vissza a cimoldalra
2019-09-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3209)
Opernglas, avagy operai távcső... (20312)
A nap képe (2154)
Társművészetek (1400)
Élő közvetítések (8125)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1753)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61894)
Kedvenc előadók (2840)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

238   Ardelao • előzmény237 2017-11-24 17:05:23

BARTÓK BÉLA ÉS PÁSZTORY DITTA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN

A budapesti hangverseny látogató közönség e zenei évad elején, október 8-án hallhatta Bartók Bélának és feleségének Pásztory Dittának külön-külön és együttes zongorajátékát a hosszabb időre tervezett amerikai hangversenykörútjuk előtt.

Az ez idő-szerint, utolsó budapesti hangversenyükhöz hasonlóan, Bartók Béla és Pásztory Ditta New-Yorkba való megérkezésük után, már három-négy nappal megkezdik hangversenyeiket.

Első fellépésük alkalmával, november 4-én, bemutatták Bartók «Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre» című egyik legjelentősebb kamaraművét, melyet már az európai kontinensen is (Basel, London, Párizs, Budapest) a legnagyobb sikerrel adtak elő. Az első New Yorki előadás oly nagy érdeklődést keltett, hogy egy héttel később, meghívott előkelő közönség jelenlétében meg kellett ismételni a Columbia Broadcasting System New Yorki stúdiójában. A rádióközvetítést az Egyesült Államok területén ötven állomás továbbította, 30—40 millió hallgató részére. A rádióban való előadás alkalmával grammofón-lemezre is felvették a művet.

November 24-én a New Yorki „Town-Hall“-ban ismét kétzongorás-hangverseny keretében léptek fel, műsorukon Mozart, Debussy, Bach, Bartók és Brahms műveivel. Az egyes műsorszámokat egyre fokozódó- érdeklődés és lelkesedés követte, Bartók kétzongorás «Mikrokozmosz» átiratából a „New Hungarian Folksong“-ot meg kellett ismételni.

Közben Pásztory Ditta Mozart F-dúr versenyét adta elő a rádióban. Ezt a műsorszámot nemcsak az Egyesült Államok adói, hanem a kanadai és dél-amerikai rádióállomások is közvetítették. Pásztory Ditta stílusos Mozart-értelmezése és egyéni előadókészsége nagy feltűnést keltett az amerikai zenészkörökben.
Ez első hangversenyek nagy sikere után Bartók Bélát és Pászlory Dittát oly sok fellépésre szerződtették, hogy programjuk április elejéig teljesen belelt.
Bartók Bélát november 25-én a New Yorki „Columbia“ egyetem a népzenei kutatásai révén elért zenetudományi úttörő és alapvető munkásságának méltatásával a zene doktorává avatta.

A további hangversenyek közül magyar szempontból különösen Bartók Cleveland-ban tartott hangversenye nevezetes. Saját II-ik zongoraversenyét és Mozart d-moll versenyét játszotta igen nagyszámú közönség részvételével. A napilapok, folyóiratok és magazinok több hasábos cikkekben foglalkoznak Bartók Béla és Pásztory Ditta fellépéseivel. Erre csakugyan sok alkalom kínálkozik, mert nemcsak a sok hangverseny ad nyilvánosságot Bartókéknak és ezzel együtt a magyar zenének, hanem számos felolvasás és zenekari hangverseny is. Bartók hangversenyútjai során minden jelentősebb egyetemi városban előadást tart a magyar népzenéről és azt külön zongoraműsorral illusztrálja. Legújabb zenekari művét, vonószenekarra írt «Divertimento»-ját Saint Louisban mutatták be november 7-én. Ez a mű a zenei évad legnagyobb sikerét jelentette és a bemutató után további harminc zenekar tűzte műsorára még ebben az évben.

Igen érdekes a Boston-ban rendezett február 4-iki hangverseny műsora. Bartók hegedű-zongora-klarinét trióját játszotta Szigeti József és Benny Goodman közreműködésével. E műsoron szerepel még Bartók hegedű-rapszódiája és Debussy klarinét-zongora kompozíciója, Benny Goodman közreműködésével, továbbá Debussy kétzongorás ,,En blanc et noir” -ja, Pászlory Dittával.
Egyéb kétzongorás hangversenyek részben zenekarral, részben anélkül: New York, Baltimore, Detroit, Chicago stb. városokban voltak.
Február 12-től március 10-ig Bartók szerzői estek voltak és részben lesznek Saint Louis, Denver, Provo, Mills, Ciatlle városokban.
Bartók műsorain Kodály művei mindenhol szerepelnek, saját művei közül a
«Mikrokozmosz» gyűjteményből játszik a leggyakrabban. E zongoradarab-sorozat többezres első kiadása Amerikában elfogyott, hír van arról is, hogy Bartók a teljes sorozatot grammofon lemezre játssza.
Bartók iránti érdeklődés állandóan növekedőben van és ennek kulturális jelentősége magyar szempontból is egyelőre felbecsülhetetlen eredménnyel fog végződni.

A ZENE, 1941. március 1. (XXII. Évfolyam, 9. szám)

 

237   Ardelao 2017-11-23 00:11:03

BERG LILY:
BÚCSÚ A TÁVOZÓ MESTERTŐL

Néhány hete, hogy Lisszabon repülőteréről a Clipper nevű amerikai gépen Bartók Béla nekivágott az óceánnak. (Nem repülőgépen! Egy személyforgalomra is berendezett amerikai teherhajóval utazott., megj. A.)
Szeretettel intünk búcsút az elszálló gépmadár után a hosszabb időre távozó Mesternek, akinek alakja felrajzolódik a magyar égre. Művészete magyar földből sarjadt és magyar levegőben nőtt naggyá, mindig és mindenkor a magyar géniusz dicsőségéi zengi.

* * *

Bartók munkásságát, új zenei honfoglalásnak nevezhetjük. Zenéje nemcsak világnézetében, dallamkitalálásában és technikájában új. de anyagában is. Muzsikája új világot, új magyar világot mulat meg nekünk.

A 19-ik század elején a verbunkos uralkodik és az akkori magyar műzene romantikus stílusának veti meg alapját. A verbunkosból születik meg a csárdás, mely a nótaszerzők tolla alatt elsekélyesedik. Üres formalizmusban merül ki a magyar zene, ritmikai képletek, a bokázó záradék örökös ismétlésében, unalmassá vált sallangok, cifraságok külsőségeiben, anélkül, hogy a magyar temperamentum, a magyar néplélek villanásaiból, őserejéből egyetlen igaz szépséget is felvethetne. A dallamkincsben lerongyolódott magyar zenének hatalmas ellenféllel kellett megküzdenie: a német művészettel, mely elzárta előlünk a szemhatárt. A magyar zene, sorvadásnak indult. A faji lélekkel való igazi kapcsolat hiánya, a nemzeti vérkeringés megszakadása ép olyan kórokozója volt betegségének, mint az ellenálló erő hiánya az idegen befolyásokkal szemben.

Ekkor jelenik meg a magyar néptől eltávolodott s a külföld utánzásában elkorcsosodó magyar zene horizontján: Bartók Béla. Az ifjú Bartók eleinte Liszt követője. Később megszédíti Strauss Richard zenekari színpompája, majd Debussy s az impresszionizmus színfoltjai vakítják el rövid időre. De lelkében ég a vágy forradalmi újítások után. Felismeri, hogy nem lehel továbbmenni a megkezdett úton, ha a magyar zeneművészet úgy külsejében, mint bensőjében meg nem újhodik. A magyar népköltészet, népművészet mesebeli gazdagságot tár elénk. Lehetetlen, hogy a magyar zenét ne ihlesse meg a néplélek, hogy a magyar zenében semmi se legyen abból az őserőből, abból a nagy gyűjtő- medencéből. mely a magyar szellem valamennyi megnyilatkozásában pazarul szórja kincseit.
Bartók első feladatának tartotta, hogy kiűzze a magyar művészetbe betolakodott idegen szellemet és felidézze az ősi magyar lelket. De előbb meg kellett találnia a magyar lélek rejtekhelyét. Tudta, hogy az odavezető út nem sima és mégis elindult, hogy felkutassa az ősmagyar lélek örök szimbólumát: a parasztdalt.

Hosszú, keserves vándorút, ezernyi fáradtság volt az ára, végül mégis győzelem jutalmazta vállalkozását. Bejárta az országot törekvéseinek osztályosa, Kodály Zoltán kíséretében. Elment a magyar föld, a régi magyar föld legtávolabbi zugába is. Magányos pásztorokkal, emberkerülő aggokkal, szaporanyelvű öreg anyókákkal, beszédes gyermekekkel kötött barátságot, kicsalta titkukat, belelátott lelkűkbe, melynek mélységeiben húzódott meg a magyar népdal. Igazi hőstett a magyar dalnak ez a felfedezése. Acélos akaraterő, sziklaszilárd hit és a művészi ideálért való rajongás telte lehetővé.

Bartók megajándékozta Magyarországot egy nagyszerű kincsesbányával. amelynek létezéséről alig tudtunk. Sejtelmünk sem volt, hogy a magyar néplélek ilyen páratlanul gazdag zenei rezonanciában. A magyar népdal ezer arculatot öltött Bartók művészetében. A technika, mellyel feldolgozta, csak fokozta kifejező erejét, felnagyította szépségét.

Zenéjének legemberibb hangja, mely a közönséghez talán legközelebb áll: zongoradarabjai. Roppant erőt sűrítenek magukba. Látomások gyúlnak ki képzeletünkben hallgatásuk nyomán. Lehet-e tökéletesebben elénk idézni az ősmagyarok félelmetes lovasrohamát, dühös harci robaját, dübörgését, népvándorlás korabeli kataklizmáit, mint az «Allegro barbaro» elsodró erejű hangorkánja? Ismét a magyar lélek más arcát látjuk az «Este a székelyeknél» című kis remekmű vibráló csöndjében. A székely faluk, erdők, hegyek és tavak minden titka feltárul ebben a sejtelmes zongoramuzsikában. A Medvetáncban a medvetáncoltató búsan groteszk élete, a medve szimbolikus tragédiája: a leláncolt erő megalázása él, amint a gazda és medve, mint egymás rabszolgái vándorolnak egy életen át. Bartók új, eddig sohasem hallott, ismeretlen érzéseket és hangulatokat vitt be a zongorastílusba. Férfias lírája, melyet a romantika s a modern dekadencia nem tudott effeminálni, nem tűri az érzelmes ellágyulásokat. Ez a líra izmos, őserejű, mélyről fakadt.

Zenekari darabjai egyéniségének fejlődését még szemléltetőbben tárják fel. amint az első «Szvit» alföldi délibábjaitól járatlan utakon elérkezik az erdélyi hegyek szűz ormaira. Faji magyar zenét ír, mely ezer éven át rejtőzött a lelkek mélyén, hogy végre kitörjön. Természetes, hogy az ő orkesztere hangzásában és dinamikájában is faji és egyéni. Ez a zenekar káprázatos színekben villódzik.

Kamarazene-kompozícióinak levegője ismét más. Quartettjei hallgatásakor új, titokzatos régiókba emelkedünk fel, ahova zeneszerző tán még alig jutott el. Érdekes hangszínek, gazdag polifónia ragadja meg a hallgatói, aki alig tud számot adni magának benyomásairól.
Dalaiban kongeniális költőtársa, Ady Endre sirámait zengi.

Egyetlen dalműve: «A kékszakállú herceg vára» az első dalmű, melyben a maga hamisítatlanságában szólal meg a magyar néplélek, mert a magyar humusz legmélyebb rétegéből kelt életre, az anyaföld oltalma alatt álló parasztdal édestestvéreként. A parasztdal különben teljesen átment Bartók vérkeringésébe. Sok témája van, melyet népdalnak tartunk, pedig saját invenciója. Bartók annyira magyar, hogy ha román, vagy szláv dallamokat dolgoz fel. akkor is megérzik művészetének hovatartozása. A magyar lélek kitör belőle. Mikor elhagyja a népi anyagot, mely szinte metafizikaivá tisztul egyéniségében, levegője akkor is annyira egyéni, hogy élesen megkülönbözteti minden más mestertől. A «Fából faragott királyfi» pantomimje a bemutatón a reveláció erejével hatott. Ekkor találkozott Bartók először a táncos színpaddal. A darab tündéri és groteszk táncok sorozata. A kubizmus merev, szögletes vonaljátéka a zenében a feléledt fabáb groteszk táncdallama, mely zenekari torz portréját juttatja eszünkbe. A természet megmozdulásának, életre-támadásának meleg lírája drámaivá forrósodik, mikor az erdő megindul, és a folyó kilép medréből.

«Vonós-hangszerekre, cselesztára és ütőhangszerekre» írt műve talán a csúcsa a bartóki művészetnek. Merészen vegyül a népdal polimetrikája a jazz szinkópás. hullámzó ingadozásaival. Ez oltja be fluktuáló dallamaiba a parasztdal csapongását. Bartók ritmuskitaláló művészete képletek szédítő kaleidoszkópját mulatja, mikor a 3-ik tétel utolsó huszonnyolc ütemében taktusonként változtatja az ütem-nemet (6/8, 5/8, 8/8, 12/8, . . stb.), hibátlanul megőrizve a dallamvonal egységes töretlenségét.

«Mikrokozmosz» című darabjai, mint furcsa rajzú és színű rakéták röppennek ki a zongorából. Ezek a szempillantás alatt szerlefoszló alakzatok a zárt, csodálatos bartóki világnak legbizarabb, legérdekesebb lényei.

Bartók formáló-ereje a legnagyobbakéra emlékeztet. Architektonikája, különösen utolsó quartettjeiben, beethoveni magaslaton áll. Belső erőtől feszülő forradalmi dallamvonala, dinamizmusa beleolvadt az új, lineáris szerkesztésmódba, mely új harmónia-rendszer kikristályosodását vonta maga után. A romantika s az impresszionizmus elavult akkordrendszerével szemben kialakult modern kontrapunktikus stílus, horizontális dallamvonal tökéletesedéséhez nagyban hozzájárult művészetével.

Bartók azonban nemcsak világraszóló alkotómester, de nagy előadóművész és nevelő is. Zongorajátéka fényszóróként világítja meg a klasszikus mesterek arcképét. Amint játékának egy-egy sugara reáesik Mozartra vagy Beethovenre, eddig észre nem vett vonásokat kelt életre. Egyénien szólaltatja meg Scarlattit, Couperint és kortársait. E művek előadásának főérdekessége: különleges színű billentése, melyről külön tanulmányt lehetne írni. Billentésének egyéni színe és varázsa van. Hideg, csillogó, kemény és kissé száraz. Nemcsak belülről fakadó jelenség, de szikár fizikumában is rejlik, mellyel nem lehet telt, súlyos, érzéki színhatást elérni. Ez a sajátos martellato hang, művei előadásánál igen fontos szerepet játszik.

Bartók nagy egyéniség és zongorázása külön játéktípust képvisel, de mégse nyomta rá bélyegét tanítványai játékára. Nem erőszakolta senkire markáns egyéniségét, sőt arra törekedett, hogy mindenki megőrizhesse saját énjét. Ha elfogadhatónak tartotta tanítványa felfogását, nem változtatott rajta. Hangsúlyozta, hogy nem szereti, ha utánozzák. Két dolog volt, amiben nem engedett; a ritmus és a pedálozás. E kettő legtökéletesebb kiviteléért a végsőkig küzdött, s ha valakinél nem tudta megvalósítani elképzelését, nem szívesen foglalkozott vele. Igen nagy türelem és jóakarat jellemezte tanári működéséi. Tanítványaival szemben mindig megértő volt és soha nem láttuk fontoskodónak vagy nem őszintének. de mindig közvetlennek és természetesnek. Sokat játszott nekünk és sokszor tette próbára az órán hallásunkat bonyolult gyakorlatokkal. Nem szerette, ha túl sokat foglalkoztunk valamely darabbal, így elérte, hogy nagy anyagot dolgoztunk fel egy iskolaév alatt. Zeneirodalmi jártasságunkat is ellenőrizte. Voltak kedveltebb és kevéssé kedvelt zeneszerzői. Megfigyeltem, hogy Verdit nem szerette. Wagnert elismerte, de nem rajongott érte, szívéhez a francia muzsikát éreztem közel, de elsősorban a klasszikusokat. Nagyon szívesen jártunk óráira, éreztük, hogy az a zenei és világszemléleti légkör, amit Bartók teremtett a tanteremben, egész életünkre döntő hatással lesz.

Bartók nemcsak saját művészetét teremtette meg, de elvégezte a jövő magyar zene alapelveit is. Népdalgyűjtő munkásságának eredménye a sok ezer fonogram a Néprajzi múzeumban. Lemezre felvette a paraszt ajkáról a régi dalokat, amint talán több évszázados szájhagyományban éltek. Nagyszerű hallásával és zenei érzékével átírta a sok irracionális értéket, mely a paraszt énekében kibomlik, lehető tökéletességgel adta vissza nekünk s az így papírra vetett népdalokat törzskönyvezte. A Tudományos Akadémia készül kiadni ezt a nagy munkát, a magyar zene monumentáit, melyek zenénk múltját elevenen őrzik.

Amit a magyar nyelvészek már elvégeztek, dialektusok szerint összegyűjtve és feldolgozva a magyar szókincset, úgy cselekedett Bartók, de még annál is többet, mert gyűjtése egyetlen, hiteles és teljes enciklopédiája a magyar zenei szólásmódnak. A jelenen keresztül elmerült a múlt századokba s felszínre hozta a veszendőnek indult, pótolhatatlan értékeket, egyúttal a jövő útját is megmutatva. Bármilyen zenei világnézetnek hódoljon is a jövő nemzedékek zenésze, bármilyen technikával akarja megvalósítani eszményét, az eljövendő magyar muzsikának és magyar faji nyelvezetnek, anyaga nem lehel más, mint a Bartók és Kodály gyűjtötte népdalok és változataik s a hozzájuk csatlakozó kiegészítés. Roppant gazdag kincs ez, évezred sem elég kimerítéséhez, feldolgozásához. Magyar költő nem szakadhat el a magyar nyelvtől, a magyar muzsikus sem fog ezután elszakadhatni a magyar zenei nyelvtől, mert köti az anyaföld. Ez Bartók Béla, a zenei honfoglaló, halhatatlan érdeme, mellyel nemcsak a magyar és egyetemes zenetörténetbe, de a magyar szellemiség történetébe is örökre beírta nevét.

A ZENE, 1941. január 1. (XXII. Évfolyam, 5. szám)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Constantin Talmaciu (fuvola), Sara Gheorghe (marimba)
Aradi Állami Filharmónia
vez: Dorin Frandeș
MOZART: Divertimento K 136 D-dúr vonószenekarra
STAMITZ: G-dúr fuvolaverseny
PIAZZOLLA: Libertango marimbára és vonószenekarra
BARTÓK: Román népi táncok
VITTORIO MONTI: Csárdás
ALBENIZ: Asturias marimbára és vonószenekarra

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Thurzó Zoltán (zongora)
Liszt Ferenc, Chopin és Rachmaninov műveiből

19:00 : Budapest
Erkel Színház

1ST STEPS
Balett-est három részben

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Valerio Contaldo, Michal Czerniawski, Cyril Auvity, Francisco Fernández-Rueda, Peter Harvey, Núria Rial, Antonio Abete, Luciana Mancini
Budapesti Fesztiválzenekar
Fischer Iván Operatársulat tánc- és énekkara
Vezényel és rendező: Fischer Iván
MONTEVERDI: La favola d'Orfeo
A mai nap
történt:
1809 • Megnyílt a Royal Opera House Londonban
született:
1587 • Francesca Caccini, zeneszerző († kb. 1640)
1916 • Simándy József, énekes († 1997)
1971 • Anna Netrebko, énekes
elhunyt:
2008 • Maurizio Kagel, zeneszerző (sz. 1931)