vissza a cimoldalra
2018-10-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61157)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4356)
Operett, mint színpadi műfaj (3717)
Kiss B. Atilla (178)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1118)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1505)
Franz Schmidt (3198)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Élő közvetítések (7454)
Gioacchino Rossini (1019)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

211   Ardelao • előzmény210 2017-10-20 00:44:30

Bartók-siker Bécsben

A Zenebarátok Egyesületének hangversenyén Oswald Kabasta (1896-1946, megj., A.) vezénylete mellett most játszották először Ausztriában Bartók Béla új zenekari művét, amelyet a szerző vonós-hangszerekre, celestára és ütőhangszerekre írt. Az osztrák sajtó az est szenzációjának nevezi Bartók művét s a lapok egyöntetűen érdekesnek, eredetinek, szokatlannak és mégis hatásosnak találják Bartók elgondolásait és megoldásait.

ESTI KURIR, 1938. január 16. (15. Évfolyam, 12. szám)

210   Ardelao • előzmény209 2017-10-19 00:31:19

Bartók Béla 2500 tót népdalért perli a Maticát!
Itthon adják ki a tót dalokat is?

— A 8 Órai Újság tudósítása —

Ódon fonográf fölé hajolva találjuk Bartók Bélát az Akadémia egyik kis üléstermében, amelynek fél-kőralakú asztalán szanaszét hevernek a kotta kéziratok. A magyar dal nagy mestere az asztal szélén ül, sebesen rója egy üres kottalapra a hangjegyeket, miközben az ócska Edison gép tűje alig hallható hangokat csal ki a forgó hengerből. A laikus fül számára nem egyéb halk zörejnél a gépből kiszűrődő hang s persze, hogy meglepő, amikor a fehérhajú mester lelkesen, csillogó szemmel magyarázza:
— „Egy tót asszony énekel. Évekkel ezelőtt készült helyszíni felvétel, éppen most kottázom le a dallamát.”  ...

Meglepi őt az újságíró látogatása.
— „Csak nem valami botrány megint?”  - kérdi szinte aggódva, s szinte mentegetőző mosollyal teszi hozzá:— „Mert, tudja, nem szeretek ilyen dolgokban nyilatkozni, de meg nem is tudok semmiről.”

Megnyugtatjuk, hogy - ilyesmiről szó sincs, s a hengerre mutatunk, jelezve, hogy éppen estekről a tót népdalokról van szó. Egy prágai lap megírta, hogy Bartók Béla perrel fenyegeti a Matica Slovenská tót kultúregyesületet, amelytől visszaköveteli azt a hatalmas tót népdalgyűjteményt, amelyet Bartók évek hosszú és fáradtságos munkájával gyűjtött össze, s amelynek kiadására az egyesület záros határidőre kötelezettséget vállalt, de ennek mindmáig nem tett eleget.  

„Kénytelen leszek perelni" 

— „Ez igaz,” — jegyzi meg Bartók – „de a tudósítás téved abban, hogy én pályázat alapján nyertem volna el ezt a megbízást. Nem pályázat, hanem szerződés történt köztem és a Matica között, amely az általam összegyűjtött mintegy 2500 tót népdalból álló gyűjtemény kiadását vállalta — öt éven belül. Ez 15 évvel ezelőtt történt, de a kiadás máig sem jelent meg, mert a Maticának az anyag átvizsgálására és sajtó alá rendezésére, állítólag nem volt elég szakembere. Hosszú ideig is vártam arra, hogy a zene kultúrális szempontból rendkívül értékes anyagot visszakapjam, s ha ezt nem érem el békés úton, akkor valóban kénytelen leszek perelni.”

22.000 népdal

A professzor-művész az asztalon heverő kottajegyekre mutat:

— „Nehogy azt higgye, hogy anyagi szempontok vezérelnek. Hosszú évek óta foglalkozom a népdalmotívumok összehasonlító gyűjtésével s „A magyar nép és a szomszéd népek népzenéje“ című munkámban kifejtettem, miért fontos és értékes ez a munka zenetörténeti szempontból. Főleg a magyar, a tót és az oláh dalokat gyűjtöttem össze. Mintegy 12.000 magyar és közel 10.000 tót dalról van szó. A magyar dalok kiadását az Akadémia vállalta és én a kultuszminisztérium megbízásából már harmadik éve itt dolgozom, hogy a felgyülemlett hatalmas népdalanyagot sajtó alá rendezzem. E dalok kiadásánál, amely szintén nagy nehézségekkel jár, feltétlenül szükségünk van a Maticának átadott gyűjteményre is, hiszen az összehasonlító munkánál elkerülhetetlen a tót dallamokra való hivatkozás. Szívesebben vettem volna, ha ez a tót dalgyűjtemény nálunk, Magyarországon kerül kiadásra, de erre akkor nem volt pénzünk s örülnöm kellett, hogy a Matica ezt vállalta. Valami kis tiszteletdíjat akkoriban fizettek, de ez távolról sincs arányban az én többéves nehéz munkámmal.”

— „Most sem pénzt akarok, — teszi hozzá szelíden, — hanem a gyűjtemény anyagát akarom visszakapni, amihez a szerződés szerint jogom van. A főcélom az, hogy együtt legyen a tudományos anyag, s hogy az kiadásra kerüljön. A magyar gyűjteményen már három év óta dolgozunk Kodály Zoltánnal, ő a lakásán, én itt. Most már az előkészítő munka végén tartunk, s most következik a tulajdonképpeni sajtó alá rendezés. Eddig csak korrigáltuk és összeszedtük az anyagot.”

Dr. Csák Zoltán

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1937. november 26. (23. Évfolyam, 269. szám)

209   Ardelao • előzmény208 2017-10-18 12:09:02

Bartók Béla: Rapszódia zongorára és zenekarra.

Három ütemes zenekari bevezetés után a zongora intonál egy nagyon határozott ritmusú témát, melyet a zenekari bevezetéssel együtt periodizálva ismétel meg a szerző. A zenekari bevezető-motívumból bontakozik ki a főtéma. Egy oktáv-futamos átvezető rész készíti elő az epizód-témát, ebben a fúvók imitálva lépnek be egymás után. A főtéma futólagos érintése után ismét egy új témacsoport jelentkezik a zenekarban. Ezt a zongora megismétli, majd érdekesen továbbszövi. A tempó mindig élénkebb lesz. A zongora tizenhatod figurái színesen fonják körül a zenekar különféle hangszerein jelentkező népi tánc-témát. Midőn a zenekar tuttija is átveszi a dallamot, hirtelen felcsillan a bevezetés adagiójának jellegzetes motívuma. A kürt és a szóló-zongora duójával végződik halk D-dúrban kicsendülve a formaképzésben is bravúrosan felépített mű.
Előadja: Bartók Béla.

A ZENE, 1937. október 15. (XIX. Évfolyam, 1. sz.)

*

Világraszóló sikere volt Bartóknak Párisban

Párisi tudósítónk írja:

Döntő sikerrel mutatta be tegnap este a Salle Gaveban a Société Philharmonique zenekara Bartók Béla vonós-zenekarra, ütőhangszerekre és hárfára írott művét. A nagyszámú közönség lélegzetvisszafojtva hallgatta a zseniális magyar mester merész művét. Végül percekig tombolva ünnepelték a nagyszerű zenekart és a vezénylő Sacher bázeli karmestert, aki a tavalyi bázeli ősbemutatót is dirigálta.

Bartóknak ez a műve Budapesten még nem került előadásra. Szeptemberben a velencei Biennale zenei ünnepségein valamennyi munka fölött diadalt aratott. A párisi közönség és kritika szerint a bemutatott kompozíció nemcsak Bartók legtökéletesebb műve, de a háború utáni művészet legnagyobb zenekari remeke. (K. A.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1937. november 12. (23. Évfolyam, 297. szám)

208   Ardelao 2017-10-17 11:37:36

Bartók Béla: «Magyar parasztdalok.»
1. Ballada. 2. Magyar népi táncok.

Népdal gyűjtemény, ének témáit dolgozza fel Bartók e két színes orkeszter- darabjában. A ballada hétnegyedes dallal indul, variációi egymásba kapcsolódnak. Érdekes az a felfokozás, melynél puzónok intonálják a témát a vonósok megszakított tremolói és a fafúvók diatonikus futamai közben.
A táncok témáját előbb a vonósok unisonojában halljuk, később a fafúvókban, majd a zenekar tuttijában. Egy másik téma jelenik most meg az oboa és fagót szólamában, majd szinkópás orgonapont fölött a hegedűkben, mialatt a fuvolák és klarinétok tizenhatod figurákkal fonják körül. Az előbbi tánctémát intonálja az oboa, utána ismét az egész zenekar felel rá. Kissé szlávos a nagyon sikerült dór-téma: előbb a hegedűkben, majd a vonósokban és a fúvók figuráit unisonojában. Szellemes a 3/4 és 2/4 váltakozáson felépített téma, előbb az angolkürtben, aztán a fuvola és basszusklarinét unisonojában. Dudával kísért tánc hatását kelti a B orgonaponton felépített 2/4-es tánc (allegro), ennek tematikus anyaga szolgáltatta a hatásos kódát is.

A ZENE, 1937. április 1. (XVIII. Évfolyam, 11-12. szám)

*

A Zeneszerzők Nemzetközi Együttműködésének Állandó Tanácsa, az idén Drezdában tartja üléseit. A szász fővárosban ebből az alkalomból május 22—30-ig nagyszabású nemzetközi zenei ünnepet rendeznek. A zenei hét műsorán csak egyetlenegy magyar zeneszerző szerepel: Bartók Béla, akinek negyedik vonósnégyesét adják elő.

*

Bartók új műveit mutatták be az «Éneklő Ifjúság» nagysikerű hangversenyén. A kitűnő mester eredeti elgondolású, a szabad természet, a tisztaság és a falu varázsát emlékezetünkbe idéző újszerű technikával komponált frappáns kórusait a kitűnően iskolázott együttesek meglepő pontossággal és lendülettel adták elő. A közönség egész este lelkesen ünnepelte az ifjúsági énekkultúra kitűnő bajnokait, valamint magát Bartók Bélát, aki «Mikrokozmosz» című gyermekdarabjait maga szólaltatta meg saját egyéni utolérhetetlen művészetével.

A ZENE, 1937. június 1. (XVIII. Évfolyam, 13-14. szám)
*

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Christoph Bossert (orgona)
J. S. Bach összes orgonaműve / 9. – Neumeister korálok

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Ránki Fülöp (zongora)
"Liszt születésnap - esti koncert"
LISZT: Nagy koncertszóló
LISZT: 5. (e-moll) magyar rapszódia
LISZT: h-moll szonáta

19:30 : Budapest
Klebelsberg Kultúrkúria

Rumy Balázs (klarinét), Fülei Balázs (zongora)
BRAHMS: f-moll szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/1
BRAHMS: Esz-dúr szonáta klarinétra és zongorára, Op. 120/2

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Cegléd
Kossuth Művelődési Központ, Kamaraterem

Melody Quintett
Andrásik Attiláné (hegedű), Drávucz Renáta (zongora), Kreszits Margit (klarinét), Pócz Ildikó (fuvola), Sindel-Kocsis Zsuzsanna (cselló)
A mai nap
történt:
1845 • A Tannhäuser bemutatója (Drezda)
született:
1913 • Forrai Miklós, karmester, karnagy, zenetanár († 1998)
1916 • Emil Gilelsz, zongorista († 1985)
elhunyt:
1987 • Jacqueline Du Pré, csellista (sz. 1945)