vissza a cimoldalra
2019-01-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4189)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3807)
Erkel Ferenc (1054)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1255)
Lisztről emelkedetten (939)
Jonas Kaufmann (2349)
Kiss B. Atilla (195)
Lehár Ferenc (657)
Opernglas, avagy operai távcső... (20171)
Élő közvetítések (7683)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (963)
Bánk bán (2971)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3087)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1572)
Franz Schmidt (3263)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2650)
Rost Andrea (2039)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

60385   IVA • előzmény60383 2018-01-17 19:23:55

Azért minél árnyaltabban elemezzük ezt a képet, annál jobban megmutatkozik, milyen ostobák, otrombák és művészetellenesek a jogörökösök támasztotta rasszista, nacionalista, kirekesztő jogok.

Természetesen az Aida, Otello előadhatásainak (szerencsére csak fiktív ) összehasonlításának fontos jelentősége, van, mert bár soha senki nem követelte az adott szerepekben kizárólag az adott bőrszínű énekes felléptét, a hasonlat jelzi a Porgy és Bess jogörököseinek minden emberi szellemet nélkülöző követelményét. A magam részéről ragaszkodom ahhoz, hogy A ravasz rókácskában minden szerepet csak a vonatkozó fajtához tartozó állat alakíthassa. Nem a csillagokról és a májusról nyivákoló énekeseket akarok látni a színpadon, hanem valódi, üzekedő rókapárt, akik „tapasztalataikkal gazdagíthatják a darabot”! (Az eszébe sem jut egy ilyen okos érvelőnek, hogy a művész attól művész, hogy személyes élettapasztalatok nélkül is elő tud hívni kivételes személyiségének mélyéről olyan jellemeket, helyzeteket, amelyeket ő maga nem élt meg.)

Gondoljunk arra, mi lett volna a magyar művészettel és a közönséggel, ha minden művész felfüggeszti megjelenését a szovjet csapatok kivonulásáig. (A „kedvencem” Szabó Magdának az a vallomása, mely szerint azért nem lett anya, mert nem volt hajlandó rabot szülni egy diktatúrába. Abba a diktatúrába, amelyben egyébként folyamatosan megjelenhetett, a József Attila-díjaktól a Kossuth-díjig számos elismerést megkapott. Gondoljunk arra, mi lett volna, ha az adott időszakban minden honleány így gondolkodik a családalapításról.)

De legalább voltak alkudozások a Macskák ügyében, nem is eredménytelenek, és azokat a szerző sem bánta meg.

Elkerülte a figyelmedet Ókovács Szilveszternek ez a mondata: „természetesen van engedélyünk, aláírtuk New Yorkkal a szerződést, méghozzá olyat, amelyikben semmiféle all-black-cast, tehát teljes fekete szereposztási kötelezettség nem szerepelt.

60383   joska141 • előzmény60382 2018-01-17 17:41:12

Azért valamivel árnyaltabb a kép.

 

Természetesen az Aida, Otello összehasonlításoknak nincs jelentősége, hiszen soha senki nem követeli az adott szerepekben kizárólag csak az adott saját bőrszínű énekes felléptét.

 

Azt azonban tudomásul kell venni, hogy egy adott könyv, színdarab, opera, stb. szerzőinek vannak bizonyos jogai. Ezekkel a jogokkal lehet egyetérteni, lehet más véleményünk az alkalmazásáról, de attól még figyelembe veendő jogok.

 

Gondoljunk arra, hogy Márai Sándor nem engedte a könyveit Magyarországon megjelentetni, amíg a szovjet csapatok itt tartózkodtak. És így tovább.

 

Gondoljunk arra, hogy milyen nagy alkudozások voltak több éven keresztül, míg a Macskák a Madách Színházban más rendezésben bemutatásra kerülhetett, mint az eredeti előadás. És így tovább.

 

Vannak szerzők és nekik – bizonyos, Magyarországon is hatályos törvények szerinti, ideig – vannak szerzői jogaik. Ezeket a jogokat pedig nekünk is be kell tartani, azért hogy ellenkező esetben mi is érvényesíthessük az ilyen, saját szerzői jogainkat. Apróság, de ez a jogkövető magatartás vezethetett oda, hogy például Presser Gábor szerzeményét Amerikában is jogszerűen ismerjék el.

60382   Momo • előzmény60381 2018-01-17 15:55:42

Elvben szerintem igaza van, szerintem is egy baromság ez a tiltás. A darabbal b.sznak ki legjobban, mert nagyszerű előadások nem jöhetnek létre. (Képzeljük el, hol tartana az Aida, ha csak egyiptomi és etióp művészek énekelhetnék.) Gyakorlatilag én nem mentem volna bele ebbe. Ha ilyen hülye a világ, akkor legyen.

60381   Momo 2018-01-17 15:50:35

Rasszizmus az operában, vagy a Gershwin-win reménye - ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA – 2/56. levélária

"...elődeink, akiket gyermekként láttam, a Porgyt 147 alkalommal adták elő, hatalmas sikerrel. Ez a nyolcvanas évek elején történt, de már akkor is több mint 4 évtizeddel George Gershwin, a zeneszerző halála után (aki, ugye, fehér volt). Aztán jött ez a tiltás, és onnantól nem énekelhetjük, s így nem is láthatjuk, nem is hallgathatjuk színházi produkcióként ezt a remekművet. Ennek 35 esztendeje, s mi most visszavisszük a művet oda, ahonnan kitiltották..."

"...Magyarországon egyáltalán nem él fekete közösség, nincsenek fekete operaénekeseink sem – mert sohasem voltak gyarmataink. Ezért is készítünk most fehér Porgyt, s ez onnan indult ki, hogy a jogtulajdonosok nem engedték, hogy feketére fessük az arcunkat (mint megannyi más esetben, pl az Aida vagy a Otello, vagy akár a Rózsalovag előadásaikor). Fehérben fogunk játszani, fehér közösséget Budapesten, mert az emberiség egyenlő! Egyenlő gyilkosságban, bűnben, bajban, örömben és szerelemben is az. "

(Origo, 2018.01.17)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes
Hangulat Extra
BEETHOVEN: Die Ehre Gottes aus der Natur
PURCELL: Szvit
DRASKÓCZKY LÁSZLÓ: Fantázia és korál rézfúvósokra
RÓZSA PÁL: Kis népdalszvit
FARKAS FERENC: Magyar dal és tánc
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Korál
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Hommage à Bartók
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: A didgeridoo története
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kis karácsony, nagy karácsony (Variációk tubára és rézfúvós kvartettre)
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kakukk

18:00 : Budapest
Erkel Színház

MEYERBEER: A hugenották

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Bogányi Gergely (zongora)
SCHUBERT: f-moll impromptu, Op.142/4
SCHUBERT: 13. (A-dúr) zongoraszonáta, D.664
SCHUMANN: Karnevál, Op.9

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nathan Giem (hegedű)
Horti Lilla, Wiedemann Bernadett, Horváth István, Cser Krisztián (ének)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató Pad Zoltán)
Vezényel: Vásáry Tamás
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, Op.77
LISZT: Esztergomi mise, S.9
18:00 : Balatonfüred
Kisfaludy Színház

Auer Trió:
Fülei Balázs (zongora), Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka)
"Magyar hangok Európában"
A mai nap
született:
1752 • Muzio Clementi, zeneszerző († 1832)
1940 • Miller Lajos, operaénekes
elhunyt:
1848 • Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk, zeneszerző (sz. kb. 1788)
1922 • Nikisch Artúr, karmester (sz. 1855)
1981 • Samuel Barber, zeneszerző (sz. 1910)