Sajnos nem tudom, melyik szóra gondolsz. Ha privátban megírod, szívesen válaszolok ott. Vagy talán mégis, ez: köszönöm? Én elég gyakran használom, itt a fórumon is.
Na igen, ez a kis magyar valóság.
Van egy tippem: A politikai korrektség bunkósbotját húzták elő, mert a kutya sem volt kíváncsi az előadásra.
Pedig minden kultúrnemzet nyelvkincsében létezik egy szó, ami arra az esetre való, hogy ha kapunk valamit (akár csak egy felbecsülhetetlen értékű javaslatot vagy egy hasznosíthatatlan tanácsot, vagy csupán a figyelem jelét), de nincs lehetőségünk vagy módunk spontán meghálálni. Ráadásul ez a szó, mint anyukám tanította, kimondva is, leírva is, ingyen van.
E fórumon ugyan nem nyilvános a Magyar Állami Operaház „képviselete”, de én írtam már az intézménynek néhány apró (nem szakmai) javaslatot polgári nevemmel és ahhoz tartozó elérhetőségemmel is, amelyet alkalmasint hasznosítottak, ám rendre kiderült, hogy azt a bizonyos szót nem ismerik.
A londoni színház -ingyenes- jegyoszt(ogat)ási gyakorlatát nyugodtan átvehetné MÁO is. Annyiban valószínűleg átvette, hogy "a bennfentesek tudják", most már csak az emailes ingyenjegy-igénylést kellene bevezetni, a bennfenteseknek fű alatt történő osztogatás helyett. Demokratikus(abb) volna és hatékonyabb is. Ja, hogy a presztizs....és a sokszor fél- és negyedházak, amiről itt a fórumon is sok szó esett már (és fog még) mindkét Ház számos előadásának kapcsán, az nem presztizs? Mármint presztizsveszteség...akkor már inkább az emailes vonal.
Megjegyzem, bár csak nemrég vagyok itt, többször javasoltam MÁO-nak a ma-este-féláron-oldalhoz való csatlakozást, jó ideig mindhiába. Aztán egyszer csak végre csatlakoztak. Nem kértem ötletdíjat...de még csak ingyenjegyet sem hálájuk jeléül, se emailben se máshogyan :-P
Ezt a bennfentesek tudják, mivel emailben kellet igényelni az ingyenes jegyeket és nem látunk jegytérképet.
Szerintem a következő évad műsora a leggyengébb mióa Ókovács van hatalmon az Operában. Szánalmasan gyenge és szánalmasan semmitmondó a tematikus évad terv. Egy keresztény évadban levették A hugenottákat - nyilván megérte anyagilag két évig játszani a darabot, megérte a bele fektetett munka humánerőforrás is. Ha már keresztény évad: egyetlen egy bibliai témájú opera se fog futni A Luciát is levették. De legalább a Bánk bán megint tenor-verzióban fut majd.
hányan váltottak jegyet rá?
Úgy tudom, az új játszóhelyen jelenleg - mivel a terület jelentős része még építési terület - nincs parkolási lehetőség az előadásra érkezőknek. Később, az új évadban(?) elvileg lesz.
A Hackney Empire Színház Londonban nem tűrte a rasszista előadást.
A jövő évad műsortervének átfutása alapján elég nehéz lenne ezt a műsortervet kereszténynek nevezni, de ez legyen a legnagyobb baja. Ismétlem: Teljesen vallástalan emberként csak röhögök a kereszténység látszólag minden áron történő nyomatásán. Ténylegesen csak akkor lennék felháborodva, ha a keresztény vallásosság látványos istentiszteletre járással való fitogtatását követelnék meg a legkisebb állami állás betöltőjétől is.
Némi (megalapozott) kétséggel viseltetem az új játszóhellyel szemben. Akad-e 400 ember, aki kizötyög akár a BKV szárnyain, akár saját kocsival a Kőbányai útra? Lesz például az utóbbiaknak parkolóhely? (Egye fene, a napokban felderítem.)
Le kellene már állítani ezt az össztüzet. Valakik nagyon be akarják darálni a főigazgatót. Ő is ember, tévedni tévedett, hibázni hibázott, de tette a dolgát. Ezek a támadások összeroppanthatják, de ha jön helyette más, azt is ki fogják kezdeni. HÁJ óta állandó a cirkusz Kinek jó ez? Jó lenne végre béke, nyugalom. Hagyni kellene a főigazgatót békességben dolgozni, nem a minisztépriumba járni állandóan fúrni. Ha a munkáltatója elégedetlen vele, úgyis megteszi a szükséges intézkedéseket.
Talán többször -talán sosem elégszer- leírtam már, hogy MÁO nálunk mindig olyan volt mint csepp vízben a tenger. Nincs ez másként napjainkban sem. Ha a fenntartó -azaz a kormányzat- "keresztény évadot" hirdet, akkor nosza rajta jó katonák Opera, ott is "keresztény évadot" hirdetnek. Miként már korábban kiderült, a "polgári Magyarország" csak egy hívószó volt, egy politikai termék, hasonlóképpen olyan vélemények is napvilágot láttak, miszerint a kereszténység (is) politikai termék lett Magyarországon. Bővebben erről pl. itt és itt. A "keresztény évad" e politikai terméknek a...khm...művészi (??) leképeződése az Operaházban és másutt, pl. színházi terepen is. Tiszta szerencse MÁO számára, hogy az iszlám itthon egyelőre nem vált politikai termékké vagy ha igen, akkor negatív értelemben. Iszlám évadot ugyanis elég nehéz lenne összehozni az Operában. (Bár semmi nem lehetetlen.)
Bocs, ha legközelebb a Traviata vagy a Manon Lescaut kerül műsorra, akkor nyilatkoznak, hogy a - finoman fogalmazva - kitartott nő, kurtizán, stb szerves része identitásuknak? Vagy egy orosz opera esetén a jobbágy-lét? Mert Oroszországban a jobbágyság az 1850-es évek második felében szűnt meg!
Egy krónikus hazudozó, aki másokat is bűnre csábít (kényszerít?), keresztény évadot hirdet! :((
Az itt olvasható cikk szerint a legtöbb keresztény a világon Afrikában él. Egy másik cikk szerint afrikai kapcsolataink a keresztény értékekre, a keresztény örökségre alapozva fejleszthetők. Tovább haladva e magasztos gondolat mentén: a Porgy és Besst immár föl lehetne sőt: föl kellene venni az Operaház keresztény évadának műsorába, hiszen az (Amerikában kereszténnyé vált) afro-amerikaiakat az egyre inkább kereszténnyé váló Afrikából transzportálták Amerikába és a benne közreműködő honi művészek jelentős része aláírta, hogy "az afroamerikai tudat az identitásu(n)k részét képezi, és ez így is van." Körbeértünk, minden rendben van és logikus, nemde? Úgyhogy irány az Erkel Színház!
Elizabeth Kolbert írja a National Geografic 2018. júliusi lapszámában:
A kutatók éppen ezeket az eltéréseket, a genetikai változatosságot vizsgálva rajzolták meg az emberiség „családfáját”, és derítettek fényt a másik alapigazságra: minden ma élő ember Afrikából származik. Fajunk, a Homo sapiens tehát az afrikai kontinensen alakult ki.
Noha a multiregionalizmus elméletének hívei ezt cáfolják, de a cáfolatot is cáfolják számos "tudományos" cikkben.
Vajon a jelen cikk fogalmazói tudják-e, hogy az afroamerican -szóhasználat a mai fejlett (?), polkorrekt szótárban legalább olyan sértő, mint a nigger, és "tisztességes" újságíró, aki faji kérdésekben követi a trendet, csakis afriacan-american jelzővel illeti a feketéket (black men)?
A jövő pedig mit hoz? Csak drogos énekelheti a "kábítószeres"-szerepeket? Csak alkoholista a "piásat"? Ha a tengerentúlon dívó 126 nem közül mondjuk a 78-adik nemre írnak szerepet, aki délelőtt szemérmetes szűzleány, délután meg vadorzó macsó, arra hogy kerül alkalmas előadó?
Szomorú és sötét Ira előírása, még szomorúbb, hogy ezzel ma még törődni kell. A MÁO megoldása dicséretet érdemel, mégha két balszemmel nézik is páran. És ez a nagyobb szégyen...
Egy érdekes cikk az operaházi Porgy-közreműködők nyilatkozatairól...
Bartók Rádió ma esti műsora:
19:00 – 19.30 Összhang
- a zenei élet aktualitásai
Wolfgang Amadeus Mozart: A kairói lúd – bemutató az Eiffel-csarnokban
Szerk.-mv.: Katona Márta
(Ism. holnap, 9.30)
Az Opera honlapjáról:
Új Mozart-opera az Eiffel Műhelyház első bemutatója
- 2019. április 09.
A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény című Mozart-pasticcio ősbemutatójával veszi kezdetét az előadások sora az Eiffel Műhelyházban április 14-én. A Németh Pál karmester és Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója mentén szervesen összekapcsolt két operatöredéket Balczó Péter, Bakonyi Anikó, Kovács István és Biri Gergely főszereplésével Toronykőy Attila állította színpadra.
Mozart a Szöktetés a szerájból megírását követő években tevékenyen foglalkozott a vígopera műfajával. A rászedett vőlegény is feltehetően ebből az időszakból való, amelynek azonban csupán a nyitánya, néhány zenei részlete és librettója maradt fenn. Az 1784-ben keletkezett A kairói lúd pedig figyelemreméltó fináléval, ám kevésbé erős szövegkönyvvel rendelkezik, amit Varesco abbé, az Idomeneo című Mozart-opera librettistája jegyez. A szüzsé a kor divatja szerint egy szöktetéstörténet foglal magába: az öreg Don Pippo márki lányát, Celidorát egy ellenszenves férfinak ígéri, és toronyba zárja, ahonnan csak a lány igaz szerelme, Biondello tudja kiszabadítani egy óriási műlúd segítségével. A darab végül talonba került Varesco abbé színházi világban való járatlansága és Mozart más munkái miatt.
Az 1991-ben, Mozart halálának 200. évfordulóján megjelent összkiadást hallgatva Ókovács Szilveszterben merült fel a gondolat, hogy a Figaro házassága vagy a Don Giovanni zenei ötleteit előrevetítő, magyarországi utalást is tartalmazó (A kairói lúdban esztergomi parókákról esik szó), töredékességük miatt azonban szinte elfeledett operakezdeményeket egy darabbá lehetne kovácsolni. A koherens, színpadra alkalmazható mű elkészítése érdekében a régizene kiváló szakértőjéhez, Németh Pálhoz fordult. Míg Ókovács Szilveszter feladata a szövegkönyvek egyesítése volt, a Savaria Barokk Zenekart alapító és vezető fuvolaművész-karmester a hiányzó zenei anyagok kiegészítéseként Mozart más operáiból kölcsönzött áriákat, részleteket vagy maga komponált zenét a fennmaradt szöveghez.
A darabot az Operában rendszeresen dolgozó Toronykőy Attila rendezi. „Ez a Mozart-opera egy olyan helyen születik meg, amely a Magyar Állami Operaház kortárs játszóhelye lesz a jövőben. Egy olyan operát szeretnénk létrehozni, mely klasszikus értékekkel bír, de a mai kor szellemisége, vizualitása is megjelenik benne” – mondta. Számára A kairói lúd nem volt ismeretlen, hiszen egy korábbi, szegedi operatanszakos vizsgarendezésénél már foglalkozott vele. Az előadás látványtervezője Juhász Katalin, aki legutóbb tavaly, a Gördülő Opera Szerelmi bájital előadásán dolgozott a rendezővel, de a Figaro 2.0 vizuális megoldásai is az ő nevéhez fűződnek. A fukar Don Pippo márkit Kovács István, titkárát, a szerelemeseket segítő Calandrinót Biri Gergely alakítja. A márki gyámleánya, Celidora szerepét Bakonyi Anikó, míg a szerelmét, Biondellót Balczó Péter formálja meg. A további szerepeket Váradi Zita, Keszei Bori, Szerekován János és Fülep Máté énekli. Az alkotók reményei szerint egy hangulatos, vidám művet ismerhetnek meg az érdeklődők, benne számos olyan muzsikával, amik eddig csak Mozart fiókjában lapultak. „Érdekesség lesz, nemes kísérlet, méltó a »harmadik operaház« megnyitásához” – fogalmazott Ókovács Szilveszter főigazgató.
Az Opera Kőbányai úti új integrált műhely-, raktár- és próbacentrumában működő új játszóhely, a Bánffy-terem első bemutatóját az április 14-i premiert követően az évadban még egy előadás követi április 18-án. Az Eiffel Műhelyházban az elmúlt héten megkezdődött, 100 napos próbaüzem alatt a 2018/19-es évadra meghirdetett előadások ingyenesen megtekinthetők, de regisztrációhoz kötöttek. Az érdeklődők jegyigényüket az Opera Értékesítési Centrumban, valamint a jegy@opera.hu e-mail címen jelezhetik.
Restellem magam, megfogadtam, nem foglalkozom Főigazgató Úr most már mindennapossá váló megnyilvánulásaival. De azért szeretném felhívni a figyelmet a 81612.számő hozzászólásban közzétett 2/108.számú levéláriában foglalt két „gyöngyszemre”:
Idézet a szövegből: Az opera összművészeti műfaját 400 éve Firenzében szinte laboratóriumi körülmények között kilötybölő mindenféle művész az ókori Európa örökségének és a keresztény jelen időnek metszetében létezett.
Eddig úgy tudtam, hogy a „lötyböl” szó a pohárba kitöltött bor fogyasztás előtti forgatását, lötykölését jelenti. Az opera műfajával ezt a szót eddig semmilyen módon sem tudtam párosítani, Főigazgató Úr jóvoltából ez most sikerült.
A másik idézet más kevésbé profán, azt mondhatjuk, szerencsétlen fogalmazás, ízléstelen: „szezon végi tematikus KeresztFesztbe”
A „KeresztFeszt” szó hangzásilag a „keresztre feszítés” kifejezéssel rokon. Ennek további értelmezéséről, tematikával, szezonvéggel kapcsolatos alkalmazásáról inkább nem írok.
Nem szeretek ilyet írni, de azt hiszem, „most már a csapból is…”
Ma reggeli hír az interneten:
http://www.atv.hu/belfold/20190408-okovacs-magyarorszagon-nincs-borszin-nyilvantartas/hirkereso
A következő évadról:
„Ókovács Szilveszter, Magyar Állami Operaház főigazgatója elmondta: az ókori, a hellenisztikus, meg a római és a zsidó kultúrából kinövő keresztény kultúra valamennyiünké, ezért gondolták úgy, hogy ha e köré szerveznek egy évadot, akkor az azt jelenti, hogy mindenkinek köze van hozzá.”
Az ominózus előadásról:
„Magyarországon nincs bőrszín nyilvántartás, bűnügyben sincs, személyes adat, és nem tudom megmondani tulajdonképpen a szereposztásról, hogy ez megfelel-e, vagy nem felel meg a feltételnek, ezért inkább megkérdezem tőlük”
Ahol az ateista is keresztény, avagy néhány szelíd szó az új évad elé
ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.04.08. 12:38 Origo.hu
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/108. levélária
Kedves Tatjána Néném!
„Amikor Keresztény Évadot hirdetünk, nem vallásos, nem ájtatos, végképp nem a más meggyőződésűt kirekesztő gondolkodás vezet, hanem az, hogy együtt értsük meg: az ókori Hellász és Róma értékei, valamint a zsidóság története és könyvei nyomán támadt az új, immár krisztusi ember, aki nemcsak kereszténnyé lett, de európaivá is a történelem folyamán. És több ezer esztendő kincsestára védendő érték, ám ha fel sem ismerjük, ha azonosítani se bírjuk, miképp is bírhatnánk, védhetnénk?
És történhet bármi, az európai ember kulturális genomjából kitörölhetetlen a kereszténység talaján álló közössége más európai nemzetekkel, s mindez alapértéke kultúránknak, annak a kimagasló szellemi, művészeti teljesítménynek, amely az egész világra megtermékenyítő hatással van ma is. Ez az évszázadokon át hömpölygő viszonyulás, a keresztény gyökerekből való táplálkozás, és az ebből sarjadó artisztikum csúcsteljesítménye maga az opera és a balett műfaja: mindez pedig tőről metszetten európai, s ezzel keresztény értékünk is.
Mozart Szöktetés-ében a renegát basa megkegyelmez őt tönkre tévő ellensége fiának, aki ráadásul szíve hölgyét is csaknem megszöktette: halálnak halálára juttatni is bőven lenne ok, végül mégis feltolul a keresztényi megbocsátás. De ugyanez a más, a szemet-szemért elv alapján álló kultúrák számára érthetetlen bűnbocsánat itatja át Az álarcosbál utolsó felvonását – és mi maradna kedvenc Diótörő-nkből, ha kivonnánk belőle a karácsony (nálam sic!) varázsának rejtelmes, várakozástól vibráló kulisszáit? (Szándékosan „indirekt” produkciókat említek, amelyeket nem válogattunk a szezon végi tematikus KeresztFesztbe.)
Kulturális és morális értelemben az európai ember nem tud kibújni „keresztény bőréből”. A kereszténység nemcsak vallás, liturgia, hanem jog, erkölcs és rend is. Az opera összművészeti műfaját 400 éve Firenzében szinte laboratóriumi körülmények között kilötybölő mindenféle művész az ókori Európa örökségének és a keresztény jelen időnek metszetében létezett. Azóta minden, ami e műfajokban (operában, balettben) létrejött, kapcsolatot tart a kereszténységgel. Lehet, hogy ünnepli, lehet, hogy reformálná, vitatná, tagadná, üldözné. Lehet kármelita Blanche, lehet Stiffelio, Tannhäuser, Mefistofele, vagy akár a Poppea Nérója is: az igazodási pont, a kereszt mindig ugyanaz.
Semmi más nem célunk e szezonnal, minthogy a választott tematika addicionális fényforrása révén elménkbe és szívünkbe fejgépezze, miféle szellemi, lelki kinccsel is rendelkezünk a maga sokszínűségében, s hogy az iránytű hegye nemcsak azt mutatja meg, merre a jó és a rossz, észak és dél, de közvetve azt is, merre nyugat, merre kelet. Így a Jobb Latornak és Klingsornak, nyugatnak és keletnek is szüksége van iránytűre.
És lesz, aki az évadpremiereken, fesztiválon (és határon) túli előadásainak, programjainak százait értetlenül nézi: „normális” operaszezon ez csak, mitől volna keresztény? És e nagy felismerés illik a kezdősor idézetére rímként csengeni, hisz nehéz dolgunk tényleg nem volt ám. Péterfillér, tamáskodás, pálfordulás, júdáspénz és hegyibeszéd, no meg kanosszajárás és a többi reflexes villámima, a „Jézusom!”, az „Úristen!” és a „Szent ég!", meg a „Szűzanyám!” hallatán is azt mondom ma már:
„Valójában minden európainak minden évada keresztény.”
[,,,]
Poppea megkoronázásától István, a királyig terjed az Opera Keresztény Évada
"467 nagytermi és turnéelőadás, 21 bemutató, köztük szcenírozott oratórium, akrobatákkal tarkított musicalopera és könnyűzenei előadókat is felvonultató balettprodukció színesíti a palettát a Magyar Állami Operaház 2019/2020-as tematikus évadában. Az új szezonban mutatkozik be az Eiffel Műhelyház, az Erkel Színházban egy darabon belül két szerepben tér vissza Erwin Schrott, Tannhäusert énekel Peter Seiffert, míg Komlósi Ildikó, Kálmándy Mihály, Ferruccio Furlanetto, Nino Machaidze és Michael Volle gálaesteken lép a budapesti közönség elé."
Hamarosan megtudjuk. Szerintem, várjuk ki a következő operaévadról a "hivatalos" tájékoztató közreadását…
Milyen operai program lesz még a MÜPÁ-ban? MÁO-ra gondolok.
Erről nincs infóm...
Stiffelio mikor lesz?
A Mefistofele előadása - az Operaház produkciójában - a Müpában lesz megtartva: 2020. január 9-én. Úgy gondolom, koncertszerű formában adják majd.
Minek?? Úgyse tartják be évek óta, amit előre meghirdetnek. Olyan ez mint Vágó István Fele sem igaz című tv műsora volt.
De hol lesz Mefistofele? Mert az Erkelben el nem fér, hacsak újra nem rendezik?
Nyilván van olyan hely, ahonnan tudni lehet, de az nem az Operaház honlapja, sem a Facebook-oldala.
Nem az én nyugalmamról van szó. Az Operaháznak kellene nyugtalannak lennie amiatt, hogy aki leköti (lekötötte) magát más intézmények programjaira, azokra az időpontokra már nem fog operabérletet, jegyet váltani. Esetleg az ilyesmire szánt pénzét is elköltötte.
Holnap, április 4-én, este, a Zeneakadémián Dvorák Stabat Mater tenorszólamát énekli Fekete Attila
Április 8-án, a Szépművészeti Múzeumban tartják a meghívottaknak a sajtótájékoztatót az Operaház 2019-2020-as évadáról. Úgyhogy jövő hét kedden már okosabbak leszünk a MÁO jövő évadra vonatkozó terveit illetően.
Azt már tudni lehet, hogy újra lesz Boito: Mefistofele..., aztán
Eifman/Rachmaninov: Karamazov testvérek (balett)
Kálmándy30 Operagála
StOP-é már megvan: itt. Most látom, Haandel fórumtársunk -szokott gondosságával- ugyancsak kitette az Opernglas topikban. Úgyhogy -ha csak ezen múlt- jöhet MÁO-é..
Még a bécsi operaháznak sincs meg a jövő évi műsorterve. A MÁO évadismertetése pusztán a felújítási bizonytalanságok miatt késett, de a jövő hét elején az is ismertté válik.
Szóval nyugi!
Jaj mááár, hová lett a humorérzéked?! Az "utazok el" is jóízű, egészséges humor mint a "bizniszklassz" hejesírása...én már vörösre csapkodtam rajta a térdem...de ha Főig. Úr szerint a cikk elején általa célba vett médium "a magaskultúrát alulról cikiző, felperzselni és sóval hinteni álmodó lap", akkor egyéb gazságokra is képes forduljon bizalommal N.Horváth Zsófiához vagy a Pilhál Művekhez itt és itt. Ott meg amott már fogadták őtet nagy szeretettel.
Gulyás Dénest 1981 végén (vagy 1982 elején?) láttam a "levélben" is emlegetett Rigolettóban, talán egy külföldi vendég "oldalán" -emlékezetből írom, talán valaki emlékszik rá- az egyébként nem protokoll-előadáson a ciprusi elnök is megjelent. Jól tette, mert szédületes Herceget láttunk azon az előadáson.
Noha Ókovács Szilveszter kicsinyessége – még ilyen drámai időszakban is, amikor a Zeneakadémia és a Müpa már nagyban árulja a bérleteit, míg az Operaház csak egy pontatlan emlékeztetőt rejtett el a Facebook-oldalán erről az égetően esedékes témáról –, szóval a főigazgató kicsinyes tevékenysége a sajtóban felülmúlhatatlan, mégis bátorkodom megjegyezni, hogy amíg az utazok nem kötelező, választani lehet az utazom változatot is.
A születésnapos tenor, avagy „Energiaital és bújnivaló"
ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.04.02. 10:54 Origo.hu
Gulyás Dénes 65. születésnapjára. (A cikk második felében.)
Molnár Levente szólólemeze:"Hangemlékmű"
https://faymiklos.hu/2019/03/16/hangemlekmu
https://nepszava.hu/3030951_nagy-a-fluktuacio-a-magyar-nemzeti-balettnel
Ez a "bal(j)os" Nepszava-opera(haz)ellenes iras olyan jol es jokor jon Foig.Urnak a kormanyzat altal meglepo (?) modon reklamokkal kitomott ellenzeki (?) ujsag hasabjain mint egy falat kenyer, flaska viz a sivatagban...vagy mint kedves pacsirtajanak a nyar. Szamara itt es most igazi ajandek. Sokkal inkabb mint pl. a kormanykozeli media es kulturkampfosok ismetelt tamadasai az o szemelye es nemely intezkedesei ellen.
https://www.origo.hu/kultura/20190327-okovacs-szerint-az-opera.html
Ránk jár a sztrájk, avagy ilyen lenne a jövő operapolitikája? II.
ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.03.27. 14:30 Origo.hu
ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/106. levélária
Kedves Tatjána Néném!
Láttam a cikket, amit átküldött. Ezek szerint opera iránt Magyarországon csak ötezer ember érdeklődik, a többi néző a bérletek miatt, a társaságiesemény-jellegért és valamilyen „ráhatás, elvárás” okán „téved be”. Illetve „külföldi”. Mindez pedig a Népszavában jelent meg, a jótollú szerző azonnal alapíthatna is egyszemélyes közvélemény-kutató céget, melynek nulla forint kiadása volna, ellenben a flekkdíjak miatt tiszta bevétele. Mondhatnám szép magyar nyelvünk állandó dupla-tripla fenekűségével: mérhetetlen bevétele.
A végleges színlap megmenthet egyes kritikusokat is. Többször olvastam már lebukott kritikusokról, akik előző esti előadás megbetegedett szereplőjéről írtak, "persze" rosszakat. Legutóbb Krénusz József kettes számú MET-es memoárkönyvében említ egy ilyen esetet. Az illetőnek a New York Times-beli állásába került a csúnya baki, majd nemsokára teljesen lekerült a pályáról, elzüllött és földi élete is viszonylag fiatalon lezárult.
Magára adó színházban illik a fogadócsarnok feltűnő helyén látható táblán feltüntetni a legfrissítettebb, már nem változó színlapot. (A szórólapokért köszönet jár az Operának, de a szereposztás nemegyszer még azok nyomtatása után változik.) Az Erkel Színház előcsarnokában az utóbbi években két monitor szolgált erre, bár egy hosszabb castot nem lehetett végigolvasni, olyan hamar reklámra váltott a monitor. Azért írok erről múlt időben, mert újabban az egyik képenyőn csak reklám látható, a másik nem működik. Legutóbb tegnap is tapasztaltam ezt.
Faragó András és Melis György aligha volt első torreádorom, az ő hangjukra máig emlékeznék és emlékszem.
