vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61157)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4356)
Operett, mint színpadi műfaj (3717)
Kiss B. Atilla (178)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1118)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Élő közvetítések (7454)
Gioacchino Rossini (1019)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

217   Ardelao • előzmény216 2017-10-28 18:38:21

Bartók-bemutató, a második filharmóniai hangversenyen

Az új zene sikere elsősorban az előadótól függ, Bartók Béla első kísérletei nagyrészt azért nem találták meg a közönséghez vezető utat, mert első tolmácsolói nem tudták átérezni, meggyőződés nélkül, sugalló erő nélkül szólaltatták meg Bartók muzsikáját, és minthogy maguk sem értették, megértetni sem tudták. Ernest Ansermet genfi karmester világhírét annak köszönheti, hogy benne megértőre talállak a zeneköltészet új klasszikusai; bár korban nem tartozik az új nemzedékhez, együtt érez vele és úgy tudja hangra változtatni az úttörők hangjegyeit, ahogyan a zeneköltők azt elképzelték. ő volt a második filharmóniai hangverseny vendége.

Ez a hangverseny eseménye volt zenei életünknek. Ha valaki nem is híve az új mestereknek; de muzsikus, bizonyára eseménynek tekinti, mégpedig kimagasló zenei eseménynek az olyan hangversenyt, amelynek műsorán egy Bartók- és egy Hindemith-bemutató mellett ott szerepel Ravel Daphnis és Chloe-szvitje és Haydn 95. számú c-moll szimfóniája, még hozzá hiteles — mert maguk a költő-kortársak által hitelesített — előadásban. Hindemith műve: Szvit a Mathis a festő című dalmű zenéjéből, egyike a kiváló német mester legjellemzőbb, legérettebb alkotásainak. Ha kifejezőereje nem is olyan gazdag, színei nem is olyan meg- ejtőek, mint operája hősének: Mathias Grünewaldnak, az isenhelmi oltár alkotójának színei és kifejezőereje, mesteri kompozíció az Angyalok hangversenye, a Sírbatétel és a Szent Antal megkísértetése. Láttató erejű. Természetes, hogy sikeréért csak kongeniális tolmácsolás kezeskedhet. Az Ansermeté ilyen volt.

Bartók Béla legújabb művének bemutatása volt az est fénypontja. A szonáta két zongorára és ütőhangszerekre készült. Előadásában a két zongora mellett üstdob, nagydob, réztányér, gong, húrozott kisdob, húr nélküli kisdob és xilofon vesz részi. Ez a hangszer együttes meglepő, bár nem szokatlan, mert hiszen az úgynevezett «jazz-kamarazenében» gyakran találkozunk zongora és ütőhangszerek együttesével. Ha szigorúan vesszük, a modern zongora is lényegében ütőhangszer. Bartók csodálatos és elragadó fantáziával él a kilenc hangszer színeivel, keveri azokat, fokozza hatásukat s olyan új hangzáslehetőségeket talál mondanivalójának előadása közben, amelyek nem szokatlanságukkal, hanem művésziességükkel ejtenek bámulatba. De költői mondanivalója is új és mély ebben a nemes formájú művében. Ama kevesek közé tartozik ő, akik, ha megszólalnak, sohasem ismételnek.

Ansermet vezényletével négy művész szólaltatta meg a szonátát: maga a költő és felesége: Pásztory Ditta, továbbá Jegesi József és Vigdorovits Sándor. Feljegyzésre érdemesnek tartjuk, hogy a filharmóniai hangversenyek inkább konzervatív hajlandóságú közönsége rendkívüli melegséggel fogadta a Bartók-bemutatót, a zenei évad nagy ajándékát. A taps arra vallott, hogy egyre nagyobb azoknak a száma, akik legalább intuícióval tudják megközelíteni a hangoknak azt a csodálatos birodalmát, amelyet Bartók fedezett fel a művelt világ számára.

A Filharmóniai Zenekar második hangversenye a nagy siker jegyében folyt le. A közönség örült az új zenének. A zeneművészetnek azok a barátai is, akik nem lelkesednek az újért és nem szívesen néznek szembe a Mával, nyereségnek tekintik, ha időnként tájékoztatják őket a költészet új irányairól, ha megismerkedhetnek új remekművekkel. Érdekesebb és élvezetesebb ez, mint a tegnap unalomig ismert hangversenydarabjainak örökös ismétlése. (f. gy.)

ESTI KURIR, 1938. november 3. (16. Évfolyam, 248. szám)

216   Ardelao 2017-10-26 23:43:48

Bartók új kamaraműve Londonban

A londoni nemzetközi zeneünnepségeken ez idén Bartók Béla fogja képviselni Magyarországot. «Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre» című kamaraműve június 20-án szerepel az ünnepségek műsorán. (Előtte június 11-én a luxemburgi rádióállomás közvetíti ugyanezt a művet.)

— Bemutató előadása Baselben volt 1938. január 16-án az I. G. N. M. (Internationale Gesellschaft für Neue Musik) 10 éves jubileumi hangversenyén. A két zongorarészt a szerző és felesége Bartókné Pásztory Ditta szólaltatták meg; ugyanők lesznek a mű előadói a luxemburgi rádióban és a londoni ünnepségeken.

A baseli bemutató előadás nagy sikeréről és a kompozícióról a svájci lapokon kívül az angol, hollandi, cseh stb. lapok is tájékoztatták a zenei közvéleményt.
A zenei ünnepségek műsorán Hindemith, Markievicz, Webern neveivel is találkozunk, kiknek zenekari műveit világhírű dirigensek fogják megszólaltatni (Adrián Boult, Scherchen stb.).

ESTI KURIR, 1938. június 5. (16. Évfolyam, 126. szám)

*

Bartók Béla részben feleségével együtt bemutatja Európa nagyobb metropolisaiban új kétzongorás szonátáját. Eddig Páris, Amsterdam, Zürich és Prága kötötték le. Egyik zenekari művét eljátssza a belgrádi filharmonikusokkal és Zathureczky Edével.

Szonátaestéket ad Rómában, Milánóban, Firenzében, majd vendégül látja őt Bukarest, Temesvár, Nagyvárad és Kolozsvár.

ESTI KURIR, 1938. szeptember 15. (16. Évfolyam, 207. szám)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)