán.
Az ajanlast nyugodtan magameva tehetem en is, mivel az Arabellat meg sosem lattam. Mentsegul: elso Ariadnemat es elso FroSch-omat is csak par eve. Az Ariadnet en bloc nem szerettem meg, csak a gyerekkorom ota lemezrol (Agai!) ismert Zerbinetta-ariat es valamennyire az elojatekban a Komponistat. A FroSch mindig erdekelt, a pesti eloadas igazan szinvonalas, a Sumegi-Ralik duo a hatan elviszi a darabot, de (nekem) kilora sok, ha jol emlekszem, felvonasrol felvonasra kevesbe tudtam koncentralni. Sajnos lemaradtam Kocsis Zoltan Strauss-operaprodukcioirol is, lemezen. teveben pedig valoszinuleg nem(igen) kotnenek le a kesei Straussok.
Árnyék nélküli asszony,Mónika.
Zseniális.
Az Arabellát javasolnám inkább zenebaratmonika kényes ízléséhez.
A szóbanforgó szerző egyébként számos operát hevenyészett össze.
Én sem ajánlanám Neked:
Az Operaházunkban játszott Elektra Kovalik-féle rendezésében jócskán van a tobzódó erőszak mellett „mindkét nembeli meztelenkedés" , többszörösen incesztuózus (vérfertőző) szexualitás – uszodai díszletek között is; fürdőzős-zuhanyzós törülközős-jelenetek... A "nehéz" zenéről nem is szólva...
Elektra szerintem durvabb mint Salome,csupa orulet,verfertozes, oriasi zenekar,nehez zene. Inkabb Salomeval kezdd!
