vissza a cimoldalra
2018-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2624)
Élő közvetítések (7521)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Franz Schmidt (3225)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

8661   nizajemon • előzmény8660 2018-01-03 15:48:05

Kedves ppp...a fejemet lekapnák a "szent tehénért" :)nem tudom,hogy az ifjú énekesnő olvassa-é a fórumot,ha igen annyit csak:Lilla kedves...a drámával ráér még,majd hozza a pálya,ha eljön az ideje.Hangnak és szépségnek oly ritka együttállását vélem látni-hallani,mely ritkaságszámba megy.(készülődik még egy ifjú énekesnő,neki is szurkolok.) Ké óriási énekesnő is "kidrámázta" magát idejekorán:((

8660   parampampoli • előzmény8659 2018-01-03 15:05:34

Nem láttam,  mit énekelt? (A Marton Énekversenyen Normát, az is korai.)

 

8659   nizajemon • előzmény8630 2018-01-03 14:34:58

Nem kardinális kérdés,mindössze nem értettem,hogy a Virtuózok koncerten egy gyönyörű ifjú nővel miért kell olyasmit énekeltetni,amit ráérne 30 év múlva is.(Horti Lilla).

8630   IVA 2017-12-29 04:57:09

Bohémélet – 2017. december 27.

Valószínűleg az opera népszerűsége, a produkció tartós sikere, a közönség igénye kívánta, hogy Nádasdy Kálmán 1937. május 11-én (immár 80 évvel ezelőtt) az Operaházban bemutatott rendezését – Oláh Gusztáv díszleteivel és Márk Tivadar jelmezeivel – 20 év múltán, az 1957. szeptember 19-i felújítás alkalmával az Erkel Színház színpadára is adaptálják, az eredetihez képest egyszerűsített színpadképekkel. Onnantól évtizedeken át felváltva, helyesebben párhuzamosan adták a két verziót a két színpadon, több évadban évadon belül is váltogatva a Puccini-opera előadásának színhelyét. Nyilván fontos volt, hogy ezt a közkedvelt művet nagyobb nézőtéren, még többen élvezhessék (helyet adva az Operában a szűkebb közönségre számítható daraboknak), különösen egy-egy külföldi vendégművész (pl. Scotto, Gedda, Ricciarelli, Pavarotti) felléptekor, amikor megrohanták a nézők a pénztárat, még ha akár többszörös árakon adták is a jegyeket.
Ismert tény, hogy ezúttal nem a közönségigényre való tekintettel, hanem az Operaház zárva tartása miatt tűzték műsorra a darabot hosszú évek után ismét az Erkelben, egy karácsony körüli szériára, viszont rossz ötletnek bizonyult az évadban éppen duplájára emelt helyárakat tovább duplázni, az emberek karácsonyi könnyelműségére számítva. Így aztán a jegyértékesítés menete közben néhány előadásra bizonyos árengedményeket adott az Opera, éppen 50 % erejéig, aminek eredményeként annyiért néztünk előadást, amennyire a szerencsénkből tellett…

Visszatérve az Erkel Színház előadásaira, a díszletek akár csonkoltnak is mondható változatairól is tudni kell – és ez érzékelhető ma is –, hogy teljes értékű színházművészeti alkotások, csak az operaházi eredetire és annak ismerőire való tekintettel nem mondom, hogy szintén remekművek. Lehetne persze még szerethetőbb is az Erkel színházi, 60 éves Bohémélet, de ez nem a díszletverzión múlna, hanem a rendezésen. Tudjuk, hogy a darab felújításait, új betanulásait elsősorban ifj. Palcsó Sándor tartotta karban, de már ő sincs köztünk, a színlapról pedig nem derül ki, hogy jelenleg ki felel a színészi játékért, a játék egységességéért, stílusosságáért stb. Bizonyos, hogy a produkciónak égető szüksége lenne egy kor-, darab- és stílusismerő, művelt rendezőre, aki koncepciózusan újraalkalmazza színpadra az előadást. Aki tudja, hogyan kell a szereplőknek a Café Momus dobogója elé lépve úgy folytatniuk a dalolást, hogy az továbbra is színpadi játéknak tűnjön, és ne adjon okot a gúnyolódó rosszindulatúaknak arra, hogy az operaelőadást kosztümös koncertnek nevezzék. Aki tudja, hogy Hegyeshalomtól nyugatra ma is furcsának tartják, hogy a magyar nők összepuszilkodnak bemutatkozáskor (meg üdvözléskor): ez Párizsban, két évszázaddal korábban mégannyira képtelenség lehetett. Ha már vállaljuk, hogy az egyik lányka szalagos főkötőcskét szorongat a kezében, míg a másik strucctollas kalapban illeg. Ha már vállaljuk Márk Tivadar vizuális elképzelését a párizsi bohémekről, akiknek társaságából a filozófus éppen most borotváltatja le életében először a szakállát, a haja se legyen úgy felnyírva, mintha a közszolgálati tévé bemondóstúdiójából lépett volna ki. Palerdi András, különben ritka fiatalos megjelenésű Colline, de – ezt már tavaly is leírtam, sőt, más véleményezők is rendszeresen – nem basszus, hanem bariton. Puccini szándékkal és hangzás iránti egyensúlyérzékkel írhatta basszus hangra a szólamot, amit sajnos az is bizonyít, hogy a Kabát-ária ezúttal ritka jelentéktelenül hangzott el.
Persze, évtizedek óta kívánatos némi rugalmasság a látványtervek kivitelezésében: Márk Tivadar híres jelmeztervei inkább csak irányadók, a színárnyalatok ügyében is. Mégsem szerencsés, ha Rodolfo mellfekvencének türkiz tónusa valamennyi felvonásban idegen színfoltként rikít, csupán az Erkel Színház nézőtéri személyzetének uniformisához igazodik. László Boldizsár torkából eszményien szép Rodolfo-hang szól, de a szólam magasságaitól láthatóan fél: hogy nagyobb baj ne történjék, üvöltő hangadással „biztosítja”, amit kár is lenne kitartani; amiből nem szól a magas hangok által kifejezni hivatott lángoló szenvedély.
A színészi játékon is van mit igazítani és kordában tartani. Egy évvel ezelőtt, még az Operaházban, ha nem szívenütőnek is, de jó megoldásnak véltem Rőser Orsolya Hajnalka Musette-alakítását. Most – tán az Erkel Bohémélet-színpadának „kamaraibb” mérete is tette – mind éneklésben, mind játékban tolakodóan harsánynak találtam. Sajnos erre az attitűdre a különben szintén szépen éneklő Szegedi Csaba (Marcello, másik felnyírt hajú bohém) operett-előadásba való ripacskodással reagált, mely hangvétel még az opera IV. felvonásában is megkísértette.
Kihegyezett kíváncsisággal vártam Horti Lilla bemutatkozását, akit az utóbbi évek legígéretesebb Mimijének találtam. Hangszíne és volumene ideális a szerephez, technikai problémái mintha nem lennének. Megnyerően szép, természetes és kedves jelenség is. Azért mondom egyelőre mégis ígéretnek, mert az alakítás személyességének, a figura megejtő és drámai vonásainak még érnie kell. Az érleltetés tanároknak és színpadi mestereknek is a dolga, és persze azoknak is, akik lehetőséget adnak az énekesnek arra, hogy szerepről szerepre csiszolódjon, lehetőleg kisebb és könnyebb szerepekről olyan jelentősre, mint Mimi. Ezen az estén egy drámaibb és megejtőbb Mimit is kihallottam Horti Lilla énekléséből, mint amilyennek szólt, Kocsár Balázs különben élvezetes vezénylete alatt.

Mielőtt azt gondolná valaki, hogy művelt rendezők stb. igénylésével valami egyetemi szintű követelményt állítok az Operaház produkciója elé, sietek megjegyezni, hogy bizonyos színpadi tudnivalók a középiskolai szintű tudáskörbe tartoznak. Amint azok az észrevételeim sem a bölcsészet legmagasabb régióiba, amelyeket a honlapról vagyok kénytelen elmondani.
Öröm, hogy a Bohémélet cselekményismertetője nem terjengős és nem zavaros szöveg, kellemesen utal az opera költőiségére is. Aztán látom a leírás alatt dr. Till Géza nevét, dőlt betűkkel, mintha idézet alatt állna. Csakhogy Till Géza Opera című kötetének kiadásaiban a korabeli honi gyakorlatnak megfelelően a drámai személyek francia névváltozata szerepel, ahogy a magyar szövegkönyvekben is. Az eredeti nyelvű előadások korában azonban már az olasz nevek használatosak, már amelyiket az opera szövegírói „olaszítani” tudtak. Érthető, hogy a honlap szerkesztői nem akartak zavart kelteni azzal, hogy az ismertetőben ragaszkodtak volna a francia névváltozatokhoz, ám a korrekt megoldás az lenne, ha a szöveg alá ezt írnák: dr. Till Géza ismertetőjének felhasználásával.
Ha már ily bőkezűen szórom az észrevételeket, hadd tanácsoljam azt is, hogy az ország egyik legkiemeltebb és legrangosabb kulturális intézményének honlapján tartsák be a magyar helyesírás idegen nevek toldalékolására vonatkozó szabályait is. Ha Rodolfo – Rodolfónak, ha Marcello – Marcellót, ha Musetta – Musettáról (nem pedig kötőjellel, mint a Musette-ről). Ha az érettségin lehet használni a helyesírási szabályzatot (lehet), akkor ez nem csak bölcsészkari tananyag. Ha az érettségin lehet használni, lehessen az Operaházban is. (Hogy aki annak honlapján olvassa a darabok cselekményét, ne hibás írásmódokat tanuljon meg.)
Ha már a honlapon az olaszosított nevek szerepelnek, a szórólapon se álljon kakukktojásként Musette.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)
Vashegyi György (orgona)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"A megérthető zene"
A zeneirodalom mérföldkövei
J.S. BACH: „Jesu meine Freude” – motetta, BWV 227

15:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner (hegedű), Rohmann Ditta (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
Schubert: Esz-dúr notturno, D. 897
Schubert: Hattyúdalok, D. 957

16:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Alexander Dimcevski (hegedű), Botos Veronika (mélyhegedű), Hegedűs Katalin (zongora), Baráti Eszter (cselló), Csongár Péter (klarinét)
MOZART: G- dúr duó, KV 423
MOZART: Kegelstatt trió, KV 498
JOACHIM JÓZSEF: Héber melódiák
MOZART: Esz - dúr Sinfonie concertante, KV 364
MOZART: Esz - dúr Divertimento (részletek), KV 563

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kávézó

kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Nyolszemközt - beszélgetés irodalomról, filmről és zenéről
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
Vendégek: Enyedi Ildikó és Wilhelm Droste
Közreműködik: Anthony Marwood (hegedű)

17:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Capella Cracoviensis

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Csalog Gábor (zongora)
Fazekas Gergely (zenetörténész)
Dialógusok (a) zenével I.
COUPERIN: Pièces de Clavecin - részletek
DEBUSSY: Metszetek - részletek
DEBUSSY: Prelűdök - részletek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Viviane Hagner, Andrea Hallam, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Vigh Andrea (hárfa), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
MOZART: 2. (Esz-dúr) zongoranégyes, K. 493
LISZT: Orpheus – szimfonikus költemény (Camille Saint-Saëns átirata)
RAVEL: Madagaszkári dalok
FAURÉ: 1. (c-moll) zongoranégyes, op. 15

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Pavlovits Dávid (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Varga Donát (ének), Fuchs Diána (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Guido Mancusi
KECSKÉS D. BALÁZS: Zsoltártöredék
MOZART: 9. (Esz-dúr) zongoraverseny, K. 271 („Jeunehomme”)
PROKOFJEV: 7. (cisz-moll) szimfónia, Op. 131

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikusok
vez.: Hamar Zsolt
SCHUBERT: Rosamunde-nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, Op.35
BRAHMS: II. (D-dúr) szimfónia, Op.73

21:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

KÓDA
kamara.hu /6
Moderátor: Mona Dániel
Beszélgetőtársak: Simon Izabella, Várjon Dénes
16:00 : Székesfehérvár
Sóstói Stadion

Alba Regia Szimfonikus Zenekar
vez.: Kollár Imre
"Stadion Nyitány"
Trónok harca, West Side Story, Gladiátorok bevonulása, Vivaldi, Kardtánc

19:00 : Szolnok
Szolnok Városi Sportcsarnok

Operát az Operából! – Belföldi turné
PUCCINI: Turandot

19:00 : Veszprém
Petőfi Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)