vissza a cimoldalra
2018-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60968)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2809)
Élő közvetítések (7304)
Operett, mint színpadi műfaj (3641)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (942)
A díjakról általában (1029)
Gaetano Donizetti (948)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1442)
Franz Schmidt (3155)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (950)
Marton Éva (745)
Verdi-felvételek (539)
Balett-, és Táncművészet (5529)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

210   Ardelao • előzmény209 2017-10-19 00:31:19

Bartók Béla 2500 tót népdalért perli a Maticát!
Itthon adják ki a tót dalokat is?

— A 8 Órai Újság tudósítása —

Ódon fonográf fölé hajolva találjuk Bartók Bélát az Akadémia egyik kis üléstermében, amelynek fél-kőralakú asztalán szanaszét hevernek a kotta kéziratok. A magyar dal nagy mestere az asztal szélén ül, sebesen rója egy üres kottalapra a hangjegyeket, miközben az ócska Edison gép tűje alig hallható hangokat csal ki a forgó hengerből. A laikus fül számára nem egyéb halk zörejnél a gépből kiszűrődő hang s persze, hogy meglepő, amikor a fehérhajú mester lelkesen, csillogó szemmel magyarázza:
— „Egy tót asszony énekel. Évekkel ezelőtt készült helyszíni felvétel, éppen most kottázom le a dallamát.”  ...

Meglepi őt az újságíró látogatása.
— „Csak nem valami botrány megint?”  - kérdi szinte aggódva, s szinte mentegetőző mosollyal teszi hozzá:— „Mert, tudja, nem szeretek ilyen dolgokban nyilatkozni, de meg nem is tudok semmiről.”

Megnyugtatjuk, hogy - ilyesmiről szó sincs, s a hengerre mutatunk, jelezve, hogy éppen estekről a tót népdalokról van szó. Egy prágai lap megírta, hogy Bartók Béla perrel fenyegeti a Matica Slovenská tót kultúregyesületet, amelytől visszaköveteli azt a hatalmas tót népdalgyűjteményt, amelyet Bartók évek hosszú és fáradtságos munkájával gyűjtött össze, s amelynek kiadására az egyesület záros határidőre kötelezettséget vállalt, de ennek mindmáig nem tett eleget.  

„Kénytelen leszek perelni" 

— „Ez igaz,” — jegyzi meg Bartók – „de a tudósítás téved abban, hogy én pályázat alapján nyertem volna el ezt a megbízást. Nem pályázat, hanem szerződés történt köztem és a Matica között, amely az általam összegyűjtött mintegy 2500 tót népdalból álló gyűjtemény kiadását vállalta — öt éven belül. Ez 15 évvel ezelőtt történt, de a kiadás máig sem jelent meg, mert a Maticának az anyag átvizsgálására és sajtó alá rendezésére, állítólag nem volt elég szakembere. Hosszú ideig is vártam arra, hogy a zene kultúrális szempontból rendkívül értékes anyagot visszakapjam, s ha ezt nem érem el békés úton, akkor valóban kénytelen leszek perelni.”

22.000 népdal

A professzor-művész az asztalon heverő kottajegyekre mutat:

— „Nehogy azt higgye, hogy anyagi szempontok vezérelnek. Hosszú évek óta foglalkozom a népdalmotívumok összehasonlító gyűjtésével s „A magyar nép és a szomszéd népek népzenéje“ című munkámban kifejtettem, miért fontos és értékes ez a munka zenetörténeti szempontból. Főleg a magyar, a tót és az oláh dalokat gyűjtöttem össze. Mintegy 12.000 magyar és közel 10.000 tót dalról van szó. A magyar dalok kiadását az Akadémia vállalta és én a kultuszminisztérium megbízásából már harmadik éve itt dolgozom, hogy a felgyülemlett hatalmas népdalanyagot sajtó alá rendezzem. E dalok kiadásánál, amely szintén nagy nehézségekkel jár, feltétlenül szükségünk van a Maticának átadott gyűjteményre is, hiszen az összehasonlító munkánál elkerülhetetlen a tót dallamokra való hivatkozás. Szívesebben vettem volna, ha ez a tót dalgyűjtemény nálunk, Magyarországon kerül kiadásra, de erre akkor nem volt pénzünk s örülnöm kellett, hogy a Matica ezt vállalta. Valami kis tiszteletdíjat akkoriban fizettek, de ez távolról sincs arányban az én többéves nehéz munkámmal.”

— „Most sem pénzt akarok, — teszi hozzá szelíden, — hanem a gyűjtemény anyagát akarom visszakapni, amihez a szerződés szerint jogom van. A főcélom az, hogy együtt legyen a tudományos anyag, s hogy az kiadásra kerüljön. A magyar gyűjteményen már három év óta dolgozunk Kodály Zoltánnal, ő a lakásán, én itt. Most már az előkészítő munka végén tartunk, s most következik a tulajdonképpeni sajtó alá rendezés. Eddig csak korrigáltuk és összeszedtük az anyagot.”

Dr. Csák Zoltán

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1937. november 26. (23. Évfolyam, 269. szám)

209   Ardelao • előzmény208 2017-10-18 12:09:02

Bartók Béla: Rapszódia zongorára és zenekarra.

Három ütemes zenekari bevezetés után a zongora intonál egy nagyon határozott ritmusú témát, melyet a zenekari bevezetéssel együtt periodizálva ismétel meg a szerző. A zenekari bevezető-motívumból bontakozik ki a főtéma. Egy oktáv-futamos átvezető rész készíti elő az epizód-témát, ebben a fúvók imitálva lépnek be egymás után. A főtéma futólagos érintése után ismét egy új témacsoport jelentkezik a zenekarban. Ezt a zongora megismétli, majd érdekesen továbbszövi. A tempó mindig élénkebb lesz. A zongora tizenhatod figurái színesen fonják körül a zenekar különféle hangszerein jelentkező népi tánc-témát. Midőn a zenekar tuttija is átveszi a dallamot, hirtelen felcsillan a bevezetés adagiójának jellegzetes motívuma. A kürt és a szóló-zongora duójával végződik halk D-dúrban kicsendülve a formaképzésben is bravúrosan felépített mű.
Előadja: Bartók Béla.

A ZENE, 1937. október 15. (XIX. Évfolyam, 1. sz.)

*

Világraszóló sikere volt Bartóknak Párisban

Párisi tudósítónk írja:

Döntő sikerrel mutatta be tegnap este a Salle Gaveban a Société Philharmonique zenekara Bartók Béla vonós-zenekarra, ütőhangszerekre és hárfára írott művét. A nagyszámú közönség lélegzetvisszafojtva hallgatta a zseniális magyar mester merész művét. Végül percekig tombolva ünnepelték a nagyszerű zenekart és a vezénylő Sacher bázeli karmestert, aki a tavalyi bázeli ősbemutatót is dirigálta.

Bartóknak ez a műve Budapesten még nem került előadásra. Szeptemberben a velencei Biennale zenei ünnepségein valamennyi munka fölött diadalt aratott. A párisi közönség és kritika szerint a bemutatott kompozíció nemcsak Bartók legtökéletesebb műve, de a háború utáni művészet legnagyobb zenekari remeke. (K. A.)

8 ÓRAI ÚJSÁG, 1937. november 12. (23. Évfolyam, 297. szám)

208   Ardelao 2017-10-17 11:37:36

Bartók Béla: «Magyar parasztdalok.»
1. Ballada. 2. Magyar népi táncok.

Népdal gyűjtemény, ének témáit dolgozza fel Bartók e két színes orkeszter- darabjában. A ballada hétnegyedes dallal indul, variációi egymásba kapcsolódnak. Érdekes az a felfokozás, melynél puzónok intonálják a témát a vonósok megszakított tremolói és a fafúvók diatonikus futamai közben.
A táncok témáját előbb a vonósok unisonojában halljuk, később a fafúvókban, majd a zenekar tuttijában. Egy másik téma jelenik most meg az oboa és fagót szólamában, majd szinkópás orgonapont fölött a hegedűkben, mialatt a fuvolák és klarinétok tizenhatod figurákkal fonják körül. Az előbbi tánctémát intonálja az oboa, utána ismét az egész zenekar felel rá. Kissé szlávos a nagyon sikerült dór-téma: előbb a hegedűkben, majd a vonósokban és a fúvók figuráit unisonojában. Szellemes a 3/4 és 2/4 váltakozáson felépített téma, előbb az angolkürtben, aztán a fuvola és basszusklarinét unisonojában. Dudával kísért tánc hatását kelti a B orgonaponton felépített 2/4-es tánc (allegro), ennek tematikus anyaga szolgáltatta a hatásos kódát is.

A ZENE, 1937. április 1. (XVIII. Évfolyam, 11-12. szám)

*

A Zeneszerzők Nemzetközi Együttműködésének Állandó Tanácsa, az idén Drezdában tartja üléseit. A szász fővárosban ebből az alkalomból május 22—30-ig nagyszabású nemzetközi zenei ünnepet rendeznek. A zenei hét műsorán csak egyetlenegy magyar zeneszerző szerepel: Bartók Béla, akinek negyedik vonósnégyesét adják elő.

*

Bartók új műveit mutatták be az «Éneklő Ifjúság» nagysikerű hangversenyén. A kitűnő mester eredeti elgondolású, a szabad természet, a tisztaság és a falu varázsát emlékezetünkbe idéző újszerű technikával komponált frappáns kórusait a kitűnően iskolázott együttesek meglepő pontossággal és lendülettel adták elő. A közönség egész este lelkesen ünnepelte az ifjúsági énekkultúra kitűnő bajnokait, valamint magát Bartók Bélát, aki «Mikrokozmosz» című gyermekdarabjait maga szólaltatta meg saját egyéni utolérhetetlen művészetével.

A ZENE, 1937. június 1. (XVIII. Évfolyam, 13-14. szám)
*

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Hold utcai református templom

Karosi Bálint (orgona)
"J.S. Bach összes orgonaműve"
Lipcsei korálok
Komm, Heiliger Geist (Fantázia), BWV 651
Komm, Heiliger Geist, BWV 652
An Wasserflüssen Babylon, BWV 653
Schmücke dich, o liebe Seele, BWV 654
Herr Jesu Christ, dich zu uns wend (Trió), BWV 655
O Lamm Gottes unschuldig, BWV 656
Nun danket alle Gott, BWV 657
Von Gott will ich nicht lassen, BWV 658
Nun komm der Heiden Heiland, BWV 659
Nun komm der Heiden Heiland (Trió), BWV 660
Nun komm der Heiden Heiland, BWV 661
Allein Gott in der Höh sei Ehr, BWV 662
Allein Gott in der Höh sei Ehr, BWV 663
Allein Gott in der Höh sei Ehr (Trió), BWV 664
Jesus Christus, unser Heiland, BWV 665
Jesus Christus, unser Heiland, BWV 666
Komm, Gott Schöpfer, heiliger Geist, BWV 667

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

"Orgonaestek"
20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – Zenekari operagála
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester