vissza a cimoldalra
2020-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62449)
Régizene (4430)
Eiffel Műhelyház (291)
Társművészetek (2081)
Kimernya? (3772)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4934)
Balett-, és Táncművészet (6037)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1449)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4108)
Franz Schmidt (3691)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2060)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2841)
A nap képe (2234)
Opernglas, avagy operai távcső... (20659)
Lisztről emelkedetten (1013)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7378)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

10652   Héterő • előzmény10637 2020-09-16 12:22:31

                                          Salome

                                       Salome tánca - Oscar Wilde

magyar

angol

Eredeti francia:
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde1.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde2.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde3.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde4.html
https://mediterranees.net/mythes/salome/wilde/wilde1/wilde5.html

10637   Hangyász • előzmény10636 2020-09-15 23:59:45

A jelen esetben Hedwig Lachmann teljes drámafordítását kerestem, de a német Gutenberg projektben csak a Strauss-féle meghúzott szövegkönyv található meg. Strauss (de Wilde is!) szerintem azt akarta kifejezni, hogy az elutasítás kegyetlen, perverz bosszúra sarkallja az eredetileg nem is romlott hercegnőt. Heródes, a szánalmas, züllött zsarnok ugyanakkor a végén igazságtevő államférfivá lép elő, aki persze így sem teheti jóvá hatalmas bűnét.

Adjunk igazat a szerzőnek: Ő a legjobbnak a címszerep legelső megformálóját, Marie Wittichet (remélem, jól jegyeztem meg a nevét) tartotta, aki a drezdai főpolgármester felesége volt, 120 kilót nyomott és hangsúlyozta, hogy ő tisztességes asszony.

10636   takatsa • előzmény10635 2020-09-15 23:49:18

Kedves Hangyász,

megvallom, én nem olvastam Wilde novelláját, de elhiszem, hogy a hangsúlyok nála máshol vannak, ugyanúgy, mint ahogyan a bibliai alaptörténetben is, amelyben Salome a tánc után anyjától kérdezi meg, hogy mit kérjen Heródestől, és Heródiás veszi rá a leányt, hogy Keresztelő Szent János fejét kérje. De itt most nem Wildéről és nem is a Bibliáról van szó, hanem Straussról, hogy ő mit gondolt, és mit akart kifejezni Salome karakterével. És az igazság az, hogy még erről sincsen igazán szó, hanem konkrétan erről a szörnyű előadásról, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy Salome egy zavarosfejű szüzike volt-e, vagy a Strauss opera - János jellemezte - büdös kurvája, itt arról van szó, hogy Gösch tökéletesen alkalmatlan volt a szerepére.

10635   Hangyász • előzmény10630 2020-09-15 23:30:14

Csak annyiban szállnék most vitába, hogy Salome nem eredendően gonosz. Megvan a véleménye a mostohaapjáról és annak udvaráról. Az anyjához fűződő viszonya nem világos: Heródiás, aki éber szemmel figyeli a mostohaleánya után nyálát csorgató kéjenc zsarnok férjét, tisztában van a helyzettel, és talán tévesen neki - mármint Heródiás - felé tett gesztusként értelmezi Saloménak a hétfátyoltánc fejében követelt "honoráriumát". Wilde/Lachmann szövegének kb. a fele Strauss áldozatául esett, így a végén az a rész, amelyben kb. azt rója fel a halott prófétának, hogy:  szűz voltam, de te... stb. A most látott rendezésben Gösch nyilván rendezői utasításra kapta fel diadalittasan a fejét, amikor Heródes színre lépett már, de még nem kezdte el kérlelni a mostohalányát.

10630   takatsa 2020-09-15 22:41:04

A Covidnak volt egy nem várt, de igen kellemes mellékhatása, a MET napontkénti operaközvetítései. Első hónapban kitörő lelkesedéssel vetettük bele magunkat a jobbnál jobb operák nézésébe, aztán kicsit megszoktuk, kicsit meguntuk, kicsit belefáradtunk. Mert a jóhoz is hozzá lehet szokni, és a jót is meg lehett unni. Álomba ringatott minket hónapokig a bőség és a sok jó.

De ma, eljött az igazság pillanata, felébredtünk: Salome, premier az Erkel Színházban.

Premier? Félig-meddig, hiszen két éve csaknem ez az előadás elhangzott már a Margitszigeten, így nem kellett nulláról kezdeni, a zenekar és az énekesek egy része már többé-kevésbé ismerte az operát. No, meg a főszereplő is ugyanaz volt, Sera Gösh. Nekem a Margitszigeti produkció tetszett, bár a hangosítással nem voltam megelégedve, vagy legalábbis a hangosításra fogtam sokmindent. Most rájöhettem, hogy nem volt igazam. Gyenge félház volt, ami azért is meglepő, mivel ez nemcsak a premier volt, hanem az egyetlen előadás, amelyre a közönség bejöhetett. Már megszokhattuk, hogy az előadás a főigazgató monológjával kezdődik. Beszélt több dologról, de a mondanivalója legnagyobb részében azzal foglalkozott, hogy ecsetelte a zenekar nehéz helyzetét, hogy még a főpróba is elmaradt a Covid tesztelés miatt, és köszönetet rebegett a zenekarnak, hogy elvállalták az előadást, pedig meglett volna a munkajogi lehetőségük arra, hogy elutasítsák a fellépést. Érdekes gondolat. Hát nekik nem ez a dolguk? Mint ahogyan a tanár dolga az, hogy tanítson, az orvos-nővér dolga, hogy gyógyítson, az eladó dolga, hogy eladjon, stb. Miért jár extra köszönet a zenekarnak, ha játszik a meghirdetett előadáson? Nem a közönségnek járna inkább köszönet, hogy kifizette a jegyet, rászánja a szabadidejét, és az egészségét kockáztatva elmegy az előadásra, holott ez nem kötelessége? 

E kis bevezető után következett az előadás. Elöljáróban el kell, hogy mondjam, én nagyon szeretem Richard Strausst, az Árnyéknélkülit háromszor is láttam az opera előadásában, és úgy gondolom, hogy a Salome, Straussnak talán a legnagyobb műve. De ez az előadás még csak nem is emlékeztetett az igazi Straussra. Ha egy mondattal kellene véleményt nyilvánítanom: kritikátlanul rossz volt. Bár sok szereplő van ebben az operában, de mégicsak egyszereplős darab ez, minden Salomén áll vagy bukik. Sera Gösh pedig kimondhatatlanul rossz volt. Ennek a nőnek egészen egyszerűen nincsen hangja. Vagy nem hallottam semmit, vagy pedig valami visítozással vegyes artikulálatlan ordítozást. Nem tudom, hogy mi az a szerep, amit el tud énekelni, de biztosan nem Salome az. Salome egészen más. Salome a gonosz inkarnációja, és a GONOSZ attól igazán borzalmas, hogy varázslatosan szép. Ez a szépség teljes mértékig hiányzott belőle és a hangjából, helyette valami idegbajos és hisztérikus ordítozást, sikítozást kaptunk. A hétfátyoltánc pedig olyan volt mint egy obszcén és gusztustalan gimnasztikai gyakorlat. Mit mondjak a többi szereplőről? Tulajdonképpen ezek után teljesen lényegtelen volt, hogy hogyan énekelnek és mit csinálnak. Talán csak annyit, hogy a Margitszigeti Heródes (Gerhard Siegel) nagyságrendekkel jobb volt a mostaninál (Jürgen Sacher), a kéjenc-pojácát kiválóan alakította, és a Margitszigeten Komlósi Ildikó is emlékezeteset nyújtott. A zenekarról és Kocsár Balázsról még illik néhány szót ejteni. Durva, kiegyensúlyozatlan, egysíkú és minden elképzelés nélküli volt. Kellene egy jó karmester, nagyon-nagyon-nagyon kellene!!

Én nem tudom, hogy Főigazgató úr hatásköre meddig terjed, de azt talán el tudná érni, hogy a ruhatárosok-jegyszedők az előadás közben - az ajtókon kívül - ne beszélgessenek olyan hangosan, hogy a halkabb részeknél a beszélgetésük zavaróan beszűrődjön a nézőtérre. Ha mást nem is, ennyit talán megérdemlünk.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás István (zongora)
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc


15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Szokolay Ádám - zongora
BARTÓK BÉLA:
Három csíkmegyei népdal zongorára (1907), BB 45b
Zongoraszonáta (1926), BB 88
Válogatás a Gyermekeknek című sorozatból (1908-09), BB 53
Román kolindadallamok (I. sorozat, 1915), BB 67
Szonatina (1915), BB 69
Román népi táncok (1915), BB 68
Táncszvit (1923, 1925), BB 86

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Berecz Mihály (zongora), Vörös Szilvia (mezzoszoprán), Bretz Gábor (basszus)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Ünnepi hangverseny Bartók Béla halálának 75. évfordulóján
Bartók: 2. zongoraverseny, BB 101
Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, BB 114
Bartók: A kékszakállú herceg vára, BB 62
Élő közvetítés!

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)