vissza a cimoldalra
2019-08-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11422)
A csapos közbeszól (95)

Plácido Domingo (771)
Társművészetek (1337)
Milyen zenét hallgatsz most? (25033)
Opernglas, avagy operai távcső... (20291)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (181)
Élő közvetítések (8080)
Moldován Stefánia (49)
Bánk bán (2972)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1739)
Franz Schmidt (3407)
Palcsó Sándor (251)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4535)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3388)
Pantheon (2376)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7211)
Kedvenc magyar operaelőadók (1138)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

10109   Héterő • előzmény10072 2019-05-23 22:42:32

Kedves Katalin, itt egy nagyon női (és nagyon szép) Rota-operarészlet.
Kíváncsi vagyok, egy - mondjuk bresciai :-) olasz mit értene ebből felirat nélkül.

10072   Nagy Katalin • előzmény10066 2019-05-21 16:28:05

Tökéletesen megértem Pál Tamás példáját. Mindig úgy éreztem, hogy a tanult nyelven olvasott, hallott költészet versenyezhet, de nemigen győzhet bármely anyanyelven megszóló művel szemben. Az anyanyelvű szövegnek egyszerűen nagyobb a hatása. Könnyebben, gyorsabban, szűrő nélkül is eljut a befogadóhoz, ellenben az idegen nyelvű szöveggel, amely megértés nélkül (azaz az értelem szűrőjén való áthaladás nélkül) talán egyáltalán nem érvényesül. Ugyanaz a gondolat magyarul megfogalmazva szebbnek tűnik, jobban megragad.

10066   Héterő • előzmény10063 2019-05-21 10:07:16

Akárhányszor dirigálom a darabot olaszul, ezt a mondatot magamban mindíg magyarul éneklem. Szerintem itt két zseni találkozott.

Francesco Maria Piave "zsenisége" tehát említésre sem méltó?

Viszont valóban némi ügyességre (ha nem is zseniségre) utal, ha a hamisító attól is dicséretet kap, aki tudja, milyen a hamisítatlan eredeti.

Mert az eredeti nem rossz
(már ha a zseniváltozat alapján egyáltalán meg tudtam találni az eredeti olaszt):

               Ogni letizia in terra è menzognero incanto,
               d'interminato pianto fonte è l'umano cor.

               Minden boldogság a földön – hazug varázslat;
               véget nem érő gyász forrása az emberi szív.

Ha F.M. Piave nem jut el a közönséghez, akkor becsapják, meglopják, kifosztják a mit sem sejtő nézőt. Gyalázatosan! Ez lenne a zsenialitás?

10063   Pál Tamás 2019-05-21 08:14:32

Szerintem nyelv-ügyben IVA-nak teljesen igaza van. A magyarra fordított operaszövegek világa éppoly külön szigete a magyar kultúrának, mint az irodalomnak a csodálatos műfordítások (amelyekből szinte "kinőtt" a honi irodalom). A 30-40 év előtti köznyelv még használta az operai szófordulatokat ("helyettem kis virág, tégy vallomást....oly csodavár több nincsen....az asszony ingatag, stb), s ezeket azok is értették, akik nem jártak operába. Egy jó fordítás semmit sem vesz el az eredeti értékéből, mi több, néha hozzátesz. Tessék összehasonlítani Nádasdy remek munkáját a Manon Lescaut olasz szövegével! Hogy úgy sem érteni a szövegeket, tehát mindegy, hogy le van-e fordítva, vagy nincs? Először is, ez nem érv, másodszor nem igaz. ELSŐRE persze keveset lehet megérteni egy igazi nagy mű szövegéből, de ELSŐRE a zenéjéből sem. Mint ahogy egy ránézésre egy másodfokú  egyenlet sem világos. Volt egy barátom, akit magammal cipeltem egy focimeccsre, először volt ilyenen, s a második félidő elején azt gondolta, a játékosok megőrültek, mert hogy mindegyik a saját kapujába akarta rúgni a labdát. Alig hiszem, hogy Bartók provinciális színtre óhajtotta volna süllyeszteni a Kékszakállú ausztiai-németországi előadásait, amikor olyan gondos törődéssel felügyelte a német fordítás ügyét. Zárásul: a Verdik közül kedvencem a Boccanegra. Fiesco mondja az utolsó fináléban Nádasdy szerint: "Örömre nem szült még fiat halandó asszony! Akárhogy élt is, halt is, sorsa csak keserüség!" Akárhányszor dirigálom a darabot olaszul, ezt a mondatot magamban mindíg magyarul éneklem. Szerintem itt két zseni találkozott.

Műsorajánló
Mai ajánlat:

15:00 : Sárospatak
SRK Wáberer Sportcentrum

Budafoki Dohnányi Zenekar, Fodor Beatrix (szoprán), Megyesi Schwarz Lúcia (alt), Horváth István (tenor), Hábetler András (basszus), Budapesti Akadémiai Kórustársaság (Karvezető: Tőri Csaba)
Vezényel és a művet bemutatja: Hollerung Gábor
"A megérthető zene"
Beethoven IX. szimfónia
A hangverseny a darab negyedik tételét mutatja be.

19:00 : Pécs
Csontváry Múzeum

Michiko Ota-Kys (zongora)
MOZART: K. 573 Menüett 9 variáció, egy téma J. P. Duport után
CLARA SCHUMANN: Scherzo, Op. 103
SCHUBERT-LISZT: dalok „Der Müller und Bach” – „Der Doppelgänger” – „Gretchen am Spinnrade” – „Der Atlas” –„Auf dem Wasser zu singen” – „Der Erlkönig”.

20:00 : Sárospatak
Rákóczi-vár udvara

Karasszon Eszter (gordonka)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
vez.: Ricardo Casero
PROKOFJEV: 1., D-dúr „Klasszikus” szimfónia, Op. 25
CSAJKOVSZKIJ: Változatok egy rokokó témára, Op. 33
SCHUBERT: V. szimfónia, B-dúr, D.485

20:30 : Szombathely
Sarlós Boldogasszony Székesegyház

Somogyi-Tóth Dániel (orgona)
Csősz János (trombita)
Kodály Filharmonikusok Debrecen kamarazenekara
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny Op 4. No. 4.
BACH: d-moll toccata és fúga BWV565
TELEMANN: Hősi indulók – részletek
HÄNDEL: Vízizene, Tűzijáték-szvit – részletek
A mai nap
született:
1750 • Antonio Salieri, zeneszerző († 1825)
1954 • Hollerung Gábor, karmester
elhunyt:
2004 • Lukin László, karnagy (sz. 1926)
2009 • Hildegard Behrens, énekes (sz. 1937)