Bejelentkezés Regisztráció

Mi újság a Magyar Állami Operaházban?


60378 Búbánat 2018-01-17 12:18:02 [Válasz erre: 60377 IVA 2018-01-17 04:42:09]

Tegyük ehhez még hozzá: az utolsó magyar Lehár-premier 1943. február 20-án volt a Magyar Királyi Operaházban: Garabonciás - és maga Lehár dirigálta.

"A daljáték fináléjában a kibomlott, hatalmas, szinte a fél színpadot betakaró trikolor alatt minden szereplő a szabadságról énekelt. A 73 éves, betegséggel küszködő Lehár a közönség felé fordulva dirigált. Könnyes volt a szeme. A publikum felállva tapsolt Lehárnak, Nádasdynak, a művészeknek, és talán átérezte, veszélyben a nemzeti függetlenség, legalább a nemzeti önbecsülés minimumát kell megmenteni. Tudjuk, hiába. ... Két évvel a vesztes, sok áldozatot követelő, sok-sok szenvedést okozó világégés előtt, 1943. február 22-én a Propaganda Minisztérium betiltotta a darabot. Lehár soha többé nem lépett magyar földre."  (Gál Róbert: Óh, lányka, óh, lánykám - Lehár az operett fejedelme. Rózsavölgyi és Társa, 2006)

Még annyit, hogy a Garabonciás később újra színrekerült az Operában: további 14 előadáson játszották, utoljára 1944. október 8-án!


60377 IVA 2018-01-17 04:42:09 [Válasz erre: 60359 Edmond Dantes 2018-01-14 15:35:04]

Nem mindenütt bizonyultak a világháborúk ilyen egyértelműen pozitív hozamúnak, mint a budapesti Operaház életében. Bécsben például:

Az első világháború idején megtorpant a színházak látogatottsága, a pénzhiány miatt számos intézményt be kellett zárni.
(…)
Az utolsó magyar Kálmán-premier 1937-ben volt a Városi Színházban. A Josephine császárnő címszerepét az európai operaházak csillaga, Németh Mária énekelte. Ezenközben Európa arculata és ennek megfelelően a közönség hangulata is napról napra változott. Így például Bécsben is csökkent az érdeklődés az operett iránt. Puskaporos volt a levegő, amikor 1938-ban az osztrák határon német katonák zúdultak át. Az Anschluss után Ausztriában is megkezdődtek a zsidóüldözések, Kálmán tovább nem maradhatott az országban.

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1n_Imre

(Köszönöm a kiemelt figyelmet.)


60376 Héterő 2018-01-15 22:35:15 [Válasz erre: 60375 Haandel 2018-01-15 19:25:04]

Ez csaknem két évtizeddel ezelőtti úgynevezett "kutató munka". Emlékeztet egy félig-meddig zenébe csöppent bulvár-, divat- vagy sportújságíró írásmódjára. Bizonyára ebből is nagydoktori lett - EU-finanszírozással.
Azért van benne néhány kimondottan művészeti adat, például a szegedi művészek fizetése 2000 táján.  Íme a teljes mű.


60375 Haandel 2018-01-15 19:25:04 [Válasz erre: 60372 nizajemon 2018-01-15 12:18:01]

Szendi Szöcs: Opera from the Iron to the Golden Curtain

A main problem in the opera landscape is the monopoly position of the Hungarian State Opera House in Budapest, exclusively specialised in opera (and ballet). Being a budgetary institution with a high state subvention, it excludes competition from provincial theatres.


60374 Haandel 2018-01-15 18:41:21

Opera attendance: statista
 

Legyen az első lépés 
közönségfelmérés!


60373 Robesz 2018-01-15 13:49:09

Véleményem szerint mindaddig amíg anyagi problémákkal közd az Opera, luxus üresen hagyni székeket és luxus nem agyonjátszani a népszerű darabokat.


60372 nizajemon 2018-01-15 12:18:01

Ugyan állandóan az Erkel Színház jelenik meg problémaforrásként,nekem mégis olyan érzésem van,hogy igazából az Operaház a bibi.Hogy a pozicionálásával van gond,vagy mással,majd kiderül.


60371 Edmond Dantes 2018-01-15 08:55:44

Egy csepp (víz)ben a tenger


60370 IVA 2018-01-15 05:00:10 [Válasz erre: 60364 Momo 2018-01-14 21:51:13]

Szerintem a ’90-es évek elejéig voltak jobb nézőszámok. Több okból volt az kivételes időszak. A még mindig szépen támogatott helyárakat az érdeklődő réteg még mindig meg tudta fizetni: a biztonságos jövedelmi viszonyok és a megélhetési lehetőségek csak a rendszerváltás után változtak meg alapvetően. A számos ok egyike az is, hogy ebben az időszakban még jellemzően magyar nyelvű operajátszás volt, ami csak 1976-tól szűnt meg fokozatosan.
Ugyanolyan időszak biztosan nem lesz még egyszer, de másmilyen még lehet, és a mostani sem fog örökké tartani.


60369 IVA 2018-01-15 04:53:50 [Válasz erre: 60363 -zéta- 2018-01-14 21:45:59]

Az ’50-es évek második felétől járok az Erkel Színházba. Mint vidékről beutazók, már fél 11-kor, később este fél 7-kor bent voltunk a nézőtéren, és figyeltünk mindent, mindent. Olyan környezetből jöttem, ahol a „kornyikálásról”, balettről beszélni (finoman) valami úri huncutságnak számított, de inkább amolyan csúfolni való „csira”-ügynek; jobb volt kerülni is a témát. Nem győztem örülni annak, hogy Pesten mégis mennyi ember megtölti a nagy nézőteret ezeknek a műfajoknak hódolva, ünneplőben, felajzott érdeklődéssel. Nem állítom, hogy alsó tagozatos általános iskolásként azzal a gondolattal tekintettem a nézőtérre, hogy lássuk, gazdaságos-e ez a művészeti szolgáltatás, sőt, évtizedekkel később sem izgatott annyira ez a kérdés. Lassan azért megtanultuk, a szüleinkén kívül milyen támogatásoknak is köszönhetjük, hogy annyiszor mehetünk színházba; később azt is, hogy annak is megvolt, megvan az ára.
Lehet, hogy Momo fórumtársnak megbízható adatai vannak az Erkel Színház nézőterének mindenkori kihasználtságától, de azért van a nézőnek is szeme és benyomása erről, még ha nem számlálja is meg az üresen maradt székeket. Az én összbenyomásom az említett évtizedekről az, hogy ezt a nézőteret általában megtöltötte a közönség, masszív tömeg hatását keltő mértékben. Ettől még akadhattak üres helyek, vagy olyanok, ahová a nézőtéri felügyelő, vagy a jegyszedő nénik ültettek be valakit.


60368 IVA 2018-01-15 04:35:33 [Válasz erre: 60361 Momo 2018-01-14 16:49:09]

A tényeket az indulatoktól elválasztandó, az „anyázás” vádját a magam nevében feltétlenül, de mert olvasom a Café Momus kritikáit és fórumának hozzászólásait, a nálam keményebben fogalmazók nevében is visszautasítom. Ha azt mondom, hogy az Operaház jelenlegi műsorpolitikája rossz, a bemutatók és felújítások legnagyobb része fölösleges, sőt egyenesen pazarlás, a színházi minőségre a stílustalanság és az izzadságszagú felkapaszkodni akarás jellemző, az imázskampány műfajidegen, elhibázott és ízléstelen, a közönségszervezés sok esetben eredménytelen, szellemében lekezeli a közönséget, ezzel nem tettem ajánlatot arra, hogy kit kire kellene lecserélni, felmenőit pedig senkinek sem említettem, még gondolatban sem.
De minden állításomat megcáfolhatja az, ha minden este telt ház van. Igen, az Erkel Színházban is. Az Opera felújítása idején még a járásokban is ülnie kellene a közönségnek. Ehhez persze nem bizonyult barátságosnak az első általános intézkedés: az Erkel helyárainak felemelése 100 %-kal, azzal a lakonikus indoklással, hogy a Billy Elliotnál is bevált. Ráadásul ez nem is igaz.
Mindennek tetejébe hozzáteszem: én Ókovács Szilveszter drukkere vagyok. Az Erkel Színház megmentéséért és működtetéséért is; azért is, mert volt már és jöhet még nála rosszabb vezető, és azért is, mert vállalt, pályázott és nyert. Hogyan is drukkolhatnék az ő ellenében olyan főigazgató-aspiránsnak, aki nem pályázott (akár reménytelenül is), legalább azért, hogy a jobb elképzeléseit pályázati formába öntse és publikálja?


60367 IVA 2018-01-15 04:27:13 [Válasz erre: 60357 Momo 2018-01-14 11:43:04]

Mindig, minden vezetés alatt jellemző volt, hogy az Operaházban is vannak kongó előadások. És ezek ott sem a legnépszerűbb 25-re voltak jellemzők, hanem a kísérletekre.
Ami a Madách Színházat illeti: én még nem hallottam ott erősítés nélküli zenét, mikroport nélküli éneklést. Nem tudom, megfelelő-e az akusztikája az opera műfajához. Nincs vidéki kultúrház jellege, de felújítása óta ízléstelen bulvárszínház jellege van, az opera műfajához mindenképpen méltatlan. Sokan számon kérik az operaházi élményt az Erkel Színház külsején, régen is, ma is, pedig az a mostani óriásplakát-erdővel együtt is ízlésesebb és méltóságteljesebb környezet, mint a Madách közönségkiszolgáló részei.
Ami a realitást illeti: amennyivel nagyobb és nagyobb nézőterű színház az Erkel Színház, annyival leleményesebben, tehetségesebben és ésszerűbben kell összeállítani a repertoárját és szervezni a közönséget. Nincs ebben semmi mámoros.
Rendben: az Aida jó példa, csak nem aktuális.


60366 IVA 2018-01-15 04:21:02 [Válasz erre: 60355 Momo 2018-01-14 11:30:54]

Egyszerű tömegszórakoztatás”…
Bármennyire alá akarjuk is minősíteni a vitapartnerek igényességét, ezt az „egyszerű tömegszórakoztatást” 100–150 éve csinálják a Scalában, a Metben, a Covent Gardenben, Párizsban, Rómában, Oroszországban, Sidney-ben, szerte Németországban és Ausztriában, szerte a világon. Szóval nem csak nekünk, akik a marhavásár és a vonat indulása között már nem tudunk elmenni a Híradómoziba, ezért betévedünk az Erkelbe, tinglitangli Toscákat nézni.
Más színházak nagyon sikeres produkciói, köszönik, jól elvannak a más színházakban: a Madáchban, az Operettben; a My Fair Lady nagy sikerrel, dugig telt házakkal megy a Centrálban, nagyon magas helyárakkal.
Egy alapvetően a Madách Színházba illő produkció, a Billy Elliot a maga dupla helyáraival jegyértékesítési szempontból már megbukott az Erkel Színházban. Melyik operaelőadást kellene cserében megbuktatni a Madách Stúdióban vagy a Tolnay Szalonban?
Isten őrizzen attól, hogy az Erkel Színház erkélyét leválasszák a nézőtérről, hogy az már végképp a világ legnagyobb ravatalozójának nézzen ki! Mit érnénk el vele? Lenne az Erkelből egy valamikori Alfa mozi? (Vagy hogy én nem is mennék be, mert ma már nem szeretek a földszinten ülni?)


60365 lujza 2018-01-15 03:39:48 [Válasz erre: 60364 Momo 2018-01-14 21:51:13]

Igazad van, kivételes időszak volt. De a Wiener Staatsoper manapság is megtelik, vagy az Opera Bastille, pedig elég nagy hodály, nem beszélve a Bayerische Staatsoperről és a többi nem kisméretű operáról. Szóval kedves vagy, hogy véded a nem tudom mit, de szerintem inkább a lehetőségeken kellene gondolkodni.

Én borzalmasan érezném magam egy leválasztott erkélyű színházban, nem beszélve az akusztikáról és az aznapi bevételről. Jobb műsorpolitika és jobb szervezés - mindig lehet jobb (jelszó: nincs lehetetlen csak tehetetlen)!


60364 Momo 2018-01-14 21:51:13 [Válasz erre: 60363 -zéta- 2018-01-14 21:45:59]

Igen, nem fogalmaztam pontosan, az 50-es évektől a 80-as évekig sokkal jobbak voltak nézőszámok. Nem véletlenül nem írtam bele a mondanivalómba: Szerintem te is pontosan tudod, hogy mért volt az egy kivételes időszak. Olyan még egyszer nem lesz.


60363 -zéta- 2018-01-14 21:45:59 [Válasz erre: 60361 Momo 2018-01-14 16:49:09]

A '70-es évek közepétől járok az Erkel Színházba és az első évtized alatt egyetlen nem telt házat tapasztaltam, arra is volt magyarázat, mert a Tosca világhírű vendégbaritonja lemondta és sokan éltek a visszaváltás lehetőségével... (Abban az időben az erkély tetejéről néztem előadásokat, biztos észrevettem volna, ha van üresedés. S mielőtt azt mondod, hogy biztosan nem voltam minden előadáson, ez igaz, de minden msodikon igen...)

Ezeket a beírásokat a döntéshozó kétféle hozzáállással olvashatja:

1. elolvasom, de nem érdekel, mert ANYÁZÁS, de a kutya ugat, a karaván meg halad...

2. elolvasom, mert tanácsadás, ráadásul nem kerül súlyos tanácsadói díjakba sem, legfeljebb nem fogadom el minden részét (mint ahogy a milliókba kerülő tanácsadók javaslatait sem)...

De semelyik verzióban sem lehet kétségbe vonni az ideírók jószándékát, lévén szabadidejükből, puszta operaimádatból teszik azt, ami nem minden más közreműködő esetében ennyire nyilvánvaló...


60362 Haandel 2018-01-14 17:23:12

Met Opera Attendance Ticks up Slightly From 2015-16 Low
U.S.News  | May 15, 2017

The Metropolitan Opera's attendance rose from 72 percent to 75 percent of capacity this season...

The Met moved to Lincoln Center in 1966 and operates in a 4,000-capacity house that averaged 90 percent attendance for much of the company's first three decades there. Attendance slumped over the past decade and box office realized hit a record-low of 66 percent in 2015-16, when attendance was 72 percent.


60361 Momo 2018-01-14 16:49:09 [Válasz erre: 60358 -zéta- 2018-01-14 13:51:44]

Hű, de szigorú a szerkesztő úr... :-)

Hát egyrészt takarózik a fene, tekintve, hogy nem az én dolgom megtölteni az Erkel Színházat, hanem az Operáé. Magyarázzák ők.
Én annyit csinálok, hogy érvelek egy másik szempont mellett, mert szerintem van értelme annak, hogy nem csak egy irányból nézzük a történetet. Ha valamit nagyon nem sikerül megoldani, akkor lehet, hogy érdemes megnézni a dolog másik oldalát is, hátha okosabbak leszünk.

„Tudomásul kéne venni, hogy ez az épület adott, erre kell tervezni a műsort és az előadókat, a rendezést és a vendégművészeket...”

Ami azt illeti, szerintem az Erkel esetében eddig sose volt olyan időszak, hogy folyamatosan legalább 80-90%-os lett volna a kihasználtság. (Kivéve tán, amikor 1946-48-ban a szétbombázott Budapesten a Városi Színházban működött az egyik mozi.) Úgyhogy az egyelőre egy bizonyításra váró tétel, hogy lehet-e itt normális színházi üzemben nagyon jó mutatókat produkálni. Én se lennék ellene, ha menne, de amíg nem bizonyítja valaki, hogy megy, lehetnénk talán elfogadóbbak.

Persze nem akarom elvenni senki szórakozását: Nyugodtan tessék továbbra is anyázni a szervezést és a műsorpolitikát. Ahogy az elmúlt 25 évben. Hátha egyszer bejön…

:-)


60360 Edmond Dantes 2018-01-14 15:41:34 [Válasz erre: 60358 -zéta- 2018-01-14 13:51:44]

https://www.youtube.com/watch?v=7bIyesijT_s

:-)


60359 Edmond Dantes 2018-01-14 15:35:04

Konjunktúra MÁO-ban az I. és II. világháború éveiben

I.vh.: "Ezekben az években...jóformán mindegy is volt milyen műsorpolitikát folytatott, mit játszott az Operaház. A háború második évétől a főváros lakosságán soha nem látott mértékű kultúra-fogyasztási düh vett erőt. Az Opera pénztára rendőri asszisztenciára szorult, olykor a mentőket kellett kihívni, hogy elsősegélyben részesítsék a jegyekért vívott csaták sérültjeit. Nem bérleteztek, mégis majdnem 100%-os volt a kihasználtság az évi 250 előadáson." (MÁO'100, 127.o.)

II.vh.: "...a 'hagyományos' közönség is elégséges volt, hogy megtöltse a színházat. Az általában magas közönség-édeklődés a világháború alatt (akárcsak az első világháború idején) Budapesten ritkán látott szenvedélyes mértékűre nőtt - tudjuk például, hogy az 1942. tavaszi Wagner-ciklus jegyeiért  hajnali 4 órától álltak sorban." (MÁO'100 198.o.)

 


60358 -zéta- 2018-01-14 13:51:44 [Válasz erre: 60357 Momo 2018-01-14 11:43:04]

"Világszerte csökkenő érdeklődés a műfaj iránt..."

Hát nem igazán, de jól hangzik és be lehet ezzel a mondattal takarózni. A vámpír egyetlen plakátot nem kapott, ehhez képest két-harmad ház volt és lelkes közönség. 

Tudomásul kéne venni, hogy ez az épület adott, erre kell tervezni a műsort és az előadókat, a rendezést és a vendégművészeket...

Hogy megteljen...


60357 Momo 2018-01-14 11:43:04 [Válasz erre: 60350 IVA 2018-01-14 05:14:12]

„Sokadszorra írod le ezeket.”

Igen, ahogy sokadszorra téma, hogy kong az ürességtől az Erkel. (Mindig, minden vezetés alatt jellemző volt, hogy az Erkelben vannak kongó előadások.) Azért írom, mert szerintem komoly „mellélövések” vannak a felelősök keresésében (Operaház: reklám, műsorpolitika), miközben nem vagyunk hajlandók tudomásul venni a realitást (extra nagy nézőtér, (amúgy világszerte) csökkenő érdeklődés a műfaj iránt).

- Egyrészt muszáj figyelembe venni, hogy ekkora városokban sehol nem töltenek meg minden este sportcsarnok méretű nézőtereket. Azért fontos az eredeti méret, mert nagyobb alapterületet kell lefedni közönséggel (amitől majd nem érzed kongónak), akármennyi szék is van benne.

- Másrészt komoly tévedésnek tartom, hogy mindent a reklámtól és a szervezéstől várunk. Ugyanis a reklámok hatékonyságának is van egy határa. Gondolom te sem vettél még új autót, új lakást egy lakóparkban csak azért, mert sok ilyen reklám megy a tévében, még akkor sem, ha a szervezők telefonon hívogatnak, vagy becsöngetnek hozzád. Van egy határ: Akit nem érdekel a dolog, aki másra akar költeni, az a szervezés ellenére sem fog az Erkelbe menni. (Gyakorlatban a „hozzon magával mindenki még egy embert…” sem működik.)

- Azért példálózom mindig a Madáchcsal, mert gondolom, azt ottani szervezés hatékonyságét senki sem vitatja, csak azt felejtjük el közben, hogy oda harmada ennyi embert kell bevinni estéről estére, egy manapság nagyon népszerű műfajra (musical).

„Senki sem azért megy operába, főleg nem vidékről, hogy Pesten is kultúrházi hangzású és küllemű előadásokat látogasson.”

A Madách egy „kisebb hely”, szerinted vidéki kultúrház jellege van…?

Ez az Erkel Színház, ezt kell megtölteni, tisztességes zenei és színházi minőséggel, árképzési struktúrákkal, szervezési munkával és közönségkapcsolati kultúrával!”

Igazad van. Francba a realitással. :-)
Szerintem meg sok embernek menne például a maraton vagy a hegymászás… csak egy jó edző kell nekik, és némi biztatás. :-)

Az Aida nem rossz példa: Rendezéstől függetlenül az első három közönségdarab egyike. De gondolom, ezt te is tudod.


60356 nizajemon 2018-01-14 11:40:30 [Válasz erre: 60355 Momo 2018-01-14 11:30:54]

A leválasztás előtt próbáljátok meg a játszuk a 25 legnépszerűbbet vetésforgóban,2 sorozatban,természetesen a Háznak is megadva azt,amit meg kell adni.


60355 Momo 2018-01-14 11:30:54 [Válasz erre: 60354 nizajemon 2018-01-14 11:13:15]

Döntés kérdése, hogy mit preferálunk. Az egyszerű tömegszórakoztatást, vagy az operakultúra más területeit is.
Ha elkezdjük lejjebb adni az igényt, azzal szerintem szegényebbek leszünk.

(De felhívnám a figyelmet arra, hogy ez az egész amiatt téma, mert van egy túl nagy nézőterű épületünk, amit meg kéne tölteni nézővel. Gombhoz keressük a kabátot…)

Szerintem az a megoldás, hogy az Erkel (ha már egyszer újra hadrendbe állítottuk) más színházak nagyon sikeres produkcióit is fogadja, akár úgy, hogy cserében más kisebb termekben az Opera a maga kevesebb közönséget vonzó darabjait játszhatja. Az optimális kihasználtsághoz muszáj lenne optimalizálni a méreteket. Egy másik lehetőség, hogy leválaszthatóvá tesszük az Erkel erkélyét. Aztán mindjárt kisebb lesz a nézőtér.


60354 nizajemon 2018-01-14 11:13:15 [Válasz erre: 60353 Momo 2018-01-14 11:06:35]

Megértem az álláspontodat,a vezetés nem érti a hozzám hasonlóan gondolkodókét.


60353 Momo 2018-01-14 11:06:35 [Válasz erre: 60352 nizajemon 2018-01-14 10:44:02]

Azért, mert ha nagy előadásszámban ezek vannak műsoron, akkor cserében nagyon sok minden mást nem fogsz élőben látni Budapesten. (Mert nem lesz hol, és kivel.) Szerintem az az érték, ha több minden van műsoron, és nem az, ha csak a legnépszerűbbek.
Jól is néznénk ki, ha csak a Harry Pottert és Paulo Coelhot adnák ki, mert azt tutira megveszik az emberek.


60352 nizajemon 2018-01-14 10:44:02 [Válasz erre: 60343 Momo 2018-01-13 13:35:40]

Van 20 opera/balett,amelyekkel bármikor lehet telt házat produkálni.A felsorolás után jön az:nem lehet mindig ezeket játszani....miért is nem???(fogócskánk 1240-ik epizódját olvasták).


60351 IVA 2018-01-14 05:27:25 [Válasz erre: 60344 Momo 2018-01-13 13:37:27]

Kérdés, hogy engedélyeznék-e a kiszolgáló rész mértéktartó bővítését a park rovására, még inkább, hogy lemondanának-e a színház mögötti parkolónak legalább a feléről. Azt a szerszámos pecurájt is ideje lenne diszkrétebben elhelyezni: tűrhetetlen, hogy egy fővárosi színház, az ország második színházépülete mögött ilyen, falu határába sem illő sufni szabadon éktelenkedjék. Aki a metró felől érkezik, annak ez az első benyomása a színházról.
(Ha visszatér a komolyan vehető díszlet és a varázslatos vizuális élményt nyújtó szcenika, elképzelhető, hogy hosszabb távon többeket érdekel majd a színház. Persze tehetség és igényesség is kell hozzá.)


60350 IVA 2018-01-14 05:14:12 [Válasz erre: 60343 Momo 2018-01-13 13:35:40]

Sokadszorra írod le ezeket.
Az ürességtől „kongó”, vagy legalábbis nem telt nézőtér nem a légköbméterhez képest kelt rossz tatást, hanem a mindenkori ülőhelyek kihasználatlansága miatt. Gyakran olvassuk, mindenféle életrajzokban is, hogy az első, illetve a második világháború egyik-másik évében nem mentek a színházak, az embereknek elment a kedvük a színházba járástól, különben is éheztek stb. Ilyen asszociációk miatt is nagyon lehangoló a rossz nézőtér. Biztos, hogy az emberek rossz politikai közérzetétől a katasztrofális médiakultúráig ma is számtalan tényező közrejátszik a rossz és egyre gyakrabban rossz nézőterek okaiban – de a fő felelősség alól nem lehet mentesíteni az Operaházat, annak műsorpolitikáját és elhibázott közönségszervezési stratégiáit. Amikor az Operaház nem működik, az Erkelnek csordultig telve kellene lennie nézőkkel! Igy volt az 1980-tól 1984-ig tartó felújítás idején is, amikor sokkal több repertoár-előadás átkerült az Operából, mint most!
Amikor olyasmit írsz, hogy két kisebb helyen kellene játszani az Erkel helyett, elfelejted, hogy mit játszanak itt: olyan műfajt, amely másképp hangzik is nagyszínházban, pontosabban operaépületben. Senki sem azért megy operába, főleg nem vidékről, hogy Pesten is kultúrházi hangzású és küllemű előadásokat látogasson.
A jelenlegi közönségszervezés teljesítménye védhetetlen, és sem a jegyértékesítési nézőtéri alaprajzon, sem a nézőtéren nem lehet piros csíkkal bejelölni, hogy hol telik be egy Madách színháznyi nézőtér. Ez az Erkel Színház, ezt kell megtölteni, tisztességes zenei és színházi minőséggel, árképzési struktúrákkal, szervezési munkával és közönségkapcsolati kultúrával!
Az Aida történetesen a legrosszabb példa, mert nincs Aidánk. Amit néhány évvel ezelőtt ilyen címmel mutattak be, csak egy ócska blődli.


60349 nickname 2018-01-13 19:27:55 [Válasz erre: 60348 nickname 2018-01-13 19:24:16]

Egyébként én nem ellenzem ezeket a koncerszerű operaelőadásokat. Volt köztük néhány igen jó, több korrekt és élvezetes, színvonalas előadás az elmúlt években. Esetleg lehetnének olykor énekeseknek jutalomjátékok is, ha már nem mutatnak be feltétlenül ritkaságokat egy-egy kivételes hangi adottságú énekes kedvéért, legalább így hadd énekeljék el azokat néhányszor. Jó bevallom most elősorban bel canto darabokra gondolok. Ezekre még lehetne egy-egy jó, külföldi énekest is meghívni olykor. 


60348 nickname 2018-01-13 19:24:16 [Válasz erre: 60343 Momo 2018-01-13 13:35:40]

Mondjuk először is nem ártana, ha olyan darabok mennének az Erkelben, amik odaillenek és nagy közönséget vonzanak. És lehetne épeszűen hozzáállni ahhoz is, hogy az Operába hirdetjük az operakoncerteket és nem kérni majd 30 ezres jegyeket egy-egy ritkaság koncerszerű előadásáért. A többinek ott lesz állítólag a Bánffy-kisszínház. Nem tudom - azért gáz volt a Szokolay Hamlet is, ami egyébként színvonalas koncert volt, de a második részre max 50-en maradtunk a földszinten a nézőtéren, tán még annyian se. Tény, hogy mi lelkesen tapsoltunk. Aztán tavaly a Petrovics egyfelvonásokon az Operában legalább a földszint és a páholyok egy része megtelt, szintúgy a Gólyakalifa végül az Operába átplántált előadásán. 


60347 Robesz 2018-01-13 18:45:00

Tegnap ez Erkelben szívesen körbevezettem volna a főigazgató urat, hogy nézzen már körül a sok leg leg kijelentése között. Ha már annyit beszél a színvonalról..

- előadás előtt felkeresve a férfi mosdót, a wc-re rászáradva különféle foltok - takarítva aznap tuti nem volt

- az ültetőfiú olyan szúrós izzadtságszaggal küzdött a zakója alatt, nekem volt kellemetlen

- a függöny feletti drapériából lógnak valami rongyok, netán már szakadások

- a zenekar bevonulása után dzsekiben bevonult egy úriember, hogy elhelyezzen egy mikrofont, vagy kamerát, vagy fogalmam sincs mit

Apróságok és részletkérdések, de amikor ilyen meg olyan nagy operaházakhoz hasonlítgatja magát azért ez elég kellemetlen. És akkor még a színpad mögötti körülményekről nem is tudunk.

Ettől függetlenül eléggé tetszett az előadás :)


60346 parampampoli 2018-01-13 18:25:16 [Válasz erre: 60333 Edmond Dantes 2018-01-12 15:05:28]

Döbbenetes, hogy egy igazgató, aki egykor énekesnek tanult, ilyen megveszekedett módon utálja az énekeseket. Ha csak abból a mondatából indulunk ki, amit a karmesterverseny egyik versenyzőjének elmarasztalólag mondott, miszerint ne tisztelje túl az énekest, már sok mindent elárul. Azon túl, hogy az előadás szempontjából abszurd, mert ott a karmesternek kutyakötelessége az énekes után menni, különben borul az egész; szigorúnak csak a próbákon lehet és kell lenni, a betanításkor. Ferencsik, Lukács Ervin vagy Kovács János épp attól voltak (és van) olyan csodálatos operakarmester, mert szigorú próbák után tenyerén hordja az énekest. Nos, egy ilyen énekesből lett igazgató (és a művészeti főtitkár) mást nem csinál, mint pusztítja az énekeseket a lehetetlen próbarenddel, és még az is előfordul, hogy valakit előadás napján is kiírnak próbára. Rendelkezőre vagy zenekarira is!!!! Aki ilyet tesz, annak vagy fogalma nincs az éneklésről, vagy szép magyarosan, szívatni akarja az énekeseket. ILYEN A VILÁG EGYETLEN OPERAHÁZÁBAN SINCS, ÉS SOSE VOLT. A rosszindulatú amatőrizmus minősített esete.


60345 Klára 2018-01-13 13:39:59

Engem -többek között - az a már megszokott - szerénység ragadott meg, amellyel olyan elődökhöz hasonlította magát, mint Bánffy Miklós, Radnai Miklós és társaik. Kár, hogy Gustav Mahlert nem említette meg!...Bár, Mahler korában az intendáns- főzeneigazgató feladatmegosztás kicsit más volt, mint napjainkban.

Talán nem "szemlesütve" kellene életművüket csodálni, hanem nyitott szemmel nézmi, látni és tanulni belőle!


60344 Momo 2018-01-13 13:37:27

Az Erkelben, a színpad megnöveléséhez komolyan bontani kell. A kiszolgáló rész ugyanis körbeveszi a színpadot. A lenti képen nagyszerűen látszik, hogy meddig tart a (trapéz alaprajzú, sugaras) nézőtér és hol kezdődik a (téglalap alakú) kiszolgáló rész. Ahhoz, hogy egy igazán korszerű dolgot kapjunk, lényegében le kéne bontani a hátsó kiszolgáló épületrészt, és építeni egy másikat.
(Csak jelzem, hogy ettől még nem biztos, hogy több lesz a közönség.)



A kiszolgáló rész oldalról:


60343 Momo 2018-01-13 13:35:40

Kong az Erkel az ürességtől…

Igen, van egy 3200 (3167) főre tervezett nézőtere, (amibe most 1800 széket tesznek, amitől persze nem lesz kisebb*). Túl nagy az átlag budapesti közönségigényhez. Népszerű darabokra megtelik, diákokkal, Operakalandban megtelik, ha nagyon olcsó a jegy, megtelik, de minden egyébre egy-két kisebb terem alkalmasabb lenne. A „kongó” Erkel színházi előadások 90%-a a Madáchban teltház lenne.
Van közönség, csak nem ennyi.

Megoldások:

1. A Triptichontól a Bátori Márián keresztül a Vámpírig mindent az Operában játszunk, ami időben oda befér (bár van, amihez az is nagy).
2. A többit megfelelő terem híján nem adjuk elő.
3. Előadjuk őket az Erkelben, mert az van, csak „üres” lesz a nézőtér.
4. Keresünk kisebb színháztermet, és ott játsszuk ezt a sok izgalmas és érdekes darabot, az Erkelben meg orrvérzésig nyomjuk az Aidát. Majd játszunk a környező országoknak is, csak tele legyen...


* Az Erkel Színház nagytermének mérete az eredeti állapothoz képest lényegében azzal a 3,5 - 4 méterrel csökkent, amennyivel 1917-ben kijjebb hozták a színpadnyílást. Ez kb. 3 sor szék. A férőhelyek számának érdemi csökkenését más trükkökkel érték el.
 


60342 parampampoli 2018-01-13 11:55:10 [Válasz erre: 60341 nizajemon 2018-01-13 11:26:55]

Legfeljebb Tatjána nénje majd megint levélben válaszol levelére.


60341 nizajemon 2018-01-13 11:26:55

Remélem,hogy nem követi el mégegyszer azt a kommunikációs bakit a főig úr,hogy az interjúja utáni véleményeket egy sokszor akkora olvasottságú portálon magyarázza.


60340 parampampoli 2018-01-13 10:21:19 [Válasz erre: 60333 Edmond Dantes 2018-01-12 15:05:28]

Ez az interjú egyike a szokásos, ferdítésektől és hazugságoktól, olykor lázálmoktól hemzsegő Ókovács nyilatkozatoknak. Az a baj, hogy olyan kérdezőkkel áll szemben, akik csak mikrofonállványok, a valóságról semmit nem tudnak,  a témához érdemben semmit nem értenek. Alább IVA, nagyon helyesen, egy párat azonnal párcikára tűzött és felsorokoztatott ezekből a nettó valótlanságokból. Ókovács azzal kezdi, hogy beleőszült. (Mint a kép mutatja, jól meg is hízott tőle -- mi ez a felpüffedt arc? És vajon mitől?) A nagyobbik baj, hogy őbelé őszültek és őszülnek bele egyre többen.


60339 nickname 2018-01-13 08:00:29 [Válasz erre: 60338 nickname 2018-01-13 07:55:15]

Egyébként juhé, jipi-ájé, ujj de nagyon jó: megint a legek-legje vagyunk bemutatók terém. Kár, hogy igazi repertoárt építés nincs, mert száz milliókért készülnek előadások egy-két évre, max. 10-12 előadás erejéig. Mert persze pl. a Zsótér-féle Bűvös vadász majd még előveszik és nem fog kongani az Erkel az ürességtől. Ugyan már! A Farnace meg pl. egészen szép házakkal ment a hülye rendezés ellenére, oszt mégiscsak két évet élt meg és ki tudja lesz-e még? A Strauss-áítiratban ment Gluck-opera is két évadot élt meg, pedig annyira az Iphigenia előadások se kongtak az ürességtől és lehetne sorolni. Az a baj, hogy túl sok a kritikzálható megoldás, de Ókovácsot ez nem nagyon érdekli. 


60338 nickname 2018-01-13 07:55:15 [Válasz erre: 60337 IVA 2018-01-13 04:17:28]

A színpadot akarják szerintem bővíteni az Erkelben, mert kevés a hely a díszleteknek a színpad hátsó részében. 


60337 IVA 2018-01-13 04:17:28 [Válasz erre: 60333 Edmond Dantes 2018-01-12 15:05:28]

Akkorák vagyunk, mint tíz prózai színház együttvéve… Korábban soha nem hallottam, hogy ezt bárki hangsúlyozta volna”…
Ez így van! A sajtó kiemelő értékelése mindössze abban nyilvánult meg, hogy a Pesti Műsorban, illetve a heti- és napilapok színházi műsoraiban az Operaház és az Erkel Színház hagyományosan az első, illetve a második helyen szerepelt, a Nemzeti Színház előtt.

Az európai élvonalba történő bekapcsolódás
Ez közhely sosem lesz közhelynél több.

Erkel Színház átépítését
Eddig a 2013-ban megkezdett felújítás folytatásáról, befejezéséről, illetve újabb felújításról volt szó. Miért változott a kifejezés most átépítésre, az interjú két helyén is?

Az operairodalom tallózása nem elég merész”…
… mármint a korábbi korszakokban. Most A vámpírig merészkedtek. Jön még merészebb is, hallatlan művészi energiák befektetésével, egyetlen alkalomra, esetleg nem fél, hanem negyed háznak?

A technikát igénylő, klasszikus balettrepertoár pedig fokozatosan leépült a táncjátékok javára.
Ez Solymosi Tamás önigazoló elméletének része, különben nem igaz.

Egy Gardelli, Patané, Ferencsik vagy Erdélyi Miklós tudta csak összevarázsolni a társulatot néhány órára
Azért ott volt még „egy” Lukács Miklós, Kórodi András, Madarassy Albert is, és utánuk is jöttek az akkor fiatalok, akikből még ma is maradt, hála Istennek. (Persze nem korunk egymást váltó főzeneigazgatóira gondolok.)


60336 minimuff 2018-01-13 00:00:45 [Válasz erre: 60335 sztalin 2018-01-12 19:03:13]
Kettes alá.

 


60335 sztalin 2018-01-12 19:03:13 [Válasz erre: 60333 Edmond Dantes 2018-01-12 15:05:28]

Ugyanazt mondja, sokadszor, talán azt hiszi hogy az állításai ettől igazabbak lesznek. A műsor papíron jól néz ki, de nem voltam ebben az évadban igazán jó előadáson, közepesnél rosszabbon annál többet, különösen a gusztustalan rendezések tömkelege taszító. Alkalmatlan karmesterek és énekesek, szereposztási tévedések tömkelege. Én nem négyest adnék ezekre hanem egyest.


60334 oldalsonka 2018-01-12 15:41:33 [Válasz erre: 60333 Edmond Dantes 2018-01-12 15:05:28]

Remek interjú.


60333 Edmond Dantes 2018-01-12 15:05:28

Nagyinterjú Ókovács Szilveszterrel (Mandiner, 2018. január 12.)


60332 parampampoli 2018-01-06 22:09:49 [Válasz erre: 60330 Héterő 2018-01-06 16:03:39]

Köszi a klaviatúrát, eddig egy másikat használtam, de azt sokkal bonyolultabb előhívni!


60331 Cilike 2018-01-06 19:13:18

Azért én Szimonovot elfogadom,mint döntésképes embert orosz kiejtés ügyében, megjegyzem,mikor mi egy nagyobb létszámú utólagos tanulókaron tanultuk a Pikk dámát, állandó vérre menő harc volt, mert mindenki máshogy tanulta annak idején, ezért aztán hatalmi szóval meg lett mondva, hogy így kellés nem volt apelláta. Ráadásul a Pikk dáma idején még az Operában dolgozott Irina, mint korrepetítor, ő is igyekezett instruktorként segíteni a munkát.


60330 Héterő 2018-01-06 16:03:39 [Válasz erre: 60326 virius 2018-01-06 12:08:54]

Vicces lehetett, mert az ы betű kemény, a ty tiszta agyrém. A Momo által is említett mindkét, egyenrangú orosz irodalmi nyelvben {tíszics}-nek ejtik. A {tíszjåcs} Európa legkeletibb végén, mondjuk a Káma menti Permben fordul elő hozzánk legközelebb, még az Uralon innen.

Talán hasznodra lesz: Virtuális orosz klaviatura


60329 Momo 2018-01-06 12:39:58 [Válasz erre: 60328 virius 2018-01-06 12:32:52]

Гнули - бог их прости - от пятидесяти, на́ сто.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.