vissza a cimoldalra
2018-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61318)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7524)
Franz Schmidt (3226)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2624)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

5511   IVA • előzmény5506 2018-04-16 04:03:08

Köszönöm, kedves Myway! Főoldali írásomon túl, külön szeretnék reagálni a Te 5500. sz. beszámolódra.
Szerintem lehet várni görög vagy francia vagy akármilyen nemzetiségű karmestertől egy balettmű jó dirigálását, viszont nem hiszem el, hogy az operaházi, vagy legalább itthoni karmesterkínálatból senki sem akadt (volna) erre a feladatra, ráadásul jobb. Az Operaház kiadott tervezete szerint a 2019-es 6 előadást is ez a karmester fogja vezényelni…
Írásomban így is meghaladtam a kívánatos részletesség és terjedelem mértékét, noha kifogásaimnak csak egy részét említettem. A címadó szökőkút semmiképp sem kelti márvány hatását, inkább mintha színes, mázas agyagot imitálna. Az említett mintás kortina nem is hasonlít az eredetileg tervezettre, valamilyen más előadásból ismerősnek rémlett, de nem jövök rá, honnan.
Nekem is úgy tűnt, hogy a kastély, a hárem és Girej teraszának játéktere szűkebb, mint korábban. Erre utaltam azzal, hogy talán a színpad jelenlegi állapota nem tette lehetővé, hogy a díszlet és tánckar a megszokott hatást keltse.
Igazából nem tudom, hogyan gyűrődött a fejbőr a tatárok nyakán. Mostanában olvastam, hogy a fiúk kopnyáját gyerekkoruktól torzították, hogy tojás alakúra nyúljon. Korábbi évtizedeinkben maga a teljesen kopasz fej a színpadi világításban elég idegen hatást keltett. Mostanában, amióta ez divat lett, gyengébb a hatása. Ezért lenne célszerű folytatni a karaktermaszkírozás hagyományát, karvalyorral stb., hogy Mária szemével is félelmetesebbnek lássuk Girejt, Nuralit.
Némelyik szereplőről eltérően, sőt ellenkezőképpen vélekedünk. Például Krupp Annáról és Min-jung Kimről. Nem először látom, hogy Kim technikailag kiváló, de a játékhoz nincsenek színei. Mivel A hattyúk tava kettős főszerepében nem láttam, nem is tudom elképzelni, hogyan oldja meg a feladatot színészileg. (New Yorkban talán látni fogják.)
Ugyanakkor, ha A bahcsiszeráji szökőkútat több előadásban adnák, szerintem érdemes lenne kipróbálni Karina Sarkissovát Mária szerepében is. Változatlanul nem értem, miért kreálták számára a „első karaktertáncos” minősítést, amikor a balettben minden szerepben jellemet, karaktert kell megformálni. Így nem értem azt sem, miért nem próbálják ki Sarkissovát A hattyúk tava kettős főszerepeiben is, amikor alkata és technikai felkészültsége megfelel hozzá. (Az internetről tudom, hogy a mostani mellett rendelkezik az „északias imázzsal” is.)
Őszintén megmondom, nem emlékszem arra, milyenek voltak a régi előadásokban a gyümölcsös tálcák, amelyekkel a háremhölgyek táncolnak, amelyeket nyilván Girejek kínálnak, frissítőként, nem pedig játékra. Most mindenesetre meghökkentett, hogy a gyümölcsök mennyire nem valódiakat, hanem a valódit is gyengén utánzó, lakkozott műgyümölcsöket utánoznak. Külön említést érdemelnek a tálcák közepén díszlő ananászok csúcsán smaragdzölden rikító levélrózsák. Ha ezzel az egykor erős hatású tánccal indul a felvonás, talán fel sem tűnnek ilyen piszlicsáré dolgok, de így még az a kérdés is felvetődött bennem, hogy vajon ismerhették-e a történet idején Kelet-Európában ezt az újvilági gyümölcsöt.

5506   Myway • előzmény5503 2018-04-07 11:16:14

Kedves IVA! Őszintén gratulálok a BAHCSI kritikához!!!

5503   IVA • előzmény5500 2018-03-28 01:11:50

Érdekes és izgalmas volt olvasni a beszámolódat. Bár én nem ugyanilyennek láttam őket, nem is pontosan ugyanőket (és kevesebb indulattal), több dologban pontosan egyezik a véleményünk.

5500   Myway 2018-03-23 13:35:19

„Ilyeneknek láttam Őket” – elnézést Csatho Kálmántól, akinek a Nemzeti  Színházról írott régi könyének címét használtam, de jobb nem jutott eszembe.

Mérhetetlen csalódás a most „felújított” BAHCSISZERÁJI SZÖKŐKÚT! Nem is tudom miről írjak, mert ST által favorizált 1934-es eredeti leningrádi Kirov (Mariinszkij) Színház által bemutatott változat katasztrófális. Talán nem volt véletlen, hogy sem ott, sem később 1952-ben nálunk bemutatott változatból is kihagytak részeket. No de most visszakaptuk! Először is zárt függöny előtt egy jókora „Mozart-blokkkal” indul a darab, mely semmire nem jó, de azért még az előadás során kapunk egy nagyobb adag „bécsi klasszikust” is. A zenekar rémesen játszik, de mit lehet várni egy görög (francia?) karmestertől, aki a balettzenék világában nem tűnik járatosnak a hallottak után, Aszafjev zenéjét tán még hallomásból sem ismerte. Egyáltalán minek kellett külföldről hozni dirigenst akkor, amikor bármelyik magyar korrepetítor jobbat hozott volna ki a zenekarból. A zenekar színtelenül, unalmasan, erőtlenül, halkan, meg néha harsogva, dinamikátlanul játszik, a karmester indokolatlan lassításai tönkre teszik a balett grandiózus jeleneteit is.

Fülöp Zoltán egykori impozáns díszleteinek rekonstrukciója NEM sikerült. Nos a szökőkút – hiszen ez a mű címe – vízfolyását az elő- és utójátékban egykor imitálták, a hárem képben pedig igazi víz folyt belőle, ez most is üdítőleg hatott. Primitív a belógatott szökőkút, amit talán egy trégerrel hátrább kellett volna bekötni, hogy a borzalmas színű pszeudó „Bourbon liliomos” mintázatú  előfüggöny normálisan összehúzható legyen. Hiányzik a lengyel udvar és a hárem pompája, a hálószoba függönyeinek vészjósló atmoszférája és a kán tetőteraszának borzongató hangulata.

Sokáig reménykedtünk, hogy Márk Tivadar csodálatos kosztümei is rekonstruálásra kerülnek, ehelyett sajnos Rományi Nóra tervezett China Town hangulatú, részben csiri-csáré új ruhákat.  Ezek egy része már most agyon mosott hatást kelt. Legszörnyűbbek Zaréma és Girej ruhái, utóbbi egy borzalmas, könnyű anyagú, kezelhetetlenül nagyméretű fekete-arany klepetust kapott, melynek mintázata az Erkel Színház nézőtéri szönyegpadlójához hasonló. Szegény Zaréma könnyű, súlytalan vörös selyem köntöse még balesetveszélyes is (Sarkisova kis híján hasraesett benne a szökőkúthoz vonulásakor).     

A tánckarnak a többé-kevésbé elviselhető technikai megvalósításon kívül sajnos fogalma sincs a darab stílusáról, karakterek megjelenítéséről. A Potoczki palota előtt soha nem volt ilyen kicsi hely, de most akkora a kavalkád, a tömörülés, egymás nyakában lihegés, hogy akár a színpad mögötti autóparkoló is szűk lenne nekik. Talán Waclaw és Mária duettje hoz némi fényt a sötétségbe. Mind két szereposztás párosa legalább felidézi a régi emlékeinket. Leblanc Gergely és Balázsi Gergő Ármin is elegáns, jó megjelenésű és természetesen remek táncos. Melnik Tatjana gyönyörű, poétikus alakítása és tánca mellett Felméry Lili két hajszállal kevesebbet nyújt.

Mind két szereposztásban a két szóló lengyel ifjú nézhető, de (nem az ő hibájuk!) kiábrándító, hogy a kardok csattogása helyett fapálcikák tompa hangját hallhatjuk. Ez egyébként az összes „harcos” jelenetre jellemző. Aztán meg hová lett Potoczki herceg eleganciája?

És akkor kéne berobbannia Girej kánnak, hogy értelmet kapjon az egész darab. Keresni kellett magas, karizmatikus táncost  (vagy talán pantomímest) erre a rendkívül hangsúlyos szerepre, melyhez hasonló a balettirodalomban talán csak Carabosse (Csipkerózsika) és A csodálatos mandarin címszerepe. Kekalo Jurii harmatgyenge figura, erőtlen egyéniség, valószínüleg a krimi tatárok egyetlen harcba sem követték volna. Láthatólag szenvedett a ráaggatott asztalterítő vékony anyaga és hosszúsága miatt, mely alaposan zavarta mozgásában. Bántó volt látni a csillogó karikagyűrűjét, nem illik privát ékszerben színpadra menni (de ez nem csak rá vonatkozik).

Nagy csalódás volt Apáti Bence, aki mind alkatilag, mind egyéniségét tekintve méltó lehetett volna Girej szerepére. A lengyel udvarba berobbanása mindet eldöntő erejű lehetne. Nem tűnt jó előjelnek az előjáték szökőkútjánál a Rodin-i Gondolkodó póz helyett egy „hokedlin” való gubbasztása. Nehézkes mozdulatai, karomszerű, feszes kéztartásai, mimikája sem erősítették a nagyvezér figuráját. Mind két Girejnek pechje volt a többször lepottyanó díszes tökfödőjével is. Érdekes, hogy korábbi Girejeknél ez sohasem fordult elő!

Beleégett a szemünkbe Fülöp Viktor kánjának őserejű extatikus első megjelenése, Waclaw leszúrása ahogy néhány pillanatig karjában tartja az ifjút, mielőtt az földre hullana, majd a szépséges Mária iránti megismételhetetlen hódolata,  később pedig Zarémát semmibe vévő dühkitörése, amikor a háremből szinte függönyöket letépve távozott. A mai szereplők szinte kioldalogtak az első járásba. Egyik kán sem tudott megfelelő, érzelmektől sistergő kontaktust teremteni egyik szerelmével sem, sem Zarémával, sem az újdonság erejével ható Máriával.

Sajnos a mostani Girejek nem vonulnak be a magyar tánctörténet aranykönyvébe, mert nyomába sem érnek Fülöp Viktor, Havas Ferenc, Szakály György, vagy akár Nagy Zoltán és Jezerniczky Sándor alakításainak sem.

Nurali szerepében Rónai András remek formát nyújt mind tánctechnikailag, mind a figura kidolgozása terén, talán csak az utolsó jelenetben Girej felé extatikusan könyörgő, térden csúszó alázat pillanataival maradt adós. A mindig kíváló Kerényi Miklós Dávid ezuttal nem nyűgözött le tűzes alakítással.

Problémák voltak a kopasz parókákkal, melyek úgy gyűrődtek a táncosok nyakán, mint egy rinocérosznak.  

Zaréma a másik kulcsszerep! Nagy kár, hogy éppen a nagy entrée-jét tette tönkre az új felfogás, miszerint az előfüggöny előtt – akárcsak a tatár harcosok – vonul végig sleppjével tükörben nézve magát. Sarkissova Karina felületes játékával, túlzott „sztanyiszlavszkij-i” mimikájával, harsány sminkjével felejthető. Tanykpayeva Aliya belső sugárzása, gyönyörű alkata, kíváló technikája már majd nem megközelíti az etalon Zarémák figuráját.    

Nagyon rosszak az eunuchok, a hárem hölgyek jelentéktelenek, az egyik második feleség (Krupp Anna) nagy tévedés, míg a másik (Kim Minjung) jó választás volt. Lee Yourim csörgős táncosnőjét viszont öröm volt nézni.

Talán nem esett volna le a karikagyűrű a fiatal nemzetközi balettművészek ujjáról, ha kissé tanulmányozták volna a Youtube-on fennlévő Bahcsi részleteket akár Pliszetszkájával, Ulanovával, Lakatos Gabriellával, Fülöp Viktorral, akik még a szakma nagy mesteri, CSODÁI voltak. Nem szégyen utánozni őket!

Sajnálatos, hogy ekkora (bár felesleges) munkával színre állított darabot alig egy hét alatt lezavar az együttes. Aki még kiváncsi lehet a Bahcsira, annak már Szentpétervárra, vagy Almatyba kell utaznia, mert csak ott látható Zaharov koreográfiája.

Bár a siker nem marad el, mégis Lakatos Gabriella, Fülöp Viktor, Márk Tivadar és Borisz Aszafjev forog a sírjában! 

 

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Purcell Kórus (karigazgató: Vashegyi György)
Vashegyi György (orgona)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Előad és vezényel: Hollerung Gábor
"A megérthető zene"
A zeneirodalom mérföldkövei
J.S. BACH: „Jesu meine Freude” – motetta, BWV 227

15:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner (hegedű), Rohmann Ditta (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
Schubert: Esz-dúr notturno, D. 897
Schubert: Hattyúdalok, D. 957

16:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Alexander Dimcevski (hegedű), Botos Veronika (mélyhegedű), Hegedűs Katalin (zongora), Baráti Eszter (cselló), Csongár Péter (klarinét)
MOZART: G- dúr duó, KV 423
MOZART: Kegelstatt trió, KV 498
JOACHIM JÓZSEF: Héber melódiák
MOZART: Esz - dúr Sinfonie concertante, KV 364
MOZART: Esz - dúr Divertimento (részletek), KV 563

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kávézó

kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Nyolszemközt - beszélgetés irodalomról, filmről és zenéről
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
Vendégek: Enyedi Ildikó és Wilhelm Droste
Közreműködik: Anthony Marwood (hegedű)

17:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Capella Cracoviensis

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Csalog Gábor (zongora)
Fazekas Gergely (zenetörténész)
Dialógusok (a) zenével I.
COUPERIN: Pièces de Clavecin - részletek
DEBUSSY: Metszetek - részletek
DEBUSSY: Prelűdök - részletek

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Viviane Hagner, Andrea Hallam, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Vigh Andrea (hárfa), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
MOZART: 2. (Esz-dúr) zongoranégyes, K. 493
LISZT: Orpheus – szimfonikus költemény (Camille Saint-Saëns átirata)
RAVEL: Madagaszkári dalok
FAURÉ: 1. (c-moll) zongoranégyes, op. 15

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Pavlovits Dávid (gitár)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Varga Donát (ének), Fuchs Diána (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Guido Mancusi
KECSKÉS D. BALÁZS: Zsoltártöredék
MOZART: 9. (Esz-dúr) zongoraverseny, K. 271 („Jeunehomme”)
PROKOFJEV: 7. (cisz-moll) szimfónia, Op. 131

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikusok
vez.: Hamar Zsolt
SCHUBERT: Rosamunde-nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, Op.35
BRAHMS: II. (D-dúr) szimfónia, Op.73

21:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

KÓDA
kamara.hu /6
Moderátor: Mona Dániel
Beszélgetőtársak: Simon Izabella, Várjon Dénes
16:00 : Székesfehérvár
Sóstói Stadion

Alba Regia Szimfonikus Zenekar
vez.: Kollár Imre
"Stadion Nyitány"
Trónok harca, West Side Story, Gladiátorok bevonulása, Vivaldi, Kardtánc

19:00 : Szolnok
Szolnok Városi Sportcsarnok

Operát az Operából! – Belföldi turné
PUCCINI: Turandot

19:00 : Veszprém
Petőfi Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)