Visszatérek még gyorsan a tegnapi témára:
62262 zenebaratmonika • előzmény62258 2020-08-19 17:32:37
Gondolom akkor tanult meg jobban, amikor már hosszú ideje kint élt.
*
Ábrahám Pál német nyelvtudásához nem fér kétség, a kérdés az, hogy segítség nélkül meg tudta-e oldani a zenei és német nyelvi követelményeket. Minden bizonnyal nem.
Annál inkább nem, mert nem élt hosszú ideig Németországban, alig három évig és ezalatt a magyar művészkolónia körében, magyar baráti társaságban forgott.
A hétköznapi életben elboldogult, irodalmi német nyelvtudásra nem volt szüksége. Nincs tudomásom arról, hogy nyelvórákat vett volna.
Wagner-felvételek • 298
Nemtom melyikre gondolsz.
Nekem a (felidézett) Tristan-kommented tetszett nagyon.
Nem korfüggő ez... ;) Engem nem zavar a meztelenség, ha van célja. Ha serdülő fiam, lányom lenne, akkor sem. Én vagyok a szülője, nekem kell tudni elmagyarázni ezeket a dolgokat is tabuk nélkül. Ehhez a művészet csak segítség lehet. Az öncélúságot, erőszakos liberalizmust én se szeretem... Amúgy ez a komment legalább vicces, nem úgy mint E.D. kommentjei :D :D
Mai hír az internetről:
"Varga Judit lesz az Operaház következő évadának fővédnöke
Az igazságügyi miniszter asszony a francia kultúra nagy rajongója. Örömmel vállalta el a Magyar Állami Operaház 2020/21-es évadában, „A Francia Múzsa Szezonjának” fővédnöki szerepét:"
Talán nem is olyan idegen az ízlésedtől ez a R. Strauss, kedves zenebaratmonika:
Download. Figyelem, 4:3-as képarány!
Kedves david28, mint korábban írtad, fiatal vagy.
Most arra célzol, hogy a sok vén (40+) -os kivénhedt temetőszökevény nem képes fölfogni az új idők új szavát, és nyavalyog, ha egy veretesen klasszikus műben szanaszét figyegnek az egyeseknek kedves, elszabadult himbilimbik, mert ez a "természetes elem"? Vajon így látnád-e, ha serdülő leányod lenne?
Az, hogy a közönség mit akar tudomásul venni és hogy mi a valóság, az nem mindig korrelál. Sőt. Az csak tiszteletre méltó, ha valaki a popularitás ellen megy és azt mutatja meg, ami valóban létezik, ahelyett, amit szeretnénk, hogy létezne. Az operák totális átírását ettől még nem támogatom, ettől függetlenül írtam azt, amit. Kortárs művekben nem kéne hogy valakinek különösen feltűnjön és lovagoljon egy leszbikus, meleg, transznemű karakteren. Ez is van, van létjogosultsága s pont, hogy a közönség pukkasztott reakciójától lesz akkora nagy botrány. A konzervatív közönség teszi azzá. Vannak darabok, ahol egy teljesen természetes elem lenne ez, ha végre benyelnék ezt is, nem csak a karót. :)
Nem lep meg az "általánosításod", csakhogy – az Arabellánál főleg – végképp nem indokolt, bármennyire is vonzónak találnád Strausst, mint a genderelmélet korai hírnökét.
Zdenka ugyanis kínlódik a rákényszerített férfiruhában, ráadásul oda is adja magát (nővére alter-egojaként, de saját testével-lelkével) szerelmesének, aki – és itt a fő érv: egy snájdig katonatiszt, tetőtől-talpig férfiú.
A nadrágszerepek nyers homoerotikába züllő előadásmódja sohasem a szerzőké, hanem mindig a hasonló általánosításra (gyakorta magukból kiindulva) hajlamos rendezőké. Az énekesek rendszerint zavartan és meglehetős fenntartással kezelik a kierőszakolt pride-ot.
Sajnálatos, hogy a rendezők némelyike nem akarja tudomásul venni, hogy a közönség legnagyobb része a 126 (állítólag létező) genderből csak kettőt tart kívánatosnak. Richard Strauss nyilván tisztában volt ezzel a ténnyel.
Mann és Britten műveit sem azért szeretjük, mert a szerzőjük valamiben eltért az "általánostól".
Igen 1928. után már ez az irányzat volt jelen Budapesten, így az 1929-es Kemény Egon darabban is, a hagyományos operett kezdett visszaszoruln, ennek egyik oka, a Monarchiától való elszakadás, a másik a polgárság megerősödése,.
Az Ábrahám darabokban is a modern táncok, jazz, charleston jelen volt és ugye elsőként jazz-zenekar a zenekari árokban. Az ezt megelőző években küflödi szerzők revüjei futottak az operettszínházban, ebben is megjelent már az akkori modern zene.
62261 számú bejegyzéshez:
Kemény Egon nagyoperettjeinek részletei, témái és helyszínei a mai közönség előtt már nem ismertek, ez is feladat, visszahozni azt, ami egykor közismert volt.
Bár nem operettfórumon vagyunk, most így adódott, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: Kikelet ucca 3. című nagyoperettje - "pesti operette" - már 1929-ben (Fővárosi Operettszínház, lekötve 1928-ra, a címe miatt mutatták be mégis 1929. tavaszán) a társadalmi váltás témakörét, az arisztokrata és a polgári rétegek szerelmi szálon beteljesedő közeledését (Franzstadt, bárzongorista arisztokrata), és ennek zenei színpadra vitelét mutatta be: a császári bécsi keringő világát jazz-számok, az akkori fiatalokat lázba hozó charleston, blues, foxtrott dalok és táncok felvonultatásával.
55 evig, halalaig Pauline de Ahna enekesno volt a felesege, egy fiugyermekuk szuletett. Mindez onmagaban persze nem tul sokat jelent, de ezek a szaraz tenyek. Gyertyat meg ugye nem tartottunk...csak a nagy kortars nemeteknel maradva, pl. Thomas Mann es Siegfried Wagner is klasszikus nagycsalados, peldas apukak voltak, megis ... de nem folytatom. A Halal Velenceben fohoset Mann sokak szerint onmagarol mintazta, ami eleg beszedes allitas.
Ezt úgy kell érteni, hogy a klasszkus családmodell nála nem volt jelen, hanem ennek ellentettje?
Kicsit (?) altalanositva: ugy tunik R.Strauss megelozte korat "genderileg". Feltunoen sok nala a "nadragszerep", es ami "vele jar", hogy egy szoban leegyszerusitsem, mire gondolok. Es nem is neztem at a kesoieket. Mondhatnam kisse sarkitva, nala szinte alig van korunk gender ellen(!)forradalmanak megfelelo opera, klasszikus nemi szerepekkel, csaladmodellel, perverziok annal inkabb. (FroSch talan kivetel, gyerek asszem ott sincs, sot: ha jol emlekszem, az arnyeknelkuliseg pont a gyermektelenseg allegoriaja.)
Ami az Arabellát illeti, gyanítom, hogy nem a megfelelő előadást láttad. Richard Strauss egyszerűen nem írt rossz operát, de nagyon tönkre lehet tenni műveit alkalmatlan énekesekkel vagy eszement rendezéssel. Persze említésre érdemes, hogy operái nagyon nehéz művek - súlyos mondanivalóval. Az Arabella ugyan könnyedebb, de ott is szellemes a mélyen rejtőző alapprobléma: Zdenkát fiúruhában járatják, hogy nővére férjhezmenési esélyeit ne rontsa...
Gondolom akkor tanult meg jobban, amikor már hosszú ideje kint élt.
Szóval mi a lényeg? Attól függ, melyik darab. A lényeg a Happy end és minden pár egymásé lesz. De van kivétel pl. Jacobi Sybillje vagy Lehár pár vígoperához közelítő darabjai.
Különben a lényeg szerzőnként és országonként változik. Pl. Offenbach féle operett a egyfajta korkritika volt, gyakran az akkori ismert személyeket parodizálta ki pl. politikusokat, korabeli hírességeket. A francia operettől nagyban eltér az osztrák. Az oszták operett legjelesebb szerzői J. Strauss, Millöcker, Zeller, Oscar Strauss, Leo Fall, Suppé és hát LEHÁR, így nagybetűvel. Kálmán később szintén hozzájuk csatlakozott. Ők inkább egy monarchikus operettet alkottak, hercegekkel, grófkisasszonyokkal, bárókkal, és az ő szerelmükkel, kisebb probléméikkal, de nem mentek le az alacsonyabb rétegek felé. Ilyen még Fényes Szaboocs Maya-ja is.
Az Ábrahám féle operett, de ide vehetjük még az Eisemann darabokat is, az inkább a francia operettre hasonít abban, hogy szintén egy társadalomkrtika. Lásd Fekete Péter vagy Mese a Grand Hotelben (ez Ábrahám darab), szóval ez már az alsóbb rétegek felé is lemegy, főképp a városi polgárság, és hát az arisztokrácia ha szerepel is a darabokban, akkor is inkább mnt nevetség tárgya, ami már az akkori korban 30-as években, ódivatú volt és ciki, nevetséges.
Maradok annál, amit leírtam, 62253. 62254-hez: előfordul, hogy a zenére, dallamra írják a verset, ez igaz.
Életemben nem untam úgy darabot,mint azt.
Kálmán Imre tökéletesen írt németül, ebben biztos lehetsz, beszélni sajnos nem hallottam...
Kedves Zenebaratmonika. Meg szeretném kérdezni tőled, hogy mi a lényeg az operettnél? Én már annyit gondolkoztam rajta, de hiába.
Az Arabellát én egyszer láttam, és ez pontosan elég is volt. :)
De a kérdésemre nincsen válasz: a Saloménak premierje van szeptember 15-én, és ez egyben a 2020/21 évad utolsó előadása is itthon. MIért???
Ilyem alapon Kálmán Imre se értette meg operettjeit, ha úgy vesszük, ő nyilván még kevésbé beszélt németül. Ugye pl. a Csárdáskirálynő eredetije is a német változat. Szerintem operettnél nem ez a lényeg, nagyjából érti miről szól és már jó darab is születhet. Siófok nem német nyelvű város, ahol Kálmán nőtt fel.
Apatin német nyelű város, ott élte le teljes gyermekkorát Ábrahám, és hát németül is tanult az iskolába, meg ott mindenki azt beszélte. A Viktóriát és a 3:1 a szerelem javárát és más operetteket is először a magyar librettóra írta meg, rádásul a Hawaii rózsája is Földes Imre darabja, abból készült utólag a német librettó, szóval nyilván pontosan tudta, miről is szól az operett. Ezek általában egyszerű nyelvezetűek, a német dalszöveg sokszor utólag készül el rá.
62232 zenebaratmonika • előzmény62231 2020-08-19 11:40:41
Ábrahám annél erősebb librettókat választott, mint a Rózsalovag.
*
Ezen a mondaton most elgondolkodtam, ebben a vetületben még nem foglalkoztam Ábrahám Pál munkamódszerével.
Itt a zeneszerző maga nyilatkozik német nyelvtudásáról, idézet Ábrahám Páltól, részlet:
"— Ami a német levelet illeti, kijelenthetem, hogy a magyar zeneszerzők szövetkezetével mindig magyar nyelven leveleztem, — hiszen németül nem is tudok tökéletesen,"
(Zenetörténet • 293 zenebaratmonika 2020-07-18 23:14:08)
*
Tehát nem is biztos, hogy pontosan megértette a német nyelvű librettot, amit valószínűleg egyenesen számára írtak, és ezért 1930 -1933 között Berlinben nem kellett kiválasztania.
Legjobb barátja Kemény Egon zeneszerző dolgozott mellette, aki anyanyelvi szinten beszélt németül és zenekari hangszerelője, titkára, zenei munkatársa volt hat és fél éven át (1928-1933, szerződéssel, saját karrierjét ennek alárendelve: 1930-1933), továbbá saját teammel is dolgoztatott Ábrahám, miként ez nemrég egy német rádióadásban elhangzott. Ez utóbbi szerintem túlzás, talán nem igaz Ábrahám minden művére.
Vajon hogyan tudta Ábrahám Pál tökéletes német nyelvtudás nélkül megérteni a darabok szövegét, verseit és főleg arra zenét írni, beleértve a kiejtésből adódó sajátosságokat is?
"Az Arabella már-már operett." -ezért is javasoltam az operett-imádónak.
A kései Capriccio pedig nagy zenei jártassággal értékelhető igazán.
Az ajanlast nyugodtan magameva tehetem en is, mivel az Arabellat meg sosem lattam. Mentsegul: elso Ariadnemat es elso FroSch-omat is csak par eve. Az Ariadnet en bloc nem szerettem meg, csak a gyerekkorom ota lemezrol (Agai!) ismert Zerbinetta-ariat es valamennyire az elojatekban a Komponistat. A FroSch mindig erdekelt, a pesti eloadas igazan szinvonalas, a Sumegi-Ralik duo a hatan elviszi a darabot, de (nekem) kilora sok, ha jol emlekszem, felvonasrol felvonasra kevesbe tudtam koncentralni. Sajnos lemaradtam Kocsis Zoltan Strauss-operaprodukcioirol is, lemezen. teveben pedig valoszinuleg nem(igen) kotnenek le a kesei Straussok.
Árnyék nélküli asszony,Mónika.
Zseniális.
Az Arabellát javasolnám inkább zenebaratmonika kényes ízléséhez.
A szóbanforgó szerző egyébként számos operát hevenyészett össze.
Én sem ajánlanám Neked:
Az Operaházunkban játszott Elektra Kovalik-féle rendezésében jócskán van a tobzódó erőszak mellett „mindkét nembeli meztelenkedés" , többszörösen incesztuózus (vérfertőző) szexualitás – uszodai díszletek között is; fürdőzős-zuhanyzós törülközős-jelenetek... A "nehéz" zenéről nem is szólva...
Elektra szerintem durvabb mint Salome,csupa orulet,verfertozes, oriasi zenekar,nehez zene. Inkabb Salomeval kezdd!
Brno meglepően szép város, sok-sok műemlékkel, igazi kulturált - mint mondani szoktuk - nyugati színvonallal. ! És Európa egyik legjobb operaházával! A kétévente rendezendő Janacek Fesztivál európai díjnyertes programsorozat lett.Magyar énekeseket is gyakran hallani az operájukban, például Boross Csillát.Nem halmozzák a bemutatók tömkelegét, minden eddig látott produkciójuk tökéletes: a zenekar, az énekesek, a rendezés. Kíváló zarándokhely - csak 4 óra utazás - a színvonalas operaelőadások kedvelőinek.
A Hétfatyoltánc tényleg szép.
:-)
Tanárias türelmedet tanítani lehetne.
Egy későbbi feladványhoz jól jöhet:
Én nem akarok ezzel senkit se megbántani, én elviselem a izlésficamos dolgokat is, meg a modern dolgokat, de ez a librettó viszont már ezen is túlment. Inkább visszataszító és gusztustalan volt az egész, úgy ahogy volt. Valami ágyjelenet is volt benne végig az első felvonásban, ha jól emlékszem, és akörül rohongásztak. De, ugye a zeneszerző maga választja librettóit. A Salome-t nem ismerem, belenézek a zenéjébe, de ha Richard Strauss, akkor inkább az Elektrát választanám a görög téma miatt.
Mondom, én nem vagyok mérvadó opera terén, mert nem ez a kedvenc műfajom. Pl. Bartók Kékszakállúja is a nem tetszik kategóriába esett. Viszont Wagner operái közül szeretek néhányat.
Semmi nem kizart :-) A mult szezon egyik jatek-kerdeseben ha jol emlekszem, operai papakat kellett osszeszedni.
itt off de: Macron francia elnok 24 evvel fiatalabb a felesegenel. Mar 15 evesen beleszeretett 39 eves tanarnojebe, 18/42 eves korukban lettek egy par es azota = 25 eve boldogan elnek, a holgy nem mellesleg remekul tartja magat.
Nagyon szigoru vagy a jovo evaddal es Richard Strauss-szal is. A Salome atkozottul jo zene, de jeleznem kell, hogy a sztori tenyleg eleg perverz, az mar szentigaz. Izelitoul hallgasd meg a darab legismertebb es koncerttermekben is gyakran hallhato szamat, a Hetfatyoltancot. A sztorit Massenet is feldolgozta, o Herodiade (Herodias) cimmel valoszinuleg inkabb Salome mamajara hegyezte ki a tortenetet, de azt az operat nem ismerem. Utobbi muvet az Operahaz is jatszotta parszor meg a 19. szazadban, a Salome pedig maig nepszeru itthon is, kulfoldon is. Egy felvonas, szuk ket ora. Meg kell vedenem A rozsalovagot is. Kicsit (vagy nem kicsit) hosszu, sok szereplo, rengeteg benne a duma-szoveg, de nem proza, minden megzenesitve. Ebben a darabban is van egy adag rafinalt perverzio abbol adodoan, hogy a cimszerepet vagy ahogy te irod a "fiatal pasit" no alakitja (e tekintetben kb. olyan mint A deneverben Orlofsky szerepe) es mindjart az elejen van egy agyjelenet, amiben az "oreg no" vagyis a Tabornagyne bizony ifju szeretojevel, a "fiatal pasival" ... hat eppen enyeleg, szoval tenylegesen ket no hentereg az agyban, csak az egyik = Octavian, a rozsalovag ferfinak szamit. Biztatasul annyit, hogy a darabban sok a becsi valcer, csak nem Johann hanem Richard Strauss stilusaban. Kostolonak itt van az egyik foszereplo hires Keringo-jelenete es egy masik csodaszep reszlet, aminek az "Ezust rozsa atadasa" nevet adtak. Itt a fent emlitett fiatal pasas kesobbi matkajanak adja at a csillogo viragot, szuper zene ez is.
IV. Lajos a "Tengerentúli" melléknevet kapta az utókortól (nyugati frank királyként uralkodott 936 - 954-ig). Megvolnék lepve, ha az ő neve is szerepelne valamilyen dalműben...
Jó de ez a gyakorlatban nem szokott működni. Szóval nekem is teszhet egy 18 éves pasi, de ez csak gondolati szerelem marad. Különben az unokatesóm pasija nála 10 évvel fiatalabb, az előző meg 10 évvel idősebb volt, de ki tudja meddig tart.
Már miért ne lehetne egy nő szerelmes egy nála 30 évvel pasiba?? Nem hallottál még ilyet a való életből? Mesélhetnék, de inkább nem.
"Oscar Straus" - (helyesen egy s-sel a végén)
Koszonom az otletet es a megfejtest is. Csak most latom, hogy a Napkiraly sorszamabol nalam egy X lemaradt :-)
Ábrahám annél erősebb librettókat választott, mint a Rózsalovag. A legjobb librettó talán Alfred Savoir: A nagyhercegnő és a szobapincér szatíra alapján megírt Mese a grand hotelben volt, mely magyar verzióját Heltai Jenő írta. (Különben a Színházi Életben el lehet olvasni sok operettlibrettót.) Valóban Johann Strauss és Oscar Straus inkább az én izlésemet tükrözi.
Ezeket a másik Strauss írta, nem esik a profilodba. Ábrahám Pál nyilván jobban meg tudta volna zenésíteni ezt az "idegesítő" libretto-fércmunkát, bár akkortájt Hugo von Hofmannsthal, a Rosenkavalier librettistája meglehetősen kedveltnek számított.
A Salome-libretto számodra még uncsibb lenne (egyébként a szinte teljesen ismeretlen Oscar Wilde találta ki), és nincs boldog esküvő a darab végén; ráadásul itt is egy öregedő pasi bukik egy fiatalka bigére.
Friss.
Ősbemutató.
A darab librettójában Várady Szabolcs költő Molière komédiáját és Bulgakov a francia szerzőről írt színdarabját gyúrta egybe. A darabot Szabó Máté rendezi.
Így vall a zeneszerző frissen elkészült operájáról:
„Ez az első operám, amely saját ötletet vett alapul. Az eredeti elképzelésem a Bulgakov-darab megkomponálása volt, amely Molière életéről szól, s amelynek a hátterében zajlik A képzelt beteg című darab. A helyzet nálam megfordult: előttünk zajlik a Molière-vígjáték; a francia szerző élete, küzdelmei a hatalommal a háttérben húzódnak meg. Hogy mi az oka e tükrözésnek? Úgy éreztem, Molière művéhez találtam meg azt a zenei megfelelőt, melynek az egész operámon végig kell húzódnia.”
Mikor írta?