Bejelentkezés Regisztráció

Mi újság a Magyar Állami Operaházban?


60916 Edmond Dantes 2018-07-02 16:02:26

Egészpályás letámadás, HVG. Benne: "...több olyan vezetőt is támadtak, akik korábban érinthetetlennek tűntek. Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója és Andy Vajna filmügyi kormánybiztos kifejezetten Orbán Viktor személyes döntése alapján került kiemelt pozícióba. Ókovácsot a kormánymédiában csak 'melegpropagandának' minősített Billy Elliot műsorra tűzése miatt támadták, s a főigazgató némi védekezés után végül be is adta a derekát: az alacsony nézőszámra hivatkozva csökkentette az előadások számát."


60915 Myway 2018-07-02 08:33:48 [Válasz erre: 60914 Búbánat 2018-07-01 20:20:46]

Kétség kívül érdekes Zoboki elképzelése, DE szerintem a nézőtéri ülésrend terve (a sorokban a székek egy tömbben való elhelyezése) éppoly baromság, mint az Operett Színház esetében. 

Továbbá sürgősen el kéne tüntetni a reprezentatív nézőtéri nagy büfé jelenlegi förtelmes "csata hajó" elrendezését és a "ravatalozó" gusztustalan fehér csónakjait, a shop-ot pedig vissza oldalra.


60914 Búbánat 2018-07-01 20:20:46 [Válasz erre: 60913 Edmond Dantes 2018-07-01 18:14:27]

Köszönöm a linket, igen érdekes cikk, érdemes ide kimásolni az interjú teljes szövegét:

 

„A nézők talpa alól szólhat a kórus a felújított Operaházban”

Interjú Zoboki Gábor építésszel

Zubreczki Dávid

Index.hu - 2018.07.01. 17:08

Szó szerint a pincétől a padlásig felújítják az Operaházat. Ráfért, a nyolcvanas évek eleje óta nem nyúltak érdemben hozzá, és akkor sem feltétlenül úgy, ahogy kellett volna. A rekonstrukció tervezője Zoboki Gábor,  aki nem csak neves építész és operarajongó, de ugye ő és csapata tervezte a Müpát és az Erkel Színház átalakítását is, szóval nem nagyon van más ma Magyarországon, aki annyira otthon lenne a témában, mint ő. Már több órányi beszélgetésen és közös helyszínbejáráson vagyunk túl, de még mindig csak ömlenek belőle a történetek, és a legapróbb részletekhez fűződő érdekességek. Nem csak a műfaj, de az épület lelkes megszállottja is. Az alábbi interjúban csak egy kis ízelítőt adunk mindabból, amit a házról mesélt, és a későbbiekben további posztokban térünk vissza a részletekre.

– Miért kell felújítani az Operát?

– Az Operaház a magyar építészet remekműve, Ybl Miklós egyik utolsó kiemelkedő alkotása, a 19. századi nemzeti építészetünk esszenciája. Ráadásul alig van operaház Európában, amelyik eredeti formájában, átépítés nélkül fennmaradt volna – se az olasz, se a német operakultúra területén. Leégtek, lebombázták, lebontották vagy átalakították őket. Ám nem csak ezért értékes és egyedülálló. A megépítésekor világszínvonalat képviselt: itt használtak először hidraulikus színpadtechnikát – ezt maga Ybl tervezte –, nézőtere akusztikailag kiválóan sikerült, belsőépítészetében pazar, a műfaj rangjához méltó volt. Viszont a legutóbbi nagy felújítás több mint harminc évvel ezelőtt, a nyolcvanas évek elején történt, amikor egy olyan színpadtechnikát építettek be az omladozó NDK-ból, ami a maga korában sem számított már korszerűnek. Emlékszem olyan Walkür előadásra, ahol Wotan búcsújának zárójelenetét a díszletváltás műszaki hibái miatt az előző kép díszletében énekelték végig. A legviccesebbet akkor éltük meg, amikor

az előadás közepén lassan elindult a függöny, úgyhogy az énekesek egyre kisebb függönynyíláson próbálták befejezni a felvonást.

Halkabb, pontosabb, gyorsabb és digitálisan irányítható, többfunkciós, 21. századi rendszert építünk be. Azonban legalább ilyen fontos, hogy Magyarország egyik legpatinásabb műemléképületét korhű állapotának megfelelően állítsuk helyre, azaz minél inkább visszanyúljunk Ybl Miklós eredeti terveihez. Nem csak azért, mert az elmúlt közel másfél évszázadban a felújítások, átalakítások – például a nézőtér korábbi bővítése, vagy a zenekari árok szűkítése – sokat rontottak az akusztikán, hanem mert a ház sokkal szebb volt eredeti pompájában. A közönség számára ez lesz a leglátványosabb változás – ugyanabba a házba léphetnek be, amely 1884-ben, a megnyitón várta a látogatókat, köztük őfelsége Ferenc József császárt, aki a korabeli beszámolók szerint igencsak el volt ragadtatva a látottaktól. Bár korábban kikötötte, hogy nem lehet nagyobb a bécsinél, de a legenda szerint a megnyitón azt mondta: ”valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”.

– A legtöbb operalátogató valószínűleg ma is nagyon szépnek látja a házat.

– Ma is az, de sokkal nemesebb volt egykoron. Az Ybl által tervezett épület a kor legnívósabb német és olasz operaházainak építészeti szintézisét jelentette. Ybl neoreneszánsz stílusérzéke olyan csodálatos, hogy méltó módon vetik össze a valóban reneszánsz kori „középületelődeivel”. Ybl keze nyomán nem találjuk a 19. századi eklektika „üres” idézeteit, a ház olyan tökéletes, hogy nem látom értelmét bármit változtatni rajta, ami nem a korszerű operajátszás feltételeit szolgálja. Egyedülálló tanúépületről van szó, kivételes építészeti értékekkel. Meg kell tisztítani a látszó felületeket, freskókat, képzőművészeti elemeket és el kell távolítani a korábbi felújítások éppen akkor aktuális műszaki következményeit, átfestéseit. Érdekes megfigyelni, hogy a díszítőfestés esetében a mester komplementer színekkel dolgozott, mint a reneszánsz festők. A túlnyomórészt meleg okker, lazac, sziennák és umbrák, meggyvörös és arany színvilága mellé olajzöld és türkizkék színek társultak. Egykor az épület összes belső terében összhangban voltak a díszítőfestések egymással és a freskók színvilágával. Ha a valamikori kerengők sötétokker és szienna színű, intim jellegű teréből léphetnénk be újra egy világos okker és aranyozott nézőtérre, akkor a hatás a jelenleginek a többszöröse lehetne. Csakhogy ma az Opera nézőterének legmeghatározóbb színe a sötétvörös, mindenhol ez jelenik meg – ám ez csak az ötvenes évek óta van így. Ma hiába keressük mondjuk az eredeti arany csillogású olajzöld előfüggönyt, azt is eltüntették, mint mindent, ami az arisztokráciára emlékeztetett a háború után. A nyolcvanas években már visszaállíthatták volna az eredeti színeket, de akkoriban a szakmának erre nem volt lehetősége. Most részben falkutatással, részben korabeli leírások alapján rekonstruáljuk, hogy is nézhetett ki a ház, de olyan nyomokat is fel kell használnunk, mint mondjuk az egykori számlák, amelyekből kiderül, milyen színű drapériákat vásároltak a díszítéshez. Persze nem elég a színeket visszaállítani. A teljes varázshoz megfelelő fény is kell.

– Nem jó a világítás sem? A nagy csillár látszólag ugyanolyan 135 éve.

– A nézőtér nagy csillárja keveset változott ugyan, de egészen máshol lógott eredetileg, mint ahogy mi azt ismerjük. A háború után a mennyezetig felhúzták, mintha valaki a mellkasánál szíjazná be a nadrágját. Talán azért tették, mert így lehetett a legtöbb fényt kibocsátani. Csakhogy a történeti korokban a csillárok a belső terek illúzióját fokozták azzal sejtelmes, derengő fényükkel, melyek megcsillantak az aranyozott és fényes felületeken. Tehát szét kell választani a funkcionális világítást – hogy megfelelő fényerőt biztosítsunk a nézőtéren – ettől a csodálatos hatástól. Tervünk az, hogy a Lotz-freskót méltó módon megvilágítva – ehhez a csillárt vissza kell engednünk négy méterrel lejjebb az eredeti helyére –, maga a mennyezeti freskó legyen a legdominánsabb elem a teremben. „A zene apoteózisa”. Az Olümposz világában vagyunk, Apolló lantjátékát hallgatják az ott lakó istenek és múzsák. Itt minden az illúzióinkat szolgálja. Még el sem kezdődik az előadás, de minket már elvarázsol a bejárat, a díszlépcső, a festmények, a színek, a bojtok és rojtok. Olyan ez, mint egy templom, ahol a füstös félhomályban érvényesül leginkább az építészet, képzőművészet és zene hatása.

– Kiegészítőfények eddig is voltak.

– Igen, de sajnos a legutóbbi átépítés során a részletekre – Ybl-lel ellentétben – nem mindig fordíthattak elég figyelmet. A páholyokban például egyszerű villanyégők árválkodnak, és még arra sem ügyeltek, hogy középre kerüljenek. Olyan, mintha némelyik páholy nem lenne befejezve. Az égőket drapériákkal takarták ki, hogy a nézőtérről nézve ne jelenjenek meg, de ez a rengeteg plusz függöny rendkívüli módon levette az utózengési időt, azaz rontották a nézőtér akusztikai környezetét. A restaurátori feltárások révén azt is látjuk, hogy a páholyok mennyezete és architrávjainak építészeti kiképzése, festése olyan értékes, hogy azt korszerű világítástechnikával meg kell mutassuk. A felvonások kezdetét jelző kialvó fények játéka az operai nézőtér belsőépítészeti nyitánya az előadás megkezdése előtt. Fontosnak tartom, hogy ez az illúzió is helyreálljon. Az előszínpadi nagyfüggönyt nem lehetett a proszcénium nyílás mögé kihúzni a helyhiány miatt. Így az énekesek egy bársonnyal kipárnázott keretet kellett áténekeljenek. Tehát minden, amit az eredeti helyreállításért teszünk, egyben egy tökéletesebb akusztikai és színház-technológiai megoldás felé is visz.

– Miért, mi az, amivel rontottak még az akusztikán?

– Például azzal, hogy megnövelték az ülőhelyek számát a földszinten. 1912 nyarán a zenekari árok rovására további sorokat tettek az első sor elé, ehhez viszont meredekebbre kellett dönteni a nézőteret. Azáltal, hogy a zenekari árok több mint két méterrel becsúszott a színpad alá, felborult a zenekari és színpadi hangzás aránya. A zenekari árok össze volt kötve a nézőtér alatti nyomótérrel. Itt az utcáról ideérkező levegő „légtócsát” képzett. A szellőzőcsatornákba behordott jéggel pedig a párásításról is gondoskodtak egyben. Minden szék alatt megtalálhatók ma is azok a rácsok, melyeken keresztül a levegő feláramolhatott a nézőtérbe. Hiszen a gázégők és testek melege elindított egy lassú áramlást. A csillár fölötti rács és az „Ördögpadlás” pedig arra szolgált, hogy a levegőt átvezessék az egész auditóriumon. Ez az úgynevezett elárasztásos szellőzés létrehozhatott olyan zengő tereket a nézőtér alatt és fölött, ami segíthette ezt a különleges akusztikai élményt. Mi újra összekötjük ezeket a tereket a zenekari árokkal, a talpunk alól szólalhat meg az orgona és a kórus hangja a Faust utolsó felvonásában

– Vannak még olyan terek, amelyekre ma már nincs szükség?

– Az alsó szinten működő elektromos berendezések nagy része mára feleslegessé vált. Ami egykor több szobányi területet foglalt el, azt ma egy mobiltelefon is helyettesítheti. Ezek helyére irodák és öltözők kerülnek. Az Operaházban működtek festőművészek, szobrászok, lakatosok, valamint férfi és női varroda, kalapos, parókás, cipész, ötvös és a díszletkárpitos műhely is. Ez mind kikerül az Eiffel Műhelyházba, ami újabb tereket szabadít fel. Az egyik ilyen műhelybe kerül például az új zenekari öltöző. A legnehezebb kérdés talán az akadálymentesítés, hiszen egy-egy liftet nem lehet csak úgy elhelyezni az Operában a rezgések miatt sem. Szerencsére van két karzatra felvezető lépcső, amely az oldalsó bejárattól vezetett a legfelső szintre, és eredetileg egy közbenső szintre se lehetett innen bejutni. Így nem találkozhattak a kakasülőre igyekvő szegényebb nézők a tehetősebb vendégekkel. Ebben kaphat helyet a felvonó, némi átalakítás után, hiszen a lépcsőfordulók sehol sem illeszkedtek pontosan a közönségforgalmi műemléki tereihez. A leglátványosabb változás azonban alighanem a nézőtéren lesz.  A széksorokat nem választja ketté többé folyosó, így a legértékesebb helyekről nem kell lemondani ezután. Eredetileg Ybl tervein is ez az elrendezés szerepelt, de a munkák befejezése előtt leégett a bécsi Ring-színház, a Staatsoper akkori ellenlábasa. 270-en vesztek oda. A színháztörténet legdrámaibb eseménye után minden nagyobb színházban vasfüggönnyel választották ketté a színpadot és a nézőteret, hogy a színpadon elinduló tűztől megmentsék a közönséget. Ybl operája volt az elsők között ebben a sorban, ezért kellett véleményem szerint három blokkra vágni a nézőteret és az akusztikailag értékes oldalfalakra „ráültetni” a közönséget. Ma már sokkal biztonságosabbak az anyagok és riasztórendszerek nincsenek túlsúlyban a tűzveszélyes anyagok, így visszaállíthatjuk azt az ülésrendet, amit Ybl Miklós megálmodott, és amit mindenütt ma is megtalálunk, elsősorban a német nyelvű operaszínházakban.

– Ahol lehet, Ybl terveihez nyúlnak vissza. Többen azt várták, hogy „zobokisabb” lesz az átalakítás.

– Szokták kérdezni, hogy hol van ebben Zoboki? Hát sehol. Nem azért, mert összesen háromszáz mérnök dolgozik a házon a vezetésemmel, hanem azért sem, mert Ybl Miklós zseniálisat alkotott.. Pedig neki is folyton csökkentették a költségkeretét, egyre kevesebből, egyre kisebb, mégis egyre nagyszerűbb operát tervezett. A végeredmény pedig sok szempontból túltett azokon a nyugat-európai mintákon, amiket követett. A mi feladatunk az, hogy megvalósítsuk azt, amit ő megálmodott, és csak nagyon finoman egészítsük ki a munkáját. Egy szót sem ejtettünk arról, hogy az Operaház volumenének több mint kétharmada azt szolgálja, hogy az operaüzem virtuózan működhessen. Felújított színpad, öltözők, műhelyek és irodák keletkeznek, melyekkel legalább akkora adósságot törlesztünk a művészeknek, mint amennyit a nézőtéren az operarajongóknak. A jelenkor operajátszás trendjeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül, de törekednünk kell arra, hogy a technikai módosításokkal ne sértsük meg az Ybl-i hagyatékot. A Magyar Állami Operaház igazi kultúrtörténeti kuriózum és reméljük a felújítás után pedig hangzásában, belsőépítészeti pompájában és felszereltségében ismét világszínvonalú lehet.


60913 Edmond Dantes 2018-07-01 18:14:27

"A nézők talpa alól szólhat a kórus a felújított Operaházban"

Interjú Zoboki Gáborral a Magyar Állami Operaház felújításáról az index hírportálon.


60912 -zéta- 2018-06-27 18:29:23 [Válasz erre: 60911 Búbánat 2018-06-27 13:53:50]

Lám, nem vagyunk egyformák...

Nekem a felállványozott jobban tetszett, mert volt benne valami izgalmas, a "javított verzió" túl sematikusra sikeredett - nekem...


60911 Búbánat 2018-06-27 13:53:50 [Válasz erre: 60910 sztalin 2018-06-27 12:32:55]

A Lammermoori Lucia az  utóbb  "kicserélt" díiszletekkel már inkább nézhető volt...


60910 sztalin 2018-06-27 12:32:55 [Válasz erre: 60909 lujza 2018-06-27 00:59:28]

Hugenották is, igazad van, bár abból is a Kolonits-os csapat, szigorúan csukott szemmel.  Kihagytam viszont a legeslegutolsó Kékszakállút, Szinetárral. A Luciára nem mentem el mert nézhetetlen volt tavaly.


60909 lujza 2018-06-27 00:59:28 [Válasz erre: 60908 sztalin 2018-06-26 23:41:13]

Meg a Hugenották, és a Lammermoori Lucia. És az Olasz nő se volt rossz.


60908 sztalin 2018-06-26 23:41:13 [Válasz erre: 60906 minimuff 2018-06-26 19:13:34]

Én se értem mi ebben a jó, talán a honoráriumra hajt? Az a legnagyobb baj, hogy kerülni kellene nagy ívben és kész, viszont ez eléggé kivitelezhetetlen mivel annyit vezényel (simán lesz 4x annyi előadása jövőre mint a második legtöbbet foglalkoztatott karmesternek). Bár az Erkel színházat en bloc kellene kerülni nagyívben lassan, ebben az évadban nem sok elfogadható előadást láttam. Jancsi és Juliska, Parsifal, Boccanegra, egy - két Primavera (amihez az Operának nem sok köze), és ennyi.


60907 Pristaldus 2018-06-26 19:28:40 [Válasz erre: 60906 minimuff 2018-06-26 19:13:34]

Nem kell, nem kéne! Csakhogy helyzetben van, és az égvilágon mindent magára oszt! A pofabőr ugyibár vastag cipőtalp, és különben is ki szólna? Ki merne szólni? Annak a torka rögtön át lenne harapva! Minőség? Ugyan már!


60906 minimuff 2018-06-26 19:13:34

Nem értem, mi a lócsicsnek kell szinte minden operát meg hangversenyt Kocsár kollégának félrevezényelni. Senki nem szólt még neki hogy a sok a minőség rovására mehet. Jó kottaolvasással el lehet elfogadhatóan levezényelni egy darabot, de a szükséges plusz hélkül (dinamizmus, érzelem, karizma) nem lehet. Kocsár legtöbbször rutinból dirigál.

 


60905 Edmond Dantes 2018-06-26 15:26:27 [Válasz erre: 60904 Klára 2018-06-24 15:46:44]

Erkel-topikban már mindent (?) megírtam ezzel kapcsolatban, én is kb. erre futtattam ki a dolgot = hibás igényfelmérés, túlméretezett színház, profilidegen darab--->anyagi-erkölcsi bukta. Magánszínházban előzetesen felmérik a várható közönségigényt és eszerint szerződnek 1-1 darabra. Lajtán túl különösképpen. Azt vitatom, hogy "Ha Ókovács ezt a darabot nem hozza be, akkor valószínűleg az lenne a baj!" Senki nem kérte volna számon rajta. Megjegyzem, ha egy hazai producer-vállalkozó be akarta volna mutatni a Billy Elliotot, megtehette volna 2005 óta (nem akarta és nem tette meg senki) és ha MÁO mint befogadó színház bérbe adja az Erkelt, akkor semmilyen kockázatot nem vállal(t volna) a produkcióval és nem bukik rajta. És talán egy valódi vállalkozó a közönségszervezést is sikeresebben végezte volna mint MÁO, mert a saját pénzét kockáztatja (és nem az adófizetőkét) és a saját pénzét/költségeit kell kitermelnie. Korábban is megírtam már, hogy szerintem az Erkelnek részben befogadó színházként kellene viselkednie/működnie, szinte mindig volt ilyen funkciója is. Mindenki tudja, de mégsem csinálják.


60904 Klára 2018-06-24 15:46:44 [Válasz erre: 60897 Hangyász 2018-06-23 08:52:59]

Bocsánat, vannak darabok- és teljesen mindegy, hogy színdarab, musical, balett, vagy opera - amelyeket be lehet, sőt be kell mutatni. Akár mert olyan újdonság, amelyet látni kell, akár mert máshol befutott és igény van rá, akár.... lehetne sorolni reggelig. De előtte fel kell mérni, melyik korcsoport, milyen érdeklődésű közönség jöhet számításab, és főleg mekkora nézőszámra lehet számítani. Erre valók a kamaraszínházak, kis színpadok, kamaratermek, stb. "Szélesebb néprétegek becsalogatása" - ez igen jól hangzik, de nem mond semmit! Kiket aka becsalogatni, stb. lásd fentebb. És igen, avval is számolni kell, hogy ami külföldön valahol nagy siker volt, nálunk nem biztos, hogy bejön! Ha kisebb színpadon mutatják be, és beüt a siker, át lehet telepíteni nagyobb helyre! De nagyobb helyen bebukott darabot kisebb helyre átvinni szinte lehetetlen!

Még egy apróság: nem vagyunk egyformák, kinek ez tetszik, kinek az, ez abszolút szubjektív dolog! De illik tiszteletben tattani a más ember ízlését, tetszését, és nem földbedöngölni valakit emiatt!

Ami pedig a fantomkritikusokat illeti, ilyen sajnos mindig volt, van és lesz is. Ha Ókovács ezt a darabot nem hozza be, akkor valószínűleg az lenne a baj! Bezzeg máshol adják, de nálunk nem kezdetű szvegek folynának a csapból is.


60903 Hangyász 2018-06-24 13:15:39 [Válasz erre: 60898 nizajemon 2018-06-23 09:15:00]

Ezzel egyet is tudok érteni, hacsak nem (imádom az összeesküvés-elméleteket) Ó. Sz. önmentő akciójáról van szó.


60902 Edmond Dantes 2018-06-23 09:26:49 [Válasz erre: 60898 nizajemon 2018-06-23 09:15:00]

Ezzel is egyetértek. Csak sajnos "ez az út" igenis vezet valahová: nem szeretném, ha oda = a "valahovába" jutnánk. Már elindultunk úgyis és nem csak az Operaházban.


60901 Edmond Dantes 2018-06-23 09:25:22 [Válasz erre: 60898 nizajemon 2018-06-23 09:15:00]

60900 Edmond Dantes 2018-06-23 09:21:35 [Válasz erre: 60895 nizajemon 2018-06-23 06:35:53]

Egyetértek. Egyébként mindkét szélsőség egyaránt kontraproduktív = bizonyos művészek visszatérő ócsárlása csakúgy mint néhány művésznek ilyen-olyan nickeken/ről történő szüntelen magasztalása. Volt már, hogy maga az érintett művész írt be, hogy "ezt ne, elég!", főleg ha mantraszerű dicsőítése másik művész rovására történik. Márpedig úgy szokott történni. Emlékszünk ugye...

Jó lenne, megfogadni, betartani bizonyos (illem)szabályokat. Még egyszer: ha másért nem, hát azért, mert a szélsőséges szidalmazás és istenítés egyformán kontraproduktív, visszatetsző, akár jogos, akár nem. Megéri akkor


60899 nizajemon 2018-06-23 09:20:05 [Válasz erre: 60898 nizajemon 2018-06-23 09:15:00]

Szóval tényleg nem értem,hogy okvetlenül el kell menni a józan észnek a hatalom birtoklásakor??


60898 nizajemon 2018-06-23 09:15:00 [Válasz erre: 60897 Hangyász 2018-06-23 08:52:59]

Sötét dolgokat látok felsejleni,olyan utat,melyről még most illő lenne visszalépni,és a "pártökölként" fungáló padavanokat visszarendelni.Ez az út nem vezet sehová.


60897 Hangyász 2018-06-23 08:52:59 [Válasz erre: 60889 nizajemon 2018-06-22 09:28:20]

Nekem már "Egei Antal" és "Horváth Zsolt" cikkei óta megvan a véleményem az ún. polgári újságírásról. A két álnév mögé rejtőző valódi személy kiléte tudtommal azóta sem derült ki. "N. Horváth Éva" esetében is erős kételyeim vannak, hogy ez az erkölcscsősz hölgyemény valós személy, továbbá méltatlankodásának a B.E,-széria afféle beköszöntőjeként való megjelentetése is Ókovács elleni célzott támadásra utal. NB: A Billy Eliot műsorra tűzését Ó. Sz. sokadik jószándékú, ám elvetélt kísérletének tartom, amellyel szélesebb néprétegeket próbál(t) becsalogatni az egyre öregedő értelmiség(i nyugdíjasok) és külföldi turisták mellé.


60896 nickname 2018-06-23 08:16:26

A kérdés tényleg az, hogy mi alapján, miért kapja meg valaki a kamaraénekesi díjat? Lehet osztogatni a kiemelkedő énekeseknek, ígérete tehetségeknek, vagy lehet osztogatni emellett azoknak, akik az elmúlt évadokban sok szerepet énekeltek. Mondjuk sok szerepet az énekel, akit felkérnek rá. Persze a felkérés elfogadását egy díjjal meg lehet köszöni. Végül is díjakat sokféleképpen lehet osztogatni. 


60895 nizajemon 2018-06-23 06:35:53

Sokat elvesz a hitelességből,amikor "nyávogást","cincogást" olvas az ember. Le lehet írni,ha nem tetszik hang/előadásmód,a túlzó,sértő minősítések azonban felvethetik a "savanyú a szőlő" effektust.Nem olvastam ugyanis sehol a Bohémélet után,melyben Sáfár Orsolya énekelt,hogy maga Garfield húga/nővére szerepelt.Pedig a hiénásajtó majd eleped egy kis fikázásért.

 

 

 


60894 IVA 2018-06-23 04:46:19 [Válasz erre: 60892 minimuff 2018-06-22 18:23:52]

Bájos pofika, fitos orrocska, kicsike hangocska, icipici tehetségecske” – régi kedvencem, Lengyel Erzsi hangján hallom ma is e pikírt szavakat, amelyekkel évtizedekkel korábbi pályatársnőjét jellemezte a színészotthonban: ahol a Forgószínpad című darabocska játszódik. (A Budapesti Kamaraszínházban mutatták be, már szintén évtizedekkel ezelőtt.)
Az Erkel Színház erkélyülésének 12. sorából hallottam Sáfár Orsolya szépen szárnyaló vocéját Bess szerepében. Persze a darabot átértelmezés helyett meg kellett volna rendezni, a drámai személyek jellemét kibontani, az énekeseket színészvezetésben részesíteni. Házy Erzsébetre, Andor Évára, Kukely Júliára hiába várunk, mert ők már nincsenek. De akik vannak, azokat füllel kell hallgatni. A vocénak ugyanis nemcsak adó-, hanem vevőkészüléke is van, amit nem pótol a szellemeskedés.


60893 IVA 2018-06-23 03:36:50 [Válasz erre: 60890 Klára 2018-06-22 12:31:23]

Sáfár Orsolya is letett valamit az asztalra, tessék utánanézni. (Vagy tetszett volna nézni az előadásokat.) A viccet pedig, amellyel egy másik hozzászólásra reflektáltam, kár komolyan venni.


60892 minimuff 2018-06-22 18:23:52 [Válasz erre: 60891 Matyus 2018-06-22 16:59:56]

Bájos pofika, vocsécska minima. Neki inkább Kamaracincogi dÍj járt volna. Kolonits művésznő vita nélkül, magától értetődően nyerte el másodjára a Kamaraénekesi elismerést, de Sáfár Orsolya sajnos nincs vele egy súlycsoportban. Vigyázzunk, mert így devalválódik a díj értéke. Kár lenne, mert egyébként nagyszerű kezdeményezés.


60891 Matyus 2018-06-22 16:59:56 [Válasz erre: 60890 Klára 2018-06-22 12:31:23]

Sáfár O. szerepeltetése olyan operákban, amikben normális esetben még gondolati szinten sem szabadna fellépnie, botrányos intézkedés  az igazgatóság részéről, mivel a közönséget nem érdekli, hogy ki és miért tolja a szekerét! Az a nyávogás, amit éneklés címen produkált a Bohéméletben, méltatlan az intézményhez, és a szerep korábbi megszólaltatóihoz! BMW-t lehet vásárolni, vagy ajándékba kapni, énekhangot, tehetséget viszont nem! 


60890 Klára 2018-06-22 12:31:23 [Válasz erre: 60883 IVA 2018-06-22 03:54:49]

Tetszetős szakmai életrajzot az mondhat magáénak, aki letett az asztalra valamit, ez nem lesz szebb egy válástól. De ne is attól legyen szép, mert a rátermettség helyett a privát kapcsolat miatt sorakoznak a szerepek, amiknek egyébként nem kellene sorakozniuk!

Ha őszintén  publikálnák, hogy a kamaraénekesi kitüntetést kinek adják és mire, nagy meglepi lenne!


60889 nizajemon 2018-06-22 09:28:20 [Válasz erre: 60888 Hangyász 2018-06-22 08:57:14]

Egyik opció sem jobb a másiknál.


60888 Hangyász 2018-06-22 08:57:14 [Válasz erre: 60882 nizajemon 2018-06-21 19:07:31]

Két válasz létezik: 1. A legfelső helyről jött az ukáz. 2. Nem onnan, ám Ókovácsot a sajtópolémiával lehetetlen helyzetbe akarják hozni az ellenségei.


60887 nickname 2018-06-22 08:51:53 [Válasz erre: 60883 IVA 2018-06-22 03:54:49]

Egy átlagos énekes - ez Sáfár Orsolya, ami nem baj, mert az átlagos énekesek nagyon fontosak egy dalszíngáz életében és működésében. Sok átalgos énekes van, akik nélkül nincsenek, nem lennének előadások. Viszont bizonyos szerepekben én nem léptetném fel, vagy várnék még bele.


60886 nickname 2018-06-22 08:49:53 [Válasz erre: 60884 IVA 2018-06-22 04:01:45]

Szerintem meg Kiss András se nagyon találkozott olyan rendezővel, aki a te felfogásod szerint igazi operarendező. Valamiért mégis sikerült neki Mefisztót is az átlagból kiemelkedően megformálni - pedig a szegedi Faust rendezés nem volt egy sikerült, akkor már a budapesti őj Faustot nézem inkább. Nemcsak a rendezésen múlik az énekes teljesítménye! Sok énekes pl. nem szégyelli az előadőket hallgatni, tanulni tőlük és hasonlók. Meg a jó énektanárt, korrepetítort, játékmester tse árt megtalálni. Az igazi tehetségek pedig egy idő után megtalálják az útjukat és haladnak rajta renezők ide vagy oda. 


60885 nizajemon 2018-06-22 07:14:03

Szerintem a fundamentumot a masszívan jó énekesek adják a Háznak. A klasszisok az ékkövei.Mindkettőre szükség van.


60884 IVA 2018-06-22 04:01:45 [Válasz erre: 60876 nickname 2018-06-21 15:16:18]

Elena Moşuc is, Rost Andrea (Kossuth-díjas) is a világ nagy színpadain sikert aratott énekesek egy érettebb korosztályból, nem igazságos őket összevetni a nem világklasszis Sáfár Orsolyával, akinek tán sohasem volt dolga normális rendezővel. (Jól emlékszem, hogy beugrással vállalta Margitot?)
Sok mindenkit javasolsz kamaraénekesnek, viszont ezt a díjat is az kapja, akinek adják.
Még a Don Giovanni valóban semmilyen rendezése (inkább rendezés-torzója) is valóban jobb, mint az eszement „rendezések”. Igen, Kolonits Klára nagyszerű Donna Annája, Erwin Schrott pazar, valamint Bretz Gábor és Haja Zsolt kiváló Don Giovannija is érvényesült benne.


60883 IVA 2018-06-22 03:54:49 [Válasz erre: 60874 parampampoli 2018-06-21 07:13:26]

Olyan lelkes fórumozója nem lehetek egy zenei magazinnak, hogy autómárkák nevét tartalmazó hozzászólás érdekeljen. Az sem foglalkoztat, hogy kinek a férje potens, kié potentát. Nem tehet róla, szegényke, hogy sokra vitte a férje. Gondolod, hogy a tetszetősebb szakmai életrajz érdekében el kellene válniuk?
Abban egyetérthetünk, hogy ha a kamaraénekesi kitüntetést az Operaház nem tekinti belső ügyének, célszerű lenne publikálnia a nagyérdemű felé, „mire adják és kinek?”, illetve hogy mit tekintsünk kamaraénekesi szintnek.
Amikor Petrovics Emil, amint mondod, nem adott szerepet Sáfár Orsolyának, a művésznő egészen friss diplomás volt. Azóta eltelt 13 év. Te azt írod, hogy közepesnél gyengébb vidéki szintet képvisel. Én azt, hogy ez erős túlzás. Nem azért, mert ez csúnya minősítés, hanem azért, mert én is hallom őt énekelni az előadásokon, miközben nem érdekel a családja.


60882 nizajemon 2018-06-21 19:07:31 [Válasz erre: 60881 Hangyász 2018-06-21 17:52:23]

No de ki adta ki a feladatot az esetleges megfúrásra??


60881 Hangyász 2018-06-21 17:52:23 [Válasz erre: 60880 -zéta- 2018-06-21 16:56:11]

No, ez olyan kategória, amely nem fér bele egy magára adó komoly operaház repertoárjába. Értem én, hogy meg kell(ene) tölteni azt a hodályt, meg hogy a sekélyes ízlésű plebs inkább erre jön be, mint az Istenek alkonyára/Árnyék nélküli asszonyra. Én az ismeretlenség homályából felbukkanó N. Horváth Zsófiában Egei Antal és Horváth Zsolt fiktív alakját látom, akinek az a feladat jutott, hogy Ókovácsot megfúrja. (Homokos propaganda ide vagy oda: A bevallottan uranista Szymanowski zseniális Roger királya hatására senki sem lesz az; más kérdés, hogy nehezen befogadható magas minősége miatt e mű sem fogadható a szellemi proletariátus számára.)


60880 -zéta- 2018-06-21 16:56:11 [Válasz erre: 60879 parampampoli 2018-06-21 16:54:31]

Csak 15 előadást töröltek a 44-ből, tehát 29-et megtartanak (illetve, már néhányan túl vagyunk)... Még megnézheted...;-)


60879 parampampoli 2018-06-21 16:54:31 [Válasz erre: 60875 -zéta- 2018-06-21 15:00:01]

Én most lettem kíváncsi rá, és jövő héten akartam volna megnézni. Ezek szerint hiába? (Nem értem, hogy akkor most ugrik az egész produkció, vagy csak bizonyos előadásai?)


60878 Edmond Dantes 2018-06-21 16:42:12 [Válasz erre: 60877 musicus2 2018-06-21 15:51:33]

"A Billy Elliot iránti érdeklődés egy ilyen hosszú széria után már nem mutatkozott megfelelőnek." Ez így van. Ehhez képest viszont 2019-re is meghirdettek egy csomó előadást: azokkal vajon mi lesz?

"Pompás a sakkjátékos." Ha hagyják, ha teheti, teszem hozzá én. Normális helyen ebből a katyvaszból nem lehet(ne) jól kijönni. Vagy a hozzá közeli, "negatív kampányt folytató" sajtóval kellene bajszot akasztania -vajon mit szólna hozzá Kedves Tatjána Nénje, akivel arrafelé levelezget?- vagy az igazgató ill. a menedzsment (lenne) felelős egy rakás előadásnak a kereslet rossz megítélése miatti lemondásáért és annak anyagi és erkölcsi káráért.  Továbbiak Erkel-topik 9340-ben. 


60877 musicus2 2018-06-21 15:51:33 [Válasz erre: 60875 -zéta- 2018-06-21 15:00:01]

Ókovács prímán ért a médiához és a közönséghez. A Billy Elliot iránti érdeklődés egy ilyen hosszú széria után már nem mutatkozott megfelelőnek. Erre spontán megjelenik egy cikk egy ővele nem ellenzéki lapban, hogy a BE ilyen meg olyan. Nem a bemutató után, hanem éppen most jutott el ez az észbe. Ő válaszol, hogy a BE nem ilyen meg nem olyan, adtateremtette! Majd ugyanezt megismétli, hogy, hát, valóban nem, de azért mégiscsakegyparányiteffélécskedeazértmégsem (és ez máris találgatásokra és további cikkekre ad alkalmat, de nem a lényegről persze). És rövidesen leveszi a BE-t a műsorról. Miért? hát persze hogy a sajtóban megjelent cikk nyomán megcsappant közönség miatt... mert hát egyébként nem szokott az megcsappanni. Az ellenzéknek pedig jut egy gumicsont, hogy a kormány emilyen meg amolyan... A kormánypártiaknak pedig másik, hogy hát azért ezt mégsem hagytuk szó nélkül, és lám... Presztízsveszteség pedig nincs a nem tökéletes szimattal meghatározott előadásszám miatt. Pompás a sakkjátékos. 


60876 nickname 2018-06-21 15:16:18 [Válasz erre: 60871 IVA 2018-06-21 05:18:45]

Nem lett volna az, de engedessék meg: én láttam ezt a Faust rendezést Elena Mosuccal Margitként és Rost Andreával is. Rendezés ide vagy oda: mindketten toronymagasan Sáfár felett énekelték a szerepet. Aztán hallottam Létayval is, na az se jött be. Most megírhatod az elismerésedet, hogy én vagy hatszor képes voltam végig nézni ezt a Faust-rendezést :-).

Viccet félretéve egyébként nem lett volna, de vannak más énekeseket, akiket ki leetne tüntetni szerintem és szerepeket is többet lehetne nekik adni. Mondjuk Sümegi Eszter is megkapta kétszer: megérdemelten. Balga Gabriella nem tudom megkapta-e - megérdemelné. A Hugenottákban nyújtott alkaítása után mindenképpen. Aztán Schöck Atala mintha megkapta volna - ő is megérdemelte. És Kiss András szerintem ebben az új Bohémélet rendezésben is figyelemremélót alakítót, ahogy a múlt évadban figyelemreméltó Mefisztó is volt Szegeden - mondjuk neki is adnék több lehetőséget, utána esetleg díjat. Lehet amúgy nincs igazam, de egy jó énekest a rossz rendezés nem köt gúzsba. Kolonits ebben a semmilyen Don Giovanni rendezésben is, amit 2011 óta "élvezhetünk", remekba szabott Donna Annákat alakított. 



60874 parampampoli 2018-06-21 07:13:26 [Válasz erre: 60872 IVA 2018-06-21 05:23:42]

Azt hittem, hogy a momus lelkes fórumozójaként már tudomásodra jutott, hogy Sáfár férje a magyarországi BMW potentátja, nem mellesleg a színház egyik főszponzora. Ezért énekel annyit kedves neje, mindegy, hogy hogyan. Ő nem kamaraénekesnő-szint (egykor Petrovics még szerepet se adott neki), hanem a közepesnél is gyengébb vidéki. Egyébként ez az egész kamaraénekesi dolog átláthatatlan elvileg és gyakorlatilag is. Mire adják és kinek? Az utóbbi években tökéletesen degradálódott, most, hogy Kolonits megkapta, ismét rangja lesz neki. Tőle. De a másik kettő? Már elnézést..  Se Sáfár, se Szegedi nem olyan szint, hogy ilyen kitüntetésnél szóba jöhessen.


60873 IVA 2018-06-21 06:08:00 [Válasz erre: 60865 Edmond Dantes 2018-06-20 11:10:33]

Az „igenis”-t bátran tekintem előzményre való hivatkozásnak. Az „igenis jó rendezésben” Sáfár Orsolya egy jól fizető álláshoz illően ápolt külsejű, ideges, hiszterikus narkóst alakított. Ilyen felfogásban, színészvezetéssel nem jelenhet meg szegény Mimi mélyen érző, érzelmes figurája. Nem csoda, hogy Rodolfo, szenvedélyes hódítása közben, egy pillantást sem tud vetni rá: ez biztosan az igenis jó rendezés következetességét igazolja.
Nem sokat tudhatsz a Nádasdy-rendezéseken túli és a mai Salzburgon inneni életről.


60872 IVA 2018-06-21 05:23:42 [Válasz erre: 60864 Pristaldus 2018-06-20 11:09:04]

Ami az énekesek életkorát illeti, itt most operajátszásról beszélünk vagy alsó korhatár nélküli tehetségkutatóról?
Minő kegyelme az életnek: úgy hallgathatom, nézhetem Sáfár Orsolyát, hogy fogalmam sincs, ki a férje, sőt még kíváncsi sem vagyok rá. Ezt hívják édes tudatlanságnak?


60871 IVA 2018-06-21 05:18:45 [Válasz erre: 60862 nickname 2018-06-20 10:24:50]

Kedves Nickname, nekem is van ám nickname-em, amely alatt én vagyok az a valaki, aki bizony megjegyzi, hogy egy színpadi alakítás hatását nagymértékben befolyásolja annak komplexitása. Norinát ugyan nem Sáfár Orsolyával láttam, de Káel Csaba „Don Pasquale-rendezésének” semmi köze Donizetti operájához és annak hősnőjéhez. Annál kevesebb köze csak a Fausthoz és Margithoz van ……… (nem nézek utána, kinek a) „Faust-rendezéséhez”, amint Anger Ferencnek sincs lila gőze sem Lauretta alakjáról.
Namármost, ha az egyik kamaraénekesi kitüntetést nem Sáfár Orsolya kapja, hanem más – az talán Netrebko lett volna? Miről tetszenek beszélni?


60870 IVA 2018-06-21 05:04:34 [Válasz erre: 60861 Edmond Dantes 2018-06-20 10:22:11]

Milyen a „túl jó Mimi”? Tán olyan, mint Netrebko volt Salzburgban, aki inkább túl volt már Mimin?


60869 IVA 2018-06-21 05:01:17 [Válasz erre: 60860 Pristaldus 2018-06-20 08:40:01]

Nézői-hallgatói múltamban számosan akadtak komplett operalemezre nem kívánkozó hangú énekesnők, de senki sem vonta kétségbe, hogy szopránok, szubrettek. Azt hiszem, túl erősek az indulatok Sáfár Orsolya ellen.


60868 telramund 2018-06-20 15:37:51 [Válasz erre: 60866 peter 2018-06-20 14:23:46]

Ebben Önnek teljesen igaza van!


60867 nickname 2018-06-20 14:38:51 [Válasz erre: 60864 Pristaldus 2018-06-20 11:09:04]

Rőser Orsolyát én nem bántom: ő azért sokkal jobb, mint Sáfár. Valois Margitként is szépen helytállt. 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.