Bejelentkezés Regisztráció

Erkel Színház


8914 pinocchio 2018-03-06 21:26:38 [Válasz erre: 8906 Momo 2018-03-06 17:58:22]

Ha cső(d)-törés van, azt törölhetik...


8913 Momo 2018-03-06 21:22:31

8912 detto 2018-03-06 21:15:50 [Válasz erre: 8904 Beatrice 2018-03-06 14:31:54]

A vasárnap esti Lucia előadás Edgardo szerepét lemondás miatt újra G. Luca énekelte. Ezuttal is maradt a kisebb hang, de mindvégig tisztán szólt a hangja, rekedtség nélkül teljesitett.

/A füsttel kapcsolatban mejegyzem,hogy a fszt bal első soraiba rendre kiszivárog, és idegesitő, ha a szomszédok állandóan krákognak, köhiznek. Majd a 2.szünetben szerencsére hátrébb vonultak. Egyébként egy szoba képben miért van füst, azt nem tudom, hacsak nem a kandalló--ami nincs is  a szinen, az visszafúj. Kerestem vmi dramaturgiai funkciót, és csak az a visszatérő elmélet, hogy a rendező hiján volt az elméletnek:legyen albioni köd,  és eső.


8911 zenebaratmonika 2018-03-06 20:49:44 [Válasz erre: 8909 Heiner Lajos 2018-03-06 20:02:55]

A sarki fény az nem világít ilyenkor?


8910 Héterő 2018-03-06 20:41:43 [Válasz erre: 8909 Heiner Lajos 2018-03-06 20:02:55]

:-)
Nocsak, a déli áramlat sem hoz felfrissülést?


8909 Heiner Lajos 2018-03-06 20:02:55 [Válasz erre: 8908 zenebaratmonika 2018-03-06 18:20:31]

Igen. Hétköznap este 9 után egész Észak-Svédország az.


8908 zenebaratmonika 2018-03-06 18:20:31

Volt valaki a Halott városon tegnap?


8907 nickname 2018-03-06 18:15:25 [Válasz erre: 8903 Beatrice 2018-03-06 14:29:36]

A honalpon is Vörös Szilvia neve volt a március 3-i szereposztáson, mikor az előadás előtt megnéztem azt. Ezért én csodálkoztam, hogy a színházban osztogatott színlapokon meg Kun Ágnes Anna neve szerepetl, aztán megjelent a színpadon Vörös Szilvia.... Nem mintha baj lett volna, sőt!


8906 Momo 2018-03-06 17:58:22 [Válasz erre: 8896 nickname 2018-03-04 07:30:03]

Tegnap (hétfőn) voltam fent, délután 3 előtt nem sokkal (tehát az esti előadásra már elvileg előkészített mosdóban). Enyhe hugyszag, foltos padló. 

Ez csak egyet jelent: Nem takarítanak alaposan. Egyszerűen nem lehet ilyen. Egy frissen felújított mosdó akkor hugyszagú, ha nincs rendesen takarítva.

Linkek a takarítók, és nincsenek rendesen ellenőrizve.


8905 telramund 2018-03-06 15:39:47

Nem tudom, hogy ezt a blogbeszámolót ki írta,de a hanghoz nem sokat ért.Sajnálom nekem ez jött le!


8904 Beatrice 2018-03-06 14:31:54

Blogbeszámoló a Luciáról


8903 Beatrice 2018-03-06 14:29:36 [Válasz erre: 8902 Beatrice 2018-03-06 14:24:43]

Képgaléria az Operaház Facebook-oldalán (itt már kiírták Vörös Szilvia nevét)


8902 Beatrice 2018-03-06 14:24:43

Nekem is nagyon tetszett a Lucia, Kolonits Klára szerintem is fantasztikus volt, hihetetlenül átszellemült alakítást nyújtott. A szünetben találkoztam két olasz operarajongó ismerősömmel (az egyik énekes és énektanár). Ők is nagyon pozitívan nyilatkoztak Kolonitsról, ellenben vehemensen kritizálták Szegedi Csaba olasz kiejtését (a hangszíne viszont tetszett nekik). Megegyezett a (pozitív) véleményünk az Alisáról, aki nem a kiosztott színlapon és az előcsarnoki monitoron feltüntetett Kun Ágnes Anna volt, hanem örömmel ismertem fel benne Vörös Szilviát, aki kb. három nagyságrenddel jobb énekes. Rejtély, hogy a feltehetően utolsó pillanatban történt szereplőváltozást miért titkolták el a közönség elől. Ha már nem volt idő új szereposztást nyomtatni meg a monitoros infót átprogramozni, legalább ragaszthattak volna egy kézzel írt cetlit a monitorra, és megjelenhetett volna valaki a függöny előtt a változást bejelenteni.

A tenor sajnos tényleg eléggé lerekedt a végére. Megfigyeltem, hogy minden egyes rekedt hangját akkor produkálta, amikor a fölülről ráömlő szárazjég-zuhatagban állt. Nem tudom biztosan állítani, hogy ok-okozati összefüggés volt a kettő között, de gyanús a dolog. Szerintem ebben a produkcióban mértéktelenül alkalmazzák ezt az effektust. Ráadásul a szelepek pöfögnek és sziszegnek.

A díszlet most már a végleges volt. Az osakai előadásban sokkal ritkásabb volt, nem volt közepe - Kelemen Zoltán blogjából értesültem, hogy az valójában összeszerelési malőr eredménye volt. Nekem úgy is jó volt. :-)

Sajnos a díszlet ajtajai elég zajosnak bizonyultak - remélem, ez csak ezen az első előadáson volt érzékelhető.


8901 nickname 2018-03-04 16:12:25

Igazad van, hogy voltak gyenge pontjai az előadásnak, de ettől függetlenül Kolonits alakítása sok mindent feledtet. Egbéként nekem taval Kálmándy jobban tetszett Kolonits partnereként, mikor egyszer beugrott az első szereposztásba is, mint Szegedi Csaba. Kolonits Lucia és Norma alakítását is fel kellett volna vennie legalább a rádiónak. Régen előfrodult, hogy a vidéki operaelőadásokat is közvetítette a rádió. 


8900 telramund 2018-03-04 11:18:55

A tegnapi Lammermoori Lucia pazar volt.Ez a protokoll!Nem is kell tovább olvasni!A wc-ről nem tudok nyilatkozni.(tény ,hogy szükséges)

A tegnapi Lucia valóban pazar lett volna,de sajnos már az elején a zenekar nem állt a helyzet magaslatán és ez kitartott az egész első felvonás alatt.Kocsár Balázsnál már máshol is tapasztaltam, hogy sajátos tempókat vesz,főként nyújtani szereti az élvezetet,de sajnos jelen esetben ez  inkább álmosít.Aztán az sem lenne megoldhatatlan,hogy kövesse a színpadot,mert tegnap volt egy két- kisebb borulás,ha nem is életveszélyes.

Én magam is örültem és reménykedtem,hogy van,lesz  már díszlet.Viszont ebben a diszletben  a rendezés több mozzanata nem állja meg a helyét.A pillanatnyi áramszünet sem!(vagy be van rendezve?)

 Mivel nem kívánok  vihart kavarni így csak azokat említem akik tetszettek.Annyit azért leírok,hogy az egyik főszereplő olyan mértékben disztonált,hogy az már nem megengedett.(lehet technikai a dolog.)

Kolonits Klára Luciájára nincsenek szavak.Talán kicsit másként énekelte,mint a premieren,de ez a változat elkápráztatott(mondjuk az is).Nagyszerű volt Fried Péter Raimondoként.A vendég tenor  Luca Giordano egy nagyon szép hang birtokosa,de erő nélkül.A második felvonás fináléjában alig lehetett hallani.Biztos voltam ,hogy a kriptaképet nem bírja,mint nagyon, nagyon sokan.

Lesz még egy majd azonos (Edgardot leszámítva)szereposztású  Lucia .Addigra biztos helyre kerülnek a dolgok.


8899 nickname 2018-03-04 11:16:27 [Válasz erre: 8897 Robesz 2018-03-04 08:45:11]

A mosdók állapotának további diszkrét bája volt, hogy a vécépapírból egy adag az adagoló tetjén volt, ahogy a papírtörlőkből is egy csomag a mosdó mellé volt helyezve. Ezt kapjuk a duplára emelet helyárakért cserébe? Azért egy világsínonvalat emlegető színháznak nem ártana ilyenekre is odafigyelni! A szolgáltatlásba nemcsak az előadás színvonalassága kellene, hogy biztosítva legyen, hanem az ilyenekt is. Legalább 10 színházban megfordulbtam ebben az évadban és se vidéken, se Pesten nem találtam ilyen állapotokat a mosdóban, csakis az ország egyik vezető, első színházában. Azért ez méltatlan az intézményhez! A körmére lehetne már nézni a takarítóknak, vagy ha nincs elég ember felvenni még néhányat. Nem hiszem el, hogy ezt nem lehet megoldanin. Ebben az évadban a helyzet egyre rosszabb. Tavaly a mosdók állapotának igénytelensége nem süllyedt egy bizonyos szint alá. Az elmúlt hónapokban meg mintha egyre rosszabb lenne.


8898 Robesz 2018-03-04 09:01:13 [Válasz erre: 8896 nickname 2018-03-04 07:30:03]

Nekem is nagyon tetszett a Lucia, végre van díszlet és végre HANGOKAT lehetett hallani.!!! Az összes szereplő kivétel nélkül szerintem a saját maximumát hozta, és érezhető volt egyfajata összhang az énekesek között. Úgy láttam a közönség végig figyelt, a köhögőosztag is csak Lucia nagyjeleneténél kezdett el észbe kapni és működni. :)

Szegény tenornak a végére kicsit elment a hangja, de ettől függetlenül szerintem szerethető volt.

Kolonits pedig szárnyalt, élt a szereppel, felejthetetlen estét adva a közönségnek.


8897 Robesz 2018-03-04 08:45:11 [Válasz erre: 8896 nickname 2018-03-04 07:30:03]

Ugyanazt a problémát említettem már én is egy korábbi hozzászólásban, örülök, hogy nem én vagyok csak a mumus, aki ilyenek miatt nyavajog. Megjegyzem, tegnap a földszintit mosdóban legalább szag nem volt, viszont szappan sem.


8896 nickname 2018-03-04 07:30:03

A Lucia eladás nagyszerű volt - végre van az előadásnak rendes díszlete, sokak tetszését nem fogja megnyerni, én megszerettem nagyon ezt az egész előadást. A közönség tombolt a végén, Kolonits nag éljenzést, tapsvihart, bravókat kapott.

Az első emeleti karzathoz tartozó mosdókban azonban áldatlan állapotok vannak! Már az előadás elején átható vizeletszag terjeng. A kő nincs felmosva: foltos, elkenődött, piszkos. A vécécsésze szintén nem tiszta. A múltkor már az első szünetben nem volt szappan az adagolódban. És nem ártana rendesen takaraítani és fertőtleníteni! Azért nem hiszem el, hogyha napközben rendsesen takarítanak, akkor az esti előadás előtt, háromnegyedhétkor ilyen állapotok fogadnak! Az is hozzátartozna a szolgáltatás világszínvonalához, hogy ez ne forduljon elő! Ez már nekem gyomorfogatóan sok volt. Ahogy beléptem a mosdóba átható vizelet szag ütötte meg az orromat. És a kövön szétkent, rendesen fel nem töröl, elmaszatol foltok. No komment. Nem szoktam ilyeneknek hangot adni, de ez már sok. A felújított Operaház mosódiban is hasonló állapotok várnak majd az átadás után eltelt pár év múlva? Mert akkor felesleges volt a vizesblokkok megújítása. 


8895 IVA 2018-03-04 05:01:54 [Válasz erre: 8894 Búbánat 2018-03-04 00:28:06]

Végigolvasva ezt az alapos felkészültségről árulkodó, lelkes és lelkesítő hozzászólást, nem zárhatom ki, hogy ha tisztán koncertszerű előadásban látom A rajnai sellőket, szereplőit fellépő ruhában, akár a 206 perces változatot is élveztem volna.


8894 Búbánat 2018-03-04 00:28:06 [Válasz erre: 8871 Búbánat 2018-03-01 15:19:13]

A rajnai sellők az Erkel Színházban

Bár csak jövő júniusban ünnepeljük Jacques Offenbach születésének bicentenáriumát, de már az idén elkezdődött a ráhangolódás a 200. évfordulóra; előbb az Operettszínház kihozott egy vadonatúj Kékszakáll-produkciót, majd néhány nappal később – mintha a Magyar Állami Operaház sem szeretett volna kimaradni a francia komponistára való emlékezésből (elképzelhető, hogy  „összehangolták” a két bemutató egymáshoz közeli idejét) – az Erkel Színházban színpadra állították a zeneszerzőnek szinte teljesen  elfeledett, komoly témájú operáját; a hosszú csipkerózsika álmából csak a  XX. század utolsó harmadában felélesztett mű volt a napjainkban is még „felfedezésre” váró első operája: Die Rheinnixen – ami nálunk A rajnai sellők címet kapta. (De korábbról A Rajna tündérei címmel is találkoztam már franciából visszafordítva.)

Bevallom, számomra egyformán nagy élmény volt rövid időn belül a mindkét találkozás a francia zeneköltő más-más műfajú, egymástól gyökeresen különböző zenés színpadi alkotásával; a sorrend is számított: előbb  a kicsapongó jókedv és a csúfondáros gúny, friss szellem, elegancia, könnyed és gunyoros hang, és pár napra rá ugyancsak tőle a romantika minden szélsőségét bemutató, nagylélegzetű komoly dalmű - operai keretek között! Mintha nem is ugyanaz a szerző komponálta volna azokat… Viszont félreismerhetetlen szépségű dallamok az egyikben éppúgy, mint a másikban. 

A franciává vált zeneszerzőnek a bécsi Opera felkérésére 1863-ban komponált darabja megragadja a rajnai táj idilljét, a fényt, ugyanakkor a sötétség poklába is betekintést nyújt: kontrasztként háborús időkben járunk,  zsoldos csapatok dúlnak, fosztogatnak, és az idill egy csapásra rémségekbe torkollik:  fosztogatás, erőszakolás, pusztítás jár a nyomukban; a lakosság békéjének, nyugalmának, szorgos munkájának  odavan,ehhez járul a babonás félelem az erdei szellemektől, manóktól, tündérektől.

Hiába, hogy német tárgyú  és vonatkozású a történet, Offenbach már régen nem német, a zenéjének „németes” dallamvilágán érezhetően átragyog a franciás harmónia és a kolorit.  Akárcsak élete alkonyán írt Hoffmann meséiben, ebben az első – amúgy két nagyoperett között szerzett - operájában is szerencsés ötvözetben egyesítette mindazt, amit a francia opera jellemzőinek tartanak. Bőven áradó, finoman csiszolt, franciásan hajlékony dallamvilág találkozik itt erőteljes kifejező és ábrázoló készséggel.  Offenbach muzsikája A Rajnai sellőben is roppant színes, változatos, ugyanakkor jellegét, eszközeit tekintve félreismerhetetlenül egységes alkotás. Az opera mondanivalója – bár négy felvonásra tagolódik, és szerteágazóan csapongósnak látszhat, de - a húzásoknak is köszönhetően például épp az említett  Kékszakállhoz is viszonyítva tömörebb, zenéje nyilvánvalóan súlyosabb, drámai ereje is megmutatkozik.  Fő erőssége – megismétlem - a kifogyhatatlan bőséggel áradó, lírai dallamvilág. 

A darab problematikája szerintem az opera dramaturgiájában, de mindenekelőtt a több szálon futó történet szövegkönyvében keresendő; a rendező, Anger Ferenc érdeme, hogy igyekszik előtérbe helyezni azt, ami erőssége lehet a darabnak, mégpedig a cselekménybe ágyazott, a német középkori történelemből ismeretes tartományi csatározások időszakát ábrázoló  nyomasztó történéseket oldó, komorságát lágyító szerelmi szál erőteljes befűzése, kihangsúlyozása - ami nem lehetett számára könnyű, hiszen az áttekintés és folyamatosság biztosítása érdekében így is ki kellett húzni közel negyven percnyi anyagot. (Sajnáltam, hogy kimaradt a harmadik felvonás balettzenéje is;  a rekonstruált partitúra nyomán Montpellier-ben  koncertszerű előadásról készült  CD-felvétel 206 perc hosszúságú! ) Azért a  librettóban így is benne van/maradt a maga misztikája és ezzel együtt a német romantika minden kellékének felvonultatása: hazaszeretet, önfeláldozás (Gottfried vállalkozása a seregek megtévesztésére), tündérek-árnyak érzékeket megcsaló éneke, egykori szerelmesek egymásra találása, őrültségből kitisztulás, a megbánás, bűnbocsánat stb. A szövegben több helyen előfordul a könyörgés, fohász, ima az Égiekhez, de a hála kifejezése is.

A rendezéstől „nem voltam oda”,  és függetlenül a minősítéstől is, olykor olyan déjà vu-érzésem támadt: Armgard megjelenése nyakig fekete, fodros, rojtos  ruhájában, mintha Elenát látnám A szicíliai vecsernyéből; csakúgy a német hordák erőszaktevését, nők zaklatásának nyílt színen való bemutatását ugyanebből a Verdi-operából (ott a megszálló francia katonaság gyalázza meg az olasz hazafiakat); a harmadik felvonásban a katonai csapat táborába hurcolják a vár környékén ólálkodó Hedwiget, hogy kihallgassák – erőteljesen rímel A trubadúr jelenetére, ahol Azucenát fogják el; itt, Offenbach operájában viszont a kihallgatás pozitív fordulatot vesz… Akár „kórusoperának” is tekinthetjük A rajnai sellőket, hiszen csaknem minden jelenetben szerepet kap az énekkar: hol a Rajna hídtövében ünnepelő, sétáló, piknikelő, játszadozó (tollasozó) nők és férfiak, hol rabló, erőszakot tevő zsoldos sereg, hol  rejtelmes tündérek, koboldok szerepében bukkannak elő a színpadon, sűrű énekelnivalóikkal… És hát a „barcarola” hangjai a zenekar és az énekkar megszólalásában,  amit jól ismerünk a Hoffmann meséiből, már ebben az operában előfordul – nem is egy helyen, és többször is visszatér ez a motívum, és a bordalt (sördal) is ismerjük más szöveggel, amely bekerült abba a másik operájába… Milyen borzasztó kontraszt, amikor a csőcselék banda erőszaktevése közben egyes tagok tollasoznak; mint a darab elején a békésen korzózó tömegben játszadozó, tollaslabdázó fiatalak…

A második részben feltűnik négy tündéralak – „árnya” a főhősöknek -, akik táncban fejezik ki azt, amit a négy szereplő énekel. Ez kissé erőltetett módszer, „hajaz” más operában már „kitalált” látottakra…

A recitatívnak nevezett, de gyakran melodikus jellegű részek, visszatérő dallamtöredékek tökéletesen egybemosódnak a „zárt” számokkal:  tematikus anyagot tartalmazó áriák, jelenetek, együttesek,  kórustablók követik egymást „átkomponált”jelleggel.  Offenbach ahogy operettjeiben, úgy itt  sem tagadja meg melódiagazdagságát, hangszerelésének változatos, ha kell, őszinte érzelmeket feltáró voltát, amit operájának jól kitalált szerkezete és sokszínűségében is jellegzetes egyéni színe biztosítja.  

Maradandó zenei szépségek az operában, csak felsorolás szerűen – Winker Gábor Operakönyvéből, az említett CD-kiadvány alapján:

  • Nyitány (dallama visszatér a III. felv. Hedwig és a kórus által megszólaltatott kobold dalában, valamint az opera utolsó fináléjában)
  • Jelenet és Gottfried imája
  • Armgard balladája, I. felv.
  • Armgard dala az 1. felvonás fináléjában
  • Franz románca, II.  felv.
  • Tündérek kara, III. felv.
  • Conrad dala (harangdal), III. felv.
  • Jelenet, Armgard romámca és szerelmi kettős, IV. felv.
  • Armgard, Hedwig, Franz és Gottfried négyese („Vaterland Lied” – dal az örök hazáról), IV. felv. fináléja:

Ideírom ez utóbbi dal magyar fordítását az említett operakönyvből – fennkölten éneklik, ünnepélyes, himnikus hatású dal, mely már az első felvonásban is felhangzik: meglepő módon együtt énekli a zsoldos csapat és az erőszak áldozatai – ekkor,  az ének idejére  csak, „álló tabló” bontakozik ki…

„Életünk befejeződik, fogadd atyai kezedbe lelkeinket! Egy jobb élet és szebb jövő vár ránk most, hogy földi létünk véget ér.  Vezessen oltalmazó kezed haza, az Örök Hazába minket. Ó, kedves, ó, szép haza, ó, szép, örök haza.”

Amiért mégis kissé hiányérzetem van, hogy az opera végére érve a történéseknek mintha kissé „befejezetlen” mivolta állana fenn:  a szereplők ugyanis úgy búcsúznak, hogy további események előtt állnak; folytatása következik az eddigi, itt még szerencsésen végződő eseményeknek - de a jövőbeli történésekből már kimaradunk, azt már/még nem ismerhetjük meg, nem élhetjük át velük:  a parancsnok Conrad von Wenckheim ellen fordul a serege, akik csalódottak a bízott zsákmányuk elmaradása miatt; Hedwig és Conrad már nem akarják elhagyni egymást, ahogy az apát visszakapó leány, Armgard is Franz oldalán távozik a cselekmény színhelyéről - egy új, boldogabb, békésebb élet reményében, de továbbra is ismeretlen veszélyeknek kitéve magukat.

Az általam két szereposztásban (március 1. és 2.) látott opera közreműködőinek mindegyike igen szépen, karakterét átélve énekelt, jó hangon. Senkit nem emelek ki, csak dicsérni tudom őket:

Armgard  (lírai) szoprán – Keszei Bori

Hedwig, az anyja – Ulbrich Andrea/Németh Judit

Franz, Wenckheim csapatainak kapitánya – László Boldizsár/Boncsér Gergely

Conrad von Wenckheim, a pfalzi csapatok vezére – Szegedi Csaba/Haja Zsolt

Gottfried, sickingeni vadász - Kovács István/Gábor Géza

Megemlítem még Kristofori Ferencet Egy földműves, Irlanda Gergelyt Egy zsoldos kicsi, de fontos szereplőjeként.

Kiemelten dicsérem és értékelem a Magyar Állami Operaház Énekkarának ragyogó teljesítményét (mb. karigazgató: Csiki Gábor)

Az Operaház Zenekarát hatalmas odaadással, kiválóan dirigálta Kesselyák Gergely.

A táncok koreográfiája Venekei Marianna munkája.

A díszletekért Szendrényi Éva, a jelmezekért Zöldy Z. Gergely felelt.

A rajnai sellők meséje „mesés”, de végig élvezhető,  egyáltalán nem unalmas, fordulatos, s ebből a hangulatából ezen a rendezés, a látványvilág sematikus ábrázolása sem tudja, de nem is akarja kizökkenteni a befogadó közönséget.  

Mind a két előadás, amit láttam, sikeres volt, ami a közönség tetszésnyilvánításában is megmutatkozott; a kevés reklám, az előzetesen kevés ismeret ellenére az utolsó előadásra csaknem teltház volt már, és a szereplőket, az énekkart, táncosokat, karmestert szűnni nem akaró lelkes tapsok és ovációk köszöntötték a kapott ének-zenei élményért.

Remélem, a következő évadban a repertoáron marad Offenbach nagyszerű operája, megérdemelné, hogy minél többen részesei legyenek egy izgalmas história drámának, felfedezni való "zenei szépségeknek" – a produkcióba befektetett szellemi energia többet érdemel ennél a négy előadásnál!


8893 pagliacci 2018-03-03 19:37:32 [Válasz erre: 8887 joska141 2018-03-03 10:17:11]

Az előadói apparátus viszont nem férne be...


8892 Edmond Dantes 2018-03-03 17:44:09 [Válasz erre: 8890 joska141 2018-03-03 16:09:27]

Nem próbáltam ki, úgy tudom, a vételár akkor feleződik, amikor a vevő a fizetési szakaszba ér.


8891 zenebaratmonika 2018-03-03 16:22:10 [Válasz erre: 8890 joska141 2018-03-03 16:09:27]

Nem szerintem ennek a fele, mert korábban is ennyi volt. Majd a Ma este színház ki fogja úgy is olcsón tenni, hisz erre se mennek a jegyek.

Valahogy ez idén nem jön össze az Erkelnek, szinte minden félházzal vagy harmadházzal megy.


8890 joska141 2018-03-03 16:09:27 [Válasz erre: 8889 Edmond Dantes 2018-03-03 14:42:23]

Már úgy tetszik értelni, hogy a 14.400 Ft (+488 Ft kezelési költség), amit összesen fizetni kell, tartalmazza az 50%-os kedvezményt? Hm...


8889 Edmond Dantes 2018-03-03 14:42:23

Ramón Vargas dalestjére (március 19.) jegyek 50% kedvezménnyel vásárolhatók itt:


8888 zenebaratmonika 2018-03-03 11:00:56 [Válasz erre: 8887 joska141 2018-03-03 10:17:11]

Úgy  látszik nem csak a város, hanem a nézőtér is kihalt....)


8887 joska141 2018-03-03 10:17:11 [Válasz erre: 8886 zenebaratmonika 2018-03-03 01:26:36]

Kétségbeejtően üres az Erkel Színház nézőtere a március 5-ei, hétfői, Korngold produkción. Talán, ha eltakarnák a földszint második részét és az egész erkélyt, akkor telt házat mutatna.

Nem értem, miért nem lehet ilyen – nálunk még szinte ismeretlen – egyalkalmas, koncertszerű előadásokat egy kisebb helyen megtartani?

A Vigadó azon a napon teltházas (Halmai Katalin és növendékei egy szál zongorával!!!), de a MTA Díszterme akkor szabad, oda pontosan beférne az eddig jegyet váltott/kapott mintegy 250-300 néző.


8886 zenebaratmonika 2018-03-03 01:26:36 [Válasz erre: 8884 IVA 2018-03-02 23:50:04]

De szinte egyik előadás sincs tele, kivéve Porgy.... szóval az is baj, hogy nagyon felmentek a jegyárak, pedig az Erkel népopera lenne....

az operakoncertek végképpen nem érdekelnek senkit, nézd meg a Halott város nézőszámát, pedig csak 1 előadás van...


8885 zenebaratmonika 2018-03-03 01:23:43 [Válasz erre: 8882 IVA 2018-03-02 23:48:45]

Szerintem ez egy egész jó opera, pedig nem vagyok operafan. Szép a zenéje és meseszerű a történet, jó hogy feltették. Az volt a baj, hogy nem volt reklámja előtte, így semmit se lehetett tudni róla. A közönségnek viszont tetszett, hatalmas tapsott kapott, pozitívabban fogadták, mint a Kékszakállt.


8884 IVA 2018-03-02 23:50:04 [Válasz erre: 8879 Búbánat 2018-03-02 16:03:41]

Ez is az átka a tömbösített, ráadásul szorosan tömbösített műsorrendnek. Hiába biztosítanak még egy szereposztást (tartalék céljából is), a beugrókat arra kényszerítik, hogy egymást követő estéken énekeljenek fárasztó szerepeket.


8883 Beatrice 2018-03-02 23:49:49

Betegség miatt ingyen átadó egy jegy a szombati (márc. 3.) Luciára. Fszt. 8.sor. Jegyátvétel a helyszínen. Privátot kérek.

Edgardo egy bizonyos Giordano Lucà lesz.


8882 IVA 2018-03-02 23:48:45 [Válasz erre: 8878 nizajemon 2018-03-02 14:08:46]

Miért mutatták be, ha nem bíztak abban, hogy négynél több alkalommal elő lehet adni?
Persze elő lehet venni a következő évadban is, de ki fog jegyet venni rá, ha már a második előadás is fél házzal ment?
Gazdaságosabb lett volna koncertszerűen bamutatni, mint egy (ráadásul rossz) rendezésben, de már az előadók befektetése sem lebecsülendő.


8881 zenebaratmonika 2018-03-02 23:24:25 [Válasz erre: 8877 nickname 2018-03-02 13:32:03]

A Porgy is modernizált darab volt a reptérrel, a díszletekkel, az öltözékkel, de abban elvileg ez tilos volt, mégis megtették.  A Sellőknél nem volt ilyen kikötés, de nem ismerem az eredeti verziót, max. más youtube-re feltett előadásokkal lehet összehasonlítani. A Kékszakáll modernizálása az már teljes átírás szerintem, bár az alapszituáció megmaradt.

 


8880 zenebaratmonika 2018-03-02 23:03:39 [Válasz erre: 8879 Búbánat 2018-03-02 16:03:41]

Most értem haza az előadásról, én Boncsér Gergellyel láttam,  ő remekül énekelt és játszott. Sajnos nem ismertem a többi színészt, de a főszereplő fekete ruhás Keszei Bori nagyon halk volt, és több kisebb hibát is vétett, bár neki volt a legnehezebb énekrésze, a második felvonásra viszont feljavult.  A többi szereplő, főként a férfiak Haja Zsolt és Gábor Géza tetszettek. Német Judit (Hedvig) ruhája nagyon előnytelenre sikeredett. Az előadás tetszett, különösen az első felvonás második fele és a második felvonás. Sellők sajnos nem voltak benne, talán a fehérruhás angyalok jelképezték azokat, a mennyország szinpadra vitele és a zúgó folyó is szép volt. Továbbra se értem, miért kell 4 előadásra 2 szereposztás. A mai, péntek esti előadást óriási, szünni nem akaró taps zárta. Anyukámnak ez jobban tetszett, mint a Kékszakáll, ott őt zavarta az átírt librettó. Érdekes, hogy mindkét művet Offenbach írta, mégis mennyire különböző, ez egy komoly darab, míg a Kékszakáll egy groteszk komédia. Mindkét mű remekül van hangszerelve, bár a Sellőkből csak a fődalt ismertem, de az opera sokkal jobb volt, mint amit előtte vártam.


8879 Búbánat 2018-03-02 16:03:41

 A rajnai sellők tegnap esti előadását felvette a televízió - sok kamera-állásból...

Kesselyák Gergely - Szegedi Csaba, László Boldizsár, Kovács István, Ulbrich Andrea, Keszei Bori

Gondolom, az M5 csatornán láthatjuk majd a közeljövőben.

 

A ma esti - a szériában utolsónak sorra kerülő - előadás szereposztásában továbbra sem látom kitűzve Rácz Ritát, aki váltótársként lett meghirdetve a produkcióban (a kísérő füzet képenyagában ott láthatóak szerepfotói) - két előadás lett volna az övé (első szereposztásban!), két előadás pedig Keszei Borié; most úgy néz, ki valamilyen oknál fogva kimarad(t) ebből a négy előadásból és mindegyiket Keszei énekli.  

Amennyiben Haja Zsolt továbbra is beteg, akkor a négy előadásból háromban -helyette, ma is - Szegedi Csaba Conrad von Wenckheim alakításának tapsolhatunk...


8878 nizajemon 2018-03-02 14:08:46

Most olvastam IVA beszámolóját a "fészen". Hozzáadva a topicban olvasottakhoz,csak annyit kérdeznék,miért mutatták be,tematikus év ide-oda-amoda? Ennyire sok a pénz??? 


8877 nickname 2018-03-02 13:32:03 [Válasz erre: 8875 zenebaratmonika 2018-03-01 17:55:00]

Ja csak teljesen máshol játszódik a történet, mint eredetileg. Úgyhogy nem mondanám, hogy nicns modernizálás. Volt modernizálás a Porgy és Bess esetében is. 


8876 telramund 2018-03-01 18:03:57 [Válasz erre: Törölt hozzászólás]

8875 zenebaratmonika 2018-03-01 17:55:00 [Válasz erre: 8872 nickname 2018-03-01 16:51:14]

A Ring évad miatt került műsorra az elfeledett Offenbach opera. A Rajna kincse ellenpárja, nem is tetszett Wagner-nek annak idején, hisz konkurense volt.

A képek alapján elég régies a Rajnai sellők díszlete. Ez általában jellemző az Erkelre, nem modernizálnak, de ez azért már túlzás. A Huggenoták jelmeze (tévében láttam) hát.... ilyen már nem igen vesznek fel máshor, még akkor se, ha régi időkben játszódik a történet. Jó lenne azért haladni a korral... a sellőket is meg lehetett volna csinálni hasonlóan, meseszerűen.

Ami annak idején tetszett, és modern díszletet kapott Wagner: Rajna kincse c. operája, igazi mese volt, sőt a Siegfried is folytatta ezt.


8873 zenebaratmonika 2018-03-01 17:33:21 [Válasz erre: 8872 nickname 2018-03-01 16:51:14]

Azt nem értem, miért kell az Erkelben 4 előadásra 2 szereposztás, szóval ha az egyik elmarad, az se katasztrófa, mert 2 előadás nézői beférnek 1 terembe... az viszont jó hír, hogy árulja a Ma este színház, lehet megnézem.

Fura húzás volt, hogy egy nap került premierre egy másik Offenbach művel, a Kékszakállal, ami az Operettszínház repertoárjára került.

A Kékszakállt már láttam, és tetszett, (én a 2. szereposztással láttam), de nem bánom, mert itt voltak a nagyobb hangok szerintem. A modern feldolgozás nem zavart, bár picit furcsa volt, de végülis érdekes történet kerekedett ki belőle. A zene végig szép és dalllamos volt, én két részt ismertem belőle a Kékszakáll belépőjét és a nagy duettet a 2. felvonásban, ezek előadása remek volt. A kórusrészek is szépen egybe szóltak, betöltötték az egész termet. Végre egy igényes, szépen hangszerelt operett vagy inkább vígopera....szerintetek melyik? Ami kifogásom volt, az a darab érthetősége, ez különösen a hölgy énekesekre volt igaz, egyszerűen rosszul artikuláltak. Az átírt lilbrettórót emiatt nem annyira tudom értékelni. Lusine Sahakyan és Vadász Zsolt remekül énekeltek, és Vadász jól alakította a gonosz szerepét. Meg voltam elégedve a naiva szerepét játszó Kardffy Aisha-val is, lehet érdemes lenne mégegyszer megnézni, melyik szereposztás a jobb szerintetek? Különben örültem, hogy láthattam Veréb Tamást (most először élőben), ő is remek volt és persze Szacsvay és Kállay Bori is.

 
 

Vadász Zsolt

   
    Lusine Sahakyan
Boulotte
 
   
      Erdős Attila
Popolani
 
   
    Szacsvay László
Bobéche
 
   
    Kállay Bori
Clémentine
 
   
    Kendi Ludovik
Oscar
 
   
    Veréb Tamás
Saphir
 
   
    Kardffy Aisha
Fleurette
 
   
      Imre Roland
Alvarez
 
   
      Ruff Roland
Liftes fiú

8872 nickname 2018-03-01 16:51:14

Szerintem nem elég magvas és izgalmas mű A rajnai sellők. Engem nem győztek meg róla, hogy feltétlenül be kellett mutatni. Hosszú negyedkórákra unatkoztam - a Hoffmann meséi dallamai felcsendeülései nem igazán kárpótoltak a meglehetősen lapos cselekményért, ezenkívül ez a darab nem annyira dallamos: tele van átkomponált jelentekkel és úgy érzem, hogy túl hosszúra van nyújtva. Nekem annyira nem jött be. Keszei Bori meg elég gyenge volt női főszereplőnek. Akárki akármit mond kell, hogy legyen egyfajta átütőereje az énekhangnak, mert enélkül elég laposan és jellegtelenül tud szólni akármilyen hajlékonyan is énekel valaki, akármennyire is igyekszik árnyalni a a podukcióját. Keszei úgy énekel, mint aki folyton visszafogja a hangját, vagy ha csak ennyire képes, akkor meg nem operaénekes: énekeljenek dalokat, lépjen fel oratórium előadásokon. Ezen a hangon énekelt Melindát, Gildá és Violettát? Egyiket se hallottam, de a női alakok törékenységén kívül az igazi drámát nem igazán adhatta vissza. A Rajnai sellőkben sem volt erre képes, de lírai szorpánnak is kevés szerintem. Egyszerűen nem igazi operai hang. Ez már számomra jelentősen rontott az előadás élvezhetőségén. De azért végig ültem. Sok volt. Hosszadalmas volt. És most lehet mondani, hogy nyafogok, de inkább csináltak volna eg Hoffmann meséi premiert Kolonitscsal. Több értelme lett volna. Ja, ő most Normát énekel. Akkor meg lehetett volna a következő évadra betervezni a Hoffmann meséit és hagyni a francba a Rajnai sellőket. Ez a darab választás nem volt közönségbarát és még annyira sem indokolta semmi, hogy a Hugenották bemutatását. 


8871 Búbánat 2018-03-01 15:19:13

Fogok írni az Offenbach-bemutatóról - amint túl vagyok a két szereposztásban látottakon-hallottakon...

Addig is, amit tudni lehet Offenbach operájáról, A rajnai sellők /Die Rheinnixen/ című alkotásáról.

A párizsi komponista nagy népszerűsége késztette a bécsi császári-királyi udvari Operaház vezetőit, hogy felkérjék Offenbachot egy nagy romantikus opera komponálására.

A munka úgy indult, hogy abból tökéletes és harmonikus alkotás ne szülessék. A szöveget a párizsi Truinet írta, aki a Nuitter álnevet használja. Ügyvéd, zenetörténész, a párizsi Nagyopera levéltárosa, és ismert librettista. Franciául írta a szövegkönyvet, a bevált, régi Scribe-minták szerint. Elküldte aztán Boroszlóba, Alfred von Wolzogen bárónak, hogy fordítsa le, és német verseket írjon a szövegbe. De már „zene alá”. Offenbach ezalatt ugyanis már javában komponálta a zenét, és a Wolzogen énekszövegeinek így „zene alá” kellett megszületniük. Ez a munkaközösség, az egymástól távol lakó, egymást nem is alaposan ismerő munkatársak között, lazán működött és az alkotás útjain csak döcögve jutott előbbre. Később majd a kritika is megállapítja, hogy az új mű, a Die Rheinnixen, főként abba a születési hibájába bukott bele: nem egységes a szövegkönyve.

A fiatal I. Ferenc József császár, Erzsébet császárné s majdnem az egész osztrák uralkodóház jelenlétében, parádés előadásban mutatták be Offenbach új operáját. (1864. február 4.)  A megszokott, udvarias tapsok hangzottak fel. A kritikákról Offenbach  Wolzogennek Boroszlóba írt beszámolójában elmondja, hogy a „wagneriánus” sajtó szeretné őt A rajnai sellők bemutatása alkalmával megsemmisíteni…

Parasztcsoportok mozognak a színpadon, „landsknecht”-katonák, rajnai sellők, ám ez utóbbiak alig jelentenek többet, mint balett-stafázst: „könnyen öltözött francia szilfideket”. Offenbach és  librettistái akaratlanul mintha wagneri utánérzésekkel viaskodtak volna, és míg germán hangulatot akartak felidézni, majdnem annak paródiáját idézték elő.

Hanslick nem túlságosan elismerő kritikájában (Neue Freie Presse) nem túlságosan kellemes megfogalmazásban, de kétségkívül szellemesen írja Offenbach művének szövegkönyvéről: „Mintaképe a német romantikának, ahogyan az egy költőietlen francia agyában tükröződik.” A muzsika iránt a nagy kritikus sokkal elnézőbb: Az opera legragyogóbb része a tündérkórus, a balettel együtt.” Különösen dicséri a balettzene C-dúr allegro részét, amelyről az a véleménye, hogy a legjobb balettmuzsika, amelyet Meyerbeer Cigánytánca (A hugenották) és Korcsolyabalettje óta az Operaház zenekarától hallani lehetett.

A rajnai sellő muzsikájában a nagy offenbachi vágyálmot jelenti egy bűvös dallam, amely már a J’aime la reverie románc óta kísért. Ez lesz egykor hattyúdalának, a Hoffmann meséinek halhatatlan barcarolája...

 


8870 piszli 2018-03-01 14:34:32

Bárhogy keresem, egy sort / szót sem találok az Erkel Színház Offenbach bemutatójáról. Megosztaná valaki a véleményét, aki látta? 


8869 joska141 2018-03-01 10:26:33 [Válasz erre: 8868 Búbánat 2018-03-01 09:24:28]

A féláru jegyeket árusító "Ma este színház" honlapján látható az Erkel Színház ma esti "Rajnai sellők" elődás nézőtere, az eddig foglalt helyekkel. Jó, ha a hatalmas nézőtér 1/3-a megtelik...

Erre a néhány, nem állandó repertoár, előadásra nem lehetett volna inkább kibérelni egy kisebb játszóhelyet? Mindenkinek kellemetlen lehet így teljes művészi élményt nyújtani.


8868 Búbánat 2018-03-01 09:24:28

Most kezdődik a Bartók Rádióban

9.30 - 10.00 Összhanghttp://hangtar.radio.hu/images/kh0.png

- a zenei élet aktualitásai


Offenbach: Rajnai sellők - bemutató az Erkel Színházban

Szerk.-mv.: Katona Márta

(ism.)


8867 Beatrice 2018-02-27 14:36:31

A Neue Merker recenziója a február 23-i Così fan tutte-ról


8866 Búbánat 2018-02-18 18:01:56

Most értem haza az Erkel Színházból, ahol  az „OPERABARÁT KLUBDÉLUTÁN” rendezvényén vettem részt:

SZINETÁR MIKLÓS ELNÖK ÚR KÖSZÖNTŐJE után az OPERABARÁT EMLÉKÉREM ÁTADÁS következett:
 

A díjazott: ZIMÁNYI ZSÓFIA, művészeti impresszárió.  Vele és a kis koncerten közreműködő operaénekes kollégákkal a házigazda, Fülöp Attila beszélgetett – a színpadon már az esti előadásra berendezett Cosi van tutte díszletei között…

KONCERT

A fellépett művészek:
 

KERTESI INGRID
VÖRÖS SZILVIA
SÁRKÁNY KÁZMÉR

Zongorán közreműködött: BARTAL LÁSZLÓ

A jó hangulatú, kedélyes beszélgetések közepette elhangzott dalmű-részletek a következők voltak:

  1. Bellini: Az alvajáró – Amina áriája (Kertesi Ingrid)
  2. Verdi: A végzet hatalma – Melitone áriája (Sárkány Kázmér)
  3. Saint-Sëans: Sámson és Delilia – Csókária (Vörös Szilvia)
  4. Offenbach: Hoffmann meséi – Olympia áriája (Kertesi Ingrid)
  5. Cilea: Adriana Lecoucreur – Bouillon hercegnő áriája (Vörös Szilvia)
  6. Kacsóh: János vitéz – Bagó áriája „Egy rózsaszál szebben beszél” (Sárkány Kázmér)

Meg kellett állapítanunk, hogy akik egymásnak adtak itt találkát – a múlt, a jelen és a jövő művészei - , mind a három operaénekesünk "civilben" nemcsak kiválóan és szépen adta elő ezeket a nem könnyű áriákat, Bartal László remek zongorakíséretével, de az oldott hangulatú, kötetlen beszélgetésük is sok érdekességgel és humorral is szolgált Fülöp Attila moderálása mellett.

Vörös Szilvia művésznő örömmel újságolta el a jelenlévőknek, hogy szeptembertől a Bécsi Staatsoper tagja lesz!


8865 Károly 2018-02-16 13:25:38

A mai Tosca full házas! Nem csoda, hang nagyhatalmak énekelnek! 


8864 telramund 2018-02-16 13:16:25 [Válasz erre: 8860 joska141 2018-02-16 06:16:34]

Mindenki megnyugodhat.Van már szereposztás!Valószínű névcsere miatt nem lehetett olvasi a szereplők nevét.Fekete Attila lesz Cavaradossi.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.