vissza a cimoldalra
2020-07-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11538)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (736)
Régizene (3432)
Franz Schmidt (3642)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4678)
Kimernya? (3712)
Belcanto (947)
CD-DVD gyűjtés - Szenvedély? (96)
Callas (452)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4865)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3976)
Sport (187)
Erkel Ferenc (1078)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1980)
Gregor József emléke (181)
ajjaj (25)
Operett, mint színpadi műfaj (4384)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

10109   Héterő • előzmény10072 2019-05-23 22:42:32

Kedves Katalin, itt egy nagyon női (és nagyon szép) Rota-operarészlet.
Kíváncsi vagyok, egy - mondjuk bresciai :-) olasz mit értene ebből felirat nélkül.

10072   Nagy Katalin • előzmény10066 2019-05-21 16:28:05

Tökéletesen megértem Pál Tamás példáját. Mindig úgy éreztem, hogy a tanult nyelven olvasott, hallott költészet versenyezhet, de nemigen győzhet bármely anyanyelven megszóló művel szemben. Az anyanyelvű szövegnek egyszerűen nagyobb a hatása. Könnyebben, gyorsabban, szűrő nélkül is eljut a befogadóhoz, ellenben az idegen nyelvű szöveggel, amely megértés nélkül (azaz az értelem szűrőjén való áthaladás nélkül) talán egyáltalán nem érvényesül. Ugyanaz a gondolat magyarul megfogalmazva szebbnek tűnik, jobban megragad.

10066   Héterő • előzmény10063 2019-05-21 10:07:16

Akárhányszor dirigálom a darabot olaszul, ezt a mondatot magamban mindíg magyarul éneklem. Szerintem itt két zseni találkozott.

Francesco Maria Piave "zsenisége" tehát említésre sem méltó?

Viszont valóban némi ügyességre (ha nem is zseniségre) utal, ha a hamisító attól is dicséretet kap, aki tudja, milyen a hamisítatlan eredeti.

Mert az eredeti nem rossz
(már ha a zseniváltozat alapján egyáltalán meg tudtam találni az eredeti olaszt):

               Ogni letizia in terra è menzognero incanto,
               d'interminato pianto fonte è l'umano cor.

               Minden boldogság a földön – hazug varázslat;
               véget nem érő gyász forrása az emberi szív.

Ha F.M. Piave nem jut el a közönséghez, akkor becsapják, meglopják, kifosztják a mit sem sejtő nézőt. Gyalázatosan! Ez lenne a zsenialitás?

10063   Pál Tamás 2019-05-21 08:14:32

Szerintem nyelv-ügyben IVA-nak teljesen igaza van. A magyarra fordított operaszövegek világa éppoly külön szigete a magyar kultúrának, mint az irodalomnak a csodálatos műfordítások (amelyekből szinte "kinőtt" a honi irodalom). A 30-40 év előtti köznyelv még használta az operai szófordulatokat ("helyettem kis virág, tégy vallomást....oly csodavár több nincsen....az asszony ingatag, stb), s ezeket azok is értették, akik nem jártak operába. Egy jó fordítás semmit sem vesz el az eredeti értékéből, mi több, néha hozzátesz. Tessék összehasonlítani Nádasdy remek munkáját a Manon Lescaut olasz szövegével! Hogy úgy sem érteni a szövegeket, tehát mindegy, hogy le van-e fordítva, vagy nincs? Először is, ez nem érv, másodszor nem igaz. ELSŐRE persze keveset lehet megérteni egy igazi nagy mű szövegéből, de ELSŐRE a zenéjéből sem. Mint ahogy egy ránézésre egy másodfokú  egyenlet sem világos. Volt egy barátom, akit magammal cipeltem egy focimeccsre, először volt ilyenen, s a második félidő elején azt gondolta, a játékosok megőrültek, mert hogy mindegyik a saját kapujába akarta rúgni a labdát. Alig hiszem, hogy Bartók provinciális színtre óhajtotta volna süllyeszteni a Kékszakállú ausztiai-németországi előadásait, amikor olyan gondos törődéssel felügyelte a német fordítás ügyét. Zárásul: a Verdik közül kedvencem a Boccanegra. Fiesco mondja az utolsó fináléban Nádasdy szerint: "Örömre nem szült még fiat halandó asszony! Akárhogy élt is, halt is, sorsa csak keserüség!" Akárhányszor dirigálom a darabot olaszul, ezt a mondatot magamban mindíg magyarul éneklem. Szerintem itt két zseni találkozott.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1782 • A Szöktetés a szerájból bemutatója (Bécs)
született:
1858 • Eugene Ysaye, hegedűs († 1931)
1937 • Pál Tamás, karmester
1948 • Pinchas Zukerman, hegedűs
elhunyt:
1979 • Alfred Deller, énekes (sz. 1912)
1981 • Udvardy Tibor, operaénekes (sz. 1914)
1989 • Herbert von Karajan, karmester (sz. 1908)