vissza a cimoldalra
2019-06-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61799)
Operett, mint színpadi műfaj (3936)
Erkel Ferenc (1058)
Momus-játék (5689)
Opernglas, avagy operai távcső... (20229)
Jonas Kaufmann (2389)
Új lemezek (99)
Élő közvetítések (7913)
Erkel Színház (10231)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Pantheon (2355)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4362)
Beethovenről - mélyebben (694)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

61757   Klára • előzmény61751 2019-06-10 10:39:21

Nem tudnám megmondani, hányszor láttam a Bohéméletet, és  harmadik felvonásbeli színpadkép minden alkalommal megérintett, és a körüköttem ülők felhördüléséből, tapsolásából kitűnt, hogy másokat is!

Ami a Wiener Staatsoper Tosca rendezését illeti, lehet, hogy a rendezés és a szinpadkép kicsit avitt, de az első felvonás még mindig a templomban, a második Scarpia szobájában, a harmadik az Angyalvárban játszódik. Tosca leszúrja Scarpiát, Cavaradossit kivégzik és Tosca leugrik, stb. Scarpia nem támad fel, nem lövi le Toscát és viszont, ami azért mégiscsak valami!

És egy másik példa: nemrégen láttuk a MET-ből a Nyugat lánya közvetítését, Kaufmannal, Westborkkel, stb. A yt-n fent van néhány részlet Domingoval, egyetlen betongyűrűt nem láttam benne!

61751   pagliacci • előzmény61746 2019-06-09 20:15:29

"tehetetlensegi nyomatek es egy bizonyos nezoi kor nosztalgikus rajongasa"

Hát azért azt gondolom, ennél többről, másról is szó van, például a díszlet is szerepet játszik. Persze lehet hogy az a bizonyos nézői kör elfogult, de mikor első alkalommal láttam, magam is önkéntelenül csatlakoztam a harmadik felvonás KÉPÉNEK tapsához, amint felment a függöny... 

De bizonyára itt lenne az idő Rembrandt képeinek újrafestésére is, a fiatalabb nemzedék már nem nézi meg. Vagy mégis?

61746   Edmond Dantes • előzmény61745 2019-06-09 13:56:15

Rovid valaszom: az eletkora. Egy masik lehetseges valasz: ld. 61736. Bonusz: a libretto hu kovetese onmagaban veve nem ereny. Egy fenykep keszitese sem ereny, pedig az is a valosag hu kovetese. Az 1937-es Bohemelet sem attol volt (volt!) elmenyszeru, mert huen kovette a librettot. Akkor es azelott majdnem minden rendezes huen kovette majdnem minden opera librettojat, megsem egtek bele evtizedekre az operahaz(ak) musorrendjebe. A Bohemeletet -vagy pl.a mar emlitett becsi Rozsalovagot- szerintem a -mondjuk igy- tehetetlensegi nyomatek es egy bizonyos nezoi kor nosztalgikus rajongasa tartja eletben es a vezetoseg(ek)nek is jo pont e kor felol. A fiatalabb nemzedek pedig vagy meg sem nezi vagy megnezi es fogalma sincs rola, hogy lehet ezt mashogyan is csinalni. Nem csak elmegyogyintezetben. A 2.0 sem ott jatszodik.

61745   Hangyász • előzmény61738 2019-06-09 12:43:22

Mi anakronizmus van az 1937-es Bohéméletben? Talán az, hogy hűen követi a librettót, azaz Párizsban játszódik valamikor Lajos Fülöp idejében, a szereplők pedig nem pl. egy elmegyógyintézet ápoltjai/orvosai-ápolói???

61738   Edmond Dantes • előzmény61736 2019-06-08 18:01:41

Ez szerintem is így van, de akadnak számosan, akiknek más a véleménye. Az Operaházban pl. mind a mai napig a Bohémélet 1937-ben (!) bemutatott változatát játsszák, ami ránézésre teljes képtelenség, színtiszta anakronizmus, de sokan azt és csakis azt a változatot szeretnék látni az idők végeztéig. Kompromisszumos és szerintem helyes párhuzamos megoldásként az Erkelben 2016-ban bemutatták az opera Bohémélet 2.0 című új változatát. Nekem és sokaknak tetszett, másoknak meg nem tetszett. 

Megjegyzem, máshol is vannak hasonló őskövületek. A bécsi Operaház pl. 1968 (!) óta változatlan rendezésben játssza a talán legbécsibb hangulatú operát, A rózsalovagot, pedig 1911-es ottani premierje és 1968 között úgy 10-15 évenként rendszeresen felújították, újrarendezték, 1968 óta viszont máig beragadt az akkori rendezés.

61736   zenebaratmonika • előzmény61735 2019-06-08 14:37:42

Nem értem, hogy miért probléma, hogy egy új rendezés van, 22 év az sok idő, addigra sokat változik a világ.

61735   virius • előzmény61732 2019-06-08 07:59:19

Ez a Turandot-rendezés eredetileg 1995-ben lett bemutatva Szegeden és ez volt Kovalik Balázs legelső rendezése. Két évvel később, 1997 novemberében volt a budapesti premier az Erkel Színházban. Nem láttam a szegedi előadást, de úgy tudom, ott három mandarin szerepelt Kovalik ötleteként, vagyis a császár rendeletének mondatait külön-külön énekes énekelte. Ezt a budapesti premier karmestere, Rico Saccani nyilván ellenezte, ezért a nyitókép két plusz mandarinja statiszta lett.

Most érkeztünk el a darabtemetėshez, mert ezt a rendezést Ókovács végleg levéteti a műsorról. Élt 22 évet. Amúgy a Nádasdy és Mikó fémjelezte előző rendezés 30 évet élt.

61732   IVA • előzmény61713 2019-06-08 02:57:48

Aki emlékszik régi hozzászólásaimra, vitáimra, vagy utánanéz azoknak, tudhatja, hogy sohasem szerettem Kovalik Balázs Turandot-rendezését, sőt magával a rendezővel sem szimpatizálok, enyhén szólva.
Sajnos a jog sok disznósághoz biztosít szabadságot. Ma már az sem lehetetlen, hogy Csehov hősei trágár szavakat használjanak a színpadon. Egyfelől megértem Kovalik Balázst, hogy ha művészi szándékai voltak a Turandot-rendezés elemeivel, azok megváltoztatásához nem szívesen adja a nevét. Hiszen élő, elérhető alkotó, fel lehetett volna kérni a rendezés szabadtérre adaptálására, illetve hogy ne tartson erre igényt. Illett volna!
Másfelől végképp nem értem, hogy ha Kovalik Balázs már a plakát-malőr idején értesült rendezésének margitszigeti előadásáról (jómagam 2018. december 7-én fényképeztem le az ominózus plakátot a Corvin-közben), miért nem akkor jelezte kifogását az Operaház és a Szabad Tér Színház vezetése felé, illetve indította el sajtóhadjáratát? Miért várt ezzel a szigeti bemutató napjáig? Akkor is tudhatta, hogy a margitszigeti színpad adottságai és lehetőségei mennyire eltérnek mind a Szegedi Nemzeti Színház, mind az Erkel Színház, mint az Operaház színpadáéitól.
Ókovács Szilveszter reagálása, személyeskedés ízű visszavágása nem meglepő: ilyen ő, ez ő. Arról a gesztusáról, hogy megemlíti Kovalik rendezésének gyengeségeit (amelyek végignézéséért én mindannyiszor pénzt fizettem az Operaháznak!), óhatatlanul (és nem először) jut eszembe a gombamérgezésről szóló kabaréjelenet, amelyben az ebédelő társaság, a halál kapujában tudva magát, kipakolja a családi szennyest.
Egyébként az Operaház nem nyolc évadon keresztül tartotta műsoron ezt a Turandotot. Én 1999 szeptemberében láttam először, amikor átplántálták az Operába (Misura Zsuzsa címszereplésével), és 2014 januárjában legutóbb, az Erkel színházi szériában (Rálik Szilviával). Tehát legalább 15, de inkább 20 éven át volt a Magyar Állami Operaház műsorán.

Az eset kapcsán nem tudok nem megemlékezni arról, hogy mialatt az Operaházban, később az Erkel Színházban a Nádasdy Kálmán, Mikó András, Fülöp Zoltán és Márk Tivadar nevével fémjelzett, pazar kiállítású Turandot ment (amely még az Erkel Színházban kihagyott színváltozás, a kulisszák megcsonkítása és rongyosra kopása idején is erősen hatott), mi sem volt természetesebb annál, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon nem az Operaház produkcióját láthatja a honi és külföldi közönség, hanem a színpad méreteihez és egyéb adottságaihoz igazodó, új rendezést, történetesen ugyancsak a zseniális Fülöp Zoltán eltérő, monumentálisabb, díszleteivel. Történt ez a Kádár-korszak mélyén, 1978 nyarán (Kazue Shimada címszereplésével), és az is természetes volt, hogy a produkció a következő nyáron is színre kerül (Berit Lindholmmal).
Mi van most, hogy a Szabad Tér Színház az Operaház és néhány vidéki színház korántsem kiemelkedő produkcióiból táplálkozik? Tort ül az alkotói és anyagi szegénység?

61713   sztalin 2019-06-07 14:20:58

https://hvg.hu/kultura/20190607_Kovalik_Balazs_Elhatarolodnom_a_nevemmel_kituzott_Turandot_szakmai_es_muveszi_szinvonalatol

 

és a válasz

 

https://hvg.hu/itthon/20190607_Szappanoperahaz__Brutalisan_nekimegy_Kovaliknak_az_Okovacs_vezette_Opera

 

Mindig van lejjebb. Kíváncsi leszek a produkcióra, no nem annyira hogy pénzt is adjak érte.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Erkel Színház

"Csillagóra évadzáró gálaest"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Ács Dominika fuvola diplomakoncertje"
DEBUSSY: Syrinx
CSAJKOVSZKIJ: „Kuda, kuda vï udalilis” – Lenszkij áriája az Anyegin második felvonásából
Granik Anna (zongora)
MOZART: C-dúr andante, K. 315
Goda Sára (hárfa)
FRANK MARTIN: Ballade
Granik Anna (zongora)
J. S. BACH: a-moll fuvolaverseny, BWV 1056 (Gyönyössy Zoltán átirata az f-moll csembalóversenyből, Molnár Viktor hangszerelése)
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
MOLNÁR VIKTOR: Contacts – ősbemutató
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
Vezényel: Dobszay Péter
Ács Dominika (fuvola)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Renkecz Kálmán (hegedű)
Óbudai Jubileumi Zenekar
Vezényel: Gazda Péter
BACH: Korálok a János-passióból, BWV 245
MOZART: F-dúr szimfónia, No. 6, K. 43
DECSÉNYI: Concertino hegedűre és ifjúsági vonószenekarra
HAYDN: e-moll „Gyász” szimfónia, No. 44, Hob. I:44
A mai nap
született:
1818 • Charles Gounod, zeneszerző († 1893)
1882 • Igor Fjodorovics Sztravinszkij, zeneszerző († 1971)
1958 • Derek Lee Ragin, énekes