vissza a cimoldalra
2020-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (4387)
Kimernya? (3771)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4106)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4931)
Momus-játék (5889)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7368)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2059)
Franz Schmidt (3690)
Zenetörténet (294)
Társművészetek (2072)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62448)
Rost Andrea (2053)
Opernglas, avagy operai távcső... (20654)
Eiffel Műhelyház (285)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4745)
Polgár László (270)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

10662   takatsa • előzmény10661 2020-09-16 22:18:04

Látom, megint személyeskedsz. Helyben vagyunk.

10661   Edmond Dantes • előzmény10660 2020-09-16 22:01:24

Roma locuta, causa finita?

10660   takatsa • előzmény10659 2020-09-16 21:50:06

Szegény, ma reggelig sokunk számára ismeretlen Vörös Győző, úgy került ebbe a topikba, mint Pilátus a krédóba. Javaslom, hogy most, mivel munkáját megismertük és alaposan elemeztük, búcsúzzunk el tőle, és bízzuk nevét - momus körökben - a feledésre. :)

10659   joska141 • előzmény10655 2020-09-16 20:42:26

Tisztelt Klára! Előre is elnézését kérem, egyáltalán nem Önre irányulnak következő szavaim, de ezt a „magas labdát” tényleg nem lehet kihagyni.

Idézem az Ön mondatát: Mivel ezen a palénétán élek, ismerem Vörös Győző nevét és munkásságának egy részét

Nem tudtam, hogy ezen a planétán (palénétán) létezés és Vörös Győző nevének ismerete automatikusan összekapcsolt, egymásból következő kategóriák.

Vörös Győző büszke lehetne rá, hogy a mai napon 7.811.610.000 ember ismeri a nevét!!!

Még egyszer elnézését kérem, nem akartam Ön semmiképpen sem megbántani.

10655   Klára • előzmény10653 2020-09-16 13:44:09

Tisztelt joska141!

Mivel ezen a palénétán élek, ismerem Vörös Győző nevét és munkásságának egy részét. Én a 10643 sz. alatt tett bejegyzésemben egyetértettem avval, hogy a vetítés olcsóbb lett volna bármiyen díszletnél. Erre reagált H. fórumtárs, aki szóbahozta Vörös Győző nevét, és nyilván akaratán kívül elindított egy lavinát. Én akkor sem értettem, hogyan került ez összefügésbe az általam beírtakkal és most sem értem. Nem vitatom Vörös Győző munkásságát, sem az MMA Ön által említett nagybecsű tagjainak tevékenységét, de szeretnék kimaradni ebből az egészből, mert a végén majd kiderül, hogy én vitatom bármely fentebb említett kiválóság érdemeit!

10653   joska141 • előzmény10650 2020-09-16 12:55:06

Tisztelt Klára! Vörös Győző nevét igazából Ókovács Szilveszter Főigazgató Úr „dobta be” az operalátogatók és hallgatók részére a következők szerint.

Beszámoló az ókorkutatásról:

https://pecsiegyhazmegye.hu/hirarchivum/2767-magyar-siker-a-biblikus-okorkutatasban-voros-gyozo-eloadasa-pecsen

A belinkelt cikkeben szerepel: „Makovecz Imre írta alá a Magyar Művészeti Akadémia részéről azt a koncessziós szerződést, amely lehetővé teszi 20 évre, 2029-ig a Vörös Győző által vezetett régészcsoport számára, hogy befejezze a korábban elkezdett ásatásokat a Machaeruson. Mi magyarok több mint 30 pályázó közül lettünk kiválasztva, így Jordániában idén 11 éve folynak ásatások a Holt-tenger keleti partján található evangéliumi jelentőséggel bíró hegyen.”

Operai évad indítása:

https://szinhaz.org/zenes-szinhaz/opera-zenes-szinhaz/2019/01/05/eucharisztikus-vilagkongresszus-operahaz/

A belinkelt cikk szerepel: „Ókovács Szilveszter közölte: az évadot Richard Strauss Salome című operájával indítják majd el. A mű magyar jelentősége, hogy Vörös Győző régész egyiptológus tárta fel Machareus várát, a helyet, ahol Heródes Antipas udvarában megtörtént “az a bizonyos születésnapi borzalom”, hogy Keresztelő Szent Jánost lefejezték. Ezt a rekonstruált palotai környezetet a világon először mutatják majd meg az opera díszleteként – tette hozzá a főigazgató.”

Vörös Győző tudományos munkásságát elég részletesen ismerteti a következő cikk:

https://magyarnarancs.hu/belpol/a_voros_gyozo-ugy_es_az_mta_a_mumiak_bosszuja-61650

Óvakodok, hogy politikai, régészeti, operarendezési és számos más témában kellő szakmai ismeretek nélkül állást foglaljak, most sem teszem. Azt azonban megjegyzem, hogy az idézett cikkekben szereplő, kompetenciával bíró személyek valamennyien a Magyar Művészeti Akadémia tagjai, beleértve egy korábbi hozzászólásban említett Rátóti Zoltán rendezőt is. Ennek alapján az embernek olyan benyomása támad, mint ha a Magyar Állami Operaház a Magyar Művészeti Akadémia fiókintézménye lenne….

10650   Klára • előzmény10648 2020-09-16 11:15:56

Bocs, én nem említettem Vörös Győzőt nevét, még csak nem is gondoltam rá.  Csak annyit jegyeztem meg, hogy a vetítés valszeg megoldható házilag, a díszletért nyilván fizetni kell egy díszlettervezőnek, bárki is az illető.

10648   Hangyász • előzmény10643 2020-09-16 10:48:26

KI

Vörös Győző tevékenységére és annak fogadtatására most ne térjünk ki. A vele szemben felhozottak eléggé meggyőzően hatnak - ugyanakkor családi tapasztalatból tudom, hogy a magyar régészi/muzeológusi szakmában az egyik fél legszívesebben egy teáskanál vízbe fojtaná bele az ellenoldaliakat.  Amúgy a magyar régészet/őstörténet iránt érdeklődőknek melegen ajánlom Jókai: A kis királyok c., eléggé késői regényét. Nem a legjobb írása, rengeteg benne a szokásos locsifecsi, sőt a magyar múlt délibábos "kutatása" nem is a legfontosabb mondanivalója, de...!!!

BE

10643   Klára • előzmény10640 2020-09-16 09:56:28

De a falra vetített oszlopokat valószínűleg megoldják házilagos kivitelben, és nyilván nem kell érte búsás összeget kifizetni valakinek!  Mert szerintem erről szólt a történet!

10640   takatsa • előzmény10638 2020-09-16 09:03:36

Autentikus díszletek??

Hát, most nagyon durva leszek: elmehetnek ezek a fenébe az autentikus díszletükkel együtt. Ha a falra vetítenek 6 nyavalyás dór oszlopot, nekem az is óriási élmény lett volna, ha a vetített kép előtt egy Strauss operát mutatnak be, és nem ezt, a nem is tudom, hogy mit.

10638   lujza • előzmény10630 2020-09-16 01:05:17

Kellett némi mazochizmus, hogy valaki végignézze ezt az előadást. Én nagy önfegyelemmel kb. negyed óráig bírtam. Amint megszólalt Gösch a színpadon, legszívesebben azonnal menekültem volna. De bíztattam magam, hogy legyek türelmes, és hallgassam meg a többi szereplőt is. De egyre csak az járt a fejemben, hát köteles vagyok én ezt a csirkehangú nőt hallgatni, mikor hallottam már jobbnál jobb Salomékat? Legutóbb Mattila bűvölt el a MET előadásában, de előtte Marlis Petersen is fantasztikus volt a BSO-ban. Itthon az Operában utoljára Rálik Szilviát hallottam, aki kiváló volt ebben a szerepben, és a partnerei között akkor pont az említett Gerhard Siegel és Komlósi Ildikó is ott voltak. Remek előadás volt!

Most végül nem volt türelmem a tetracha párt kivárni, de ahogy olvasom, nem sokat vesztettem velük. Azért azt meg tudtam állapítani, hogy Szemerédy Károlynak elég hangja van a szerephez, és Pataky Dánielnek szintén. A zenekar hangos volt, de nem hallottam a Strauss zene szépségét, a rendezés, amíg láttam, abból állt, hogy az énekeseket, amikor sorra kerültek, udvariasan a színpad előterébe, a közönséggel szembe terelte. (Különösen jó, mikor Narraboth úgy énekel Salome szépségéről, arca színéről, hogy közben rá se néz.) A díszlet az szép volt, de nekem az előző is megfelelt. Lehet, hogy kevésbé volt autentikus, de működött. Sok pénzbe kerülhetett ez a három előadás!

10630   takatsa 2020-09-15 22:41:04

A Covidnak volt egy nem várt, de igen kellemes mellékhatása, a MET napontkénti operaközvetítései. Első hónapban kitörő lelkesedéssel vetettük bele magunkat a jobbnál jobb operák nézésébe, aztán kicsit megszoktuk, kicsit meguntuk, kicsit belefáradtunk. Mert a jóhoz is hozzá lehet szokni, és a jót is meg lehett unni. Álomba ringatott minket hónapokig a bőség és a sok jó.

De ma, eljött az igazság pillanata, felébredtünk: Salome, premier az Erkel Színházban.

Premier? Félig-meddig, hiszen két éve csaknem ez az előadás elhangzott már a Margitszigeten, így nem kellett nulláról kezdeni, a zenekar és az énekesek egy része már többé-kevésbé ismerte az operát. No, meg a főszereplő is ugyanaz volt, Sera Gösh. Nekem a Margitszigeti produkció tetszett, bár a hangosítással nem voltam megelégedve, vagy legalábbis a hangosításra fogtam sokmindent. Most rájöhettem, hogy nem volt igazam. Gyenge félház volt, ami azért is meglepő, mivel ez nemcsak a premier volt, hanem az egyetlen előadás, amelyre a közönség bejöhetett. Már megszokhattuk, hogy az előadás a főigazgató monológjával kezdődik. Beszélt több dologról, de a mondanivalója legnagyobb részében azzal foglalkozott, hogy ecsetelte a zenekar nehéz helyzetét, hogy még a főpróba is elmaradt a Covid tesztelés miatt, és köszönetet rebegett a zenekarnak, hogy elvállalták az előadást, pedig meglett volna a munkajogi lehetőségük arra, hogy elutasítsák a fellépést. Érdekes gondolat. Hát nekik nem ez a dolguk? Mint ahogyan a tanár dolga az, hogy tanítson, az orvos-nővér dolga, hogy gyógyítson, az eladó dolga, hogy eladjon, stb. Miért jár extra köszönet a zenekarnak, ha játszik a meghirdetett előadáson? Nem a közönségnek járna inkább köszönet, hogy kifizette a jegyet, rászánja a szabadidejét, és az egészségét kockáztatva elmegy az előadásra, holott ez nem kötelessége? 

E kis bevezető után következett az előadás. Elöljáróban el kell, hogy mondjam, én nagyon szeretem Richard Strausst, az Árnyéknélkülit háromszor is láttam az opera előadásában, és úgy gondolom, hogy a Salome, Straussnak talán a legnagyobb műve. De ez az előadás még csak nem is emlékeztetett az igazi Straussra. Ha egy mondattal kellene véleményt nyilvánítanom: kritikátlanul rossz volt. Bár sok szereplő van ebben az operában, de mégicsak egyszereplős darab ez, minden Salomén áll vagy bukik. Sera Gösh pedig kimondhatatlanul rossz volt. Ennek a nőnek egészen egyszerűen nincsen hangja. Vagy nem hallottam semmit, vagy pedig valami visítozással vegyes artikulálatlan ordítozást. Nem tudom, hogy mi az a szerep, amit el tud énekelni, de biztosan nem Salome az. Salome egészen más. Salome a gonosz inkarnációja, és a GONOSZ attól igazán borzalmas, hogy varázslatosan szép. Ez a szépség teljes mértékig hiányzott belőle és a hangjából, helyette valami idegbajos és hisztérikus ordítozást, sikítozást kaptunk. A hétfátyoltánc pedig olyan volt mint egy obszcén és gusztustalan gimnasztikai gyakorlat. Mit mondjak a többi szereplőről? Tulajdonképpen ezek után teljesen lényegtelen volt, hogy hogyan énekelnek és mit csinálnak. Talán csak annyit, hogy a Margitszigeti Heródes (Gerhard Siegel) nagyságrendekkel jobb volt a mostaninál (Jürgen Sacher), a kéjenc-pojácát kiválóan alakította, és a Margitszigeten Komlósi Ildikó is emlékezeteset nyújtott. A zenekarról és Kocsár Balázsról még illik néhány szót ejteni. Durva, kiegyensúlyozatlan, egysíkú és minden elképzelés nélküli volt. Kellene egy jó karmester, nagyon-nagyon-nagyon kellene!!

Én nem tudom, hogy Főigazgató úr hatásköre meddig terjed, de azt talán el tudná érni, hogy a ruhatárosok-jegyszedők az előadás közben - az ajtókon kívül - ne beszélgessenek olyan hangosan, hogy a halkabb részeknél a beszélgetésük zavaróan beszűrődjön a nézőtérre. Ha mást nem is, ennyit talán megérdemlünk.

Hírek
• Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok szeptember 25-re tervezett évadnyitó hangversenye
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Terem

Ránki Fülöp (zongora)
J. S. Bach – Dukay Barnabás: a feltámadás dicsősége (Liebster Jesu, wir sind hier) – második strófa hangszeres conductus
Dukay Barnabás: ... és szóltam: Ki vagy Te? S Ő mondta: Te!
hangszeres motetta (ősbemutató)
Dukay Barnabás: A Végtelen pillanatai hangszeres motetták
I ...a messzeségbekiáltó...
II ...a mélységbetekintő...
Dukay Barnabás: A Nap mégis egy hajnali csillag
Introitus és Hymnus
Dukay Barnabás: Angyali Üdvözlet és találkozás a Feltámadás napján, kora hajnalban
hangköltemény motettaformában s double
Messiaen: A kerti poszáta

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szokolay Ádám (zongora), Dominik Wagner (nagybőgő)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Antal Mátyás
Webern: Im Sommerwind (Nyári szélben)
Bartók: I. zongoraverseny, Sz. 83, BB 91
Koussevitzky: fisz-moll nagybőgőverseny, op. 3
R. Strauss: Till Eulenspiegel vidám csínyjei - szimfonikus költemény, op. 28

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"Út a zenéhez"
Ives/Bartók/Adès/Sibelius
Ives: A Central Park sötétben
Bartók: Divertimento, BB 118
Thomas Adès: Polaris
Sibelius: 7. (C-dúr) szimfónia, op. 105
Sibelius: Valse Triste
Élő közvetítés!
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)