vissza a cimoldalra
2018-10-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61171)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Zenetörténet (242)
Kiss B. Atilla (187)
Operett, mint színpadi műfaj (3728)
Kolonits Klára (1077)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1123)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1507)
Franz Schmidt (3200)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2935)
Lisztről emelkedetten (923)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (289)
A hangszerek csodálatos világa (183)
Élő közvetítések (7461)
Giacomo Meyerbeer (653)
Jonas Kaufmann (2276)
Opernglas, avagy operai távcső... (20149)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4357)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

60385   IVA • előzmény60383 2018-01-17 19:23:55

Azért minél árnyaltabban elemezzük ezt a képet, annál jobban megmutatkozik, milyen ostobák, otrombák és művészetellenesek a jogörökösök támasztotta rasszista, nacionalista, kirekesztő jogok.

Természetesen az Aida, Otello előadhatásainak (szerencsére csak fiktív ) összehasonlításának fontos jelentősége, van, mert bár soha senki nem követelte az adott szerepekben kizárólag az adott bőrszínű énekes felléptét, a hasonlat jelzi a Porgy és Bess jogörököseinek minden emberi szellemet nélkülöző követelményét. A magam részéről ragaszkodom ahhoz, hogy A ravasz rókácskában minden szerepet csak a vonatkozó fajtához tartozó állat alakíthassa. Nem a csillagokról és a májusról nyivákoló énekeseket akarok látni a színpadon, hanem valódi, üzekedő rókapárt, akik „tapasztalataikkal gazdagíthatják a darabot”! (Az eszébe sem jut egy ilyen okos érvelőnek, hogy a művész attól művész, hogy személyes élettapasztalatok nélkül is elő tud hívni kivételes személyiségének mélyéről olyan jellemeket, helyzeteket, amelyeket ő maga nem élt meg.)

Gondoljunk arra, mi lett volna a magyar művészettel és a közönséggel, ha minden művész felfüggeszti megjelenését a szovjet csapatok kivonulásáig. (A „kedvencem” Szabó Magdának az a vallomása, mely szerint azért nem lett anya, mert nem volt hajlandó rabot szülni egy diktatúrába. Abba a diktatúrába, amelyben egyébként folyamatosan megjelenhetett, a József Attila-díjaktól a Kossuth-díjig számos elismerést megkapott. Gondoljunk arra, mi lett volna, ha az adott időszakban minden honleány így gondolkodik a családalapításról.)

De legalább voltak alkudozások a Macskák ügyében, nem is eredménytelenek, és azokat a szerző sem bánta meg.

Elkerülte a figyelmedet Ókovács Szilveszternek ez a mondata: „természetesen van engedélyünk, aláírtuk New Yorkkal a szerződést, méghozzá olyat, amelyikben semmiféle all-black-cast, tehát teljes fekete szereposztási kötelezettség nem szerepelt.

60383   joska141 • előzmény60382 2018-01-17 17:41:12

Azért valamivel árnyaltabb a kép.

 

Természetesen az Aida, Otello összehasonlításoknak nincs jelentősége, hiszen soha senki nem követeli az adott szerepekben kizárólag csak az adott saját bőrszínű énekes felléptét.

 

Azt azonban tudomásul kell venni, hogy egy adott könyv, színdarab, opera, stb. szerzőinek vannak bizonyos jogai. Ezekkel a jogokkal lehet egyetérteni, lehet más véleményünk az alkalmazásáról, de attól még figyelembe veendő jogok.

 

Gondoljunk arra, hogy Márai Sándor nem engedte a könyveit Magyarországon megjelentetni, amíg a szovjet csapatok itt tartózkodtak. És így tovább.

 

Gondoljunk arra, hogy milyen nagy alkudozások voltak több éven keresztül, míg a Macskák a Madách Színházban más rendezésben bemutatásra kerülhetett, mint az eredeti előadás. És így tovább.

 

Vannak szerzők és nekik – bizonyos, Magyarországon is hatályos törvények szerinti, ideig – vannak szerzői jogaik. Ezeket a jogokat pedig nekünk is be kell tartani, azért hogy ellenkező esetben mi is érvényesíthessük az ilyen, saját szerzői jogainkat. Apróság, de ez a jogkövető magatartás vezethetett oda, hogy például Presser Gábor szerzeményét Amerikában is jogszerűen ismerjék el.

60382   Momo • előzmény60381 2018-01-17 15:55:42

Elvben szerintem igaza van, szerintem is egy baromság ez a tiltás. A darabbal b.sznak ki legjobban, mert nagyszerű előadások nem jöhetnek létre. (Képzeljük el, hol tartana az Aida, ha csak egyiptomi és etióp művészek énekelhetnék.) Gyakorlatilag én nem mentem volna bele ebbe. Ha ilyen hülye a világ, akkor legyen.

60381   Momo 2018-01-17 15:50:35

Rasszizmus az operában, vagy a Gershwin-win reménye - ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/56. levélária

"...elődeink, akiket gyermekként láttam, a Porgyt 147 alkalommal adták elő, hatalmas sikerrel. Ez a nyolcvanas évek elején történt, de már akkor is több mint 4 évtizeddel George Gershwin, a zeneszerző halála után (aki, ugye, fehér volt). Aztán jött ez a tiltás, és onnantól nem énekelhetjük, s így nem is láthatjuk, nem is hallgathatjuk színházi produkcióként ezt a remekművet. Ennek 35 esztendeje, s mi most visszavisszük a művet oda, ahonnan kitiltották..."

"...Magyarországon egyáltalán nem él fekete közösség, nincsenek fekete operaénekeseink sem – mert sohasem voltak gyarmataink. Ezért is készítünk most fehér Porgyt, s ez onnan indult ki, hogy a jogtulajdonosok nem engedték, hogy feketére fessük az arcunkat (mint megannyi más esetben, pl az Aida vagy a Otello, vagy akár a Rózsalovag előadásaikor). Fehérben fogunk játszani, fehér közösséget Budapesten, mert az emberiség egyenlő! Egyenlő gyilkosságban, bűnben, bajban, örömben és szerelemben is az. "

(Origo, 2018.01.17)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 1.
HAYDN: 26. (fisz-moll) zongoratrió, Hob. XV:26
HAYDN: 24. (D-dúr) zongoratrió, Hob. XV:24
Miranda Liu (hegedű), Kiss Gergely (gordonka), Nagy Míra (zongora)
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 12/3
LUTOSŁAWSKI: Subito
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)
CHOPIN: Prelűdök, op. 28 (részletek)
CHOPIN: Variációk Mozart „Là ci darem la mano” kezdetű duettjére a Don Giovanni c. operából, op. 2
GERSHWIN: Három prelűd
Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szabó Balázs, Pálúr János, Ruppert István, Fassang László (orgona)
A Zeneakadémia Alma Mater Kórusa (karigazgató: Somos Csaba)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Madaras Gergely, Somos Csaba
Moderátor: Bősze Ádám
Orgonaavató koncert
ERKEL: Himnusz
LISZT: Prelúdium és fúga a B-A-C-H motívumra
KODÁLY: Laudes organi
R. STRAUSS-REGER: Feierlicher Einzug der Ritter des Johanniterordens
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Orgonaverseny

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Melódia női kar, Fülek (SK)
Bálint János (fuvola), Hadady László (oboa), Baráth Bálint (zongora), Tóth Rita Zsófia (orgona)
Academia Hungarica Kamarazenekar
Vezényel: Makainé Simon Katalin és Alpaslan Ertüngealp
KODÁLY: Magyar népdalok
SZIGETI ISTVÁN: Rapszódia (Hommage a Kodály) - ősbemutató
CSEMICZKY MIKLÓS: Zelené hory (Zöld erdők) női karra, szlovák népdalokra - ősbemutató
PINTÉR GYULA: Rózsaszín lángharangok
SZIGETI ISTVÁN: Libera me - ősbemutató
WEINER LEÓ: I. Divertimento
18:00 : Sopron
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

Villányi Dániel (zongora)
Ünnepi koncert Liszt Ferenc születésnapján

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Bogányi Gergely, Mocsári Károly, Serene (zongora)
Concerto Budapest zenekar
vezényel: Keller András
LISZT: Harmonies du soir
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
RACHMANINOV: II. zongoraverseny
A mai nap
történt:
1883 • Megnyílt a New York-i Metropolitan Opera House
született:
1811 • Liszt Ferenc, zeneszerző († 1886)
1832 • Leopold Damrosch, karmester († 1885)
elhunyt:
1764 • Jean Marie Leclair, zeneszerző (sz. 1697)
1859 • Ludwig Spohr, zeneszerző (sz. 1784)
1973 • Pablo Casals, csellista (sz. 1876)
1979 • Nadia Boulanger, zenepedagógus (sz. 1887)