vissza a cimoldalra
2018-05-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60796)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7194)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6605)
Kimernya? (2700)
Erkel Színház (9275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1405)
Franz Schmidt (3125)
Operett, mint színpadi műfaj (3600)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1718)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (136)
Rost Andrea (2024)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (838)
Help me! (1088)
Momus-játék (5485)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2727)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4272)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (709)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

60304   IVA • előzmény60301 2018-01-04 02:49:51

Ki az a B. G.?

60301   Héterő • előzmény60299 2018-01-04 01:26:18

Más forrásból a megjelölés:
Опера (народная музыкальная драма) - Opera, népies zenés dráma
A szöveg Nyikoláj Mihájlovics Karamzín: Истории государства Российского művére is épül (~Az orosz államiság történelme), és az "Ötök" műhelye is közreműködött az alkotásban.

Féltucat változata van.

- M.M. maga kettőt hagyott hátra, (1868. október a munka kezdete) 1870, 1872 - nem fogadták el egyiket sem;
A premier végül 1874. február 8-án volt (január 27. a régi naptár szerint) Szentpétervárott a Mariinszkij Színházban, főleg Júlija Fjódorovna Platónova énekesnőnek köszönhetően.
- M.M. barátja, R. K. készített még kettőt;
- az opera hangszerelésére Sosztakóvics is tett javaslatot;
- és még két változatot készített John Gutman / Karl Leonhard Bruno Rathaus (utóbbi földink), libretto / zene - a MET számára a múlt század közepén.

Az 1896-os változat már R. K. átdolgozása - negyedszázad után.
Igazi és nemzetközi sikert a második R. K. - változat hozott Fjodor Ivánovics Saljápinnal Párizsban, 1908-ban.

Ami a rímtelen jambusokat illeti, azzal vitatkoznék.

60299   nickname • előzmény60298 2018-01-03 20:24:33

Az ős-Borisz kérdése érdekes - mert szerintem az 1869-es, első, bemutatásra a szerző életében nem került verziót kellene annak tekintetni, amely verzió bizony nem ugyanaz, mint a Muszorgszkij által átdolgozott, 1872-es verzió, amelyet végül bemutattak Muszorgszkij életében. Legjobb tudomásom szerint 1976-ban ezt láthattuk az Operaházban, nem az 1869-es, ős-verziót. Egyébként én jobban kedvelem az 1872-es verziót.

Papp Márta Muzsikában megjelent cikke jól összegzi a két verzió közti lényeges eltéréseket:

"A Borisz Godunov elsõ megfogalmazása 1868/69-ben keletkezett, Puskin drámája nyomán, a szerzõi kéziraton a következõ mûfaji megjelöléssel: "Zenei színmû (muzikalnoje predsztavlenyije) négy részben, hét képben". Muszorgszkij a Puskin-mû huszonöt jelenetébõl fõképp azokat zenésítette meg - jórészt változatlanul átvéve a dráma rímtelen jambusokban vagy prózában írott szövegét -, melyek Borisz cárral kapcsolatosak: Borisz úgynevezett "trónrahívását" a novogyevicsjei kolostor udvarán játszódó népjelenetben (Puskin 2. és 3. jelenete, a továbbiakban P. 2, 3), a koronázást (P. 4), a Kreml cári lakosztályában játszódó (P. 7 és 10), továbbá a Vaszilij Blazsennij-székesegyház elõtti jelenetét (P. 17) és Borisz halálát (P. 15 és 20).2 Ezenkívül az opera második "részében" két teljes Puskin-jelenet megkomponálásával (Cella a Csudov-kolostorban P. 5, Kocsma a litván határon P. 8) elindította a dráma másik fõhõsének, Grigorijnak a pályafutását. Egy nem egészen megbízható kortársi feljegyzés, Vlagyimir Sztaszov emlékezése szerint már ekkor, az 1. verzió keletkezése idején elkészült volna a Lengyelországban, illetve Litvániában játszódó Szökõkút-jelenet, Grigorij merészen ívelõ pályájának következõ állomása; e jelenetnek ha nem is elkészültét, de tervezését megerõsíti egy vázlat az elsõ verzió egyik autográf lapjának hátoldalán. Mindenesetre akármilyen fázisban lehetett az 1. verzió lengyel jelenete, végül nem került be a darabba. Ilyenformán Grigorij a Kocsmajelenet végén nemcsak a határmenti kocsma ablakából, hanem a teljes operából is kiugrik, bár híre és fenyegetõ árnya jellegzetes motívuma formájában végighúzódik a teljes 1. verzión. Nem a Grigorij-vonal megszakadása keltett azonban megütközést a kortársakban, hanem leginkább az, hogy az opera egyetlen valamirevaló nõi szereplõt sem léptetett föl, hacsak Kszenyija siratóját nem tekintjük elegendõnek (az 1. verzióban még sem a kocsmárosnénak, sem a dadának nem volt dala, Marina pedig egyáltalán nem szerepelt benne). "

Na és akkor legjobb tudomásom szerint amit általában ős-Borisznak adnak el az egyfajta hibridje a két szerzői változatnak: alapul veszi z 1872-es verziót és kiegészíti azt azokkal a jelenetekkel, amelyeket Muszorgszkij elhagyott az 1872-es verzióból, de megvoltak az 1869-es verzióban. 

60298   IVA • előzmény60297 2018-01-03 20:03:09

Igazad van: egy-egy verzió divatja korszakokra jellemző. De mivel a Borisz Godunov Rimszkij-Korszakov által hangszerelt változata helyett egy állítólagos ős-Boriszt 1976 márciusában (42 évvel ezelőtt!) mutattak be az Operaházban, úgy gondolom, most már lehetne választani a távoli korok divatjai közül. A kritikusoknak is vannak divatkorszakaik: talán már letűnt azon kritikusok kora is, akik feltétlenül aláértékelik a mutatósabbat.

60297   nickname • előzmény60296 2018-01-03 16:07:46

A Korszakov-féle verzió elég sokáig "kizárólagos volt", Sosztakovics hangszerelése lassabban terjedet el. Mivel nincs befejezett, "eredeti partitúra", autográf kézirat, illetve két, Korszakov által meghangszerelt rész a Hovanscsinából Muszorgszkij életében és jóváhagyásával hangzott el, ezért nem gondolom, hogy akkora szerzői szándékokat sértő dolog a Korszakov-verziót játszani. Ettől függetlenül ha egy operának több, egymástól jelentősebben eltérő verziója van mindig vannak időszakok, mikor most éppen ez a verzió a divatosabb, mikorábban inkább egy másik verziót játszottak. Úgy tudom, hogy Budapesten mindig Korszakov hangszerelésében ment as Hovanscsina.  

60296   nickname • előzmény60295 2018-01-03 15:43:54

Belel-bele nézegetve olykor a Marinszkij Színház legutóbbi években tartott premierjeinek neten talált közvetítés felvételeibe, azért a rendezői színház szele őket is megérintette. Zeneileg azonban kétségelen, hogy jobban járnánk az oroszokkal vagy bolgárokkal, vagy a szlovákokkal, Pozsonyban rendszeresen mennek orosz darabok - most lesz Sadko premier is náluk, de tudomásom szerint a Borisz is ment náluk nem is olyan rég. 

60295   IVA • előzmény60293 2018-01-03 02:34:48

Furcsa dolog divatról beszélni, amikor Sosztakovics átdolgozása is lassacskán 90 éves. Változatlanul azt tartom egy felújítás legnagyobb problémájának, hogy nincsenek hozzá megfelelő hangú és személyiségű énekeseink, viszont nagy a választék itthoni és külföldi rendezők közt, akik hajlamosak lennének blődlit csinálni belőle, sok pénzért. Legjobban egy orosz vagy bolgár társulat „autentikus” vendégjátékának örülnék (az Erkel Színházban).

60293   nickname • előzmény60292 2018-01-02 11:20:55

A Korszakov-féle hangszerelés viszonthallása Budapesten szerintem kérdéses. Manapság divatos a Sosztakovics hangszerelte verzió - Gergiev is ezt vette fel a Marinszkij Színház együttesével. Nekem ezzel sincs semmi bajom. És van egy eddig el nem hangzott, magyar kutató általál készített Hovanscsina hangszerelés is. Itt van belőle egy részlet. De a teljes opera így még nem hangzott el sehol.

60292   IVA • előzmény60289 2018-01-02 02:10:11

Köszönöm. Oláh Gusztáv utóbbihoz készült tervei közül ezt sem győzöm csodálni:

Békés András 1972-es rendezése egyébként már az 1960-ban indított felújítási hullám „modernizált” darabjának számított. Korántsem díszes, inkább puritán díszletelemek sugallták a társadalmi környezet dekadenciáját. A történelmi helyszínt, a pompát és a hatalmat csak a mindvégig fekete háttér előtt aranyló hagymakupolák érzékeltették. Önmagában nem volt szép, sem méltó a Rimszkij-Korszakov-féle hangszerelés gazdagságához. Csupán a színpompát képviselő, kifejező jelmezekkel kiegészítve, az előadással együtt megszerethető. Vagy inkább ragaszkodásra intő...

60289   Momo • előzmény60284 2018-01-01 14:05:34

Kettő is volt. A hazai bemutató 1936-ban, Issay Dobrowen és Oláh Gusztáv rendezésében (díszlet Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar, koreográfia: Brada Rezső). És az első felújítás 1955-ben, amikor Oláh Gusztáv és dr. Kenessei Ferenc állította színpadra a darabot (díszlet Oláh Gusztáv, jelmez: Márk Tivadar, koreográfia: Harangozó Gyula).

A MÁV Istvántelki Főműhelyének férfikara is közreműködött az 1936-os bemutatóban:

Díszletterv az 1955-ös felújításhoz:

60284   IVA • előzmény60258 2018-01-01 06:01:28

Sajnos a Békés András rendezte Hovanscsina előtti operaházi bemutató úgy hiányzik az OSZMI adattárából, mintha nem is lett volna.
Azon előadások idején még nem ismertem a Hovanscsinát, csak halványan emlékszem korabeli színlapokra, amelyek szerint Tiszay Magda mellett (vagy után) Tamássy Éva is énekelte Márfát. Egy másik emlékem pontosabb: az 1960-as években készült egy televíziós felvétel (részlet), amelyen Szabó Anita énekelte Márfa jóslatát, mögötte lángtenger lobogott. (Noha akkor hol vannak még a lángok?) 

60258   -zéta- • előzmény60250 2017-12-30 12:14:05

Vaszy Viktor feljegyzései szerint 1950. februárjában rögzítette a Rádió a Hovanscsinát Losonczy György (ugye, Ő sem volt basszus), Laczó István, Joviczky József, Palló Imre, Littasy György, Tiszay Magda, Czanik Zsófia, Galsay Ervin és Fekete Pál előadásában... Jó lenne újrahallgatni...

60250   IVA • előzmény60246 2017-12-30 03:39:56

Iván Hovanszkij szerepe magas basszus vagy hősbariton hangot kíván. Begányi Ferenccel nemhogy működött a Hovanscsina, az ő Hovanszkija minden idők egyik legpazarabb énekesi-színészi alakítása volt. Úgy tudom, a Szovjetunióban is sikert aratott vele.
De remek volt Faragó András, és Doszifejként Szalma Ferenc is. Nem is sorolom tovább a nagyságainkat, itt van a Békés András rendezte felújítás eredeti szereposztása:
http://www.szinhaziadattar.hu/web/oszmi.01.01.php?as=9140&kr=A_10_%3D%22Hovanscsina%22
Ebből persze nem lehet nem külön megemlékezni Palcsó Sándor Írnokáról és a később beálló Mészöly Katalin megrendítő Márfájáról. És persze az énekkar odaadó teljesítményéről, és nem utolsósorban id. Harangozó Gyula páratlan ízlésű és légkörű Perzsa táncáról.
Ezek futólagos említésével csak azt akartam mondani, hogy a Hovanscsina csaknem minden előadása katartikus élmény volt, amire a „működött” kifejezés félrevezető lehet.

60246   Cilike • előzmény60243 2017-12-29 22:06:18

Én belátom. Nincs szláv basszusunk. Nem is volt. Azért működött a Hovanscsina Begányival, és Kováts Kolossal. Egyik sem volt igazi basszista. Én, ha szerepet osztanék, biztos külföldön ketesnék, bár ott is hiányszakma.

60243   nickname • előzmény60241 2017-12-29 17:53:54

Palerdivel, Bretzcel és Molnár Leventével inkább ne vegyék elő. Nem baj a vendégénekes, de az utábbi években a vendég baritonok és basszusok meghívása se volt mindig indokolt. 

Azért te is beláthatod, hogy Palerdit semmi sem predestinálja errre a hatalmas szerepkörre. Bretz még legalább külföldön is foglalkoztatott és vannak jó szerepei. Palerdi még sokszor Mozarthoz is kevés volt az elmúlt években. Széténekelte már magát teljesen. Molnár Levente szintén leszálló ágban van. Erről ennyit. Az olyan vendégbaritonokat meg, mint aki pár éve énekelt a Carmenben inkább hagyjuk. Pénzkidobás. 

60241   Cilike 2017-12-29 10:09:00

Illetve az is lehet, hogy vendégművészeket hívnak, bár tudom, az is baj lesz. Tény, hogy sok éve nem ment se a Borisz, se a Hovanscsina, két árva orosz darab és a Jenufa képviselte a szláv operákat. Évek óta napirenden van, hogy ezeket előveszik, nekünk még Fischer mondta, az meg jórégen volt, ugye?

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

"III. Budapesti Nemzetközi Kórusünnep - Győztesek gálakoncertje"

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:30 : Budapest
Erkel Színház

Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara
Megbízott karigazgató: Csiki Gábor
vez.: Lothar Zagrosek
"Richter János102 - A szakrális Wagner"
PALESTRINA/WAGNER: Stabat Mater
WAGNER: Tannhäuser
Nyitány
Zarándokkar
Erzsébet imája a III. felvonásból (’Allmächtige Jungfrau…’)
Római elbeszélés a III. felvonásból (’Inbrunst im Herzen…’)
Zárójelenet
WAGNER: Parsifal
Előjáték
Kundry jelenete a II. felvonásból
Nagypénteki varázs
Parsifal monológja (’Amfortas! Die Wunde!)
Zárójelenet

20:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szemere Zita, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián
Országos Egyesített Kórus
Nemzetközi Fesztiválkórus
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
"III. Budapesti Nemzetközi Kórusünnep"
HÄNDEL: Messiás
A mai nap
történt:
1892 • A Bajazzók bemutatója (Milánó)
született:
1933 • Maurice André, trombitás († 2012)
elhunyt:
1895 • Franz von Suppé, zeneszerző (sz. 1819)