Bejelentkezés Regisztráció

Mi újság a Magyar Állami Operaházban?


60328 virius 2018-01-06 12:32:52 [Válasz erre: 60327 Momo 2018-01-06 12:16:54]

Ugyanabból a jelenetből egy másik gyöngyszem: "Gnuli Bóh ih prásztyí, át pityígyiszityí ná szto"... :) sajnos cirill betűim nincsenek, de a pityígyiszityí írottan nem öt i magánhangzóból áll... :)))))


60327 Momo 2018-01-06 12:16:54 [Válasz erre: 60326 virius 2018-01-06 12:08:54]

Ugye, a Pikk dámában ezeket az eltéréseket a mai kiejtéstől Szimonov karnagy úr kérte (és konzekvensen ragaszkodott is hozzájuk), arra való hivatkozással, hogy ma máshogy beszélnek az oroszok, mint, ami szerinte a darabban megfelelő lenne. Gondolom kb. a régi pétervári kiejtést akarta felidézni (de ezt nem kötötte az orrunkra). Néztünk is, mert bizony máshogy tanultuk az iskolában. :-)


60326 virius 2018-01-06 12:08:54

De hogy ontopic is maradjunk: egyik kedvenc operámban a főhős 40 000 rubelt tesz fel a kaszinóban. Namármost ahány orosz szakember (rendező, karmester, itthon dolgozó korrepetítor), annyiféleképpen ejtették, végül a végleges kiejtés a szórák tyíszjács lett. Nota bene: hangsúlytalan, rövid á-kkal.


60325 Momo 2018-01-06 12:04:29

Kazany, a kreml. (Háttérben a Volga. A kékkupolás épület középen, a nagymecset.)


60324 Momo 2018-01-06 11:32:55


Átbetűzés (transzliteráció)
Átírás (transzkripció)

(Wikipédia)


- Ami Hitlert illeti: Az ilyen (latin írásmódú, nyugati) neveket nem betűzzük vissza az oroszból, hanem az eredetit használjuk. (megkönnyebbült sóhaj)
- A nyugati eredetű orosz neveknél is általában ez van (Richter, Ehrenburg), kivéve, amikor nem (Rubinstejn). (bosszús mormogás)
- Aztán ott vannak a hagyomány alapú kivételek: Lenin (Lényin helyett), Sztálin (Sztalin helyett).
- Aztán ott vannak az emigráció alapú kivételek Stravinsky (Sztravinszkij helyett), Rachmaninov (Rahmanyinov helyett).
- És az is létezik (újabb fejlemény), hogy azt a nyugati írásmódú alakot használjuk, amit maga az illető orosz személy alakított ki Netrebko (Nyetrebkó helyett).
- Viszont ezt nem mindig csináljuk így, mert Putyin van (Putin helyett).
- Szegény megboldogult Hvorostovsky-Hvorosztovszkij sorsa pedig még nem dőlt el...

Tehát a dolog egyszerű és könnyen áttekinthető.*
Kizárt, hogy mindent felsoroltam. ;-)

Elmondhatjuk, hogy kivételes nemzet vagyunk. :-)

 

* (Arra nem térnék ki külön, hogy Kazany városát a Földrajzinév-bizottság 1993-as döntése szerint Kazánnak kell hívnunk... :-))


60323 IVA 2018-01-06 08:36:10 [Válasz erre: 60322 Héterő 2018-01-06 05:08:47]

Nem értek egyet Veled. Az átbetűzés nem ugyanaz, mint a fonetikus átírás, ezért kell rá egy eltérő szakszó.
Német nevet, ha átbetűztek az oroszba, mi értelme egy másik, latin írást használó nyelvbe átbetűzni? Az már visszabezűtés lenne.
A Bjudapeszt rohamosan kivonul az angolok és angolkodók használatból. Amint mi a magyarban ellenállunk a computer (komputer) idétlen, suta hangzásának, maradtunk a kompjuter kiejtés mellett.


60322 Héterő 2018-01-06 05:08:47 [Válasz erre: 60321 IVA 2018-01-06 04:36:00]

Az átbetűzés szerintem meg kapitális marhaság, valószínűleg a néhai szovjet politikai anyagok "áttételezése" nyomán fönnmaradt csökevény. Sérti a főszabályt, ami teljesen logikus: nem-latinbetűs szöveget kiejtés szerint írunk át. Ha átbetűzzük, akkor például a német Hitler szóból oroszul Гитлер {ejtsd: gitler} lesz, ezt az oroszt meg átbetűzve magyarul Gitlert kapunk.
A zeneszerző nevének ejtését az igen nagy jelentőséggel bíró hangsúlyszabály határozza meg {a Momo-idézetben ott is van a hangsúly :-) }, ezért lesz kiejtéskor i az a -ból. Ezzel az erővel az angol mondhatná, hogy mi nem írunk kiejtés szerint, még a fővárosunkat sem Bjudapeszt-módra ejtjük.


60321 IVA 2018-01-06 04:36:00 [Válasz erre: 60319 Héterő 2018-01-06 03:11:02]

Köszönöm. Érdekes, és megpróbálandó megtanulni.
Tetszik nekem ennek az átbetűzésnek a pontossága. Azt hiszem, itt érdemes megállni egy percre: a magyar nyelv dicséretére. Igaz ugyan, hogy pl. a német és az angol szavak végén elharapott r-ek, g-k, a köztesen szóló magánhangzók átbetűzésére nemigen alkalmas (ezért is olyan kellemetlen a nyelvérzék és jó hallás hiányával sújtott magyarok angol és német kiejtése), de az orosz szavak átbetűzésére nagyon is, míg a nyugati nyelvek ilyen gyakorlata nekünk szánalmas igyekezetnek tűnik. Mégis ez uralkodik a nagyvilágban.


60320 Momo 2018-01-06 03:18:14 [Válasz erre: 60319 Héterő 2018-01-06 03:11:02]

Ó, tök jó... :-)

Hát ez az átemelés nekem nem sikerült. Köszönöm. :-)


60319 Héterő 2018-01-06 03:11:02 [Válasz erre: 60318 Momo 2018-01-05 23:11:58]

Érdekes, amit írsz, ezért átemelem, hiszen ez volt eredeti szándékod.


A Mogyeszt, az tényleg Madészt. Ebben a filmben nagyszerűen hallható a kiejtése, nem sokkal a kezdés után (00.50-nél) (Ahogy Borogyint, meg Bárágyinnak mondják a filmben (01.36-nál).)

1. A kiejtés és az írott szöveg közötti eltérés abból adódik, hogy maga az orosz helyesírás sem követi hűen a kiejtett formát. (Csajkovszkij esetében például az oroszok manapság ugyan már kb. Cs’kóvszki-t mondanak, de Csajkovszkij-t (Чайко́вский) írnak!)

2. Fontos tudatosítani, hogy a magyarban használt alakok alapvetően átbetűzés (és nem fonetikus átírás) eredményeképp jönnek létre! Ezért követik az orosz helyesírást, és nem érdemes rajtuk számon kérni a manapság használt „helyes” orosz kiejtést, melyet az orosz helyesírás sem követ.
Viszont, hogy mégse rugaszkodjunk el teljesen a valóságtól a nevek átültetésénél, a magyar alakok bizonyos betűkapcsolatoknál igyekszenek a kiejtett formához közelíteni. Erre vannak az általános átírási szabályok.
Tehát mi igazából egy öszvér megoldást használunk, az orosz nevek magyar változatainak kialakítására: Átbetűzünk, és emellett bizonyos esetekben átírunk.

3. Manapság sincs egységes „orosz kiejtés”, változatok vannak. Tévében, rádióban, irodalmi nyelvben a moszkvai dialektus az uralkodó. De máshogy beszéltek 100-150 évvel ezelőtt Pétervárott, és máshogy ejtik pl. a neveket most. A moszkvai változatra jellemző például a hangsúlyosabb ’a’ hangzó, (amitől pl. a Bolsoj határozottan Bálsoj lesz). Pétervárott ma is szűkebb rövidebb a-t mondanak. Tehát igazából szinte biztos, hogy Muszorgszkij, vagy Borogyin nevének kiejtése is együtt változott az orosszal, és amit ma hallunk, az más, mint ahogy ők maguk mondták.

Ami Mogyesztet illeti:

Az e-t megelőző 'd' általában 'gy' lesz a kiejtés során az oroszban (Одесса (Ogyessza)*, Денисов (Gyenyiszov), де́ло (gyéla – dolog, munka).
A Моде́ст viszont kivétel: Modeszt, (vagy ahogy manapság mondják: Madeszt). (Szerintem a név latin eredete (modestus – szerény) miatt van ez: Kb. még a bolgár eredetű egyházi szlávval kerülhetett az oroszba, azért használják így. (A bolgárban a ’de’ az ’de’ és nem ’gye’.)
Szerintem elkerülhette a magyar fordítók, transzliterálók, szabályalkotók figyelmét ez a dolog. Az lett volna a megoldás, hogy felveszik a kivételek közé. Így viszont szépen meghonosodott.

* (ukránul: Odessza)


Szuper a kép!


60318 Momo 2018-01-05 23:11:58

Küldtem mindkettőtöknek belőle. :-)


60317 Héterő 2018-01-05 22:07:14 [Válasz erre: 60314 Momo 2018-01-05 08:37:08]

Én szívesen olvasnám, sőt, biztosan többen is vannak így. Próbálkozz még. .-)


60316 IVA 2018-01-05 21:43:48 [Válasz erre: 60314 Momo 2018-01-05 08:37:08]

Én kérek szépen egy példányt, előzetes köszönettel.


60315 Haandel 2018-01-05 19:01:24 [Válasz erre: 60308 Héterő 2018-01-04 21:40:10]

Azt hallottam én a héten♫,
hogy a dekabristák ezt  javasolták régen:

Decemberben, amikor lefagynak a modern modemek modelljei -  ‘Mogyeszt‘
az év többi hónapjában - ‘Modeszt‘

(Szerintem, szerényen, helyesen oroszul:  Cкромный ;-)


60314 Momo 2018-01-05 08:37:08

(Írtam volna ennél többet is, orosz kiejtésről, helyesírásról, magyar változatról, stb., de nem hajlandó közzé tenni a rendszer, így marad a kép. :-) (Akit érdekel, annak privátban elküldöm.)


60313 Momo 2018-01-05 08:33:56

Modeszt, a kivételes... :-)


60312 IVA 2018-01-05 05:48:20 [Válasz erre: 60308 Héterő 2018-01-04 21:40:10]

Egy filmész barátom addig szokott keresgélni a YouTube-on, míg nem talál olyan felvételt, amelyen a színész vagy rendező, akinek a neve kiejtése kérdéses, maga mutatkozik be. Muszorgszkij esetében sajnos ez nem lenne célravezető, a neten pedig csak butább lesz az ember:
https://www.youtube.com/watch?v=gsBewaZntI0
Másszórgszkij (ezt nyilván nem az oroszoktól kérdezték meg)
https://www.howtopronounce.com/modest-mussorgsky/
Mádeszt Müszórgszki, ill. Mádeszt Muszórgszki
https://forvo.com/word/modest_mussorgsky/
Módeszt Muszórgszki

Nekem attól lett Muszorgszkij Mogyeszt, hogy az iskolában nemhogy Ogyesszát mondtunk, de még a tankönyvben és az atlaszban is így volt nyomtatva. Ezek után a zeneszerző nevét ki sem ejtettem volna másképp, mint Mogyeszt. Azóta is fejbe vág az Odessza, pedig így mondják az ukránok, míg a Google szerint az oroszok Odjesszának.
(Most hallottam, amint Tamara Szinyavszkaja egy mesterkurzuson „Totyi” Dal Montét említi.)


60311 Cilike 2018-01-04 22:27:50 [Válasz erre: 60310 Cilike 2018-01-04 22:22:53]

Viszont, ha cirill betűvel írtam be,akkor úgymondta, ahogy írtad. Szóval, ha oroszszöveget keresek,akkor nem ismeri fel, ha latin betűket használok,illetve,ront a kiejtésén. :-)


60310 Cilike 2018-01-04 22:22:53

 Hááát, én meghallgattam a Gugli fordítban,ott is Mogyesztnek ejtik,én azért gondoltam volna,mert "je" van a d után és az elvileg ugye lágyítja. Nem vagyok nagy orosz tudós,de van kolléganőm Kárpátaljáról,aki perfekt, megkérdezem, ő hogy ejti.


60309 -zéta- 2018-01-04 22:03:36 [Válasz erre: 60308 Héterő 2018-01-04 21:40:10]

Vak ló is talál szénát... ;-)


60308 Héterő 2018-01-04 21:40:10 [Válasz erre: 60307 IVA 2018-01-04 20:48:46]

Köszönöm, és a ...302 javítását is mindkettőtöknek. Még valami:
Модест Петрович Мусоргский helyes kiejtése {madészt pitróvics múszorgszkij}, d-vel, mint nes, és egyetlen -sz- hangzik.
Egy vak lóért nem adnám, ha tudnám, mitől lett -gye- és -ssz-.
:-)


60307 IVA 2018-01-04 20:48:46 [Válasz erre: 60305 Héterő 2018-01-04 13:02:59]

Köszönöm, nagyon szép. Sokér’ nem adnám, ha ezzel a szöveggel szólalna meg az Operában!


60306 minimuff 2018-01-04 16:43:11 [Válasz erre: 60304 IVA 2018-01-04 02:49:51]

Báj Gúnár!


60305 Héterő 2018-01-04 13:02:59 [Válasz erre: 60304 IVA 2018-01-04 02:49:51]

Eredetileg a szerző állt a szövegben, utána addig csinosítgattam, amíg rendesen elbaltáztam: természetesen M. M. állna ott. Mea culpa! Egyúttal kérek korrekciót, tisztelt Szerkesztők.

Engesztelésül fogadd el Marinádat - rímesen:

Kék Visztula partján árnyékvető füzes;
egy csodaszép virág, hónál is fehérebb
a víz tükrén lustán nézegeti magát,
csodálja szépsége pazar, hűs pompáját.

A várban él vígan egy bájos kisasszony,
még szebb, még gyönyörűbb, mint virág a vízparton;
a hószín virágnál fehérebb, kecsesebb,
egész Szandomirban nincs nála nemesebb.

Sok-sok derék ifjú, jóhírű, hős bajnok
látványa bűvében legott térdre hullott,
a szépség mosolyát ígéretnek hitte
igéző varázsban, világot feledve.

A bájos kisasszony nevette huncutan
szerelmes szavukat, szenvedélyük lángját,
összetört szívüknek gyötrődését, kínját,
...és csak fütyült rájuk!


60304 IVA 2018-01-04 02:49:51 [Válasz erre: 60301 Héterő 2018-01-04 01:26:18]

Ki az a B. G.?


60303 IVA 2018-01-04 02:48:33 [Válasz erre: 60300 nickname 2018-01-03 20:26:14]

Nincs az az ütős verzió, amiért lemondanék Marináról. Ráadásul az Operaház tartozik is nekem eggyel.
Láttam egy felemelt helyáras Borisz Godunovot a ’70-es években, több vendégművész is fellépett benne. Egy sejtelmesen hosszú szünet után kimaradtak a szandomiri képek.


60302 IVA 2018-01-04 02:32:33 [Válasz erre: 60299 nickname 2018-01-03 20:24:33]

Emlékeztem Papp Márta cikkére, azért írtam, hogy „állítólagos” ős-Borisz. Az állítók a felújítás idején megjelent riportok, más kritikák szerzői voltak, valószínűleg az Operaház is.


60301 Héterő 2018-01-04 01:26:18 [Válasz erre: 60299 nickname 2018-01-03 20:24:33]

Más forrásból a megjelölés:
Опера (народная музыкальная драма) - Opera, népies zenés dráma
A szöveg Nyikoláj Mihájlovics Karamzín: Истории государства Российского művére is épül (~Az orosz államiság történelme), és az "Ötök" műhelye is közreműködött az alkotásban.

Féltucat változata van.

- M.M. maga kettőt hagyott hátra, (1868. október a munka kezdete) 1870, 1872 - nem fogadták el egyiket sem;
A premier végül 1874. február 8-án volt (január 27. a régi naptár szerint) Szentpétervárott a Mariinszkij Színházban, főleg Júlija Fjódorovna Platónova énekesnőnek köszönhetően.
- M.M. barátja, R. K. készített még kettőt;
- az opera hangszerelésére Sosztakóvics is tett javaslatot;
- és még két változatot készített John Gutman / Karl Leonhard Bruno Rathaus (utóbbi földink), libretto / zene - a MET számára a múlt század közepén.

Az 1896-os változat már R. K. átdolgozása - negyedszázad után.
Igazi és nemzetközi sikert a második R. K. - változat hozott Fjodor Ivánovics Saljápinnal Párizsban, 1908-ban.

Ami a rímtelen jambusokat illeti, azzal vitatkoznék.


60300 nickname 2018-01-03 20:26:14 [Válasz erre: 60299 nickname 2018-01-03 20:24:33]

Nekem az eredeti, muszorgszkiji verzió drámailag ütősebb. A mutatóságot pedig ennek érdekében szívesen feláldodozom a magam részéről. Engem teljesen letaglózott ennek a verziónek a Tarkovszkij rendezését nyomokban tartalmazó Marinszkij Színházi előadásnak a DVD felvétele. Azóta ennek a verziónak vagyok a híve. Korszakov verziója mutatós és csillogós, de nekem felszínesebb. 


60299 nickname 2018-01-03 20:24:33 [Válasz erre: 60298 IVA 2018-01-03 20:03:09]

Az ős-Borisz kérdése érdekes - mert szerintem az 1869-es, első, bemutatásra a szerző életében nem került verziót kellene annak tekintetni, amely verzió bizony nem ugyanaz, mint a Muszorgszkij által átdolgozott, 1872-es verzió, amelyet végül bemutattak Muszorgszkij életében. Legjobb tudomásom szerint 1976-ban ezt láthattuk az Operaházban, nem az 1869-es, ős-verziót. Egyébként én jobban kedvelem az 1872-es verziót.

Papp Márta Muzsikában megjelent cikke jól összegzi a két verzió közti lényeges eltéréseket:

"A Borisz Godunov elsõ megfogalmazása 1868/69-ben keletkezett, Puskin drámája nyomán, a szerzõi kéziraton a következõ mûfaji megjelöléssel: "Zenei színmû (muzikalnoje predsztavlenyije) négy részben, hét képben". Muszorgszkij a Puskin-mû huszonöt jelenetébõl fõképp azokat zenésítette meg - jórészt változatlanul átvéve a dráma rímtelen jambusokban vagy prózában írott szövegét -, melyek Borisz cárral kapcsolatosak: Borisz úgynevezett "trónrahívását" a novogyevicsjei kolostor udvarán játszódó népjelenetben (Puskin 2. és 3. jelenete, a továbbiakban P. 2, 3), a koronázást (P. 4), a Kreml cári lakosztályában játszódó (P. 7 és 10), továbbá a Vaszilij Blazsennij-székesegyház elõtti jelenetét (P. 17) és Borisz halálát (P. 15 és 20).2 Ezenkívül az opera második "részében" két teljes Puskin-jelenet megkomponálásával (Cella a Csudov-kolostorban P. 5, Kocsma a litván határon P. 8) elindította a dráma másik fõhõsének, Grigorijnak a pályafutását. Egy nem egészen megbízható kortársi feljegyzés, Vlagyimir Sztaszov emlékezése szerint már ekkor, az 1. verzió keletkezése idején elkészült volna a Lengyelországban, illetve Litvániában játszódó Szökõkút-jelenet, Grigorij merészen ívelõ pályájának következõ állomása; e jelenetnek ha nem is elkészültét, de tervezését megerõsíti egy vázlat az elsõ verzió egyik autográf lapjának hátoldalán. Mindenesetre akármilyen fázisban lehetett az 1. verzió lengyel jelenete, végül nem került be a darabba. Ilyenformán Grigorij a Kocsmajelenet végén nemcsak a határmenti kocsma ablakából, hanem a teljes operából is kiugrik, bár híre és fenyegetõ árnya jellegzetes motívuma formájában végighúzódik a teljes 1. verzión. Nem a Grigorij-vonal megszakadása keltett azonban megütközést a kortársakban, hanem leginkább az, hogy az opera egyetlen valamirevaló nõi szereplõt sem léptetett föl, hacsak Kszenyija siratóját nem tekintjük elegendõnek (az 1. verzióban még sem a kocsmárosnénak, sem a dadának nem volt dala, Marina pedig egyáltalán nem szerepelt benne). "

Na és akkor legjobb tudomásom szerint amit általában ős-Borisznak adnak el az egyfajta hibridje a két szerzői változatnak: alapul veszi z 1872-es verziót és kiegészíti azt azokkal a jelenetekkel, amelyeket Muszorgszkij elhagyott az 1872-es verzióból, de megvoltak az 1869-es verzióban. 


60298 IVA 2018-01-03 20:03:09 [Válasz erre: 60297 nickname 2018-01-03 16:07:46]

Igazad van: egy-egy verzió divatja korszakokra jellemző. De mivel a Borisz Godunov Rimszkij-Korszakov által hangszerelt változata helyett egy állítólagos ős-Boriszt 1976 márciusában (42 évvel ezelőtt!) mutattak be az Operaházban, úgy gondolom, most már lehetne választani a távoli korok divatjai közül. A kritikusoknak is vannak divatkorszakaik: talán már letűnt azon kritikusok kora is, akik feltétlenül aláértékelik a mutatósabbat.


60297 nickname 2018-01-03 16:07:46 [Válasz erre: 60296 nickname 2018-01-03 15:43:54]

A Korszakov-féle verzió elég sokáig "kizárólagos volt", Sosztakovics hangszerelése lassabban terjedet el. Mivel nincs befejezett, "eredeti partitúra", autográf kézirat, illetve két, Korszakov által meghangszerelt rész a Hovanscsinából Muszorgszkij életében és jóváhagyásával hangzott el, ezért nem gondolom, hogy akkora szerzői szándékokat sértő dolog a Korszakov-verziót játszani. Ettől függetlenül ha egy operának több, egymástól jelentősebben eltérő verziója van mindig vannak időszakok, mikor most éppen ez a verzió a divatosabb, mikorábban inkább egy másik verziót játszottak. Úgy tudom, hogy Budapesten mindig Korszakov hangszerelésében ment as Hovanscsina.  


60296 nickname 2018-01-03 15:43:54 [Válasz erre: 60295 IVA 2018-01-03 02:34:48]

Belel-bele nézegetve olykor a Marinszkij Színház legutóbbi években tartott premierjeinek neten talált közvetítés felvételeibe, azért a rendezői színház szele őket is megérintette. Zeneileg azonban kétségelen, hogy jobban járnánk az oroszokkal vagy bolgárokkal, vagy a szlovákokkal, Pozsonyban rendszeresen mennek orosz darabok - most lesz Sadko premier is náluk, de tudomásom szerint a Borisz is ment náluk nem is olyan rég. 


60295 IVA 2018-01-03 02:34:48 [Válasz erre: 60293 nickname 2018-01-02 11:20:55]

Furcsa dolog divatról beszélni, amikor Sosztakovics átdolgozása is lassacskán 90 éves. Változatlanul azt tartom egy felújítás legnagyobb problémájának, hogy nincsenek hozzá megfelelő hangú és személyiségű énekeseink, viszont nagy a választék itthoni és külföldi rendezők közt, akik hajlamosak lennének blődlit csinálni belőle, sok pénzért. Legjobban egy orosz vagy bolgár társulat „autentikus” vendégjátékának örülnék (az Erkel Színházban).


60294 nickname 2018-01-02 11:26:33 [Válasz erre: 60293 nickname 2018-01-02 11:20:55]

Ez lemaradt.


60293 nickname 2018-01-02 11:20:55 [Válasz erre: 60292 IVA 2018-01-02 02:10:11]

A Korszakov-féle hangszerelés viszonthallása Budapesten szerintem kérdéses. Manapság divatos a Sosztakovics hangszerelte verzió - Gergiev is ezt vette fel a Marinszkij Színház együttesével. Nekem ezzel sincs semmi bajom. És van egy eddig el nem hangzott, magyar kutató általál készített Hovanscsina hangszerelés is. Itt van belőle egy részlet. De a teljes opera így még nem hangzott el sehol.


60292 IVA 2018-01-02 02:10:11 [Válasz erre: 60289 Momo 2018-01-01 14:05:34]

Köszönöm. Oláh Gusztáv utóbbihoz készült tervei közül ezt sem győzöm csodálni:

Békés András 1972-es rendezése egyébként már az 1960-ban indított felújítási hullám „modernizált” darabjának számított. Korántsem díszes, inkább puritán díszletelemek sugallták a társadalmi környezet dekadenciáját. A történelmi helyszínt, a pompát és a hatalmat csak a mindvégig fekete háttér előtt aranyló hagymakupolák érzékeltették. Önmagában nem volt szép, sem méltó a Rimszkij-Korszakov-féle hangszerelés gazdagságához. Csupán a színpompát képviselő, kifejező jelmezekkel kiegészítve, az előadással együtt megszerethető. Vagy inkább ragaszkodásra intő...


60291 IVA 2018-01-02 02:05:41 [Válasz erre: 60287 parampampoli 2018-01-01 10:39:08]

Ez esetben valószínűnek tartom, hogy az eredetileg tervezetthez képest későbbi alkalommal készült el a felvétel.


60290 nickname 2018-01-01 15:24:56

Hovanscsinához Kovalikot akarták visszahívni - mintha évekkel ezelőtt valaki ezt nyilatkoz volna. Talán Ókovács? Vagy még Győriványi? Nem tudom. Én örülénk egy történelmi milliőt idéző rendezésnek mindkét Muszorgszkij opera, de az Igor herceg esetében is. Korszakov Cári menyasszonya ment pár éve Londonban - a színpadképek alapján elég modern rendezésben és meg is bukott. Pedig nem rossz, sőt, nagyon közönuségbarát operáról van szó - Hópelyhecske, Szadko még ezeket lehetne Korszakovtól számításba venni. Az aranykakast én nagyon szeretem, de nem biztos, hogy a közönség kegyeut elnyerné. Tudom- anno ezt játszották tőle. 


60289 Momo 2018-01-01 14:05:34 [Válasz erre: 60284 IVA 2018-01-01 06:01:28]

Kettő is volt. A hazai bemutató 1936-ban, Issay Dobrowen és Oláh Gusztáv rendezésében (díszlet Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar, koreográfia: Brada Rezső). És az első felújítás 1955-ben, amikor Oláh Gusztáv és dr. Kenessei Ferenc állította színpadra a darabot (díszlet Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar, koreográfia: Harangozó Gyula).

A MÁV Istvántelki Főműhelyének férfikara is közreműködött az 1936-os bemutatóban:

Díszletterv az 1955-ös felújításhoz:


60288 Búbánat 2018-01-01 12:15:27 [Válasz erre: 60282 -zéta- 2017-12-31 23:31:36]

Kedves Zéta!  Nagyon köszönöm a küldött linket!!!


60287 parampampoli 2018-01-01 10:39:08 [Válasz erre: 60285 IVA 2018-01-01 06:13:55]

Igen, láttam. Fekete-fehér, emiatt a színpompás jelmezek nem érvényesülnek úgy, mint élőben, de mégis nagyszerű hangulata van. Komlóssy nagyon szép benne és ő is, de minden szereplő is kitűnően énekel.


60286 IVA 2018-01-01 06:23:52 [Válasz erre: 60275 -zéta- 2017-12-30 22:47:06]

Sajnos nem láttam, de szerintem is attraktív darab, ha a fő szólamokat vérbő énekesek abszolválják. A budapesti előadás ékességének tartották id. Harangozó Gyula szövegkönyvét és koreográfiáját a Polovec táncokhoz, mely alkotása egyfelvonásos balettként (illetve balett-estek részeként) még évtizedekig fel-felbukkant a műsorrendben. Erről már személyes tapasztalataim is lehettek.


60285 IVA 2018-01-01 06:13:55 [Válasz erre: 60271 parampampoli 2017-12-30 20:31:17]

Láttad is azt a tv-felvételt? Én ugyanis csak egy malőrjéről értesültem, sajnos ma már lehet nyíltan beszélni róla. Amikor két nyilvános operaelőadást szántak a tv-felvétel alapjául, Komlóssy nem tudta vállalni Márfát. A televízió (talán az adásrendező) viszont azt mondta, Jablonkay Évával nem készíti el, mert nem találja képernyőre alkalmasnak. (Tény, hogy Komlóssy arca kivételes vizuális élmény volt, az Operaház viszont okkal bizonygatta, hogy az adott pillanatban Jablonkay vokális alakítása jobb.) Emlékem szerint nem tudtak megegyezni, ezért a felvételt nem mutatták be, vagy el sem készült.


60284 IVA 2018-01-01 06:01:28 [Válasz erre: 60258 -zéta- 2017-12-30 12:14:05]

Sajnos a Békés András rendezte Hovanscsina előtti operaházi bemutató úgy hiányzik az OSZMI adattárából, mintha nem is lett volna.
Azon előadások idején még nem ismertem a Hovanscsinát, csak halványan emlékszem korabeli színlapokra, amelyek szerint Tiszay Magda mellett (vagy után) Tamássy Éva is énekelte Márfát. Egy másik emlékem pontosabb: az 1960-as években készült egy televíziós felvétel (részlet), amelyen Szabó Anita énekelte Márfa jóslatát, mögötte lángtenger lobogott. (Noha akkor hol vannak még a lángok?) 


60282 -zéta- 2017-12-31 23:31:36 [Válasz erre: 60281 Búbánat 2017-12-31 19:39:43]

Én itt találtam... http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/vaszy/ujjlenyomat12.html

Amúgy úgy tűnik, hogy nem időskori visszaemlékezés, de persze bizonyíték maga a hangfelvétel lenne...


60281 Búbánat 2017-12-31 19:39:43 [Válasz erre: 60280 Momo 2017-12-31 14:42:46]

Kétségtelen, változhatott a szereposztás az előzetesen kiadotthoz képest, amin valamilyen oknál fogva már nem változtat(hat)ott a pozsonyi kiadású napilap szerkesztősége. (Ugyanis az Új Szó a  CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA  - Bratislava, volt.)
 

Egyébként olykor megesik a legnagyobb művészekkel, alkotókkal, hogy idős korukban valamire pontatlanul emlékeznek vissza.Vaszy Viktor az 1950/51-es évadban tíz operát vezényelt Budapesten az Operaházban illetve a Városi (mai Erkel) Színházban. Az Opera tíz mű előadására szerződtette, közöttük volt a Hovanscsina, a Figaró házassága, a Bohémélet, a Pillangókisasszony és A denevér.  Amennyiben ebből az időből származnak Vaszy feljegyzései, úgy még inkább valószínűsíthető, hogy nem csalta meg az emlékezete. (Ha hosszabb időtávlatból tekintett vissza a -rádióban is közvetített - előadás szereplőgárdájára, sőt esetleg két szereposztásban is vezényelte a Hovanscsinát, úgy nincsen abban semmi rendkívüli, ha netán két operaénekes személyét a másik bemutatóból nevezi meg.)

 Egyébként Zétát kérdezem, hol nézhetnék utána a hivatkozott forrásnak:

„Vaszy Viktor feljegyzései szerint 1950. februárjában rögzítette a Rádió a Hovanscsinát Losonczy György (ugye, Ő sem volt basszus), Laczó István, Joviczky József, Palló Imre, Littasy György, Tiszay Magda, Czanik Zsófia, Galsay Ervin és Fekete Pál előadásában... Jó lenne újrahallgatni...” (60258. sorszám) 

Hol található meg ez a feljegyzés? - ugyanis ha szabadon hozzáférhető, kutatható, úgy én is szívesen betekintenék abba a dokumentumba, további kortörténeti – akár rádióbeli – adatokhoz így jutnom.


60280 Momo 2017-12-31 14:42:46 [Válasz erre: 60279 Búbánat 2017-12-31 13:29:50]

Igen, értem én a dolgot persze. Ilyen esetekben legtöbbször arról van szó, hogy az előzetesen megadotthoz képest változás volt a szereposztásban, de ezt a műsort közlő lapokban már nem javították. (A ilyen szempontból a Rádióújság - melyből egyébként szerintem nagyszerűen gyűjtöd ki az információt - sem feltétlenül hiteles forrás.)


60279 Búbánat 2017-12-31 13:29:50 [Válasz erre: 60270 Momo 2017-12-30 19:57:19]

• Uj Szó, 1950-03-05 / 55. szám, vasárnap

Miután hangfelvételről közvetítette a rádió a Hovanscsinát – a szerkesztőségnek  a szereposztás megadásakor  - 1950. március 5. lapszám - már tudniuk kellett volna, kik énekeltek az ominózus, két héttel korábbi (február 21-i) előadáson az Operaházban.  Tehát, az is lehet, hogy Vaszy Viktor tévedett a visszaemlékezésében, és mégis az Uj szó közlése a helyes?


60278 nickname 2017-12-31 12:51:51 [Válasz erre: 60276 parampampoli 2017-12-30 23:54:02]

A tévéfelmvételt nem láttam, de én ezt a szereposztást is szeretem hallgatni. 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.