Klárika-Klárika, snob -nak lenni, biztosan jobb érzés ...
Kicsi a valószínűsége, de azért lehetséges. Az emberek között is vannak mindenevők.
Bizonnyal pongyolán fogalmaztam: Garay a magyar irodalom kismestere. Minden nemzeti irodalomban bőven akadnak megfelelői. Nélkülük az adott nyelvű irodalom elképzelhetetlen. Harsányi korának felkapott lektűrszerzője, akihez Kodály egyáltalán nem mérhető. Paulinyi még kevésbé mérhető Kodályhoz.
Talán törlik, ha vége az évadbak. Itt jegyzem meg: Nyári Károlyról a büdös életben nem hallottam addig, amíg pár éve szemembe nem tűnt egy óriásplakát, amely kb. olyan lelkesedéssel dicsőítette, mintha Caruso lépne fel az Erkelben.
Azért kötve hiszem, hogy aki elmegy a János vitézre, az mondjuk a Parsifalra is jegyet vált, és fordítva.
Márpedig a Háry, ahogyan Kodály & társai megírták, a Horthy-rendszer gyermeke. A Kékszakállú a boldog békeidőké. I ták dálse.
Legalább egyetértünk valamiben. Én azért ódzkodtam mindig is az ilyen daraboktól, első sorban az operettektől, mert a filológiai pontosság megszállottjaként tudom, hogy nem az eredetit adják elő, miután a színház vezetősége vagy a rendező stb. úgy döntött, hogy eredeti formájában előadhatatlanok.
Csatlakozom Hangyász fórumtárs véleményéhez: giccs. Ez egy ténymegállapítás, mindenfajta indulati elem nélkül. :)
De gustibus non est disputandum - de azért magyar emberként egy ilyen véleménnyel nem dicsekednék!
Kacsóh Pongrác szép és míves zenét írt a János vitézhez. - Ahogy gyermekkorunkban már megismertük Petőfi János vitézét, később megismerjük Kacsóh zenéjét. Teljesen mindegy, hol áll a zenei világtérképen , a miénk és egy magyarnak mindig is megdobbantja a szívét. Vannak ilyen egyszerű dolgok....
Nem vállalkozom a két irodalmi alkotás összevetésére, de a daljátékról már megírtam kb. ugyanezt (61748). Annyit hozzáteszek még, hogy a János vitéz-daljáték iránti rajongás nagyjából elhelyezi az átlagos magyar "klasszikus" zenei ízlést a zenei világtérképen.
Fordítsuk át a gondolatmenetedet bécsi Toscáról pesti Bohéméletre. Hátha ugyanaz a helyzet itt is...
Az, hogy az Opera hivatalos honlapján még mindig hirdetik például Korda György vagy Nyári Károly életmű koncertjére a jegyvásárlási lehetőséget, hagyján.
Az, hogy az alábbi internet hely rossz címmel, de a 2019.évi Primavera Fesztivált hirdeti az Eiffel Műhelyházba, 5 vidéki színház részvételével, 2019.június 11-16 közötti időszakban, hagyján.
http://www.opera.hu/musor/megtekint/primavera-fesztival-2018/
De azért az figyelemre méltó, hogy az Ön által idézett kormányhatározat „legkorábban 2021 őszi” Operaház átadásról ír, addig az Operaház hivatalos honlapja még mindig nagy-nagy betűkkel közli, hogy „az Operaház felújítás miatt 2020-ig zárva tart”.
Ez már több mint bűn, ez hiba.
Sem Garay János elbeszélő költeményének, sem a Háry Jánosnak a története nem butácska. Kerettörténetbe szerkesztett mese. A franciákat, a bécsi udvart csupán áttételesen figurázza ki. Valójában az obsitos összetett, szeretetre méltó alakját, aki elsősorban a képzeletével, méghozzá paraszti képzelelével meséli el a kalandokat, szimbolizálva a kicsinységét mások kicsinységével kompenzálni akaró magyarok önvigasztalását.
A János vitéz című daljáték még idézőjelben sem mondható Petőfi költeménye átdolgozásának – amint a Manon Lescaut, a Traviata, a Carmen, A ravasz rókácska, az Anyegin, A bahcsiszeráji szökőkút sem a témaadó művek átdolgozásai.
Kacsóh semmilyen gazdasági céget sem alapított szerzőtársaival. Heltai Jenő korának egyik legkiválóbb, mára klasszikusnak számító költője és színpadi szerzője.
A János vitéz című daljáték simán kimeríti a giccs – elképzeléseid és indulataid szerinti – fogalmát.
A János vitéz című daljáték nem azonos az Erkel Színházban 1968 februárja óta (immár több, mint fél évszázada!) látható, kiábrándító színpadi előadásokkal.
Hallottam valaha egy viccet, nem tudom idézni, de az volt a lényege, hogy Mórickának mindenről AZ jut eszébe. Miért ez az asszociáció? Mert vannak emberek, akiknek mindenről a Horthy rendszer jut eszükbe. Ha emlékezetem nem csal, Kodály az ötletet Garay János reformkori költő Az obsitos c. elbeszélő költeményéből merítette. Őt talán nem lehet a Horthy-rendszer támogatásával megvádolni! Bár, középiskolás koromban a magyar irodalmat oktatni hivatott "tanerő" Petőfi Sándor "Akasszátok föl a királyokat" c. versének elemzésekor a korai kommunizmus csíráira mutatott rá. (ez zárójeles megjegyzés ) Valamennyi környező ország zeneszerzőjének vannak operái,melyek a néphagyomány alapján íródtak, és nem egy esetben, sőt többnyire az ébredező nemzeti öntudatot szolgálták. Alig hiszem, hogy valaki ezt bűnükül merné felróni! A " Mi megmondjuk/megmutatjuk nektek, mi a jó" mottó kapcsán egyébként nekem nem a Horthy-rendszer, hanem egy más névvel fémjelzett rendszer jut eszembe!
A mi
Harsányi Zsolt és Paulinyi Béla librettója beleilleszkedik a megszilárdult Horthy-rendszer kultúrpolitikájának fő áramába. Manapság alig vizsgálják ezt a témát, pedig hálás terület. A hagyományos recept alapján: "Mi megmondjuk/megmutatjuk nektek, mi a jó" mottóval készült butácska történet bizony a vidéki/falusi amatőr színjátszókörök részére készült. Kodály zenéje, amely sokkal több népdalok meghangszerelésénél, a népszínművet nem hogy megnemesíti, hanem platinával vonja be. (Már nem tudom, hol olvastam az elmúlt 25 évben, hogy bizony a Trianonban vétkesek felé is fricskát mutat a franciák/a bécsi udvar/a cseh udvaroncok kifigurázásával. Ugyanakkor - ezt én teszem hozzá - az angolszász hatalmak, Szerbia és Románia szükségszerűen kimaradnak.
Kacsóh és tsainak Petőfi csodálatos költeményéből készített "átdolgozása" simán kimeríti a giccs fogalmát.
Itt a teljes cikk:
„fekete játszhat sárga szerepet?” - Ókovács Szilveszterrel beszélget Nagy József
Mozgó Világ - jún 12, 2019 | Interjú
A legjobb, amit eddig róla olvastam. Pontosan ilyen. Ebből a cikkből egy lelkileg súlyosan sérült - és nem túl okos - gyerekből vált felnőtt képe bontakozik ki, akinek az intelligenciaszintje helyett a nyelve nőtt hatalmasra. Amit aztán használ is: beszélni és.... ezt nem írom le, az igét tegye hozzá mindenki azt, amit gondol.
A szokásos napi/heti/havi Ókovács interjú/megnyilvánulás:
https://24.hu/kultura/2019/06/13/igy-lett-fideszes-es-okovacs-az-opera-ura/
"...szerintem (szerintem!)" ...;-)
Szőke tündérlyányok sárga hajaikat
Szálanként keresztülhúzzák a föld alatt;
E szálakból válik az aranynak érce,
Kincsleső emberek nem kis örömére.
A tündérgyerekek ott szivárványt fonnak
Szemsugarából a tündérleányoknak;
Mikor a szivárványt jó hosszúra fonták,
Ékesítik vele a felhős ég boltját.
Petőfi Sándor elbeszélő költeményének giccsé nyilvánítása még hátravan, ugye?
Vegulis egyre megy = mindketto meghal igy vagy ugy mint az eredetiben + a festo is. Egy fokkal jobb mint az uj pesti (nem ujpesti!) Gioconda atirt finaleja, ahol Gioconda lelovi Barnabat, ami 1/1 nem all meg a Ponchielli-Scribe darabhoz kepest + Gioconda vagy meghal onkezuleg vagy nem, ami nem derul ki, mert mikozben a falrol ismeretlen eredetu ver csorog, fuggony le. Odaig amugy tetszett az eloadas, de ezt mar korabban megirtam.
Bocs, Scarpia támad fel, nem Tosca!
Salzburg Ünnepi Játékok 2018. A második felvonásban Tosca leszúrja Scarpiát, függöny le. A 3. felvonás eleje valami internátus, vagy nevelőotthon, vagy kaszárnya (még nem lehet tudni, mi) , ahol a reggel öltözködő fiúk egy részét rossza arcú pasasok kikísérik - valahova - a másik része bent marad,azokat ellátják stukkerrek, közben a rab Cavaradossit a fiúk hálótermén keresztül kisérik ki, fel a konyhakövezetes tetőre (talán az Angyalvár), levélária, majd érkezik Tosca, kivégzés, melyet az akkurtusan felsorakoztatott fiúk hajtanak végre! Tosca decens bőrkabátjában ráborul a halott Cavaradossi testére, mikor megjelenik a korábban leszúrt (?) Scarpia, Tosca lő, Scarpia estében visszalő, és mindketten meghalnak (mivel több felvonás nincs, mert még ki tudja, mi történne! ) Tehát sajnos nincs heppiend!
Hol rendeztek Toscakat mas helyszinekre? Hol tamad fel Tosca es lovi le Scarpiat? Maris futnek megnezni...szeretem a heppiendet :-)
Nem tudom, ki kicsoda, nem tisztem megvedeni senkit es nem is azt teszem. Viszont kerdezem:
-tetszett a rendezes? Mert itt a forumon a leirtnal kevesbe vad rendezoi otletekrol rendszerint alaposan leszedik a keresztvizet.
-a beiro altal beirt fejdobalas benne van Kovalik Balazs szegedi, budapesti vagy barmilyen (pl. MuPa) rendezeseben? Ha nem, akkor Kovalik elhatarolodasa mar csak emiatt az egy mozzanat miatt is jogos es jogszeru, akar jo "otlet" akar nem, mivel nem o csinalta.
-Cura fél hanggal lejjebb énekelte a „Nessun dorma”-t?
-kiirtak Ralik Szilvia nevet a plakatra? (Ha jol emlekszem, nem. Verdi mint szerzo nevet viszont igen...) Megjegyzem, ennel sokkal rosszabbakat szoktak itt irni Ralikrol..
-vannak itthon jo Liuk? Mert a roman szopran aligha mint huzo nev kerult a produkcioba. Akkor miert is o?
-a karmester valoban elkovette a folsorolt hibakat?
Igen, a kozonseg tobbnyire tapsol, nem kicsit, nagyon. A Margitszigeten meg plane nagyon, ha szep az ido es nem aznak el. (Apropo, az egesz inkabb a "...es mas helyszinek" topikba valo.)
Milyen érdekes, Cura fellép Budapesten és a Momus fórumon rendre megjelenik egy addig sose hallott nickname és elkezdi fikázni az előadást és a résztvevőket. Rálik Szilvia az arca a Turandot plakátnak, micsoda hülyeség, hogy még a nevét se írják ki? Ő annál jóval öbbet nyújtott, mint a "tisztességes végignyomás" Ha a "karódobálás" maradt csak meg az emlékezetében, mint dilettáns elem és ugyan már kinek az engedélye kell ehhez - akkor itt ki az amatőr? A többi no comment... A teltház aki ott ült és majd 10 percig ünnepelt az előadás végén, nyilván csupa botfülű amatőr volt, "aki mindent bevesz, mert a közönség ugye mindenre vevő". Kivéve ha az illető kedvencének tapsolnak. Én tudom melyik fórumtás szokása ez a fajta stílus. Jó lenne már túllépni ezen.
A margitszigeti Turandoton voltam (Juni.7) . A rendező és operaházi üzengetésbe nem mennék bele. Bizony volt jó pár rendetlenség a rendezésben. A legeslegbosszantóbb, hogy Jose Cura a játékszenvedélyét, vagy -tehetetlenségét az opera végén úgy élte ki, hogy a színpad legelején karóra húzott fejeket egymás után a kapkodta le, és dobálta el a színpadon halott Liu közelében. Egyszerűen színpadi amatörizmus és önkény amit művelt, és ha a rendező aszisztens beleegyezett, akkor óriási hiba volt ezt tenni, és láthatóan még egy „színpadi halottban” is rettegést váltott ki ez a cselekedet. Cura fél hanggal lejjebb énekelte a „Nessun dorma”-t. Rálik Szilvia tisztességesen végignyomta a szólamát. (Furcsa, hogy a hirdető plakátokon a nevét sem írták ki!!) A vendég Liu: C.Pasaroiu – egyébként nem értem miért kellett vendég Liu(?),mert páran vannak itthon, és nem rosszabbak, sőt!,-utolsó áriáját –„Che di gel sei cinta”-igyekezett szépen formálni, de az egyszerűen bosszantó, hogy egy karmester-KOCSÁR BALÁZS- képtelen egy ilyen áriát KÍSÉRNI. Sok zenei maflasága, és zenekari szétmenés mellett ez volt a legbosszantóbb momentum. Igazi katarzis rombolás amit művel.
Ha énekesekről leírjuk, hogy nem való neki egy szerep, itt is ki kell mondjuk, hogy nem való Kocsárnak a verista zene(sem), mert olyan érzéketlen iránta. Továbbá a dinamikai arányokat már az Erkel színházban (Manon L. ) tartott előadásokon is sorozatosan semmibe veszi. Bömböl a zenekar, és gyakran nem sikerül a megfelelő zenekari hangzást és szólam belépéseket egyensúlyban tartania. Valaki észreveszi?
Nem tudnám megmondani, hányszor láttam a Bohéméletet, és harmadik felvonásbeli színpadkép minden alkalommal megérintett, és a körüköttem ülők felhördüléséből, tapsolásából kitűnt, hogy másokat is!
Ami a Wiener Staatsoper Tosca rendezését illeti, lehet, hogy a rendezés és a szinpadkép kicsit avitt, de az első felvonás még mindig a templomban, a második Scarpia szobájában, a harmadik az Angyalvárban játszódik. Tosca leszúrja Scarpiát, Cavaradossit kivégzik és Tosca leugrik, stb. Scarpia nem támad fel, nem lövi le Toscát és viszont, ami azért mégiscsak valami!
És egy másik példa: nemrégen láttuk a MET-ből a Nyugat lánya közvetítését, Kaufmannal, Westborkkel, stb. A yt-n fent van néhány részlet Domingoval, egyetlen betongyűrűt nem láttam benne!
Tanulmánynak nem nevezném, alig van hivatkozás.
És miért zenei író Bartók Gergely? Legfeljebb életrajzíró. Azért, mert énekesekről ír és magánkiadásban megjelentet könyveket, attól még nem zenei író.
Szerintem van különbség a régi előadások között is. Én megértem a ragaszkodást a pesti Bohémélethez, miközben a 2.0 ellen sincs kifogásom. Ezzel szemben a bécsi Tosca egy dögunalom, poros előadás, amit már rég le kellett volna cserélni. De úgy látszik, a kényelem fontosabb, és amíg a sztárok kedvéért így is jegyet vesznek az előadásra, miért változtatnának?
Ha ez volt a darab (rendezés) temetése, akkor igazán szépen sikerült! Más kérdés, hogy majd hány év múlva veszik elő a Turandotot újra - pedig népszerű opera - és akkor milyen rendezéssel szerencséltetnek majd minket, mert ez a mostani legalább nézhető és élvezhető is volt. Mellesleg ma este a főigazgató is jelen volt, és végignézte az előadást, amit egyébként nem túl gyakran látok tőle.
Teljesen egyetértek!
Szamtalanszor megirtam, de ma unnepi (punkosdi) hangulatban meg egyszer: az alkoto- benne a kepzomuveszetet es az eloadomuveszetet t.k. az kulonbozteti meg egymastol, hogy utobbi folytonos valtozasban volt van lesz, ellenben megalkotott muvek altalaban veglegesek. De csak altalaban es csak muvek veglegesek, nem az interpretalasuk! Am ez sem igaz: evszazados epuleteket atepitenek, holt irok, koltok muveit (koztuk operalibrettokat!) ujraforditjak (huzasokrol nem beszelve), balettzenekre uj koreografiat keszitenek, az uj koreografiaval termeszetesen a teljes muvet ujrarendezik etcetc. Ugyan miert eppen az 1937-es pesti Bohemelet lenne orok idokre kobe vesve? Orok idokre a Pieta, a Mozes es mas szobrok vannak kobe vesve. A kulonbseg oriasi. Egyszerubb annyit mondani, hogy "marpedig nekem csak es kizarolag az 1937-es Bohemelet tetszik es kesz." En pedig tiszteletben tartom mas izleset. Ezert is irtam, hogy szerintem vallalhato es helyes a 2.0...es ennyi minimum szukseges 80 ev utan, teszem hozza most.
PS bizony megesett a vilagtortenelemben meg az is, hogy kepeket atfestettek pl."szemermes" korokban, amikor az szuksegesnek iteltetett...aztan kesobbi korok nem gyoztek levakarni a lepleket, egyebeket a kepekrol.
"tehetetlensegi nyomatek es egy bizonyos nezoi kor nosztalgikus rajongasa"
Hát azért azt gondolom, ennél többről, másról is szó van, például a díszlet is szerepet játszik. Persze lehet hogy az a bizonyos nézői kör elfogult, de mikor első alkalommal láttam, magam is önkéntelenül csatlakoztam a harmadik felvonás KÉPÉNEK tapsához, amint felment a függöny...
De bizonyára itt lenne az idő Rembrandt képeinek újrafestésére is, a fiatalabb nemzedék már nem nézi meg. Vagy mégis?
"tehetetlensegi nyomatek es egy bizonyos nezoi kor nosztalgikus rajongasa"
Hát azért azt gondolom, ennél többről, másról is szó van, például a díszlet is szerepet játszik. Persze lehet hogy az a bizonyos nézői kör elfogult, de mikor első alkalommal láttam, magam is önkéntelenül csatlakoztam a harmadik felvonás KÉPÉNEK tapsához, amint felment a függöny...
De bizonyára itt lenne az idő Rembrandt képeinek újrafestésére is, a fiatalabb nemzedék már nem nézi meg. Vagy mégis?
Eszi-nem eszi, nem kap(nak) mast + pesti Bohemelet-szindroma = nosztalgia. A Staatsopert felkereso kulfoldi turistaknak megfelel, miert ne, orulnek, ha bejutnak. Muveszek bejaratott produkciok ellen kifogast nemigen szoktak emelni...legfeljebb magukban ;-)
Bizony, a becsi Tosca a regi vilagban mar elerte volna a nyugdijkorhatart. Nyugdijasok meg tobbnyire csondben vannak es orulnek, hogy elnek...a becsi Tosca is es...khm...en is ;-)
A magam reszerol a Haryt tobb szempontbol inkabb a Janos vitezhez hasonlitanam. Csak amig a Janos vitez a szelesebb nezoi retegek szerintem (szerintem!) fullasztoan giccses, alnepies-kaczaganyos, am elpusztithatatlan kedvence, amin nemzedekek zokoghattak ki magukat, addig Kodaly daljateka egy szerintem szinten giccses es akarva-akaratlanul bargyu tortenet, de ertekes zenet tartalmazo alkotas. A sok proza nelkul vagy keves prozaval nemzetkozileg ismertebb zenemu lehetne, nehany epizodja pedig a zenekari Hary-szvit jovoltabol hangversenytermekben ma is gyakrabban hallhato remek koncertszam. Hallgasd meg utobbit, szeretni fogod!
Lehet, hogy a Rózsalovag 1968-as rendezése egész egyszerűen tetszik az ottaniaknak? Megjegyzem, a manapság futó Tosca rendezése is kb. hasonló korú, de érdekes módon egyetlen szereplő - sem hazai, sem vendég - nem emelt ellene kifogást!
Rovid valaszom: az eletkora. Egy masik lehetseges valasz: ld. 61736. Bonusz: a libretto hu kovetese onmagaban veve nem ereny. Egy fenykep keszitese sem ereny, pedig az is a valosag hu kovetese. Az 1937-es Bohemelet sem attol volt (volt!) elmenyszeru, mert huen kovette a librettot. Akkor es azelott majdnem minden rendezes huen kovette majdnem minden opera librettojat, megsem egtek bele evtizedekre az operahaz(ak) musorrendjebe. A Bohemeletet -vagy pl.a mar emlitett becsi Rozsalovagot- szerintem a -mondjuk igy- tehetetlensegi nyomatek es egy bizonyos nezoi kor nosztalgikus rajongasa tartja eletben es a vezetoseg(ek)nek is jo pont e kor felol. A fiatalabb nemzedek pedig vagy meg sem nezi vagy megnezi es fogalma sincs rola, hogy lehet ezt mashogyan is csinalni. Nem csak elmegyogyintezetben. A 2.0 sem ott jatszodik.
Mi anakronizmus van az 1937-es Bohéméletben? Talán az, hogy hűen követi a librettót, azaz Párizsban játszódik valamikor Lajos Fülöp idejében, a szereplők pedig nem pl. egy elmegyógyintézet ápoltjai/orvosai-ápolói???
Azért Az eladott menyasszony teljesen más jellegű - végigkomponált vígopera párbeszédek nélkül, hagyományos operai formákkal: nyitány, recitativo, ária, énekkari jelenetek, együttesek. Ellentétben Kodály daljátékával. De az ilyen jellegű beírásoknak nem sok köze ahhoz, hogy mi újság a Magyar Állami Operaházban? Ezeket máshová kellene írni.
Most hallgatom Smetana Eladott menyasszonyából pár dalt, ami magyarul fent van a youtube-n, ez kb. annyira opera, mint a Kodály Háry Jánosa, mindkettő inkább népzene, mint opera.
Volt már a hagyományoktól ennél is jobban eltérő, sőt provokatív Csárdáskirálynő-rendezés Magyarországon is. (Miskolcon, Kaposváron.)
Vannak az operettjátszáshoz és az eszement rendezésekhez kapcsolódó topicok, nem gondolom, hogy a Mi újság a Magyar Állami Operaházban?-topicot is el kellene vinni az erdőbe.
Esetenként változó, hogy a régi díszletet, jelmezt újragyártják, újrafestik, javítgatják-e, vagy semmit sem tesznek vele.
A Müpa-beli Turandot látványosított koncertszerű előadás volt, amelyben pl. a jelmezek köszönőviszonyban sem álltak a jellemekkel. Egyik operaházi verzióhoz sem volt köze.
https://www.youtube.com/watch?v=FQTgDzl79Xc
Ehhez a Csárdáskirálynő rendezéshez mit szólnának vajon Magyarországon?
És ilyenkor a díszlet és a ruhák is a régi? Nyilván a szereplők már mások....
https://www.youtube.com/watch?v=K4Btxz5c5uA
Ez a Müpás verzió is a régi rendezés?
Ez szerintem is így van, de akadnak számosan, akiknek más a véleménye. Az Operaházban pl. mind a mai napig a Bohémélet 1937-ben (!) bemutatott változatát játsszák, ami ránézésre teljes képtelenség, színtiszta anakronizmus, de sokan azt és csakis azt a változatot szeretnék látni az idők végeztéig. Kompromisszumos és szerintem helyes párhuzamos megoldásként az Erkelben 2016-ban bemutatták az opera Bohémélet 2.0 című új változatát. Nekem és sokaknak tetszett, másoknak meg nem tetszett.
Megjegyzem, máshol is vannak hasonló őskövületek. A bécsi Operaház pl. 1968 (!) óta változatlan rendezésben játssza a talán legbécsibb hangulatú operát, A rózsalovagot, pedig 1911-es ottani premierje és 1968 között úgy 10-15 évenként rendszeresen felújították, újrarendezték, 1968 óta viszont máig beragadt az akkori rendezés.
