vissza a cimoldalra
2019-04-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (24)
Társművészetek (1300)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4337)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
Élő közvetítések (7829)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

9176   Heiner Lajos • előzmény9175 2018-04-06 09:55:59

Aki először házasodik, az szerencsétlen. Aki másodszor, az feledékeny. Aki harmadszor, az hülye.

9175   miketyson • előzmény9173 2018-04-05 19:30:40

Az tényleg életművész, akinek hat felesége volt? 

9173   Edmond Dantes 2018-04-05 17:43:32

Gyerekkorom óta érdekelt d'Albert Tiefland-ja: operakalauzokban a szerzők szerinti betűrendben többnyire első helyen bemutatott dalműről azt szokták írni, hogy sajátos keveréke a (poszt)wagneriánus és az olasz verista operáknak, sőt, hogy ő maga a német verizmus. A szerző származása, élete a két lábon járó multikulturális Európa. Az a multikulturális Európa, amit és aminek számos személyiségét, művészét sokan szeretik-szeretjük és amit-akiket számosan kevésbé szeretnek. Eugene d'Albert francia, olasz és angol származású volt, Skóciában született, leginkább németnek vallotta magát, legsikeresebb művét német nyelven írta és bár Prágában mutatták be, Berlinben lett először nagy sikere. Elsősorban zongoristaként a fél világot bejárta-beturnézta, nálunk is többször fellépett. Nemcsak zongorázott: karmesterként, zeneszerzőként valamint  életművészként is ismert volt, hat házasságából nyolc gyermeke született, egyik hitvese Teresa Carreno venezuelai zongoraművész volt. Utóbbinak tulajdonítják azt a bonmot-t is, miszerint egyszer ezekkel a szavakkal szólította férjét: "Gyere gyorsan! A gyerekeid és a gyerekeim a gyerekeinkkel verekednek!" Svájci állampolgárként Rigában halt meg, ahová azért utazott, hogy a hatodik feleségétől elváljon...

Úgy érzem, e regényes élet megérdemelt ennyi bevezetőt, mielőtt az Erkel Színház tegnap esti Hegyek alján-produkciójáról beszámolnék. Az Operaház honlapja névelős címmel (A hegyek alján) hirdette a darabot, de az eredeti cím és az opera szellemisége is inkább a névelőtlen változat mellett szól. Szintén a honlap -szerényen- "koncertszerű előadást" ír, én inkább félig(-meddig) szcenírozottnak mondanám azt, amit láttam. Noha rendező neve nem olvasható sem a honlapon sem a helyszínen osztogatott szórólapon, valaki azért -nem is rosszul- bizonyára beállította a színpadi mozgásokat és kialakította a hátteret. Rövid, nagyon személyes véleményem az operáról: mai füllel is életteli, jól hallgatható, élvezetes alkotás, éppen a kellő terjedelemben. Tényleg van benne valamennyi wagneri beütés, -nem nevezném Wagner-epigon alkotásnak!- talán csipetnyi Richard Strauss is került bele és persze jó adag verismo, már csak a "latinos" (spanyol-katalán) környezet zenei ábrázolása kedvéért is. Két-három erős karakter, hatásos, jól énekelhető szerepek, a kórusszólam lehetne mutatósabb. Nívós a librettó, jól sikerültek a magyar nyelvű feliratok.  A cselekmény  akarva-akaratlanul is időszerű: a női főszereplő mint falon-falun belüli erőszak áldozata, akár egy mai  #meetoo-blog alany-tárgya lehetne. Egyszóval, a darab kitűzéséért: "riszpekt" Operaház!.

Elismerésemet ezennel kiterjesztem a zenei megvalósításra. A horvát karmester, Mladen Tarbuk nevét eddig nem ismertem mint olvasom, járt már nálunk korábban. "Civilben" a Dubrovniki Fesztivál művészeti igazgatója; a külsőre inkább tanárbácsis dirigens színvonalas előadást prezentált, noha a dicséretes teljesítményt nyújtó, kitűnően muzsikáló nagy létszámú zenekar nem ismerhette az opera itthoni előadási hagyományait, tekintve, hogy évtizedek óta nem játszották Budapesten. Külön kiemelném a szép klarinétszólót.

A Hegyek alján is olyan mű, amit akkor érdemes és akkor szabad elővenni, ha elsőrangú tenor és szoprán művész áll rendelkezésre. Kijelenthetem: mindkét főszereplő messzemenően abszolválta szólamuk elvárásait. Sümegi Eszter Mártája egyszerre volt larmoyant és drámai, hangja töretlen erővel és szépséggel szólt, a lírai részekben hiteles és megindító volt és remekül építette fel a szerep talán csúcspontját jelentő "Ich weiss nicht wer mein Vater war"-elbeszélést. Vele egyenrangú társ volt Pedro szerepében a szlávos nevű, de osztrák vendég, Nikolai Schukoff: hőstenor ő a javából, annak inkább a német fajtájából (Wagnert is beleértve, sőt!), de egyes olasz szerepekben is jól helytállhat. Bizonyára többször énekelte már Pedrót, mert tegnap este inkább csak hozta-vitte -azaz nem olvasta- kottáját és némi színpadi játékra is futotta nem kevés energiájából, mindezt jó kiállással, meggyőző erővel. A mű legismertebb részletét, a Farkaskalandot "Schau her, das ist ein Taler") hatásosan adta elő. Visszavárjuk! Balga Gabriella tovább erősítette kedvező benyomásaimat, amiket a Hugenották-Urbain szerepben szereztem róla és azt a meggyőződésemet, hogy lírai szoprán hang az övé s nem mezzo mint ahogy a honlapon feltüntetik. A három "grácia" (Horti Lilla, Gál Erika és Kálnay Zsófia) engem kicsit a rajnai sellőkre emlékeztetett, szép hangon énekeltek, jól mutattak. Az opera rosszfiúja, Sebastiano nem csupán megfojtás, de nézetem szerint szereposztási tévedés áldozata lett: Geiger Lajos hangjából pont azt a durvaságot, nyerseséget, itt szükséges közönségességet hiányoltam, amivel elhitette volna: nem elsősorban a környék gazdag földesura ő, hanem a szó mindkét értelmében közönséges gazfickó. Gábor Géza basszusa "lent" nem volt nagyon átütő, inkább zörgős, de végül is miért lenne hibátlan egy kilencven éves "falu véne" (Tommaso) hangja...A Morucciot éneklő Szvétek László megfelelt kisebb szólamában, Nando nyúlfarknyi szerepét Boncsér Gergely énekelte. Az Operakórus (betanító: Csiki Gábor mb. karigazgató) jól látta el sajnálatosan kicsiny feladatát.

Eugene d'Albert: Hegyek alján - koncertszerű előadás, Erkel Színház, 2018. április 4.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Varga Zsuzsanna (oboa, oboa d'amour), Ruskó Rózsa (fuvola), Farkas András (tenor), Riho Noma, Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"Hangulat Extra"
J.S. BACH: G-dúr triószonáta, BWV 1039
J.S. BACH: Wie schön leuchtet der Morgenstern, BWV 1 - Ária, No. 5 (Unser Mund und Ton der Saiten)
HÄNDEL: g-moll triószonáta, HWV 393
J.S. BACH: F-dúr prelúdium és partita, BWV 833
J.S. BACH: a-moll minor partita - részletek
J.S. BACH: Liebster Gott, wenn werd ich sterben?, BWV 8 - Ária, No. 2 (Was willst du dich, mein Geist, entsetzen)

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Liszt Ferenc és a Schumann-házaspár"
SCHUMANN: Mirtuszok, op. 25 – 1. Widmung (Ajánlás)
SCHUMANN: Liederkreis, op. 39 – 12. Frühlingsnacht (Tavaszi éj)
SCHUMANN: Asszonyszerelem, asszonysors, op. 42 – 2. Er, der Herrlichste von allen (Ő, a legtökéletesebb)
Fenyvesi Gabriella (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Liebeslied (Widmung)
Kocsis Bálint (zongora)
Clara SCHUMANN: Dalok Jucundéból, op. 23
Topolánszky Laura (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SCHUMANN: C-dúr fantázia, op. 17
Demény Balázs (zongora)
Bevezetőt mond: Eckhardt Mária

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Konzis koncertek - Versenygyőztesek"
VIVALDI: C-dúr mandolinverseny, RV 425
Oláh Vilmos (gitár)
Közreműködik: Bogdányi Roland (gitár)
MOZART: 3. (G-dúr) hegedűverseny, K. 216 – 3. Rondeau. Allegro
Kóbor Éva (hegedű)
BOTTESINI: 2. (h-moll) nagybőgőverseny – 2. Andante, 3. Allegro
Puporka Jenő (bőgő)
MOZART: „Là ci darem la mano” – Don Giovanni és Zerlina kettőse a Don Giovanni 1. felvonásából
Halász Gergely, Dolhai Luca (ének)
CSAJKOVSZKIJ: Pezzo capriccioso, op. 62
Donáczi Cseperke (cselló)
Jazz-standardek feldolgozásai és jazz-improvizációk
A Jazz Tanszak növendékei
Nagy Emma Zenekar: Nagy Emma (ének), Kapolcsi-Szabó Levente (zongora), Kuti Laura (basszusgitár), Virág Benedek (gitár), Majsai Roland (dob)
Thorpe Gáspár Quartett: Thorpe Gáspár (gitár), Csikós Áron (dob), Nikola Bugarcic (basszusgitár), Kun Bálint (percussion)
Közreműködik a Bartók konzi szimfonikus zenekara
Vezényel: Dubóczky Gergely

19:00 : Budapest
Duna Palota

Almira Emiri (zongora), Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola)
BARTÓK - PAUL ARMA: Magyar paraszt dalok fuvolára és zongorára
KODÁLY: Meditáció
ZOMBOLA PÉTER: Változó változatlan
SCHUBERT-LISZT: Szerenád
DOHNÁNYI: Ária fuvolára és zongorára
LISZT: E-dúr Legenda
BORISZ PIGOVAT: Lule Bor (Hóvirág) - albán népdal
PAOLO MARZOCCHI: Moj e vogel si floriri (Te kis aranyos) - albán népdal
FARKAS FERENC: Bihari román táncok fuvolára és zongorára

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rőser Orsolya, Németh Judit, Balczó Péter, Kálmándy Mihály (ének)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: Fidelio – nyitány, op. 72
BEETHOVEN: 3. Leonóra – nyitány, op. 72b
BEETHOVEN: 9. (d-moll) szimfónia, op. 125

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Ulbrich Andrea, Brickner Szabolcs, Cser Krisztián
Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar
Karigazgató: Somos Csaba
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
VERDI: Requiem
19:00 : Salgótarján
Zenthe Ferenc Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
'Puccini Itáliája' operagála
Koncertszerű előadás

19:00 : Pécs
Kodály Központ

A PTE Zsolnay Vilmos Fúvószenekar hangversenye

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Miklósa Erika
Savaria Szimfonikus Zenekar
BACH: III. Brandenburgi verseny, G-dúr, BWV 1048
BOCCHERINI: D-dúr divertimento – Éjjeli őrjárat Madridban
GRIEG: Holberg-szvit op. 40
HÄNDEL: Szerelmi mámor „Il delirio amoroso” HWV 99
A mai nap
történt:
1932 • A Székely fonó bemutatója (Budapest)
született:
1875 • Huszka Jenő, zeneszerző († 1960)
1967 • Lukács Gyöngyi, operaénekesnő