Örülnék, ha lefordítanád! Műfordítást nem igénylek. ( Azt már ismerem..,)
Örülnék, ha lefordítanád! Műfordítást nem igénylek. ( Azt már ismerem..,)
Vagy az én írókészségem, vagy a te olvasókészséged hibádzott most.
Beírásaid szerencsére üdítően aktuálpolitika-mentesek. Ha leszámítjuk a nagy bemásolókat, ez a tulajdonság lassan a ritka és magasra értékelendő kivételek közé tartozik. Ami pedig a " Mehet! " -nyomkodást illeti, lám, sikerrel alkalmaztad, kár lett volna bölcsen hallgatnom.
Ha jónak látod, (n+1) x Jaj! helyett egy sima bocs, esetleg kösz is megteszi.:-)
Tisztelt héterő! Ha hallgattál volna bölcs maradtál volna! Miféle politikáról beszélsz? Amit leírtam a volt Balettinézet régi helyéről, tények! Kérlek ne kötekedj állandóan , inkább fordíts - jó pap holtig tanul. Mint a muzsikusok , gyakorolni kell! - Vázsemi psátelej! Ezt pedig kérlek javítsd ki egy nyomással!
Ld. ugyanezeket a Nemzeti Hangversenyterem és más helyszínek topikban, mivel a produkciót nem MÁO-ban/Erkelben, hanem a Margitszigeten mutatják be. További pikantériája az ügynek, hogy Kovalik Balázs nem is az Erkel Színházban játszott Turandotja miatt írt levelet Szabad Tér Kft-nek, hanem 1995-ös, Szegeden játszott Turandot-rendezése illetve annak "átbuherálása" ellen emelt szót.
off Ha már Matild és Wagner, akkor inkább Wesendonck-palota legyen a déli épület neve.
on A Műhelyház mint játszó hely megszüntetése súlyos pénzek eltékozlásának beismerése lenne, tekintve, hogy próba- és raktárhelyiségek mellett a vezetőség és a tervező(k) deklarált célja volt-van, hogy régizenei és modern-kisérleti produkciók előadására létrehoznak egy előadótermet is. Közben az is kiszivárgott vagy tájékoztattak arról, hogy 10.000 Ft-os jegyárral kalkulálnak. Ennek a projektnek a kikukázása ilyen előzmények után értelemszerűen kimeríthetné a hűtlen kezelés kategóriáját, annak minden következményével következménye nélkül, mivel annak beismerése lenne, hogy fölöslegesen dobtak ki súlyos százmilliókat csak és csupán az előadóterem és az azt kiszolgáló infrastruktúra létrehozására + máris elköltöttek egy csomó pénzt az eddigi, amúgy ingyenes előadások létrehozására és lebonyolítására. Üresen kongó stadionokat sem zárnak be,sőt.
https://hvg.hu/kultura/20190607_Kovalik_Balazs_Elhatarolodnom_a_nevemmel_kituzott_Turandot_szakmai_es_muveszi_szinvonalatol
és a válasz
https://hvg.hu/itthon/20190607_Szappanoperahaz__Brutalisan_nekimegy_Kovaliknak_az_Okovacs_vezette_Opera
Mindig van lejjebb. Kíváncsi leszek a produkcióra, no nem annyira hogy pénzt is adjak érte.
Az Operaház jelenlegi sok "problémája" mellett, időnként a múlt dicsőségéből is lehet erőt, reményt meríteni. A magyar operajátszás nagy alakjairól - anyagiak és akarat függvényében - jelentek/jelennek meg a művészetüket bemutató könyvek, hangfelvételek. Az internet viszont már lehetővé teszi az olcsó és szélesebb körben elérhető publikációkat is. A Parlandó zenepedagógiai folyóirat 2019. évi 3. számában jelent meg egy száz oldalas tanulmány Komlóssy Erzsébetről. Az eddigi legteljesebb írásmű, ami az ő pályájáról megjelent. Érdemes ezt átolvasni - aztán előszedni néhány Komlóssy-felvételt és újra hallgatni.
Kedves Joska141! Bármennyire megváltoztatták is a szerződések típusát, az Operaháznak van két játsszóhelyre való énekkara, zenekara, személyzete – ez nagyon fontos!
Ne dőljünk be az 50-70 produkció adatának: nem minden operaelőadás, amit akként számolnak el!
Az „élet helyett” majd válaszolnak mások, szerintem nincs szükség 3 játszóhelyre. A Bánffy terem nevű, elektronikus hangerősítéssel működő játszóhelyet nem kellett volna létrehozni, és remélem, az Operaház megnyitásáig, vagy még előbb, megszüntetik. Aki megjárta, áldani fogja az Erkel Színházat.
OFF: A Facebook különböző, Budapest történetéről társalgó csoportjában már kioktatták a tagokat: északi és déli Klotild-palota létezik, a Matild elnevezés: népi hiedelem. Ha a paloták átnevezése ügyében mégis népszavatást tartanak, természetesen arra fogok voksolni, hogy az egyiket Ugray Klodildról, a másikat Brünnhild’-ről nevezzék el.
Köszönöm IVA fórumtársunk sorait az előző felújítás időszaka alatti operai működésről. Erényként hozza fel az akkori heti 8-10 Erkel Színházbeli előadást, ami akkor tényleg nagy erőfeszítés volt. Igaz, hogy ez akkor az operatársulat egyben tartását igényelte és ma az Operaháznak lényegében nincs társulata. (Csak 1-1 produkcióra kérik fel a művészeket. Ókovács Szilveszter nyilatkozata szerint.)
Az akkori, mondjuk havi 40 produkcióval szemben, idén március-áprilisban az Erkel Színházban és kapcsolódó operai tevékenységként 50-70 havi produkció szerepelt!!! Gondoljunk bele, micsoda munka lehetett ezeket kézben tartani, ezekhez megfelelő művészi és kiszolgáló személyzetet biztosítani.
Ilyen számosság mellett, szinte óhatatlan, hogy magára a fő produkcióra, az Erkel Színház nézőterének közönséggel történő megtöltésére már nem marad energia. A jövő pénteki Álarcosbál előadásra például a mai jegytérkép szerint 850 (!!!) eladatlan, már félárú jegy kapható!
Ez még hangsúlyosabban felveti: szükség van-e/lesz-e Budapesten majd egyidőben 3 azaz Három operai produkciókat játszó helyre? Gondolom az élet fogja ezt a kérdést megválaszolni, de a jelenlegi tapasztalatokból már levonhatók bizonyos következtetések. Bízom benne, hogy ezen következtetések levonása az Operaház épülete felújítás befejezéséig megtörténik, valamilyen irányban. (Az épület – hasonlóan a példának felhozott, szemben levő Balettintézethez, vagy a Kossuth Lajos utca ékköveként álló Klotild és Matild palotához – önmagában is nagyon szép.)
Bizony, a Magyar Táncművészeti Főiskola már 2002-ben elköltözött a Drechsler-palotából.
Néhány idősebb, vagy már nem élő táncművész említette riportokban, hogy annak idején a tanintézet közelsége miatt szinte az Opera épületében éltek. De a szakma – mesterek és növendékek – egyértelműen nem tartotta megfelelőnek a Balettintézet oktatási lehetőségeit a Drechsler-palotában, és dicséri, szereti a Columbus utcai campust.
Mindig újdonság, amikor megjelenik egy sajtóhír arról, hogy meddig nem működik az Operaház biztosan.
Az Operaház jelenlegi rekonstrukciójában az volt a legellenszenvesebb, hogy nyitányként elkezdték szapulni az 1980-tól 1984-ig tartó felújítás hosszadalmasságát és igénytelenségét. Magam sem voltam elégedett az eredménnyel annak idején, aztán harminc éven át nem, de mindannyian tudjuk, milyen korban éltünk akkor, milyen pénzügyi lehetőségei voltak az államnak, és hogy akkor nem lehetett választani egy anyagilag kedvezőbb klímát, mert az épület bezárása halaszthatatlanná vált. Ez „elmúlt negyven év” című dalciklusba tartozó szöveg nem tűnt elegánsnak – amíg az Operaház nem tudja felmutatni a most gyorsabban és jobb minőségben elkészült rekonstrukciót. (Az eredeti elképzelés szerint egy teljes évadot sem vett volna igénybe!)
Azt nem emlegetik, hogy 1980-tól 1984-ig milyen példásam megőrizte az Operaház a társulatát, repertoárját és közönségét, milyen hősiesen látta el feladatát az Erkel Színház egyetlen operaépületként, heti akár 9-10 előadás abszolválásával.
A másik legellenszenvesebb dolog az, hogy az Operaház felújításával (amelynek időtartama és minősége nyilvánvalóan pénzkérdés elsősorban) egyidejűleg csapott bele az új kiszolgáló üzem és egy új játszóhely kialakításába. Ezt előtte kellett volna megtenni, rosszabb esetben utána. Legjobb esetben nem azon a helyen és nem úgy. Ez újabb visszatetsző csúszások és késedelmek lehetősége lett, amellyel éltek is.
Általában olyan nyilvánvaló, ugyanis látványos pénzszórás folyik, amely mellett az lenne a csoda, ha lehetne látni az operafelújítás végét.
A szakmai hozzászólásnak álcázott politikai pamflethalmaz mellett talán elfér egy pusztán technikai is:
kedves tiramisu, a " Mehet! " -gombot csak egyetlenegyszer nyomd meg, és ha látszólag nem történik semmi, akkor is várj türelemmel.
Rózsát terem. :-)
Nem tudom pontosan, régóta nincs ott a Balettintézet. Rég eladták az egész épületet ....
Ennyi társbérlővel :-) súlyosbítva még kevésbé lehetett alkalmas hely tanintézménynek..
Trafik - teagik helyett!
Ismét elnézést, de önállósította magát az oldal!
A Balettintézet csak egy része volt a Drechsler palotának. Volt ott raktár a Paulay Ede utcai részen,teagik, stb. Lakóház volt amúgy, “tanácsi”, később öröklakasokkal. Később eladta a Vi. Kerületi Önkormányzat kanadaiaknak és így tovább...
A Balettintézet csak egy része volt a Drechsler palotának. Volt ott raktár a Paulay Ede utcai részen,teagik, stb. Lakóház volt amúgy, “tanácsi”, később öröklakasokkal. Később eladta a Vi. Kerületi Önkormányzat kanadaiaknak és így tovább...
A Balettintézet csak egy része volt a Drechsler palotának. Volt ott raktár a Paulay Ede utcai részen,teagik, stb. Lakóház volt amúgy, “tanácsi”, később öröklakasokkal. Később eladta a Vi. Kerületi Önkormányzat kanadaiaknak és így tovább...
A Balettintézet csak egy része volt a Drechsler palotának. Volt ott raktár a Paulay Ede utcai részen,teagik, stb. Lakóház volt amúgy, “tanácsi”, később öröklakasokkal. Később eladta a Vi. Kerületi Önkormányzat kanadaiaknak és így tovább...
Csak kiegészítés: a Drechsler-palota (ex-Balettintézet) környékén mostanában némi mozgást észlelek, talán megkezdődött az épület 5* szállodává történő ki- illetve átalakítása. Azt az épületet nem volt szerencsés Balettintézet céljára használni, legfeljebb az ott tanulók és oktatók szerint, kényelmi szempontból. Veszélyes dolog annak a kérdésnek felvetése, hogy "szükség van-e Budapesten 2 azaz Kettő, illetőleg immár 3 operai produkciókat előadó házra?" A kérdés ui. óhatatlanul fölveti az Erkel Színház kizárólag opera- és balettelőadásokat játszó helyként való létjogosultságát, márpedig az Erkel itt szent tehénnek számít, tekintve, hogy megmentése-újranyitása a 2010 óta regnáló kulturális kormányzat úgyszólván egyetlen jelentős érdeme...már ha az. Figyelem! Az Erkel megmentésének-újranyitásának szükségessége nem (volt) kérdéses, annál inkább kérdéses jelenlegi profilja a nőttön csökkenő látogatottság, a kihasználtsági mutatók és valós kereslet = teljes áron jegyet vásárló nézők becsült száma alapján. Egy szép, új operaház (MÁO) a budapesti opera jelenlegi helyzetét pedig pozitív irányban garantáltan nem fogja megváltoztatni. Várható árai ugyanis -már bezárás előtt sem voltak- köszönő viszonyban sem lesznek az itthoni jövedelmi helyzettel: ebben a StOP biztosan jóval előttünk jár, bár ígéret szerint 2030-ra utolérjük Ausztriát, de legalábbis fölzárkózunk nyugati szomszédunkhoz. Bíztató lehet, hogy addigra MÁO felújítása is jó eséllyel befejeződik.
Sajnos ebben semmi újdonság nincs. A világ bármely ilyen jellegű építményének felújítása sohasem marad az előzetesen becsült határidő és költségkereten belül.
Gondoljunk a berlini Staatsoper nálunk sokkal alaposabban előkészített felújítására. 2008-ban 2013-as befejezést terveztek, aztán 2017.végén már ténylegesen be is fejeződött. A költségek azt hiszem az előzetes becslés háromszorosára emelkedtek.
Ehhez képest mi abszolúte előkészítetlenül, irreálisan rövid, kerek évfordulókhoz kapcsolódó, hazafias határidőt állapítottunk meg, aztán csodálkozunk. A jelenlegi kormányelőterjesztés arról tanúskodik, hogy még évekkel a felújítás megkezdése után sem tudjuk, hogy tulajdonképpen mit is szeretnénk csinálni a Magyar Állami Operaház épületével/épületéből.
Sajnos az Erkel Színház jelenlegi, döbbenetes látogatottsági mutatói felvetik azt a kérdést, hogy egyáltalán szükség van-e Budapesten 2 azaz Kettő, illetőleg immár 3 operai produkciókat előadó házra?
Látjuk: az Operával szemben levő Balettintézet épülete évtízede használaton kívül van, a budapesti operai balett helyzete ettől függetlenül olyan amilyen, nem kívánom minősíteni. Mi a garancia, hogy egy szép, új operaház a budapesti opera jelenlegi helyzetét pozitív irányban fogja megváltoztatni?
Vesszőparipám Bécs, onnan veszem a példát. Érdekes módon ott is 3 házban lehet operát látni-hallani. De: a reprezentatív Staatsoper kezd „leülni”. Rövid időn belül már a harmadik levelet kapom, hogy a jövő évad előadásaira ilyen-olyan kedvezménnyel vásároljak jegyeket. Néhány éve ez még elképzelhetetlen volt.
A Volksoper kínálata nagyon vegyes opera, operett, musical, balett, de ennek ellenére én még ott teltházas előadást nem láttam. Bármikor mentünk, aznap estére mindig volt jegy.
A Theater an der Wien gyakorlatilag egy befogadó színház, nagyon réteg jellegű, alapos előzetes felmérés, közönségkutatás után mutatnak be, egész kiváló nemzetközi szereplőgárdával többnyire barokk operákat. Ott még irreálisan drága jegyárak mellett is, a teltház biztosított.
Látható, hogy ott kész, szakosodott, bejáratott épületek megléte mellett is küzdenek a változó közönségigényekkel. Mi ebből a helyzetből természetesen nem tanulunk, mi megmutatjuk, hogy…
Minél jobban elhúzódik az újranyitás időpontja, annál több újabb rejtett hibára deerül majd fény, ami tovább késlelteti majd a visszaköltözés lehetőségét.
Vagy figyelmetlenül nem találkoztam ezzel a kormányülés előtti hírrel a fórumon, vagy mások figyelmét is elkerülte:
https://www.napi.hu/ingatlan/operahaz-felujitas-ingatlan-kormany.685025.html?fbclid=IwAR06ksE-MK8Af25Q6fYRfkdznE0SxRg3dsjFLW39ggux008QSmbdjI1p8Ck
„Az Andrássy úti épületet a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2021 őszén adhatják át a visszaköltöző dalszínháznak.”
Más megfogalmazásban: Budapesten még legalább két teljes évadon át csak az Erkel Színházban és az Eiffel Műhelyházban játszik az Operaház.
A kormányülés döntéséről mintha a média is hallgatna.
Békülni látszik a Táncművészeti Egyetem és az Operaház.
Nem rossz hír, de alap kell, hogy legyen a Magyar Nemzeti Balettintézet azonnali megszüntetése!
Komoly szívességet tesznek újságírók Főig. Úrnak. Néhány pontatlan információval rendszeresen magas labdát adnak neki, amit ő lankadatlanul, évszámra ki is használ. Így kitünően lehet terelni, el lehet leplezni a figyelmet mindkét ügyben a lényegről, amit az újságírók sosem vagy rosszul írnak meg, mert precízen megírva "nem lenne elég ütős", nevezetesen:
1) Billy Elliot: nem melegpropaganda, rosszabb. Hibásan felmért közönségigény--->komoly erkölcsi-anyagi bukás tavaly is, idén is. Elmaradt előadások, többnyire rossz házak.
2) Porgy és Bess: nem rasszizmus. Súlyos szerződésszegés. Nem George, hanem Ira Gershwin ma is érvényes végakaratának jogi trükközésekkel történő kijátszása.
A Levélária berekedt vagy Tatjána néném operarehabilitáción vesz részt?
(The) Time(s) goes by, avagy még valami a haladó Nyugat sajtóetikájáról
ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.05.22. 08:59 Origo.hu
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/112. levélária
"Kedves Tatjána Néném!"
[...]
Kösz a figyelemfelhívást, mert eddig csak az ajánlót láttam ugyanott. A kritikát, ami nagyobbrészt egyezik vagy hasonló ahhoz, amit én írtam a fórumon, csak az imént olvastam.
Ajánlom Főigazgató Úr figyelmébe, az általa vezetett intézmény facebook oldalán is megosztott, Operportálos írást is. A Mozart előadásról az Opervilág közölt írást.
Öt hosszú nap telt el azóta, hogy két momus-topikba is bekerült a Magyar Nemzet készségesen alákérdezős, magas labdákat kínáló álinterjúja kemény kérdéseket feltevő, a Porgy és Bess-előadással és a Keresztény Évad-plakáttal kapcsolatos komoly jogi problémákat agresszíven feszegető, Billy Elliot-előadások sorozatos elmaradásának erkölcsi és anyagi következményeit rámenősen boncolgató ürügyén a bulvárüzemmódra váltott balos network támadásairól és utóbbi által ellopott elvitt pálmáról szóló Varázsgömb-cikk. A ténylegesen le nem zajlott sztrájkOKat emlegető alcím is bizonyára a balos networköt és az ugyanott említett, cipője orrát nézegető értelmiséget marasztalja el. Az álhíreket Főigazgató Úr Michelangelótól Rákász Gergelyig ívelő terelésekkel hárítja őszinte, tényfeltáró válaszaival semmisíti meg. És a fórum hallgat, és csak hallgat. Érthető módon. Minden rendben van kérem, léphetünk tovább, no comment...mindkét értelemben.
PS Főigazgató Úr t.k. nehezményezi, hogy a Bánffy Üzemház új produkciójáról bezzeg "egyetlen kritika sem születik". Talán ha már arra járt és megtisztelte a Magyar Nemzetet az interjúadással, kezdhette volna a reklamálást éppenséggel ott. Én ugyanis -legalább az interneten- nem látok Magyar Nemzet-kritikát a nevezett előadásról. Ellenben ajánlom szíves figyelmébe a momuson két részletben megjelent alapos szerkesztői műelemzést és kritikát.
A Manon Lescaut szerepét éneklő, a képe alapján igen bájos Rim Sae-Kyungról tud valaki közelebbit mondani?
ÓKOVÁCS SZILVESZTER ÁLHÍREKRŐL, A JOGÖRÖKÖSÖKRŐL ÉS A CIPŐJE ORRÁT NÉZEGETŐ ÉRTELMISÉGRŐL
Magyar Nemzet
Lugas interjú
2019. MÁJUS 11. SZOMBAT 12:12
/Hanthy Kinga/
Bár a felújítás miatt az Operaház 2017 óta zárva, mégsem eseménytelen az élete. Nemzetközi méretűvé dagasztott plakát- és bemutatóbotrányok, társulati sztrájkok pattannak ki, és Ókovács Szilveszter főigazgatónak magyarázkodnia kell. Miközben hárítja a támadásokat, belakja a társulattal az Eiffel Műhelyházat, és szeptembertől Keresztény évadot hirdetett.
Oldalas Ókovács interjú a Magyar Nemzet mai számában.
Bármelyik NN rejtheti Őt is... ;-)
Egyébként tényleg jó lenne...
Sajnos e téren műveltségem hiányos, így Montanaro-t sem hallottam még zenélni. Viszont erről jut eszembe, tavasszal nagyon jó tempójú és temperamantumú Luciákat vezényelt nálunk Antonello Allemandi - el is gondolkoztam, vajon esetleg jön-e jövőre....
Saccanit nem lefelejtettem az olasz listáról, de sajnos nem nagyon van róla olyan személyes élményem mint Patanéról, főleg pedig Gardelliről. Beemelése a listába jogos :-)
Montanaro hitelesen vissza tudja adni a bel canto operák izzását, hangulatát, szenvedélyét. Nagyon örülök a hat Álarcosbálnak és igen jogos, szakmailag is megalapozott bejegyzés, hogy Montanartót folyamatos szerződéssel lenne érdemes foglalkoztatni a Házban. Hiszen az idősebbek még emlékeznek Gardelli, Patane, Saccani és Morandi nagyszerű vezényléseire.
Montanaro nem mellesleg a hangversenypódiumon is kiváló karmester. Érdemes lenne az Operaháznak valamilyen tartósabb kapcsolatot kiépítenie vele. Mutatis mutandis (ha már nem Morandi), akár ő is folytathatná azt a Tango-Failoni-Gardelli/Patané vonulatot, ami tartós hatással volt a pesti olasz operarepertoár színvonalára.
Az Opera honlapján, a Kalendáriumban olvasom az Operaház Örökös Tagjai sorozat eddig megjelent köteteiről a tájékoztatást:
- Csúri Ákos: Megszólal a néma pálca (Medveczky Ádám)
- Karczag–Wellmann: Simándy József arcai
- Réfi Zsuzsanna: Lélekhangon – Beszélgetések Tokody Ilonával
- László Ferenc: A nagyvadak érdekelnek (Szinetár Miklós)
- Angelika Lippe: Nyílegyenesen – Andor Éva pályaképe
- Spangel Péter: Életúton Berczelly Istvánnal - azonban erről a könyvről nem tudnak az Opera Shopban; az Erkel Színház shopjában tegnap jártam, de ez a kötet nincs a polcokon és érdeklődésemre elmondták, a belső számítógépes rendszerükben sem találják (hogy megjelent volna a könyv).
Ezt azért is furcsának találom, mert ismeretem szerint ennek a könyvnek már az elmúlt év őszén meg kellett volna jelennie, mégpedig Berczelly István 80. születésnapjára – ami tavaly szeptemberben volt.
Jó lenne tudni, miért ez a jelentős késlekedés, egyáltalán, mikor fog megjelenni az Opera Trezor sorozatában már hírül adott Életúton Berczelly Istvánnal című kiadvány?
és Szilágyi Erzasébetet.
Kolonits Klárát illetően egyetértünk. Én azt is szeretném, ha a Grófné és Konstanza szerepébe is visszatérne.
Elfogadom és köszönöm az észrevételt. Sümegi Eszter csodálatos hangi megjelenítő képességépre gondolva írtam Giseldát.
Napjainkban leginkább Kolonits Klárát illetné a szerep. Nem értem, miért nem játsszák azokat az operákat, vagy miért nem írják ki azokra, amelyekben oly nagy sikerrel énekel mindig. Traviata, Bánk bán, Lúcia, Norma stb...
Sokra becsülöm és szeretem Sümegi Esztert, remélem, még több új szerepben láthatom. De úgy gondolom, Giseldán már „túl van”, sőt korábban sem lett volna az ő szerepe.
Nem véletlenül emlegetjük az 1970-es éveket, 1980-as évek elejét is aranykorként, amikor Sass Sylvia és Sudlik Mária nyomában Tokody Ilona, Pitti Katalin és Csavlek Etelka is birtokba vette Giselda szerepét, valamennyiük pályája első felében, nagyszerű technikai vértezetben, egyéniségüket-személyiségüket adva a hősnő vonásaihoz. Ne feledjük, hogy az opera hangzását Viclinda szerepében is olyan szopránok szolgálták, mint Misura Zsuzsa, Rohonyi Anikó. Ami a tenorszólamokat illeti, Arvino szerepéhez is jó drámai tenor szükséges. Mindent egybevetve, nem hiszem, hogy az Operaház ki tudná állítani A lombardokat két szereposztásban manapság.
Szerintem A lombardok és a Don Carlos a kereszténység történetének legsötétebb időszakát és eseményeit mutatja be a tárgyilagos Verditől.
Nem baj, Kolozsváron viszont bemutatják a Lombardit,s nem keresztény évad miatt, hanem mert tudják, h gyönyörű, magyar rendezővel s Elena Mosuc lesz Giselda. Bravo Kolozsvár.