vissza a cimoldalra
2019-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4186)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3803)
Élő közvetítések (7680)
Pantheon (2294)
Abbado – az ember (154)
A nap képe (2121)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3085)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1571)
Franz Schmidt (3262)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1267)
Jonas Kaufmann (2345)
Momus-játék (5592)
Erkel Színház (9629)
Balett-, és Táncművészet (5595)
Lisztről emelkedetten (938)
Rost Andrea (2037)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (811)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

9495   ladislav kozlok • előzmény9494 2018-12-15 12:52:07

....napja

9494   ladislav kozlok • előzmény9489 2018-12-15 04:31:29

Mit gondoljak arrol, aki dehonesztáija Puccini zenéjét és egyi blogjában/Ambrus apja/ az operarajongogat,fanokat OPERABOLODOKNAK  titulálja., /Ez a szlovák nyelvben nagy sértésnek számít/.

9489   Hangyász • előzmény9485 2018-12-11 20:42:52

Újságíró. Végzettségére nézve jogász, aki tudtommal nem tud kottát olvasni. L. talán a Muzsikában több magyar zenekritikus által 10-12 éve FM működéséről írt közleményt/kiáltványt???

9485   ladislav kozlok • előzmény9484 2018-12-11 15:57:41

Ki ez a Fáy Miklos ? Ez utálja az operát, minek ír rola !

9484   Edmond Dantes 2018-12-11 14:29:40

Fáy Miklós

Ramerrez és Izolda

(Puccini: A Nyugat lánya – Erkel Színház, december 1.)

Olyasmi, amit már régen várt az ember, és már régen nem remélt: egy rendesen színpadra vitt, okos, ötletes és szép előadás, ami zeneileg sem szörnyű. Még úgy a legkevésbé ép, mert vannak nehezen meghaladható problémák. Például az, hogy nincs egy igazi bariton. Egy seriff-bariton. Nem csak nálunk nincs, a világban is nagyon kellene keresni, abból főzünk hát, amink van. Csakhogy Szegedi Csaba hangilag kissé könnyűsúlyú, ami érdekes ellentétben áll a testi megjelenésével, de itt aztán vége is az érdekességnek.

Nincs is tele az Erkel a premier estéjén, menegetnek is el a szünetekben – pedig ez most jó. Olyasmi, amit már régen várt az ember, és már régen nem remélt: egy rendesen színpadra vitt, okos, ötletes és szép előadás, ami zeneileg sem szörnyű. Még úgy a legkevésbé ép, mert vannak nehezen meghaladható problémák. Például az, hogy nincs egy igazi bariton. Egy seriff-bariton. Nem csak nálunk nincs, a világban is nagyon kellene keresni, abból főzünk hát, amink van. Csakhogy Szegedi Csaba hangilag kissé könnyűsúlyú, ami érdekes ellentétben áll a testi megjelenésével, de itt aztán vége is az érdekességnek. Elénekli, és még csak azt sem mondanám, hogy de minek, mert nem rossz, csak azt a jeges borzongást nem érezni, hogy itt ez a Puccini-hős a maga komor vágyaival és imponáló szörnyűségével. Tényleg inkább biztonsági őr, és nem a törvény nívósabb őre.

Nem elégedetlenkedés, hiszen ebbe az irányba lép a rendezés is. A Nyugat lánya nem a vadnyugat lánya, csak Nyugat-Európa lánya vagy Északnyugat-Európa lánya, csővezetéken dolgoznak a kincskereső proletárok, Minnie viszont északi, letisztult formákkal dolgozó lakásban éli magányos mindennapjait egy bekötött fejű szolgálólánnyal, és várja az utolsó lehetőséget, a férfit, akiért élni és meghalni is érdemes.

Nem csak ötletelésről van szó, hogy lehetőleg ne pont azt lássuk, amit énekelnek, nyerget, lovat, indiánt. Mindig azt éreztem, hogy épp ez az, ami gyilkolja a művet, a western, hogy Caruso-féle, potrohos, cincérbajszos emberek oldalán lógnak a revolverek, és azt kell énekelni, hogy hello, hello, buona sera, ragazzi. Mindent elhiszek Puccininek, de ezt mégsem.

Most viszont épp ezt nem kell elhinni. És ami marad, az meg a rendes operai felállás: szoprán és tenor szereti egymást, de jön a bariton. És ha a baritontól nem is kell berezelni, és ha a tenortól, Gaston Riverótól nem is kell lehidalni, akkor is ott a szoprán. Az ember elpihenget, elaluszkál az első felvonás alatt, de érzékeli, hogy nem rossz ez az egész. És jön utána a második, amibe belesűrűsödik a teljes opera, önállóan is el lehetne játszani, olyan az ereje, olyan szép ívet rajzol a zenei cselekménye. És olyan benne Bátori Éva. 

Még csak nem is makulátlan. Vagy nem tudom, mert van egy alapérzet az Erkel nézőterének közepénél, hogy minden énekes egy kicsit halk. Ami azt is jelentheti, hogy a zenekar egy kicsit hangos. Lényeg az, hogy a hangzás arányai nem tökéletesek. De Bátori Éva így is felkavaró, ahogy érkezik, farmeros, tornacipős, majdnem vén, de mégsem, viszont határozottan kisasszony, úgy marad, mert nincs senki, aki párja lehetne. Nem volt senki, mert most jött egy idegen, és hátha ő az. Mit veszíthet. Dobja le a tornacsukát, veszi föl a magas sarkút, a szoknyát rá a farmerre, terít, mert jön. Valaki, aki nem melós, hanem hegymászó. Jön, és ott alvós a buli, mert kint nagyon esik a hó. Mi persze tudjuk, hogy ez sem az, akit keres a nő, de azt is tudni szoktuk, hogy Júlia nem ébred föl időben, és Rómeó megissza a mérget. Mégis reménykedünk.

Ha a harmadik felvonás ezek után kissé levezetésnek tűnik, az talán Puccini hibája. Egyszerűen nem tudott olyan nagy operát komponálni, amiben nem hal meg senki a végére. A rendezőt, Vasily Barkhatovot dicséri, hogy erre is talált megoldást: meghal Ramerrez. Trisztáni halála lesz, vizionál, azt álmodja, hogy lóháton menekül, utolérik, lerántják, akasztófa alá állítják, és ő elénekelheti a nagyáriát. Még látjuk, hogy elindul az alagútban, amelynek végén ott a nagy fényesség. És hamarosan a sötétség.

Az utolsó, bágyadtan boldog jelenet már odaát játszódik. Ramerrezről lekerül a véres trikó, és Minnie szerelmi halált hal, otthagyják Kaliforniát meg az egész világot, nekünk meg az a végső tanulság, hogy mégis van boldogság. Csak nem ezen a földön. De ha mindezt ezen a földön mondják, akkor itt is van.

(Élet és Irodalom, 2018. december 7.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Perényi Miklós (cselló)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
Magyar est
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
DORÁTI: Csellóverseny
KODÁLY: Színházi nyitány
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Závodszky Magdolna (hegedű), Botos Veronika (brácsa), Baráti Eszter (gordonka), Csongár Péter (klarinét), Dallos Erika, Ruth Cochen (zongora), Balga Gabriella (ének)
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
Dal prózában - Kamarazenei koncert Babits Mihállyal
MOZART: G-dúr szonáta, K. 301
KOVÁCS ZOLTÁN: Két dal Dsida Jenő versére – Ősz, Tavaszi ujjongás
STAMITZ: B-dúr koncert két klarinétra, No. 4
BRUCH: 4 darab klarinétra, brácsára és zongorára, op. 83/2, 5, 6, 7
GRIEG: c-moll szonáta hegedűre és zongorára, op. 45
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
VAJDA JÁNOS: Trió

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Igor Levit (zongora)
Bécsi Filharmonikusok
vez.: Michael Tilson Thomas
IVES: Szimfónia: New England-i ünnepek - II., Háborús hősök emléknapja
BEETHOVEN: c-moll zongoraverseny, Op.37
BRAHMS: II. (D-dúr) szimfónia, Op.73

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Párhuzamok III./1.
19:00 : Nyíregyháza
Móricz Zsigmond Színház

Operát az Operából! - Belföldi turné
PUCCINI: Tosca

19:00 : Tatabánya
Jászai Mari Színház

Tatabánya Város Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Román Géza
BEETHOVEN: Leonora nyitány
DVOŘÁK: IX. Új Világ szimfónia
KODÁLY: Galántai táncok

19:30 : Pécs
Kodály Központ

Szutrély Katalin (szoprán), Bernhard Berchtold (tenor), Kovács István (basszus)
Orfeo Zenekar, Purcell Kórus
Vezényel: Vashegyi György
HAYDN: Az évszakok, Hob. XXI: 3
A mai nap
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)