vissza a cimoldalra
2018-07-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60950)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3631)
Erkel Színház (9426)
Balett-, és Táncművészet (5528)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (939)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1441)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)
Élő közvetítések (7302)
Jonas Kaufmann (2260)
Erkel Ferenc (1048)
Franz Schmidt (3154)
Kimernya? (2722)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (742)
Lehár Ferenc (636)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (583)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

287   Ardelao • előzmény283 2017-08-15 00:11:54

TÖRTÉNETEK Jules MASSENET-ról:

Massenet-hez, az elhunyt neves francia zeneszerzőhöz eljött egy alkalommal egy kezdő zeneszerző, aki e szavakkal adta elő a kívánságát:
— Bizonyára tudja, mester, hogy Moliére, egy öreg asszonynak szokta felolvasni uj műveit abban a tudatban, hogy a mi az öregnek tetszeni fog, azt a nagyközönség is tetszéssel fogadja. Ezért határoztam el, hogy felolvasom önnek új művemet, mert a mi önnek tetszését megnyeri, valóban nem hagyhatja hidegen a közönséget sem.

Massenet nagy szemeket meresztett a különös kijelentésre s így szólott:
— Uraságod nagyon szeretetreméltó, de engedje meg, hogy mindaddig, amíg önből nem lesz Moliére, nekem se kelljen öregasszonynak lennem!
Erre a kijelentésre a felolvasás természetesen elmaradt.
TOLNAI VILÁGLAPJA, Szépirodalmi képes hetilap
1913. január-március (1-13. szám)

*

Mulatságosan jellemezte Jules Claretie a nemrégen elhalt Massenet,francia zeneszerző munkásságát.
Massanet Clareti-től megkapta a szöveg -könyvet, amely nagyon tetszett neki. Másnap hozzáfogott a komponáláshoz Massenet.

Egyszer csak szól a telefon Claretie-nél.
— Halló, ki beszél? — kérdi Claretie.
— Massenet!
Mondja csak, ragaszkodik ön ahhoz a kifejezéshez, a nyolcadik oldalon, fenn a harmadik sorban?
-— Eszem ágába sincs, tessék csak nyugodtan kitörölni.
— Megőrült? — kiállja Massenet a telefonból. — Hogy lehet azt a szót kitörülni, mikor az a java az egész felvonásnak?!
— Hát akkor mi a kívánsága? — kérdi bosszúsan Claretie.
— Most már semmi. Csak azt akartam mondani, hogy ez a kifejezés az előbb nem tetszett, de most már tetszik.
És így ment ez — folytatta Claretie — véges-végig, nap-nap után.
Csengetett a telefon és Massenet volt mindannyiszor, akinek nem tetszett valami, de aki azért semmit sem engedett törülni, vagy változtatni azon a szövegen, ami eléje került.

TOLNAI VILÁGLAPJA,
1913. február 23. (13. évfolyam 8. szám)

Jules Claretie (1840-1913), francia író, drámaíró (megj. A.)

*

Massenet, a francia komponista ezt mondja: „Egyedüli boldogsága életemnek a szivar. Csak ez képes egyedül megszabadítani a melódiák zűrzavarától, melyek máskülönben szüntelen a fejemben kóvályognak és amelyeket napvilágra kellene hoznom, ha nem dohányoznék."
TOLNAI VILÁGLAPJA, 1929. január 23. (29. évfolyam, 4. szám)

*
283   Ardelao 2017-08-13 22:35:19

MASSENET EMLÉKÉRE

A BUDAPESTI HÍRLAP Jelenti:

Massenet meghalt.

A francia művészvilágnak gyásza van. Jules Emilé Frederic Massenet, a hírneves zeneszerző, az újabb-kori zenekultúra egyik legnagyobb alakja, mint Parisból táviratozzák nekünk, kidőlt az élők sorából. Ma reggel hirtelen meghalt. Hosszú diadalmas napokkal és forró operai estékkel keresztülszőtt élet után költözött el. Pályája csupa siker volt, megértés, elismerés. Nevét hamar fölkapta a hír és végighordozta az egész világon. Ott emlegették a modern zenei nagyságokkal egy sorban s nem volt zeneértő ember, a ki nem ismerte volna. A zeneművészek szokott vándorútján beutazta egész Európát s hozzánk is eljutott. Magyarországi útjának impresszióit egy nagy zenekari munkában, a Suite Hongroise-ban dolgozta föl. Massenet nagy tekintély volt hazájában, ahol nem csak a teremtőművészt, hanem a zenepedagógust is becsülték benne. A párisi konzervatóriumnak egy emberöltő óta professzora volt s az új zenei generáció magán viselte Massenet tanításának nyomát. Érdemeit a becsületrend nagykeresztjével tüntette ki a Köztársaság, s a Szépművészeti akadémia tagjává választotta.

Massenet, 1842. május 12-én született Montaud-ban, Franciaországban. Atyja vagyonos ember, vasgyáros volt, és mint főhadnagy harcolt a nagy Napóleon seregében. A fiú zene iránt való hajlamai korán kifejlődtek. A mikor iskoláit bevégezte, teljesen a zene tanulására adta magát. Vagyoni helyzete nagyon megkönnyítette tanulmányát, melyet a párisi konzervatóriumban folytatott. Korának leghíresebb zenei oktatóitól nyerte elméleti és gyakorlati kiképzését. Thomas mester tanította a zeneelméletre és Laurent zongorára. Tehetsége hamarosan társai fölé emelte őt s már 1863-ban a római utazás ösztöndíját megnyerte. Később, diadalai után a konzervatórium meghívta tanári székére, a hol 1878 óta a zeneszerzéstant adta elő.
Nevezetesebb művei a következők: Mária Magdolna oratórium, melyet 1873-ban szerzett, továbbá: A szűz és Éva oratóriumok. Operáival aratta azonban legnagyobb sikereit. Don Cesare de Bazan, Lahore királya, Heródiás, Manon, Cid, Werther, Esclarmonde, A jós, A navarrai leány, Manon arcképe, továbbá Thais című operái szerezték meg világhírét. Ezeken kívül egész sereg kisebb zenei munka tartja fönn nevét, köztük a „Suite Hongroises” magyar-török indulója.

1912. augusztus 14. (32. évfolyam, 191. szám)
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
A mai nap
történt:
1782 • A Szöktetés a szerájból bemutatója (Bécs)
született:
1858 • Eugene Ysaye, hegedűs († 1931)
1937 • Pál Tamás, karmester
1948 • Pinchas Zukerman, hegedűs
elhunyt:
1979 • Alfred Deller, énekes (sz. 1912)
1989 • Herbert von Karajan, karmester (sz. 1908)