vissza a cimoldalra
2019-03-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61563)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11322)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5715)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Belcanto (918)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)
Kossuth-díj (1426)
Erkel Színház (9788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4462)
Giuseppe Verdi (1388)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3179)
Operett, mint színpadi műfaj (3865)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1612)
Franz Schmidt (3294)
Élő közvetítések (7777)
Kocsis Zoltán (661)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

60822   IVA • előzmény60819 2018-06-13 03:11:31

A 2006 és 2010 közötti „klassz” dicsőségkorszakhoz tegyük hozzá, hogy addigra a Magyar Állami Operaház teljesítményét az Erkel Színház módszeres lezüllesztésével sikerült kevesebb, mint felére csökkenteni, és a magasztalt négy éven át lehetett reszketnünk azért, hogy az ütött-kopott, de a piramisok stabilitásával álló, csodálatos értékekkel rendelkező épületet megsemmisítik-e, vagy sem. Az előzményben felsorolt nevekhez tapad egy hamis statikai jelentés hitelesítésének, vagy az ahhoz történt segédkezésnek a bűne.
Sosem érdekelt, hogy Vass Lajost mivel vádolták és hogyan mentették fel. Ítéletek és felmentések hozása különböző fokokon a bíróságok dolga. Az Erkel Színház lebontása olyan elvetemült bűncselekmény lett volna, amilyen Budapest 1944-es bombázása, az 1956-es ágyúlövések és a Nemzeti Színház 1964-es felrobbantása óta nem történt Magyarországon. Népeket, hidakat és színházakat lehetőleg ne semmisítsünk meg.
Lidércnyomás alóli szabadulás, felemelő élmény volt, amikor – még a 2010-es országgyűlési képviselőválasztások előtt – a VIII. kerületi időközi polgármester-választás fideszes győztese, Kocsis Máté konzíliumot tartott a halálra ítélt Erkel Színházban az épület megmentéséről és újraműködtetéséről. Az 2010-es parlamenti, majd helyhatósági választások eredménye euforikussá tette a bizakodás és a bizonyosság erősödését.
Az, hogy Ókovács Szilveszter főigazgató művészeti tevékenysége nem jó (ezért persze művészeti igazgatója is okolható), hogy az Erkel Színház, illetve az egész intézmény marketingje nem tűnik eredményesnek, viszont annál ízléstelenebb (hozzáteszem: nincs és nem is lesz ellenpélda arra, hogyan vezette volna és vezetné az intézményt az adott időszakban és helyzetben más), korántsem dicséri az Operaház előző vezetését, illetve éráját. Van itt hely egykori kollégájuk büszkeségének – de akkor álljon itt az is, hogy bár lehet, hogy Ókovács repertoárrombolása és egyéb művészeti melléfogásai (illetve a mindezekre fordított pazarlás) csak nagyon hosszú idő alatt lennének megtéríthetők, ám az Erkel Színház megsemmisítése visszafordíthatatlan bűncselekmény lett volna. A (hála Istennek, csak) feltételes módban említhető bűncselekmények ugyan nem azonosak az elkövetettekkel, de megkísérelőiket ne nyilvánítsuk mártírrá vagy szentté.

60819   Mihályi Endre 2018-06-12 17:35:20

Olvasom, hogy immár 20 milliárd fölött jár a felújítás. Erről eszembe jutott néhány gondolat.

2010 őszén az Operaház teljes menedzsmentjét kirúgta a új fidesz kormány négy megbízottja: Réthelyi Miklós, Horváth Ádám, Mozsár István, Hardy F. Gábor. Sokan végignézték kint és bent az esztelen pusztítást, aztán beültek a megüresedett helyekre. Vass Lajos főigazgatót és Szabó Attila gazdasági igazgatót még büntető eljárással is terhelték. Múlt héten ennek lett vége másodfokon. Jogerősen is kimondta a bíróság, hogy nem történt semmiféle bűncselekmény, visszaélés, de még szürkezónás ügylet sem. Egyvalami történt: aljas támadás emberek ellen, akik korrekt munkát végeztek. Életeket, családokat, karriereket tettek tönkre ezzel az eljárással.

A koncepciós folyamat egyik klasszikus eleme a zsarolás volt, hogy a közös megegyzéssel való távozást elérjék. Nálam is elérték, utcára kerültem. Az akkor épp a legkisebb fiammal otthon lévő feleségem ment vissza dolgozni, hogy ne haljunk éhen. 4 gyerekes családapaként, a sajtóban felfújt ügy miatt esélytelenül kerestem munkát évekig. Szerencsés voltam, hogy az elsők között lehettem, akit tönkretettek. Mert volt lehetőségem azóta fölállni.

Büszke vagyok rá hogy 2006 és 2010 között Fischer Ádámmal, Vass Lajossal, Kovalik Balázzsal, Keveházi Gáborral és Szabó Attilával, a menedzsmentben dolgozhattam az Opera marketingje megújításáért. Klassz korszaka volt az is Operának. Remélem, most is az vagy az lesz. Minden meghurcolt, tönkretett, kirúgott volt kollégám emelt fővel járt eddig is, talán most magabiztosabb lesz, hogy ez a értékelhetetlen eljárás végre lezárult.

És akkor olvasom, hogy megint 6 milliárddal drágult. Vass Lajost pedig 1,3 milliárddal vádolták, ezért rúgták ki. Aztán ez elolvadt 0, azaz nulla forintos hűtlen kezeléssé. Vagyis nem volt igaz a vád. A Pomádé királyok világában élni több mint kihivás.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Losonci Luca fagott diplomakoncertje"
C.P.E. BACH: B-dúr csellóverseny, H. 436
Koncertmester: G. Horváth László
A hallgató barátaiból alakult zenekar
FARAGÓ BÉLA: Tánczrend - 1. Zirkus Waltz, 2. Lassú Csárdás, 3. Passepied
SCHUMANN: Fantáziadarabok, op. 73
Kerek Erzsébet (zongora)
MILHAUD: René király kandallója, op. 205
Tóth Ágnes (fuvola), Adorjáni Csenge (oboa), Katrin Mátyás (klarinét), Südi Bálint (kürt)
Losonci Luca (fagott)

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"A holdfény és Bach"
Bach Mindenkinek Fesztivál
FROBERGER: C-dúr toccata
BUXTEHUDE: Auf meinen lieben Gott - szvit
FRESCOBALDI: Toccata settima (Libro II)
KERLL: Canzona quarta
PACHELBEL: D-dúr fantázia
BUXTEHUDE: Nun lob, mein Seel', den Herren
FISCHER: Chaconne
ZACHOW: Nun komm der Heiden Heiland - partita
J.S. BACH: F-dúr partita

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Söndörgő:
Eredics Áron (prímtambura, tambura szamica, darbuka, ének), Eredics Benjámin (brácstambura, trombita, ének), Eredics Dávid (klarinét, szaxofon, kaval, prímtambura, basszprím-tambura, ének), Eredics Salamon (harmonika, furulya, hulusi, basszprím-tambura), Buzás Attila (tamburabőgő, csellótambura, tapan, ének)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Wiedemann Bernadett (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Magyar Rádió Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Dinyés Soma)
Vezényel: Vajda Gergely
MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

19:30 : Budapest
Óbudai Társaskör

Karl Lorenz (hegedű), Dobozy Borbála (csembaló)
Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye
Koncertmester: Tfirst Péter
VIVALDI: Arsilda, regina di Ponto (Arsilda, Pontusz királynője), RV 700
SCHUBERT: A-dúr rondó, D.438
VIVALDI: F-dúr concerto három hegedűre, RV 551
HIDAS FRIGYES: Csembalóverseny
HÄNDEL: B-dúr concerto grosso, Op.6/7
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Kuti Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Horváth István, Bognár Szabolcs (ének)
Dr. Fodor Gabriella (zongora, orgona), Bajic Ágnes (zongora), Murin Jaroslav (mélyhegedű)
Szászi János (házigazda)
Pécsi Kamarakórus (karig.: Tillai Aurél)
Pécsi Egyetemi Kórus (karig.: dr. Lakner Tamás)
Pannon Filharmonikusok
vezényel: Tillai Aurél
"60 éves a Pécsi Kamarakórus"
VECCHI: Jó ez a fény
MONTEVERDI: Cor mio
SCHÜTZ: Ich bin eine rufende Stimme
JOHANN CHRISTOPH BACH: Ich lasse Dich nicht
ROSSINI: Salve o Vergine Maria
GRIEG: Ave maris stella
BRAHMS: Liebeslieder Walzer (részletek)
VIC NEES: Nuestra senora della soledade
JOHN RUTTER: Candlelight Carol
TILLAI AURÉL: Missa secunda – ősbemutató
KODÁLY: Budavári Te Deum
A mai nap
született:
1890 • Beniamino Gigli, énekes († 1957)
1890 • Lauritz Melchior, énekes († 1973)
1915 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes († 1999)
1915 • Szvjatoszlav Richter, zongorista († 1997)