vissza a cimoldalra
2019-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4563)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61897)
Élő közvetítések (8144)
Juan Diego Flórez (739)
Társművészetek (1412)
Balett-, és Táncművészet (5886)
Pantheon (2387)
A díjakról általában (1069)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

61733   IVA • előzmény61714 2019-06-08 03:24:39

Az Eiffel Műhelyházzal kapcsolatba hozható etikai kérdések közül engem leginkább az foglalkoztat, hogy helyes-e operaelőadás címén technikailag erősített hangzású produkciókat prezentálni. Aki szabadtéri előadásra vált jegyet, tudja, hogy ott hangerősítés van, aki mozis vetítésben néz opera- és balettközvetítést, úgyszintén (egy-egy próbálkozásom óta nem járok ilyenekre, tudom, hogy nem nekem valók), olyan balettműsorra sem megyek szívesen, amelyet gépi zenére táncolnak.
A nem természetes hangzású előadás tényét közölni kell, hogy a néző tisztában legyen azzal, hogy nem kap reális képet az énekesek hangjáról, esetleg kellemetlen számára olyan hangerő, amelyet a popzene és a multiplex mozik közönsége élvez.
Rossz tapasztalatomat ingyen szereztem, a próbaközönségnek nyújtott kedvezményért köszönetet mondok.

61714   Edmond Dantes • előzmény61711 2019-06-07 14:49:04

off Ha már Matild és Wagner, akkor inkább Wesendonck-palota legyen a déli épület neve.

on A Műhelyház mint játszó hely megszüntetése súlyos pénzek eltékozlásának beismerése lenne, tekintve, hogy próba- és raktárhelyiségek mellett a vezetőség és a tervező(k) deklarált célja volt-van, hogy régizenei és modern-kisérleti produkciók előadására létrehoznak egy előadótermet is. Közben az is kiszivárgott vagy tájékoztattak arról, hogy 10.000 Ft-os jegyárral kalkulálnak. Ennek a projektnek a kikukázása ilyen előzmények után értelemszerűen kimeríthetné a hűtlen kezelés kategóriáját, annak minden következményével következménye nélkül, mivel annak beismerése lenne, hogy fölöslegesen dobtak ki súlyos százmilliókat csak és csupán az előadóterem és az azt kiszolgáló infrastruktúra létrehozására + máris elköltöttek egy csomó pénzt az eddigi, amúgy ingyenes előadások létrehozására és lebonyolítására. Üresen kongó stadionokat sem zárnak be,sőt.

61711   IVA • előzmény61710 2019-06-07 07:22:29

Kedves Joska141! Bármennyire megváltoztatták is a szerződések típusát, az Operaháznak van két játsszóhelyre való énekkara, zenekara, személyzete – ez nagyon fontos!
Ne dőljünk be az 50-70 produkció adatának: nem minden operaelőadás, amit akként számolnak el!
Az „élet helyett” majd válaszolnak mások, szerintem nincs szükség 3 játszóhelyre. A Bánffy terem nevű, elektronikus hangerősítéssel működő játszóhelyet nem kellett volna létrehozni, és remélem, az Operaház megnyitásáig, vagy még előbb, megszüntetik. Aki megjárta, áldani fogja az Erkel Színházat.
OFF: A Facebook különböző, Budapest történetéről társalgó csoportjában már kioktatták a tagokat: északi és déli Klotild-palota létezik, a Matild elnevezés: népi hiedelem. Ha a paloták átnevezése ügyében mégis népszavatást tartanak, természetesen arra fogok voksolni, hogy az egyiket Ugray Klodildról, a másikat Brünnhild’-ről nevezzék el.

61710   joska141 • előzmény61708 2019-06-07 05:38:40

Köszönöm IVA fórumtársunk sorait az előző felújítás időszaka alatti operai működésről. Erényként hozza fel az akkori heti 8-10 Erkel Színházbeli előadást, ami akkor tényleg nagy erőfeszítés volt. Igaz, hogy ez akkor az operatársulat egyben tartását igényelte és ma az Operaháznak lényegében nincs társulata. (Csak 1-1 produkcióra kérik fel a művészeket. Ókovács Szilveszter nyilatkozata szerint.)

Az akkori, mondjuk havi 40 produkcióval szemben, idén március-áprilisban az Erkel Színházban és kapcsolódó operai tevékenységként 50-70 havi produkció szerepelt!!! Gondoljunk bele, micsoda munka lehetett ezeket kézben tartani, ezekhez megfelelő művészi és kiszolgáló személyzetet biztosítani.

Ilyen számosság mellett, szinte óhatatlan, hogy magára a fő produkcióra, az Erkel Színház nézőterének közönséggel történő megtöltésére már nem marad energia. A jövő pénteki Álarcosbál előadásra például a mai jegytérkép szerint 850 (!!!) eladatlan, már félárú jegy kapható!

Ez még hangsúlyosabban felveti: szükség van-e/lesz-e Budapesten majd egyidőben 3 azaz Három operai produkciókat játszó helyre? Gondolom az élet fogja ezt a kérdést megválaszolni, de a jelenlegi tapasztalatokból már levonhatók bizonyos következtetések. Bízom benne, hogy ezen következtetések levonása az Operaház épülete felújítás befejezéséig megtörténik, valamilyen irányban. (Az épület – hasonlóan a példának felhozott, szemben levő Balettintézethez, vagy a Kossuth Lajos utca ékköveként álló Klotild és Matild palotához – önmagában is nagyon szép.)

61708   IVA • előzmény61694 2019-06-07 02:31:18

Mindig újdonság, amikor megjelenik egy sajtóhír arról, hogy meddig nem működik az Operaház biztosan.
Az Operaház jelenlegi rekonstrukciójában az volt a legellenszenvesebb, hogy nyitányként elkezdték szapulni az 1980-tól 1984-ig tartó felújítás hosszadalmasságát és igénytelenségét. Magam sem voltam elégedett az eredménnyel annak idején, aztán harminc éven át nem, de mindannyian tudjuk, milyen korban éltünk akkor, milyen pénzügyi lehetőségei voltak az államnak, és hogy akkor nem lehetett választani egy anyagilag kedvezőbb klímát, mert az épület bezárása halaszthatatlanná vált. Ez „elmúlt negyven év” című dalciklusba tartozó szöveg nem tűnt elegánsnak – amíg az Operaház nem tudja felmutatni a most gyorsabban és jobb minőségben elkészült rekonstrukciót. (Az eredeti elképzelés szerint egy teljes évadot sem vett volna igénybe!)
Azt nem emlegetik, hogy 1980-tól 1984-ig milyen példásam megőrizte az Operaház a társulatát, repertoárját és közönségét, milyen hősiesen látta el feladatát az Erkel Színház egyetlen operaépületként, heti akár 9-10 előadás abszolválásával.
A másik legellenszenvesebb dolog az, hogy az Operaház felújításával (amelynek időtartama és minősége nyilvánvalóan pénzkérdés elsősorban) egyidejűleg csapott bele az új kiszolgáló üzem és egy új játszóhely kialakításába. Ezt előtte kellett volna megtenni, rosszabb esetben utána. Legjobb esetben nem azon a helyen és nem úgy. Ez újabb visszatetsző csúszások és késedelmek lehetősége lett, amellyel éltek is.
Általában olyan nyilvánvaló, ugyanis látványos pénzszórás folyik, amely mellett az lenne a csoda, ha lehetne látni az operafelújítás végét.

61694   joska141 • előzmény61693 2019-06-06 10:04:00

Sajnos ebben semmi újdonság nincs. A világ bármely ilyen jellegű építményének felújítása sohasem marad az előzetesen becsült határidő és költségkereten belül.

Gondoljunk a berlini Staatsoper nálunk sokkal alaposabban előkészített felújítására. 2008-ban 2013-as befejezést terveztek, aztán 2017.végén már ténylegesen be is fejeződött. A költségek azt hiszem az előzetes becslés háromszorosára emelkedtek.

Ehhez képest mi abszolúte előkészítetlenül, irreálisan rövid, kerek évfordulókhoz kapcsolódó, hazafias határidőt állapítottunk meg, aztán csodálkozunk. A jelenlegi kormányelőterjesztés arról tanúskodik, hogy még évekkel a felújítás megkezdése után sem tudjuk, hogy tulajdonképpen mit is szeretnénk csinálni a Magyar Állami Operaház épületével/épületéből.

Sajnos az Erkel Színház jelenlegi, döbbenetes látogatottsági mutatói felvetik azt a kérdést, hogy egyáltalán szükség van-e Budapesten 2 azaz Kettő, illetőleg immár 3 operai produkciókat előadó házra?

Látjuk: az Operával szemben levő Balettintézet épülete évtízede használaton kívül van, a budapesti operai balett helyzete ettől függetlenül olyan amilyen, nem kívánom minősíteni. Mi a garancia, hogy egy szép, új operaház a budapesti opera jelenlegi helyzetét pozitív irányban fogja megváltoztatni?

Vesszőparipám Bécs, onnan veszem a példát. Érdekes módon ott is 3 házban lehet operát látni-hallani. De: a reprezentatív Staatsoper kezd „leülni”. Rövid időn belül már a harmadik levelet kapom, hogy a jövő évad előadásaira ilyen-olyan kedvezménnyel vásároljak jegyeket. Néhány éve ez még elképzelhetetlen volt.

A Volksoper kínálata nagyon vegyes opera, operett, musical, balett, de ennek ellenére én még ott teltházas előadást nem láttam. Bármikor mentünk, aznap estére mindig volt jegy.

A Theater an der Wien gyakorlatilag egy befogadó színház, nagyon réteg jellegű, alapos előzetes felmérés, közönségkutatás után mutatnak be, egész kiváló nemzetközi szereplőgárdával többnyire barokk operákat. Ott még irreálisan drága jegyárak mellett is, a teltház biztosított.

Látható, hogy ott kész, szakosodott, bejáratott épületek megléte mellett is küzdenek a változó közönségigényekkel. Mi ebből a helyzetből természetesen nem tanulunk, mi megmutatjuk, hogy…

61693   operaisiásza • előzmény61692 2019-06-06 09:06:13

Minél jobban elhúzódik az újranyitás időpontja, annál több újabb rejtett hibára deerül majd fény, ami tovább késlelteti majd a visszaköltözés lehetőségét.

61692   IVA 2019-06-06 03:46:31

Vagy figyelmetlenül nem találkoztam ezzel a kormányülés előtti hírrel a fórumon, vagy mások figyelmét is elkerülte:
https://www.napi.hu/ingatlan/operahaz-felujitas-ingatlan-kormany.685025.html?fbclid=IwAR06ksE-MK8Af25Q6fYRfkdznE0SxRg3dsjFLW39ggux008QSmbdjI1p8Ck
„Az Andrássy úti épületet a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2021 őszén adhatják át a visszaköltöző dalszínháznak.”
Más megfogalmazásban: Budapesten még legalább két teljes évadon át csak az Erkel Színházban és az Eiffel Műhelyházban játszik az Operaház.
A kormányülés döntéséről mintha a média is hallgatna.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
"Különleges tehetségű hegedűsok gálakoncertje"
Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
RAVEL: Tzigane
Korb Vanessza (hegedű)
BRUCH: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave
Kuti Róbert (hegedű)
SAINT-SAËNS: Havanaise, op. 83
PAGANINI: Moto perpetuo, op. 11
Hodos Dániel (hegedű)
WAGNER: „O du, mein holder Abendstern” – Wolfram áriája a Tannhäuser 3. felvonásából
DONIZETTI: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából
Szenthelyi Krisztián (bariton)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso
Z. Lendvai József (hegedű)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso
Bácsy-Schwartz Zoltán

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nora Fischer (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
SCHUBERT-BERIO: Visszaadás
BERIO: Népdalok
J.S. BACH-RESPIGHI: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY LÁSZLÓ: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)