Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

4315 lujza 2019-04-13 00:22:45 [Válasz erre: 4314 Edmond Dantes 2019-04-12 22:50:48]

Kedves ED, ebben nagyon nem értek egyet veled! Nem vagyok se arisztokrata, se zeneesztéta, de én nagyon szeretem az orosz operát is, és ebben nem vagyok egyedül. Ha körülnézel a világban, rendszeresen játszanak Musszorszkij, Rimszkij-Korszakov sőt Borogyin műveket is. Nyilván nem annyit, mint Verdi vagy Mozart operáit, ez nem is csoda, de azért nem számítanak ritkaságnak, mint ahogy egykor nálunk se voltak azok. Vagyis egyáltalán nincs szó arról, hogy ezek a művek nem vertek volna gyökeret a világban. Ha így lenne, én, az amatőr nem is ismerhetném őket.


4314 Edmond Dantes 2019-04-12 22:50:48

Eddig ugy tudtam, hogy operakat a kozonsegnek irtak. Valaha az arisztokracianak, felso osztalynak, aztan megnyiltak a kapuk a szelesebb retegeknek. Mindenesetre operat nem zeneesztetaknak, kritikusoknak irtak, akik talan nagyra ertekeltek mara elfeledett muveket es meg inkabb leszedtek a keresztvizet maig nepszeru darabokrol. Az orosz opera nehany kiveteltol eltekintve nem vert tartosan vagy sehogyan sem gyokeret sajat orszaghataran tul. Persze mint mindent, ezt is lehet kivetelekkel, ellenpeldakkal vitatni sot cafolni, de attol meg ez a helyzet. 


4313 nickname 2019-04-12 22:14:41 [Válasz erre: 4303 takatsa 2019-04-09 13:29:47]

Wagner rengeteget lopott Marschnertól.Te Weberen is fanyalogtál, pedig Wagner A bűvös vadászt sokra tartotta. Weber és Marschner nélkül Wagner is másként lett volna géniusz - tetszik vagy sem, de ez az igazság. Tessék nyitott fülell végig hallgatni a Hans Heilinget és majd rájössz miről beszélek. Marschner csak másodvonalbeli, de figyelemre méltó komponista.

Te olyat kérsz számon Muszorgszkij operáin, amiket nem kellene, mert eleve mást akart, másként mondani, bemutatni,  ő nem hagyományos történelmi operát akart írni. Pont az a lényeg, hogy a Hovanscsinában nincs főszereplő, mert csak így tudja jól ábrázolni, bemutatni azt, amiről szól. Az orosz opera a Borisz Godunov és a Hovancsina, az Igor herceg, Az aranykakas, A cári menyasszony, Szadko is és képzeld, van olyan zenetudós és eszéta, aki az Anyegint nem tartotta sokra. Ennyit erről. Korszakov is egy zseni volt és nagyszerű operákat írt.


4312 tiramisu 2019-04-11 08:09:42 [Válasz erre: 4310 IVA 2019-04-11 02:05:58]

4311 IVA 2019-04-11 02:24:05 [Válasz erre: 4309 lujza 2019-04-11 01:10:44]

Rossz reklámnak tartom pl. a trailereket, amelyekben egy-két percig mozgó, tátogó, ugráló embereket látunk, ami alá a darab olyan részletét keverték, amelynek semmi köze a látványhoz. Tudom, világszerte ilyeneket csinálnak, de sokkal ügyetlenebbül, mint ahogy az akciófilmekhez készülnek. Divatos, de nem hat.
Rossz reklámnak tartom, hogy a Kossuth rádión minden áldott délután indifferens zene alatt darál valamit a főigazgató, a zenetörténetből vagy egy-egy művészről, aminek az a csattanója, hogy hadarásának tárgya „ott van az Opera műsorán”. A reklámsorozat tárgya pedig nem mindig aktuális, valószínűleg már az ismétlést hallom.
Tegnap Sümegi Eszterről volt szó. Vajon mi lehet érdekesebb, ha egy énekes egyik jól sikerült felvételéből bejátszanak egy rövid ízelítőt, vagy hogy Ókovács Szilveszter milyen gyorsan képes túlkiabálni a zenei aláfestést, ha hajtja a tatár?


4310 IVA 2019-04-11 02:05:58 [Válasz erre: 4308 Edmond Dantes 2019-04-10 10:10:10]

Dehogynem: „nem leléd az igazi gyönyört” a Hovanscsinában, mígnem arra a megállapításra jutottál, hogy wagneri nagyság és elismerés híján ez az opera, illetve zeneszerzője mellőzhető.
Mascagni, Leoncavallo, Offenbach vagy (különösen) Bartók operáit sem szokás értékén alul jellemezni azért, mert szerzőik operaterméséből nem lehet ünnepi játékokat kiállítani, nem bizonyultak érdemesnek műveik fesztiválszerű előadás-sorozatára szakosodott színház építésére. (Ehhez képest egy-egy darabjuk alapmű, sőt rendkívül népszerű.) Maradjunk annyiban, hogy Téged nem varázsolt el a Hovanscsina és ezután sem hiányolod a magyar színpadokról. (Nincs is sok esély arra, hogy erőszak ér ez ügyben.)


4309 lujza 2019-04-11 01:10:44

Bár nagyon szeretem az őszibarackot, mégis nagyon örülök, hogy a cseresznyétől a szőlőig annyiféle gyümölcs terem még, és mindig mást is ehetek. Egy magára valamit adó operaháznak kell legyen a nemzeti operáin kívül a repertoárján német, francia, olasz, orosz, netán cseh-lengyel opera is. Nyilván a német-olasz operatermés a legbőségesebb, de a többi se elhanyagolható. Az utóbbi években nálunk orosz műből csak a Pikk dámára emlékszem, az Anyegint balettként láttam utoljára. Borogyin, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Sztravinszkij sehol, hogy a későbbi oroszokat már ne is említsem. 

Én nem hasonlítanám az almát a körtével, és Wagnert Muszorgszkijjal. Mindkettő egyaránt értékes és élvezetes, csak jó produkció kell, és tisztességes reklám és közönségszervezés hozzá. 


4308 Edmond Dantes 2019-04-10 10:10:10 [Válasz erre: 4306 IVA 2019-04-10 01:50:54]

Senkin nem kérek számon semmit, főleg 140 év spéttel..mindössze annyi, hogy Wagner operai életművére építhető és fenntartható egy Festspielhaus, Muszorgszkij operai életművére pedig nem. Ez nem (ön)menedzselés kérdése, hanem operai termés kérdése és Muszorgszkij hiába ötletelt volna saját Festspielhaus-projekttel. Nem a két ország eltérő kultúrája miatt nem lehet(ett) ott ilyesmit építeni -amiatt sem- hanem mert a kettő darab Muszorgszkij-opera aligha tartaná el azt a házat...legfeljebb például pár import Wagner-opera beiktatásával :-) Ha még mindig kérdéses, hogy kettőjük közül melyik operaszerző "hanyagolhatóbb", akkor nincs mit tennem.

Megjegyzem, Csajkovszkijt a két operája mellett balettjei, szimfóniái, pár zenekari darabja, versenyművei tartják a kedvencek közt. Bár neki is -mint Wagnernek- kb. 10 befejezett operája van, azért én nem vállalkoznék egy Csajklovszkij Opernfestspielhaus építésére és fenntartására...gondolom te sem :-)


4307 tamando 2019-04-10 04:00:42 [Válasz erre: 4271 Edmond Dantes 2019-04-07 14:05:06]

Kapásbol két jobb magyar  Dosifei hang van (még!),

Rácz es Fried.—biztos vagyok benne. 


4306 IVA 2019-04-10 01:50:54 [Válasz erre: 4302 Edmond Dantes 2019-04-09 12:59:06]

Nem azt írtam, hogy nem szabad véleményt nyilvánítani, hanem azt, hogy véleményed csodálatom tárgya. Utolsó bekezdésedben van a vita lényege: a 100 %-os mellébeszélés.
A Bayreuthi Ünnepi Játékok „ötletgazdája” maga Richard Wagner volt, a Festspielhaus felépítésében is oroszlánrészt vállalva. Ma úgy mondanánk, csaknem olyan zseni volt az önmenedzselésben (elismerve jelentős segítőit is), mint a zenében. Muszorgszkij személyisége – nem úgy mondanám, hogy az ellentétje, hanem úgy, hogy – összehasonlíthatatlan a Wagnerével, amint, ha létezik a világon két összehasonlíthatatlan kultúrájú ország, az Németország és Oroszország. De Te, hogy igazold a véleményedet Muszorgszkij hanyagolhatóságáról, számon kérsz rajta (és óhatatlanul az orosz kultúrán is) egy „Muszorgszkij Festspielhaus”-t. Nem csekélység.
Noha nevét számos intézmény és zenei verseny viseli, tudomásom szerint Csajkovszkij kultuszát ápoló, különleges adottságú fesztiválszínház sincs. Pedig az „üresjáratos” Anyegin és a „jobban bejövő” Pique Dame mellett Pjotr Iljics életművében is akad egy évenkénti fesztiválon váltogatható operatermés, hát még, ha a játékok programjában a balettjei is szerepelnének, a világ legnagyobb balettművészeivel. (Ma már az egykori Szovjetunió elzártsága, illetve zárkózottsága sem lenne ennek akadálya.) De nincs ilyen, sajnos, ahogy a kopár hegyen sem tartanak Muszorgszkij-fesztivált, mindez nyilván Téged igazol...


4305 takatsa 2019-04-09 14:56:16 [Válasz erre: 4304 Edmond Dantes 2019-04-09 14:08:13]

Az igaz, hogy az Anyeginben csodás áriák vannak, de általában nem a fütyülős típusúak. És a záró duettet is nehéz lenne elfütyülni, nemcsak azért, mert kétszólamú.:) Ha akarsz igazán jó előadást meghallgatni (Hvorotovsky, Fleming), akkor megtalálsz. Talán több szerencsével járok, mint a Boccanegra javaslatommal.


4304 Edmond Dantes 2019-04-09 14:08:13 [Válasz erre: 4303 takatsa 2019-04-09 13:29:47]

Hát mit mondjak, méretes egy torzó a Hovanscsina...mi lenne, ha...:-)

Az Anyeginnel úgy vagyok, hogy van benne néhány világsláger (nem kell sorolnom) és bizony van benne jó pár üresjárat, persze sokaknak biztosan minden cseppje-hangja élvezetes kincs. Mint teljes opera, nekem a "másikja", a Pique Dame jobban bejön, noha abban kevesebb igazi fütyülős sláger van mint az Anyeginben és a pásztorjelenet számomra enyhén szólva felejtős, de az a "nyugatos" (mi is az?) aurája,feszült pszichodráma-jellege mindig és erősen megfog.


4303 takatsa 2019-04-09 13:29:47 [Válasz erre: 4302 Edmond Dantes 2019-04-09 12:59:06]

Hát ezen a Marschneren én is megdöbbentem.:)

Igen, aránytévesztés a Hovanscsinát egy lapon említeni Wagner, vagy bármelyik más operaszerő műveivel. Szegény Musszorgszkijnak ez a sors jutott, amit persze megérdemelt, ahogy többé-kevésbé mindannyian megérdemeljük a sorsunkat. Az orosz opera pedig nem ez a torzó, hanem pl. az Anyegin, ami tényleg fantasztikus, és a valaha szerzett legjobb operák között van a helye. Musszorgszki lés Csajkovszkij között csak annyi  a különbség, hogy az utóbbi jobban gazdálkodott a talentumaival. 


4302 Edmond Dantes 2019-04-09 12:59:06 [Válasz erre: 4301 IVA 2019-04-09 02:41:08]

Csodál(koz)ni szabad, köszönöm figyelmedet, ahogyan véleményt nyilvánítani is szabad. Nem tudom, magabiztos voltam-e, inkább nem, sőt: valamiben talán még ki is kértem nálamnál tudósabb fórumtársaim véleményét, ami azért errefelé nem túl sűrűn fordul elő...

Igen, szintén a szabad véleménynyilvánítás jegyében, de anélkül is ki tudom/merem jelenteni, hogy -magamat idézve- Wagner nélkül nincs opera, nincs Operaház, Muszorgszkij hiánya elviselhetőbb. E tekintetben talán nem szükséges beható tanulmányozás. Marschnerről is ki merem jelenteni, hogy hiánya elviselhetőbb Wagnerénál, noha egyetlen művét sem láttam és noha épp a minap valaki Marschnert egy vonalba emelte (!) Weberrel és Wagnerrel. Ízlések és pofonok ugyebár meg szabad a vélemény...A Hovanscsina föltételezett látogatottságát valóban csak megbecsülni lehet, de nem annyira nehéz, olvasva-tapasztalva az elmúlt évek néhány operaházi produkciójának gyakran nem várt gyér látogatottságát, pedig azon darabok némelyike nagyobb érdeklődésre számíthatott, a vezetőség részéről biztosan. Csak itt a fórumon is élénk eszmecserék zajlottak e témában alkalmanként. Hogy alkalmazkodjam hozzád, én is szó szerint idézlek: én ezt írtam, "Wagner nélkül nincs opera, nincs Operaház..." stb. Hogy egy operaháznak -pl. MÁO-nak- a te szavaddal élve: tisztességes vagy tisztességtelen-e a Wagner-repertoárja, az egy dolog. De: van Wagner-repertoárja. Pl. MÁO-nak. A mennyiség/előadásszám és a minőség más lapra tartozik. Ismét csak téged idézve: "Azt kell előadni, amihez van muníció."...és amire van az anyagi-szellemi befektetéssel legalább valamelyest arányos érdeklődés, teszem hozzá én. Vannak természetesen "kegyeleti darabok", jobb ötlet híján így nevezem azokat a műveket, amiket ezért-azért operaházak a gazdasági vezetők legnagyobb rémületére :-) olykor kitűznek, mint a Pelleas, Wozzeck és mások a példáktól inkább eltekintenék. Billy Elliot tekintetében egyetértek, magam is beírtam annak idején, hogy hibás piacfelmérés eredménye lehetett a műsorra tűzése vagy még inkább a hosszú széria a nagy Erkelben. A tényleges felelősség kimutatása persze elmaradt, helyette ócska, útszéli stílusú károgás, kultúrharc a darab vélt vagy valós hibái miatti kesergés jelent meg a sajtó bizonyos szegmensében, aminek élénk nemzetközi visszhangja is lett.

De visszakanyarodva Wagnerhez és a Hovanscsinához, velem ki lehet egyezni: épüljön fel valahol Oroszországban egy Muszorgszkij Festspielhaus, ahol Muszorgszkij összes teljesen befejezett (olyan nincs) és csonkán maradt operáját 140 éve csillapíthatatlan érdeklődés mellett játsszák majd mint a Wagnereket amott + csaknem világszerte és mi 140 év múlva valahol (Magyarországon) megbeszéljük, melyik mester játszottsága nélkülözhetetlenebb-elviselhetőbb, ha ez eddig nem derült volna ki és még addig sem derül ki egyértelműen :-)


4301 IVA 2019-04-09 02:41:08 [Válasz erre: 4278 Edmond Dantes 2019-04-08 09:20:12]

Eredetileg nem akartam hozzászólni a Hovánscsináról írt beszámolódhoz, amelyben csodálattal töltött el, hogy a művel esett (bevallottan) első találkozásod alkalmával milyen magabiztosan tudtad megítélni, ki, mennyire felelt meg a feladatának. Mindannyian más előélettel és aspektusból fogadjuk az élményt.
Most azt csodálom, hogy (bevallottan) egyszeri találkozás után ki tudod jelenteni, Muszorgszkij hiánya elviselhetőbb, mint a Wagneré, és meg tudod ítélni, mekkora művészi és anyagi bukás lenne a Hovanscsina az Operában.
Wagner nélkül is van operaház, hogy ne menjek messze: a MÁO-nak már az Ybl-palota bezárása előtt sem volt tisztességes Wagner-repertoárja, nem voltak hozzá sem rendezői, sem muzsikus-, sem énekesegyéniségei, stílusról már ne is beszéljünk. Évtizedeken át elvan a színház Lohengrin nélkül, egy nemzedék már azt sem tudja, mi az – és lám, élnek, élünk.
Azt kell előadni, amihez van muníció. Sok függ attól, hogy mit tart fontosnak egy vezetőség, jó érzék és szerencse is kell hozzá. A Billy Elliotot akkora trouvaille-nak szánták, mint a Macskákat: tódulni fog rá mindaz a közönség, akit csiklandoz a musical, a popzene, a jó színészek, a gyerekszínészek, a balett, a társadalmi igazságtalanság problémái, a homoszexuialitás és a drága helyárak… Nem számoltak pontosan.
A Hovanscsina balettbetétjét nem mint közönséghúzó érdekességet értékeltem, hanem mint olyant, amely szerencsés helyen átsegítheti azt a nézőt-hallgatót, akinek figyelmét a darab terjedelme lankadásra hajlamosítaná.


4300 takatsa 2019-04-08 17:41:50 [Válasz erre: 4299 nickname 2019-04-08 17:24:28]

Miért ne érteném? A Hoffmann meséi az egyik legnagyobb kedvencem. A Nyugat lányában pedig van koherens, dramaturgiailag hibátlanul végigvitt cselekmény.  És vannak benne véges számú főszereplők. hovanscsinában pedig mindebből semmi sincs. De ez csak az egyik baja, mint ahogyan azt már az előzőekben kifejtettem. A Hugenották nem a kedvencem, de azért van benne néhány nagyon pöpec ária, már csak azokért is érdemes  bemenni:)


4299 nickname 2019-04-08 17:24:28 [Válasz erre: 4296 takatsa 2019-04-08 16:42:21]

Te nem akarod megérteni a lényeget, de nem baj. Akkor ezek szerint A hugenották se opera, hanem kórrajz, vagy A nyugat lánya se opera, mert ott is elég sok mellékszereplő van, hanem Puccini megalomániás hajlamainak eredménye, egy feletébb szokatlan téma a szerző korábbi műveihez képest újszerű feldolgozásba, ami vakvágány és sokat nem ér - végül is voltak, akik ezt a remekművet is így értékelték. Se baj. További jó zene hallgatást! Én tudom élvezni hibáikkal együtt is a művészeti alkotásokat, az operákat is. Igen, a Hovanscsina torzó, ahogy a Hoffmann meséi is. 


4298 Edmond Dantes 2019-04-08 17:16:20 [Válasz erre: 4297 tiramisu 2019-04-08 17:06:51]

:-)


4297 tiramisu 2019-04-08 17:06:51 [Válasz erre: 4291 Edmond Dantes 2019-04-08 16:12:37]

Licitálunk,licitálunk? 


4296 takatsa 2019-04-08 16:42:21 [Válasz erre: 4292 nickname 2019-04-08 16:13:24]

Marscner legalább olyan fontos zeneszerző mint Wagner? Na ja, ebben a kontextusban a Hovanscsina is van olyan jó mű mint a Tisztán vagy mint az Othelo. Ebben egyetértünk.


4295 takatsa 2019-04-08 16:30:13 [Válasz erre: 4292 nickname 2019-04-08 16:13:24]

Nem tartom magamat sznobnak, nyitott vagyok mindenre. De egy opera, ahol 15 főszereplő van, az nem opera. És nem is korrajz, hanem kórrajz. Az nem kérdés, hogy Musszorgszkij óriási tehetség volt, abból a brancsból a legtehetségesebb. De hogy mi lett belőle, azt láthatjuk. A Hovanscsina pedig egy torzó, amit egy Verdi vagy Wagner operához hasonlítani mértékvesztés. Ezt a művet időnként le lehet porolni, új hangszerelésben, másodvonalbeli orosz énekesekkel előadni, a lényegen mitsem változtat 


4294 Edmond Dantes 2019-04-08 16:17:47 [Válasz erre: 4293 Edmond Dantes 2019-04-08 16:15:57]

Most látom, hogy az előttem szóló fórumtárs is korrajznak minősíti a Hovanscsinát. Egyetértek ld. ez alatt. Korrajz Oroszországról, egyetemes érvénnyel.


4293 Edmond Dantes 2019-04-08 16:15:57 [Válasz erre: 4290 takatsa 2019-04-08 15:07:09]

Tovább megyek, nem csupán kórrajz, korrajz is. Oroszország örökös korrajza.


4292 nickname 2019-04-08 16:13:24 [Válasz erre: 4290 takatsa 2019-04-08 15:07:09]

Egy történelemmel is foglalkozó embernek Muszorgszkij operái zseniális történelemszemlélettel rendelkeznek. Nem, nem Verdi-operák, nem azért jók, mint a bel canto darabok, ahogy nem is azért zseniálisak, amiért Wagner operái. Korrajzok, illetve az emberről mondanak el nagyon sokat. Sokkal többet, mint Verdi operái, amelyek szintén remekművek, de nem olyan súlyosak, nem olyan tömények, ettől még azok nem rosszabbak, de más kategóriák. Nem szeretem ezt a sznob szemléletet, hogy van Verdi, Mozart, Puccini, Wagner, esetleg még Richard Strauss és kb. ennyi, a többiek csak kismesterek, mert mit akarnak. Muszorgszkij egy zseni volt, ahogy Korszakov operáit is lehet szeretni,és én azokat is szívesen hallgatnám élő előadásban is. Hogy melyik verziót játsszák színház, kor, rendezői, karmester stb. függő.

Nem szabad elfelejteni, hogy Weber vagy Marschner legalább annyira fontos zeneszerző, mint Wagner, mert nélkülük Wagner se azt az utat járta volna be, amit bejárt. Muszorgszkij nélkül is szegényebb lenne az operatörténet egy nagyszerű alkotóval, aki rendkívül sötét szemléletű, pesszimista darabokat írt, de amelyek ugyanakkor nagyon megdőbbentőek és ütősek. 


4291 Edmond Dantes 2019-04-08 16:12:37 [Válasz erre: 4289 nickname 2019-04-08 14:52:09]

"nem hiszem, hogy hiba volt előadni,..": mondhatnánk a szokásos fordulattal, több mint hibabűn  bűn: hiba. És: "...ha már elkészült. Miért ne?" Kezdem azt hinni, Bojti maestro kedvéért tűzték ki a darabot. Sok évig porosodott várt rekonstrukciója az asztalfiókban, de csak-csak hasznosították. Végülis hálás lehetek: Bojti János-változat híján talán senkinek eszébe sem jutott volna a Hovanscsinát eljátszani BTF-en és talán sosem ismerkedem meg a darabbal. 


4290 takatsa 2019-04-08 15:07:09 [Válasz erre: 4288 nickname 2019-04-08 14:49:53]

A műveit leginkább azért nem fejezte be, mert alkoholista volt és gyakorló elmebeteg. A Hovanscsina is, nemcsak egy helyenként zseniális alkotás, hanem legalább annyira kórrajz is, egy beteg ember vergődése. Olyan, mintha Verdi egy műbe próbálta volna betuszakolni az összes témáját. Van egy nagyon szép regény Musszorgszkij utolsó napjairól, Zsoldos Péter irta. Érdemes elolvasni.


4289 nickname 2019-04-08 14:52:09 [Válasz erre: 4285 Edmond Dantes 2019-04-08 13:44:40]

Bojti évekkel ezelőtt készítette el munkáját és nem hiszem, hogy hiba volt előadni, ha már elkészült. Miért ne? És vendégénekesek nélkül nem lehetett volna ezt az előadást megvalósítani és a MÁO repertorájába egy ideig nem fog visszatérni a darab, vagy ha igen, az gyenge lesz, az 1980-as évek előadásaihoz képest, mert nincsenek megfelelő magyar énekesek a szerepekre. És nem, nem mindegy, ahogy az se mindegy, hogy a Hoffmann meséihez hogy nyúlnak hozzá.


4288 nickname 2019-04-08 14:49:53 [Válasz erre: 4287 takatsa 2019-04-08 14:22:04]

Azért az erős kijelentés, hogy Muszorgszkij nem tudott hangszerelni. A Borisz eredeti formájában egy zseniális alkotás. Semmi szüksége sincs Korszakov átigazítására. Azért ma már több tanulmány született, amely megértette Muszorgszkij zenedramaturgiáját, ami iránt Korszakov értetlen volt, de attól az még nem rossz. Sok művét nem azért nem fejezte be, mert dilettáns volt, csak más zeneszerző volt, nem egy romantikus Korszakov. 


4287 takatsa 2019-04-08 14:22:04 [Válasz erre: 4284 nickname 2019-04-08 12:14:48]

Bojti valahol azt nyilatkozta, hogy Sosztakovics szinte egy hangot sem változtatott, viszont olyan hangszereket is használt amilyeneket Musszorgszkij sohasem. De, hát milyen érv ez, amikor Musszorgszkij közismerten nem tudott hangszerelni? Másrészt Bojti azt mondja, hogy amikor Musszorgszkij mégis hangszerelt, akkor olyan változtatásokat hajtott végre az eredeti zenei anyagban, hogy szinte rá sem lehetett ismerni. Ez viszont azt jelenti, hogy nem lehet kitalalni milyen lett volna a befejezett mű, tehát szabad a gazda. És innentől kezdve csak az számít, hogy a hangszerelő mennyire zseniális zeneszerző. Semmi mas.


4286 takatsa 2019-04-08 14:12:57 [Válasz erre: 4285 Edmond Dantes 2019-04-08 13:44:40]

Hát igen, ez szerintem is jogos kérdés.


4285 Edmond Dantes 2019-04-08 13:44:40

Most komolyan: X év után előveszik a Hovanscsinát egyetlen alkalomra, csilliárd költséggel előadják, fölveszik, vendég szólisták stb. Van két ismert hangszerelési és számtalan ilyen-olyan, húzott, átírt, javított verziója. Tényleg annyira muszáj volt egy esetleg mégoly "kiváló muzsikus" n+1-edik változatát játszani? Nem hinném, hogy pont ez az egy darab előadás, mellesleg BTF nyitókoncertje pont ez után az alkotó definíciója szerint rekonstrukció után kiáltott itt és most. 

PS És tényleg most állt elő az igazi, az egyetlen autentikus változat, ahogy Bojti János állítja?


4284 nickname 2019-04-08 12:14:48

Nekem tetszett Bojti munkája. Szeretem Sosztakovics verzióját is, de ő az énekszólamokba is mélyebben belenyúlt. Különben meg majd minde karmester, rendező, dramaturg alakított az évtizedek során a Hovanscsinán kisebb nagyobb mértékben. A Hovanscsinának létezett egy Sztravinszkij és Ravel hangszerelte változata is, ami sajnos elveszett. Csak egy töredék ismert belőle. Bojti munkája alapos volt és összehasonblítva a Borisz Godunov eredeti hangszerelésével én nem találom rossznak. A Korszakovi verzió áll tőlem a legtávolabb. 


4283 Hangyász 2019-04-08 12:07:52 [Válasz erre: 4277 Edmond Dantes 2019-04-08 09:03:16]

Tatok tőle, hogy jelen esetben nem is ügyvédbojárok, hanem a prókátorok kasztjának cárjai veszik górcső alá a szert.


4282 Hangyász 2019-04-08 12:06:29 [Válasz erre: 4276 IVA 2019-04-08 00:50:24]

Erre szerintem várhatunk. ;o)


4281 takatsa 2019-04-08 11:09:24 [Válasz erre: 4280 tiramisu 2019-04-08 10:42:52]

Mint Ravel, vagy Sosztakovics? Ne vicceljen már. Én egy fül vagyok, akinek lehet véleménye és itt szabad a véleménnyilvánítás. És hogy konkrét választ adjak a kérdésére: csoda vagyok, mint minden ember.

 


4280 tiramisu 2019-04-08 10:42:52 [Válasz erre: 4279 takatsa 2019-04-08 10:15:23]

Bojti János kiváló muzsikus!  Kérdezném, hogy Ön ki a csoda?


4279 takatsa 2019-04-08 10:15:23

Meglátásom szerint Musszorgszkij és Wagner között az a különbség, hogy Wagner elsősorban zseni volt és csak másodsorban őrült, Musszorgszkij viszont elsősorban őrült és csak másodsorban zseni. Ez az apró különbség viszont a műveiket tekintve óriásira nő. 

Hangszerelés tekintetében úgy gondolom, hogy az hangszereljen, aki az alapművet író zeneszerzővel hasonló kvalitású. Így A kiállítás képei Ravel csodás hangszerelésével egyenértékű Musszorgszkíj zongorára írott alapművével. És Rimszkij Korszakov, vagy Sosztakovics is nagyon nagy zeneszerző, joggal nyúlhatott az alap-matériához. De ki az a Bojti János? Egy zenetörténész? Egy jószándékú irodista? A munkája tiszteletreméltó, de összesen annyi. Nincsen benne sem a zsenialitás, sem az őrület, ami a végeredmény ízét és zamatát adná.


4278 Edmond Dantes 2019-04-08 09:20:12 [Válasz erre: 4275 IVA 2019-04-08 00:45:36]

Érdekes, hogy Muszorgszkij kapcsán te is eljutottál Wagnerhez mint én (a beírásomban). Csak hát Wagner nélkül nincs opera, nincs Operaház, Muszorgszkij hiánya elviselhetőbb. Ha MÁO kitűzné a Hovanscsinát -mellesleg óriási anyagi és szellemi befektetés árán- és lemenne egy, ne adj'Isten két sorozat kongó házakkal, sok otthon maradó vagy szünetben távozó bérletessel, féláron vagy ingyen osztogatott napi jegyekkel, lenne ismét fölháborodás. Pedig nem MÁO közönségszervezése/PR-je tehetne az érdeklődés hiányáról. Lehet a közízlés nívójának hanyatlását és egyebeket kárhoztatni, de ez a helyzet. És az érdeklődést egy akármilyen szépen eltáncolt balettbetét sem fokozná. A MüPa-beli változat terjedelmével, indokolt húzásokkal kapcsolatban írottakkal mélyen egyetértek, magam is ilyesmiket éreztem-írtam.


4277 Edmond Dantes 2019-04-08 09:03:16 [Válasz erre: 4276 IVA 2019-04-08 00:50:24]

...vagy amikor szükség esetén ügyvédboj(t)árok tanulmányozzák majd a Porgy-szerződést...


4276 IVA 2019-04-08 00:50:24 [Válasz erre: 4268 Hangyász 2019-04-07 10:38:07]

Egy János vitéz-közvetítés alkalmával majd helyreállítják az egyenleget.


4275 IVA 2019-04-08 00:45:36 [Válasz erre: 4266 nickname 2019-04-07 07:53:48]

Azokkal játsza(t)ná az Operaház a Hovanscsinát, akikkel más darabokat is, hiszen minden opera szólamigényes. Végül is belevágtak a Ringbe is, bár sok-sok vendégénekessel, és, ha jól tudom, új Parsifalt is terveznek. Nem állítom, hogy parádésan és két szereposztásban, de a Hovanscsina kiosztható. És mire való az eredeti nyelvű éneklés terrorja, ha nem arra, hogy bele lehessen illeszteni az előadásba pl. orosz és bolgár vendékművészeket is.
Természetesen csak a Békés-féle rendezés rekonstruálásának látnám értelmét, feltétlenül id. Harangozó Gyula koreográfiájával. Arra nem vagyok kíváncsi, hogy Venekei Mariannánál miféle kvázi balettbetétet rendelnek meg, mint a Faust vagy a Sába királynője esetében, és arra végképp nem, hogy magát modernnek valló, akár külföldi, akár hazai rendező színpadképét gyerekek trágár falfirkáját alkalmazó ábra határozza meg (Otello).
Úgy emlékszem, Rimszkij-Korszakov feldolgozásában a Hovanscsina előadásait este 7 órakor kezdték, és nem tartott ½ 11-nél tovább. A vélhető ősváltozat kíméletes meghúzását nem az időtartam rövidítése végett tartom üdvösnek, hanem azért, mert bizonyos jelenetek és szereplők elhagyása megszabadítja a drámai folyamatot a fölösleges túlbonyolítás terhétől. (Például Szuszanna vázlatos, kidolgozatlan alakjától, amilyenből már kaptunk egyet Emma személyében, aki inkább csak Andrej jellemének, illetve Márfa és Andrej kapcsolatának ábrázolását segíti.) Magát a gyönyörű Muszorgszkij-muzsikát az ember elhallgatná reggelig, de fontos, hogy a dráma előbb-utóbb elvezessen a megoldáshoz, még ha a megoldatlanságot nevezzük is annak.
Úgy gondolom, Rimszkij-Korszakov nem azért hangszerelte Muszorgszkij darabjait színesre és gazdagra, hogy „Rimszkij-Korszakov-operákat” faragjon belőlük, hanem azért, hogy tudásával és saját művészetével hozzájáruljon e zseniális, de hosszadalmas és nehézkes dramaturgiájú művek (jó értelemben véve) szórakoztató befogadhatóságához. Nekem könnyű a dolgom vele, mert Muszorgszkij operáinak megismerésekor már rajongtam Rimszkij-Korszakovért. Lehet persze elutasítani is az ő hangszerelését, de – különös tekintettel arra, hogy Muszorgszkij nem tiltakozott Rimszkij-Korszakov segítsége ellen – nem hiszem, hogy az ő átdolgozása kevésbé autentikus lenne, mint a Sosztakovicsé vagy a Bojti Jánosé. Ráadásul Rimszkij-Korszakov átdolgozásai határozták meg a Muszorgszkij-operák népszerűségét világszerte.


4274 IVA 2019-04-07 22:52:25 [Válasz erre: 4265 IVA 2019-04-07 06:10:52]

Csak mert a névhasonlóság miatt úgyis nehezen áll az ujjamra (Jevgenyij) Sztavinszkij neve, sajnálom, hogy második előfordulásakor írásomban még a t-t is kihagytam belőle. Szintén sajnálom (bár kissé kevésbé), hogy egy helyen lehagytam a perzsa szó a-ját.
Viszont mindennél jobban bánom, hogy a gondolatok szövögetése során végül elfelejtettem megemlíteni, mennyire tetszett Szvétek László megszólalása Varszonofjev, Golicin inasának szerepében. Karakteres hangszínével teljessé tette a változatosságukban is gazdag férfihangok ünnepét.


4273 -zéta- 2019-04-07 17:05:00 [Válasz erre: 4271 Edmond Dantes 2019-04-07 14:05:06]

Olyannyira "sugározni fogják", hogy eleve élőben adták a Müpa weblapján...

Köszönjük a tudósítást...:-)


4272 Edmond Dantes 2019-04-07 16:00:13 [Válasz erre: 4271 Edmond Dantes 2019-04-07 14:05:06]

Sajnálatos módon lemaradt, ha az előzőmbe (a kórusok végén) beszerkeszthető, megköszönöm, ha nem, akkor itt:

A felnőtt kórusok mellett egy jelenetben a Magyar Rádió Gyermekkórusa (karig.: Dinyés Soma) is közreműködött, kedvesen, hatásosan.


4271 Edmond Dantes 2019-04-07 14:05:06

Dante magasztos szavait kissé kiforgatva-kölcsönvéve: az emberélet(em) útjának felén jócskán túl, egy nagy, sötétlő operához jutottam, de az igaz gyönyört nem lelém. Muszorgszkij Hovanscsinájára fiatal korom óta kíváncsi voltam, de valahogy kimaradt. Talán az érdekelt, milyen lehet az az orosz opera, ami nálunk a harmincas években akkora  szenzációt kelthetett, hogy egy évre rá egy még ritkább orosz csemegét, az Igor herceget is kitűzték. Na persze a Dobrowen (majd Ferencsik) vezényelte előadások a pazar díszletekkel-jelmezekkel (Oláh Gusztáv és Márk Tivadar munkái) és a tündöklő énekesgárda (Basilides, Székely, Losonczy, Palló és a többiek) európai színvonalú produkciót sejtetnek ma is. 

Mivel -ismétlem- életem első Hovanscsinája volt a pénteki, a rácsodálkozó ismerkedés jutott nekem, ennélfogva mélyebb elmélkedésre nem vagyok jogosult, csupán első benyomásaim megosztására. Azt már előzetes itthoni olvasáskor megállapítottam, hogy a darab története zavaros és bonyolult, hogy ne mondjam, nézetem szerint operai megzenésítésre csaknem alkalmatlan. Egy ennyire politikai tartalmú történelmi freskó, ráadásul szanaszét ágazó, széttartó cselekmény(ek) illetve dramaturgiailag széteső-összefoghatatlan mű maradéktalan élvezete elsőre szinte lehetetlen. Történelemóra és opera nem fér meg egy csárdában. Elsődlegesen az elég nehezen kisilabizálható szöveg olvasására kellett koncentrálnom, ami miatt egyrészt a zene zavartalan követése nem mindig sikerült, másrészt konstatáltam, hogy a roppant terjedelmű alkotás bizony túlírt. Nem tudom, a mostani "ős"(?)-Hovanscsina mit, mennyit tett hozzá a megszokotthoz netán vett el abból, de ha már az "autentikusság" jelszavával hozzányúltak (Bojti János kifejezésével: rekonstruáltak), akkor/ehelyett vagy emellett némi húzás nem ártott volna, miként tudtommal másutt is "cosi fan tutte" = húznak. Mellesleg tudható, hogy egy operának nem/sem mindig az "autentikus" változata a legjobb. És ha sokan a Wagnereket érzik alig vagy semennyire elviselhetően hosszúnak, akkor mit mondjunk a Hovanscsináról? Wagnerre viszont  lehetséges "szocializálódni" -aki nem akar, legfeljebb teljesen kihagyja az életművet (nagyon rosszul jár, ha ezt teszi)- hiszen tíz műve hatalmas tömb, jobban "megtérül" a bayreuthi mesterrel való kiegyezés mint a csonka életművet hátrahagyó orosz kollégájával.
Ami kétségtelen: Muszorgszkij zenéje  s z é p. Szép, erős, kifejező. Mindent bele akarhatott írni a Hovanscsinába. Kevesebb valószínűleg több lett volna...és akkor jobb eséllyel be is fejezte volna. A párbeszédek hosszadalmasak, nehézkesek, sok az ismétlés, üresjárat. Valahogy minden "sok".  Egy rajongó talán kétszer ennyiért is rajongana, de valljuk be, a Hovanscsina-rajongók klubja nem lehet túlságosan nagy. Egy előadás erejéig azért nagyjából megtöltötte a MüPa nézőterét, bár vélhetően nem kevés szakmabeli ült bent, szakmai jeggyel. Azt viszont el kell ismerni, hogy példásan fegyelmezett közönség jelent meg, nem zörögték-köhögték szét az előadást, a figyelem mindvégig tapintható volt és a szünetben sem mentek el túl sokan. A rendre "leülő" felvonásvégeken lehet, hogy előtapsoló segített, jelezve: most lehet-kell tapsolni. A Hajnal a Moszkva folyó felett elnevezésű előjáték gyönyörű, nem kevésbé a IV. felvonás Perzsa tánca; ezekben a zene és a zenekar élvezete maradéktalan volt. A kórustablóké úgyszintén: ott hátradőlve élvezhettük a többnyire áhítatos zsolozsmázást, de a vidámabb-népies kórustételeket is. A fentebb már említett cselekményértési probléma a szólista-jelenetekben jött elő. A szólisták zöme külföldi: orosz vagy szovjet-utódállambeli volt. Nekem személy szerint legjobban az Ivan Hovanszkijt éneklő Jevgenyij Sztavinszkij tetszett, ő testesítette meg számomra azt a szláv basszbariton-típust, amit ideálisnak vélek és alkatilag is hiteles grand seigneur volt. Bár kiállásban talán kevésbé, de hangban méltó párja-ellenfele volt a másik kulcsalak, Golicin herceg: Mihail GubszkijRassul Zharmagambetov -aki talán énekversenyen járt már nálunk- szépen, de kissé elfogódottan, "magányosan" ácsorogva énekelte a jelentékeny Saklovityij-áriát. Misa Didik tetszett az ifjabb Hovanszkij szerepében és direkt használom a "szerep" szót: ő tényleg játszott is, kimutatta erős érzelmeit, hirtelen felindulásait. Sokat kiabált, de Andrej már csak ilyen, erről szól: gerjed, követel,  vádol, bosszút kiált. Anna Sapovalova csengő, üde szopránja jól szólt Emma   egyetlen jelenetében és egészen szédületesnek találtam Norbert Ernst Írnokát. Némi problémám az Ivan Hovanszkij melletti másik két főalakkal volt. Az orosz basszus-padlás bizonyára ma is tele van a Doszifej horderejének közvetítéséhez szükséges -Saljapin és más nagyságok illetve itthon elsősorban Székely Mihály által fémjelzett- átütő erejű, kormos hangokkal: Alekszandr Markejev bőven nem ez a kategória. Korrekt, zeneileg megfelelő, tisztes hang az övé, magyarán: közepes, kevéssé súlyos a talányos békepap figurájában. Márfa olyasmi lehet az orosz altoknak-mezzóknak mint a franciáknak Carmen vagy Delila: parádés, igazi főszerep, ő hajol meg utolsóként, övé lehet a legnagyobb taps. Pénteken is így volt, de érzésem szerint Jelena Makszimova nem szolgálta meg maradéktalanul a viharos ünneplést. Éneke biztos, megjelenése figyelmet érdemlő, a darab slágerét, a híres jóslatot, pohár vízzel kezében meggyőzően el is játszotta. Ám hangjában olykor valami furcsa gurgulázásfélét véltem hallani, egyféle kellemetlen mellékzörejt, ami többször is jelentkezett nála és zavart. Összességében jól teljesített, ez a hangképzési (?) furcsaság rontott némileg az összképen avagy "össz-hangon". Talán jelenlévő szakértőbb fórumtársak fölvilágosítanak róla, mit és vajon jól hallottam-e. A magyarok közül Megyesi Zoltán sztrelece kitűnő teljesítmény, ő Írnokként is jól helytállna. Szuszanna hírét sem hallottam eddig, felejtős szólamánál Bátori Éva többre hivatott. Egri Sándor, Szvétek László, Alagi János, Rezsnyák Róbert neve teszi teljessé a szólistakört.
A zenedráma kimagasló résztvevője: a kórus. A hatalmasra duzzasztott, úgy bő 100, talán 120 fős apparátust szokásos magas színvonalán a kiegészített Rádióénekkar (karig.: Pad Zoltán) és a Honvéd Férfikar (karig.: Strausz Kálmán) adta. A Rádiózenekar jó formában, Wagneren edződött operát-muzsikálni-tudással játszott. Kovács János -karigazgató és korrepetitor kollégáival- hatalmas munkát végzett, rengeteg kórus-, szólam- és összpróbával állíthatta elő egy alkalomra a Tavaszi Fesztivál nyitókoncertjét. Igen, koncertjét, mert a tétován-sután ki-be sétálgató szólisták mozgatását a legjobb indulattal sem nevezném rendezésnek. A bekamerázott Ház sejtetni engedi, hogy valahol, valamikor sugározni is fogják a produkciót.
 
Muszorgszkij: Hovanscsina - MüPa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. április 5. 

4270 nickname 2019-04-07 14:02:15

Hovanscsina - a teljes szövegkönyv magyar fordítása. Nem a Nádasdy által fordított verzió. 

A Hovanscsina történelmi háttere.


4269 Búbánat 2019-04-07 13:36:07 [Válasz erre: 4265 IVA 2019-04-07 06:10:52]

Csak közbebetőleg: 

 

Januárban a  Magyar Televízió sugározta az operaközvetítés archív felvételét: 

Az operaelőadás felvételének televíziós időpontjaként az 1976. évszám van feltüntetve.

Mogyeszt Muszorgszkij: HOVANSCSINA

Zenés népdráma öt felvonásban.

Szövegét írta: Mogyeszt Muszorgszkij

Fordította: Nádasdy Kálmán

Kiegészítette és hangszerelte: Nyikolaj Rimszkij-Korszakov

Rendezte: Békés András

Vezényel: Kórodi András

Km. a  Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara

Karigazgató: Nagy Ferenc és Németh Amadé

Szereposztás:

Hovanszkij Iván herceg – BEGÁNYI FERENC

Andrej herceg, a fia – Bartha Alfonz

Golicin herceg – Szőnyi Ferenc

Fjodor Saklovityij, bojár – Melis György

Doszifej, az óhitűek feje – KOVÁTS KOLOS

Márfa, fiatal özvegy – Komlóssy Erzsébet

Emma, fiatal német lány – Szabó Rózsa

Varszonofjev, Golicin bizalmasa – Katona Lajos

Kuzka, sztrelec – Nagypál László

Egy írnok – Palcsó Sándor

Első sztrelec – ÖTVÖS CSABA

Második sztrelec – Domahidy László

A balettkarból megnevezett szólótáncosnő: Sebestény Katalin.


4268 Hangyász 2019-04-07 10:38:07

Hallgatom vissza az előadást. Az év bakija/elrejtett vicce/műveletlenségből eredő népetimológiája: A közvetítés vezetője kétszer is bojTárt mond BOJÁR helyett.


4267 Hangyász 2019-04-07 10:36:32 [Válasz erre: 4266 nickname 2019-04-07 07:53:48]

Szuszanna nekem vagy 22 éve meglévő, a Sony által kiadott, bolgár művészek közreműködésével készült teljes felvételen is szerepel. A Sosztakovics hangszerelte verzióban az ő vagy negyedórás jelenete a produkció mélypontja, rétestésztaszerűen nyúlik. A jelen előadásra készülve átugrottam. Abbado 89-es DVD-felvételén a Szuszanna-jelenet mindössze pár perc és élvezhető. Ugyanakkor mind a MüPa minapi, mind Abbado produkciójából kimaradt Golicin és a német egyházközösség lelkészének viszonylag rövid jelenete, amelyben az utóbbi Andrej enyhén szólva kifogásolható udvarlási módszerei miatt panaszkodik, ám a régensnő szeretője elutasítja azzal, hogy ez Hovanszkijék magánügye, majd a lelkipásztor ama kérését is visszadobja, hogy hívei templomot szeretnének építeni. Márfa csak a lelkész távozása után érkezik meg.


4266 nickname 2019-04-07 07:53:48 [Válasz erre: 4265 IVA 2019-04-07 06:10:52]

És mégis kikkel játszanná ma a darabot az Opera? Szerintem nincs elég megfelelő énekes. Sőt! A férfi főszerepek ha jobban belegondolunk magyar énekesre kioszthatatlanok. A mostanában a Házban sokat foglalkoztatott basszusok és baritonok közül egyiket se találom alkalmasnak, hogy a Hovanscsinában szerepljen, s ha mégis menne velük a darab nem lenne a kedvencem, de a tenor szólamokkal is gond lenne. Szuszanna vénlány az Abbado vezényelte bécsi előadás DVD felvételén is benne van - úgyhogy szerintem őt Korszakov húzta ki és eredetileg szerepel a partitúrában. Az az előadás - valamikor a nyolcvanas évek végén ment Bécsben is, ha jól emlékszem, én csak felvételről ismerem - szintén sokban különbözik attól, amit Budapesten lehetett látni és hallani gyakorlatilag a bécsi előadással egy időben. 






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.