A cikk nagyon érdekes és nagyon jóindulatú. Azt írja:: "...ipari műemlékek felhasználásával hoznak létre egy új kulturális negyedet", noha kulturális negyedről azért nem beszélnék, még kulturális tizenhatodról se nagyon. Ha jól tudjuk, lesz egy kamaraprodukciók játszására alkalmas kamaraszínház-épület. Azt azért nem nevezném kulturális negyednek, a többi ott mind "háttérintézmény": próbaterem, raktárak,műhelyek stb. Továbbiak részletezése nélkül jól jegyezzük meg és fel a cikk szerint tervezett átadás(oka)t: "A legfrissebb ütemezés szerint jövő április elején lesz az első előadás, ősszel a hivatalos nyitás és és év végére fejezik be teljesen az egész projektet kerttel és a B épülettel együtt."
Igen.
Építészetileg remekmű minkét alkotás.
Az Ybl MÁO és az ipari kortársa, az Eiffel.
Akkoriban ilyeneket alkottak az értő emberek.
Az őket negtöltő művek sokaságáról és minőségéről nem is beszélve, akár operáról, akár mozdonyokról esik szó.
Korunkban elbizakodott, öntelt, felületes ismeretekkel kitömött média magabiztosságok a jellemzők.
Nekiesnek egyszerre mindennek, bontanak, átalakítanak, megváltoztatnak, átrendeznek, mintha csak virtuális térben élnének.
Számomra a cikk csak megerősíti azt a véleményemet, hogy nem lett volna szabad a Házhoz hozzányúlni, amig el nem készülnek a háttér üemek, beleértve az Erkel tényleges korszerűsítését is.
Már késő.
A határidők távoliságánál és a költségeknél csak az emberi károk a nagyobbak.
Sajnálom, hogy nem szítottam ellenállást azon a szörnyű estén, mikor OKSZ kéjesen leengedte a vasfüggönyt.
Hiba volt mindannyiunk részéről némán sírva tűrni!
Én akkor dühöngök, amikor fényes nappal látom, amint egy építkezésen a legtöbb melós a lapát nyelét támasztja, a maradék meg ímmel-ámmal dolgozgat, miközben mindegyik beszól az arra elhaladó (csinosabb) nőknek. Az említett témák mellett az Eiffel-műhelyház, sőt az Opera dicső ügye valóban eltörpül.
Akkor biztos egyetértesz velem. Vigasz, hogy a plazában bizonyára lehet majd macskaételt is kapni.
Láttam nyáron az Etele úti felfordulást és a napokban -túl azon, hogy a teljes fél város fel van túrva- megtapasztaltam pl. a Kőbányai úti araszolást az ottani föl(d)túrásokat. Jutalmul viszont, mivel lépésben lehetett csak haladni, ki tudtam nézni az Eiffel-csarnok utcai frontjára. Hát van még ott egy s más tennivaló, viszont szép lesz. Más kérdés, hogy hasznos és kihasznált is lesz-e úgy és ott, ahogy és ahol lesz. És mikor is lesz?
off A Zembereket pedig (a plebs szót nem használom) már semmi nem érdekli. Már a plusz 400 túlóra és a minusz Erzsébet-utalvány sem érdekli = ti. hogy idén nem lesz nyugdíjas Erzsébet-utalvány, elveszik a cafeteriát stb. Már a zsé se kell.
Biztos látod, mit művelnek munkavégzés címén. Feltételezem, a plaza építése gyorsabban halad. :O(((
Jó lenne, ha kész lenne az új Müpa-járatom.
A 4-es metrót (-zéta- szerint) miattam építették, hogy a BMC-be gyorsan eljuthassak:)
(Ha ráérsz, nézd meg, mit művelnek pl. az 1-es villamos meghosszabbításának ürügyén az Etele úton.) Jövő ősszel itt az önk. választás. Az Eiffel ehhez kevés, az Ybl-palota pedig nem érdekli a plebset, legfeljebb a határidők csúszása miatt berzenkednek majd egyesek, illetve magyarázkodnak más egyesek.
Nem kell zúgolódni, ha nem lennének választások, soha semmit nem adnának át!
Én is zárójelben írom: (Várkert-bazár). Nem is egyszer, többször átadták határidőre. MÁO-t és Eiffelt is többször át fogják adni határidő(k)re. Pl. választási határidő(k)re. Reméljük.
Nem szorosan tartozik ide, ezért zárójelben írom: (Tessék nekem egy határidőre történő magyarországi építkezést mutatni. Kivétel: Kocsmák és hasonlók felújítása.)
Elveszik az Operaháztól a saját beruházásait (hvg.hu)
Az Állami Operaház felújítását, valamint új műhelyházának és próbaközpontjának felépítését átadják az egész Liget-programot kezelő állami Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által alapítandó társaságnak, és ennek érdekében még az Operaház és műhelyei épületének, valamint az épülő új létesítmények ingatlanainak vagyonkezelési jogát is ez a projekttársaság kapja meg. Ezt javasolta csütörtökön az országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy kulturális törvénycsomag részeként.
A szövegből úgy látszik, mintha ettől hatékonyabb eljárást várnának, eddig ugyanis főleg a csúszásokról lehetett hallani.
A beruházásokat az új cég állami pénzből, kiemelt jelentőségű állami feladatként, kiemelten közérdekű beruházásnak minősítve valósítja meg. Az Operaháznak minden már megszerezett engedélyt, megkötött szerződést át kell adnia. Viszont ha majd a folyamat végén véglegessé válik majd a felújított és új létesítmények használatbavételi engedélye, és lezajlik a műszaki átadás-átvétel, minden automatikusan visszakerül a Magyar Állami Operaház vagyonkezelésébe.
A teljesen új elképzelés nem a parlament illetékes szakbizottságától származik, hanem a törvényalkotási bizottság saját indítványa. Indoklásként ez olvasható: „A Liget Budapest projekt komplexitása azt eredményezi, hogy az egyes projektelemek szorosan egymásra épülnek, az egyik megvalósíthatósága – minden elemében – összefügg a másikéval, csak logikai, szervezési, megvalósíthatósági egységben tud működni és teljesülni a beruházás.” Azt nem magyarázzák meg, hogy az Andrássy út belső részén és a Kőbányán megvalósuló beruházás hogyan kapcsolódik a Városligethez.
A szavazást jövő szerdán tartják, és az országgyűlési főbizottság javaslatát szinte mindig el szokták fogadni.
Még egyszer köszönöm. Talán azért mindenkinek van 1-1 kedvence, akinél "megállt az idő" :-)
Rendben. Új SzMSz szerint főig. iroda áthelyezendő az összes női öltözőbe, így akkor oké?
" Frappáns? Inkább ízléstelen, szexista. "
Most őszintén: mit kellett volna mondania? (És ne feledd: neked van időd gondolkodni a válaszon, neki ott kellett azonnal improvizálni valamit erre a tényleg idétlen és rossz kérdésre.) Ha már, akkor a kérdésben több a szexizmus, mert azt sejteti, hogy a főigazgató pusztán csak attól, hogy főigazgató, tudhatja, mi zajlik egy női öltözőben, amikor az ajtaja csukva van.
Ha egy nőtől kérdeznék, hogy látja a jó kiállású sztárt az öltözőben, készülődés közben és hasonlót válaszolna, arra is azt mondanám: frappáns. Nem látok benne szexizmust.
Nem kínlódom.Általában megírom előre és másolom az írásokat ,de ez hosszabbra sikerült. Lényegében arról szólt,hogy én inkább a hangok szerelmese vagyok,mint a műveké.Rost művésznő engem sajnos semmiben nem fogott meg.Bár most a beszélgetés során meglepően szimpatikus volt.
Az,hogy kinek melyik hang jön be fül kérdése!Teljesen subjectiv dolog.Van aki kitart nálam pályája végéig.Na ilyen kevés van.Aztán nagyobb csoport,akiket nagyon kedveltem,de romhalmaz állapotban már nem tudtam,tudok lelkesedni értük.Utóbbit megtarthatják(mármint a lelkesedést )a bértolnokok.Na ebből keletkeztek ,amíg élt a fórum a nagy viták.Bár tartok tőle,hogy az igazi évad beindulásánál majd feltűnnek az eltűntek.Én pedig romokban heverő hangoknál nem tudok pozitív lenni és a jelen produkcióban a múltat hallani.Ez van!
Szóval kb erről volt szó, csak hosszabban kifejtve az előző írásomban.
Frappáns? Inkább ízléstelen, szexista. Mást ilyenért minimum megszólnak, sajtó kipécézi. (Persze Ókovácsot a köztévé biztosan nem....) Vajon mit szólnának hozzá ha pl. Eszenyi Enikő vagy Kováts Adél mondana ilyent: "bárcsak lehetnék én egyszer egy férfi öltözőben"..Vajon Kiss B.Atilla is ilyen "frappáns" lesz? Biztosan térdüket csapkodják majd az ottani "nők" jókedvükben.
"Félre": egyébként lehet, hogy mondanak itt-ott ilyesmiket, de nem a (köz)tévé naaagy nyilvánossága előtt, ahol legalább ötszáz (500) néző hallgatta a tegnapi műsort ;-)
Szerintem nagyon frappáns válasz. Egy ilyen rossz kérdésre nem tudom, mi mást válaszolhatott volna.
L. még a viccbeli Mórickát, akinek mindenről ugyanaz jut az eszébe.
Hogy volt?"-beszélgetés Rost Andreával a köztévében: 2018. december 3-ai adás, benne kb. 41:00-től Ókovács Szilveszter beszámolója a nagysikerű new yorki operaturnéról és Carnegie Hall-beli koncertről. Emlékezetes pillanata, csemegéje a beszélgetésnek kb. 46:30 után:
Műsorvezető kérdése Gál Erikához: "közös munkák, próbák, együttlétek, öltözök, azt hiszem, hogy nagyon fontos helyszínei két énekesnőnek. Hogy látod Andreát, ahogy készül egy előadásra, meg a főigazgató úr is hátha tudja?"
Ókovács Szilveszter: "bárcsak lehetnék én egyszer egy női öltözőben; még utána is nehéz bejutni, hogy az ember kopog, aztán semmi..."
...#metoo jelszóval. Ízléses, humoros pillanata volt a műsornak, a hölgyek jót kacarásztak.
Bátori Mária Erkel hősnője, a művésznő neve Bátori Éva. Nekem ő is halovány volt. Számomra a három főszereplő közül leginkább Rivero volt elfogadható.
Igen, menj át az Erkel-topikba.
A tegnapi Nyugat lánya bemutatón ott volt valaki? Szerény véleményem szerint elég gyenge előadás volt. Rosszul instrualt énekesek, ötlettelen rendezés, nekem még a hangok is gyengék voltak, a Minnie-t alakító Bátori Mária kivételével. Az első felvonás énekes szerepeit alig lehetett hallani. A történet fulladozott, vontatott volt, sokszor egyenesen nevetséges helyzetek jöttek létre a színpadon. Nagyon szomorú hogy ez a kései evadkezdes ilyenre sikerült.
2018. DECEMBER 1. SZOMBAT 12:47
Magyar Idők
RENDHAGYÓ BOKRÉTAÜNNEP
TAVASZRA ELKÉSZÜL AZ EIFFEL MŰHELYHÁZ OPERAHÁZI RÉSZE
/Szekáry Zsuzsanna/
Tegnap sajtóbejárást és jelképes bokrétaünnepséget tartottak a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában. Beszédet mondott Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Gönczöl Péter, a Strabag Kft. ügyvezető igazgatója és Marosi Miklós, az Eiffel Műhelyház-beruházás Széchenyi-díjas építésze.
Ókovács Szilveszter visszaemlékezett 2013 januárjára, amikor először járták be kollégáival a területet, amely 2019-től próbacentrumként és gyártóbázisként szolgál majd.
A főigazgató rávilágított a beruházás nagyságára, ugyanis a csarnokok alapterülete nagyobb, mint a Parlamenté. Nagy munka ezt a hatalmas teret úgy megőrizni, hogy közben a műemlék sérülékeny vasszerkezetét kezeljék, ne terheljék és ne károsítsák.
Előrevetítette, hogy a huszonkét hektáros terület nagy fellendülés előtt áll, ugyanis néhány év múlva az egyik csarnokba beköltözik az Országos Levéltár, egy másikba pedig a közlekedési múzeum, valamint több társulat számára tervbe vannak véve további területek átalakításai. 2019 áprilisától az épület operaházi része lakhatóvá és játszhatóvá válik.
Kiemelte: az Operaháznak 2019-ben az lesz a legfontosabb esemény, hogy 108 év után felépül az operára és balettra alkalmas első budapesti terem. Ókovács Szilveszter hangsúlyozta, hogy a beruházást nem az Európai Unió, hanem Magyarország finanszírozza.
Gönczöl Péter a hagyományos építőipari bokrétaünnepről mesélt: azt ünneplik, amikor az építőmunkások elérik az épület legmagasabb pontját. Ez az Eiffel-csarnok esetében nem volt lehetséges, mert már megvolt az épület legmagasabb pontja, ezért azt az időpontot választották, amikor beázás nélkül tudnak rendezni egy ünnepséget.
A Strabag Kft. büszke erre a projektre, mert eltér a tőlük általában megszokott munkáktól, ugyanis az Eiffel-csarnoknál sok a kézi munka, például a homlokzaton. A főigazgató tájékoztatott, hogy már túljutottak a munka felén.
Marosi Miklós beszédében elsőként tervező kollégáinak mondott köszönetet, majd rátért az épület kinézetére: nem akarnak egy Ybl Miklós által tervezett csodálatos palotával versenyre kelni, mert ez egy ipari műemlék, ezért nem használnak márványt és aranyozott falfelületeket, hanem az ehhez a miliőhöz illő anyaghasználatra törekednek.
Ókovács Szilveszter az Operaház 2018–19-es Puccini-évadról és annak mai premierjéről beszélt. Puccini A Nyugat lánya című operáját állítja színpadra Vaszilij Barkatov, de a nagy zeneszerző minden operáját megtekintheti a közönség az évad során. A Nyugat lánya csaknem ötven éve nem volt magyar színpadon, most két szereposztásban mutatják be.
Minnie-t Bátori Éva és Rálik Szilvia énekli. A főbb férfi szerepekben Gaston Rivero és Boncsér Gergely, valamint Szegedi Csaba és Florin Estefan hallható majd, de fellép mások mellett Balczó Péter és Bakonyi Marcell is.
Az előadásban a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara (karigazgató Csiki Gábor) működik közre, a darabot Kocsár Balázs fő-zeneigazgató vezényli.
Ókovács Szilveszter tájékoztatott arról az újításról is, miszerint úgy könnyítik meg a közönség választását a tágas repertoárból, hogy honlapjukon megkülönböztetik egymástól a korhű és a kortárs előadásokat. Ezen túl minden kortárs előadás esetében a kezdés előtt negyedórával a dramaturgok ingyenes fülszöveg-ismertetést tartanak.
A beszédek után a leendő Bánffy Teremben tartották a bokrétaünnepséget, ahol a megjelentek ízelítőt kaptak A Nyugat lánya című darabból László Boldizsár előadásában.
Tyhuha, ez izgalmas. Erről lehetne többet megtudni. Mi USA-ból néztük végig, az esztelenül pazarló, nagyképű és fennhéjázó New Yorki turnénak nem nevezhető kirándulást. Ilyet a legnagyobb és leggazdagabb országok se csinálnak. Ráadásul nemcsak anyagilag volt irdatlan pénzkidobás, de kulturdiplomáciailag is elelntétes hatást váltott ki. Nem volt valós érdeklődó közönség, a Carnegie Hall koncert Domingostol Rost Andreastol effektive üres volt, a szinházi előadások ingyen jegyesekkel valahogy nagy nehezen ugy ahogy töltve. Sajtó részről várhatóan abszolut politikai propagandának minősitve.
Háttérkép:
Lehet, hogy vége az esztelen pazarlásnak?
Lehet, hogy vége Ókovács nagyképű, beképzelt parádéjának?
Lehet, hogy végre a kultúrális tásca is felfigyelt az ellentmondásokra?
Hajrá MÁO, hajrá MNB!
Értesülésem szerint az utolsó nyári lapmegjelenését követően az Opera Magazin kiadványt nyomtatott formában már nem jelenteti meg az Opera, a magazin kizárólag elektronikus úton olvasható, az interneten, az Opera honlapjáról érhető el. Az sincs kizárva, hogy ez a gyakorlat így marad meg – erről kaptam tájékoztatást az Operaház Szervezésén.
Az Opera honlapján innen tölthetők le az Opera Magazin korábbi és aktuális példányszámai:
Az Operaház titkai és újjászületése
2018.11.25.
26 perc, 2018
Zoboki Gábor építész kalauzolásában az Operaház titkaiba és újjászületésébe pillanthatnak be a nézők. Magyarország kiemelt kulturális épületét az eredeti – Ybl Miklós tervei szerint 1884-ben hátrahagyott –, korhű állapotának megfelelően állítsák helyre. Az épületbe a legmodernebb színház-technológiai, akusztikai megoldásokat építik, így a felújítást követően a közönség egy nemzetközi szinten is kimagasló színvonalú, 21. századi kulturális intézményt vehet birtokba. A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit is megismerhetik az érdeklődők a havonta jelentkező sorozatból.
/Mediaklikk.hu/
"Számít-e, hogy milyen magasra húzzák az Operaház csillárját?"
Fidelio/MTI 2018.11.27. 12:25
Zoboki Gábor építész kalauzolásával az Operaház kulisszatitkaiba pillanthatnak be a nézők a homlokzattól a csilláron át a pincékben rejtett évtizedes berendezésekig.
A budapesti Operaház építészeti és kultúrtörténeti értékeit ismerhetik meg a havonta jelentkező sorozatból, amelynek második része a csatorna oldalán ide kattintva online újranézhető.
A Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújításáról az Operaláz - Az Operaház titkai és újjászületése című sorozatban megmutatják, hogy hol tart az építkezés és milyen titkokat rejtenek a ház falai.
"Az Operaház 135 éves története többkötetes mesekönyvet megtöltene" - mondta a műsorban Zoboki Gábor építész, a korszerűsítés felelős vezető tervezője, kiemelve, hogy az Ybl Miklós tervezte épület 1884 szeptemberi megnyitása óta nemcsak az Operaház, hanem Magyarország is hatalmas változásokon ment keresztül. Egy ország kultúrtörténetét meg lehet nézni operaházi keresztmetszeten keresztül is - mondta.
"Egy 135 éves műemlék nem tud úgy működni, mint annak idején" - fogalmazott. "Teljesen más eszközrendszerrel kell ma az operát előadnunk, és teljesen más hatásmechanizmussal működik ez a művészeti ág."
Elmondta: építészetileg a műemlék eredeti, hűséges helyreállítása a cél, ugyanakkor észrevétlenül kell beépíteni a kortárs technológiát, amely a mai igényeket kiszolgálja. Ez összetett feladat, mert más méretű légcsatornákkal, elektromos kábelekkel dolgoznak most, és más lámpákkal világítanak, mint annak idején - mondta, hozzátéve, hogy az Operaház megnyitásakor gázlánggal működött, amelyet az első világháború után ki tudtak már váltani.
Arról is beszélt, hogy az első bejárások alkalmával még az 1970-es évek irodabútorai is megtalálhatóak voltak az épületben. A színpad alatti három emelet mélyen elhelyezkedő pincerétegek tele voltak ezekkel a leltári tárgyakkal. "Ez is mutatja, hogy az Operaház teljes felújítása nemcsak fizikai dolog, hanem szellemi tisztulás is egyben."
Mint mondta, a szó szoros értelmében a pincétől a padlásig megújul az épület, hiszen a zsinórpadlás működteti a színpadtechnológiát. A zsinórpadlás az 1980-as években megépített technológiai megoldásokat rejti magában, ipartörténeti emlék. Céljuk, hogy a színpadtechnológia csettintésre, digitalizálva tökéletesen szolgálja a jövő operajátszását.
Minden műemlék-felújítás kutatómunkával jár, régészeti feltárás, amelynek során kiderül például, hogy hat réteg festésből melyik volt az eredeti, és a tervtári Ybl-terveket is megkeresik.
Nehéz meghatározni pontosan, hogy mikor lehet a diagnosztikai felmérést befejezve "látleletet" adni, jelenleg elemzik, hogy mennyi munka vár rájuk. Példaként Lotz Károly A Zene apoteózisa című freskóját említette, amelynek ma már egy centiméteres repedései vannak, diagnosztikája több hónapig tart. Ezért nehéz konkrét határidőt mondani.
László Boldizsárnak mielőbbi gyógyulást kívánok!
Nincs ló, szamár is jó alapon bárki jöhet?
Valószínűleg ez a magyarázat:
Boncsér sem az, de nála jobb lesz szerintem. László Boldizsár még a lehetőségekhez képest a leginkább megfeflelő lett volna. Különben szerintem Kaufmann se igazi hőstenor, mégis énekelt a Nyugat lányában is, de nem nyitok vitát Kaufmann ügyben.
Lehet persze, hogy a szerepükben bemutatkozó, fellépő énekművészek jók lesznek, de én is inkább az új rendezéstől "rettegek"...
Azok után, hogy nemrég a "moziban" láthattuk A Nyugat lánya MET-ből élőben közvetített előadását Westbroekkel, Kaufmann-nal és a pazar kiállítással, az Opera új produkciója - félek - lelombozónak fog hatni a számomra. Ne legyen igazam... (Biztos, ami biztos alapon bebiztosítottam magamnak még egy láthatóságot a MET előadása ismétléséhez az Uránia Filmszínházba - "felüdülésként"...)
Se László, se Fekete, pedig mindketten jók. Mi történt? Mégsem vállalták? Miért?Vagy elvették tőlök néhány héttel a premier előtt a szerepet? Mi ez a káosz, ha nem vagyok Windischgrätz? Egyik jó tenor se jó?
Csatlakozom Hozzád, kedves "bermuda"!...
Csak nem hőstenor más probléma nincs!
A második szereposztásban Gasto Rivero lesz a tenor - lehet még ő is jó lesz. Anno szerethető énekes olt, mikor évekkel ezelőtt énekelt az Andrássy úton.
A nyomtatott műsorkalendáriumban benne van, igaz ott meg Boncsér nincs benne, de van helyette Fekete Attila :-). Mindegy: egyszer biztosan megnézem mindkét szereposztást. Akit érdekel van már fenn az Opera honlapján is képgaléria az közeledő premier előadásról.
László Boldizsár nincs benne a produkcióban...
Naná, h. Ilosfalvy volt!! 10x láttam csak VELEL. 66 ápr volt a premier, s amig Ilos nem ment Kölnbe addig mindet láttam, majd még hazajött 2x és akkor is Ő énekelte, Kben a 2. szerepo.ban Mátray- Moldován voltak.
Nagyobb gond, hogy egyik énekesnőnk se ígérkezik ideális címszereplőnek, ahogy az egyik tenor se, László Boldizsár még akár jó is lehet - nem, mielőtt valaki nekem esik, nem Ilosfalvyhoz mérve, de mondjuk László Boldizsár énekelt Szegeden egy szép Bánkot is, ergo ha most nincs annyira leterhelve és van ideje rendesen felkészülni, még jó is lehet a Nyugat lányában. Rálik semmiképpen sem kellene, hogy Puccinit énekeljen szerintem.
SORRY, NEM EMLÉKEZTEM, PEDIG LÁTTAM PÁRSZOR A DARABOT, DE VALAHOGY SÓLYOM NAGY ÉS BEGÁNYI UGROTT CSAK BE!
Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert A nyugat lányában
De mennyire hogy volt! Mindkettőben volt,
Bocs, de nem tévedés áll fenn? A Nyugat lányában szerintem Házy mellett nem volt Ilosfalvy, viszont a Manonban igen!
Bocs, az idei salzburgi transzformátor-házas Lohengrin után mi lenne ebben a meglepő? Ma már az a szokatlan, ha valami stílszerű és a józan ész talaján marad.
