vissza a cimoldalra
2019-11-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Kimernya? (3298)
Erkel Színház (10375)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (85)
Operett, mint színpadi műfaj (4150)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (999)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3510)
Társművészetek (1459)
Palcsó Sándor (271)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1806)
Franz Schmidt (3457)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4610)
Élő közvetítések (8247)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Pantheon (2446)
Kiss B. Atilla (202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

10344   nickname • előzmény10335 2019-10-30 17:12:08

Túlburjánzik benne a magyaros hangvétel: a verbunkos, a népies műdal-szerű részletek és még a magyar himnusz is elhangzik. Ez mekkora szentségtörés már egyesek szerint a nemzeti romantika fénykorában, illetve annak bizonyítéka, hogy Erkel aktuális igényeket szolgált ki programszerűen és nem alkotott igazán értékeset - magyarkodott. Ami hülyeség és szerintem enyhén sznob hozzáállás. De megjegyzem: ha jól tudom Kodály és Bartók se szerette Erkelt, aki nem ismerhette az igazi magyar népzenét s nagyban átvette az olasz, francia opera formáit - cavatina, kórustablók, nyitány és hasonlók felépítése, hangvétele -: hatott rá Donizetti, Meyerbeer, Bellini, Verdi, később talán Wagner is. Ezért Bartók a szemére vetette, hogy ez nem magyar operamuzsika. Csáth Géza azt írta róla:

"A negyvenes évek müvészi viszonyaihoz képest, munkái európai szinvonalon állottak. Ott állanak ma is. De mig nagyapáink Erkelben a magyar zene Messiását üdvözölték, addig mi bátran bevallhatjuk, hogy nem volt az. Magyar motivumokat, magyar melódia-instrukciókat és ritmus-mintákat használt, de az észjárásban, a zenei szerkesztésben nem tudta hangsulyozni a magyarságot. Épp azért, mert hangsulyozni akarta. Operái visszatükrözik a negyvenes évek Budapestjét és Magyarországját, amikor az emberek magyar ruhában jártak és beszédjük hemzsegett a germanizmusoktól és a német szóktól.

A mi nagy sikságaink hangulatait, visszhangos óriási vonalait a »Bánk bán« tiszaparti jelenetében nem érzem." - de bajh, miért is kellene érezni benne? Annál inkább érezem benne a hagyományos, romantikus őrülési opera jeleneteket egy sajátosan erkeli formáját, hangját, amiről azóta tudom, hogy milyen zseniálisan, pszichológiailag hatásosnan mutatja be a zene eszközeivel Melinda őrületét és tébolyát, mióta Kolonits Klára elénekelte Szegeden a majdnem húzatan, eredeti Tisza-parti jelenetett szcenírozottan is. Előtte én is úgy voltam vele, hogy itt talán lehet kicsit húzni a partitúrából, de ha van egy Kolonits Kláránk, akkor ez egyenesen szentségtörés!  

Csáth kritikája egyébként szerintem merő ostobaság. 

Az Erzsébet második felvonása csupa báj és kellemes muzsika. Jól sikerült magyaros, népies műdal-szerű részletekkel, mutatós szólószámokkal, grandiózus kórustablókkal, s majd mindvégig éreztem a verbunkos lüketetését az este alatt. Aki nem jött el sajnálhatja, aki nem képes élvezni ezt a muzsikát azt sajnálom. Ahogy Katona Bánkja, úgy Erkel mindenegyes hangjegye nagyon magyar és rendkívül sajátos stílusú, eklektikus, de színvonalas romantikus operamuzsika, ami egyáltalán nincs híjján a drámai erőnek. Az Erzsébet esetében azonban inkább a lírán van a hangsúly, könnyedebb fajsúlyú, de nagyon kellemes muzsika. 

Mellesleg Katona Bánkját is ahányszor újraolvasom, annyiszor érzem rajta a nagyszerű történelmi tragédia magával ragadó hangulatát, milliőjét! Történelmet felsőoktatásban is tanultkén tudom, hogy Katona milyen nagyszeren illesztette bele az egybént a valóságtól sokszor elrugaszkodó drámára a történelmi utalásokat, tényeket, s micsoda remek szöveget alkotott. Sokan ezzel sem értenek egyet - sajnálom, hogy ők nem tudják így élvezni ezt a szöveget. Igazán. 

 

 

10335   musicus2 • előzmény10334 2019-10-20 23:53:25

" ebben az egy felvonásban minden benne van, amiért utálni szokták egyesek Erkelt vagy legalábbis nem tartják eredeti, meg jó zeneszerzőnek ". Kedves nickname, indokold meg ezt bővebben, nagyon érdekelne az érvrendszer, ami miatt nem tartják egyesek Erkelt eredeti, meg jó zeneszerzőnek.

10334   nickname • előzmény10333 2019-10-20 14:08:19

Nincs megfelelő kotta - ezt mondta, ami a Dózsa Györgyre igaz is, de a Bátorinak van kritikai kiadása. Az sem megfelelő? A rádió a teljes koncertet felvette - sajnos voltak hiányosságai az előadásnak - nem Kolonits és László Boldizsár miatt. A tegnapi előadás egyébként szerintem jól sikerült, de ebben az egy felvonásban minden benne van, amiért utálni szokták egyesek Erkelt vagy legalábbis nem tartják eredeti, meg jó zeneszerzőnek. 

10333   operaisiásza 2019-10-20 13:47:21

Nocsak, pedig szó volt róla,söt ha az emmlékezetem nem csal, akkor a koncertszerű elóadás két részben hangzott el, Akkor mi az, hogy nincs kotta?

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Erkel Színház

GERSHWIN: Porgy és Bess

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Josef Špaček (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
DVOŘÁK: Karnevál-nyitány, op. 92
DVOŘÁK: a-moll hegedűverseny, op. 53
DVOŘÁK: 8. (G-dúr) szimfónia, op. 88

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Váradi László (zongora)
BEETHOVEN: 13. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 27/1
BEETHOVEN: 14. (cisz-moll) zongoraszonáta, op. 27/2 („Holdfény”)
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Marczi Mariann (zongora), Lukács Péter (brácsa)
SCHUMANN: Adagio e Allegro
VIEUXTEMPS: B-dúr szonáta
SCHUMANN: Meseképek

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70
A mai nap
született:
1942 • Hamari Júlia, énekes
elhunyt:
1695 • Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659)
1938 • Leopold Godowsky, zongoraművész (sz. 1870)