vissza a cimoldalra
2020-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3483)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2715)
Franz Schubert (311)
Pantheon (2541)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4557)
Balett-, és Táncművészet (5982)
Erkel Színház (10544)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2359)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3698)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7328)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4694)
Zenei események (1012)
Élő közvetítések (8407)
Opernglas, avagy operai távcső... (20417)
Momus-játék (5794)
Franz Schmidt (3540)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

61635   Hangyász • előzmény61627 2019-04-15 12:25:02

Na igen, ez a kis magyar valóság.

61627   pagliacci • előzmény61624 2019-04-12 20:03:47

Úgy tudom, az új játszóhelyen jelenleg - mivel a terület jelentős része még építési terület - nincs parkolási lehetőség az előadásra érkezőknek. Később, az új évadban(?) elvileg lesz.

61624   Hangyász • előzmény61616 2019-04-12 15:57:01

Némi (megalapozott) kétséggel viseltetem az új játszóhellyel szemben. Akad-e 400 ember, aki kizötyög akár a BKV szárnyain, akár saját kocsival a Kőbányai útra? Lesz például az utóbbiaknak parkolóhely? (Egye fene, a napokban felderítem.)

61616   Búbánat 2019-04-10 11:09:37

Bartók Rádió ma esti műsora:

19:00 – 19.30 Összhang

- a zenei élet aktualitásai


Wolfgang Amadeus Mozart: A kairói lúd – bemutató az Eiffel-csarnokban

Szerk.-mv.: Katona Márta

(Ism. holnap, 9.30)

Az Opera honlapjáról: 

Új Mozart-opera az Eiffel Műhelyház első bemutatója

  • 2019. április 09.

A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával veszi kezdetét az előadások sora az Eiffel Műhelyházban április 14-én. A Németh Pál karmester és Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója mentén szervesen összekapcsolt két operatöredéket Balczó Péter, Bakonyi Anikó, Kovács István és Biri Gergely főszereplésével Toronykőy Attila állította színpadra.

Mozart a Szöktetés a szerájból megírását követő években tevékenyen foglalkozott a vígopera műfajával. A rászedett vőlegény is feltehetően ebből az időszakból való, amelynek azonban csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és librettója maradt fenn. Az 1784-ben keletkezett A kairói lúd pedig figyelemreméltó fináléval, ám kevésbé erős szövegkönyvvel rendelkezik, amit Varesco abbé, az Idomeneo című Mozart-opera librettistája jegyez. A szüzsé a kor divatja szerint egy szöktetéstörténet foglal magába: az öreg Don Pippo márki lányát, Celidorát egy ellenszenves férfinak ígéri, és toronyba zárja, ahonnan csak a lány igaz szerelme, Biondello tudja kiszabadítani egy óriási műlúd segítségével. A darab végül talonba került Varesco abbé színházi világban való járatlansága és Mozart más munkái miatt. 

Az 1991-ben, Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadást hallgatva Ókovács Szilveszterben merült fel a gondolat, hogy a Figaro házassága vagy a Don Giovanni zenei ötleteit előrevetítő, magyarországi utalást is tartalmazó (A kairói lúdban esztergomi parókákról esik szó), töredékességük miatt azonban szinte elfeledett operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni. A koherens, színpadra alkalmazható mű elkészítése érdekében a régizene kiváló szakértőjéhez, Németh Pálhoz fordult. Míg Ókovács Szilveszter feladata a szövegkönyvek egyesítése volt, a Savaria Barokk Zenekart alapító és vezető fuvolaművész-karmester a hiányzó zenei anyagok kiegészítéseként Mozart más operáiból kölcsönzött áriákat, részleteket vagy maga komponált zenét a fennmaradt szöveghez. 

A darabot az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila rendezi. „Ez a Mozart-opera egy olyan helyen születik meg, amely a Magyar Állami Operaház kortárs játszóhelye lesz a jövőben. Egy olyan operát szeretnénk létrehozni, mely klasszikus értékekkel bír, de a mai kor szellemisége, vizualitása is megjelenik benne” – mondta. Számára A kairói lúd nem volt ismeretlen, hiszen egy korábbi, szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott vele. Az előadás látványtervezője Juhász Katalin, aki legutóbb tavaly, a Gördülő Opera Szerelmi bájital előadásán dolgozott a rendezővel, de a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek. A fukar Don Pippo márkit Kovács István, titkárát, a szerelemeseket segítő Calandrinót Biri Gergely alakítja. A márki gyámleánya, Celidora szerepét Bakonyi Anikó, míg a szerelmét, Biondellót Balczó Péter formálja meg. A további szerepeket Váradi ZitaKeszei BoriSzerekován János és Fülep Máté énekli. Az alkotók reményei szerint egy hangulatos, vidám művet ismerhetnek meg az érdeklődők, benne számos olyan muzsikával, amik eddig csak Mozart fiókjában lapultak. „Érdekesség lesz, nemes kísérlet, méltó a »harmadik operaház« megnyitásához” – fogalmazott Ókovács Szilveszter főigazgató.

Az Opera Kőbányai úti új integrált műhely-, raktár- és próbacentrumában működő új játszóhely, a Bánffy-terem első bemutatóját az április 14-i premiert követően az évadban még egy előadás követi április 18-án. Az Eiffel Műhelyházban az elmúlt héten megkezdődött, 100 napos próbaüzem alatt a 2018/19-es évadra meghirdetett előadások ingyenesen megtekinthetők, de regisztrációhoz kötöttek. Az érdeklődők jegyigényüket az Opera Értékesítési Centrumban, valamint a jegy@opera.hu e-mail címen jelezhetik.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Adamik Gábor (euphonium)
Lukács Gergely, Pék András, Török József (tuba)
Kiss Gy. László (tárogató)
Mersei Zsolt, Novák András, Pálfi Csaba (klarinét)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
"Farsangi kavalkád - Vidám színek a kamarazenében"
VIVALDI: Ouverture di concerto
HÄNDEL: Vízizene, HWV 349 – Adagio
SAINT-SAËNS: Az állatok farsangja – Nyitány, Elefánt, Fosszíliák, Finálé
SAINT-SAËNS: Sámson és Delila – Bacchanale
LISZT: 2. magyar rapszódia, S. 244
KODÁLY: Epigrammák (1,2,3,5)
SCHUMANN/KORB ATTILA: Hazatérő vidám földműves... és társai
FARKAS FERENC: Régi magyar táncok
Tiszta Amerika! – filmzenei részletek
BARTÓK BÉLEA: Román népi táncok
PIAZZOLLA: Ètude de tango
MONTI: Csárdás
KOVÁCS BÉLA: Üdvözlet a Balkánról
KORB ATTILA: Magyar rajzfilmzene – sziporkák
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Mendelssohn Kamarazenekar
"Farsangi koncert"

19:00 : Miskolc
Művészetek Háza

Zemlényi Eszter (ének), Lajkó István (zongora)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Kodály Kórus Debrecen Nőikara (vezető karnagy: Szabó Sipos Máté)
Vezényel: Kovács János
SZKRJABIN: fisz-moll zongoraverseny
LISZT: Dante-szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)