vissza a cimoldalra
2019-04-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (20)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4337)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
Élő közvetítések (7829)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4482)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4177   Sipi • előzmény4176 2019-01-17 16:28:17

És Mahler szerint? :-)

4176   takatsa • előzmény4175 2019-01-17 12:06:46

Ne ragadtasd el magad, közös nevező mindig van, a matematika és az élet szerint is.:) 

4175   Sipi • előzmény4170 2019-01-17 11:27:08

Gardinerben egyetértünk, meg merem kockáztatni hogy az a Requiem az évad csúcspontja volt.

Currentzisben nem. Szerintem túl volt hype-olva. Jó volt, szép volt, de hogy sziporkázóan zseniális lett volna, abban kételkedem. A 4. utolsó tétele iszonyatosan lelassítva az alig hallható szólistával pedig kifejezetten csalódás. (Akárcsak a totál oda nem illő ráadás.) Persze ha neked ez nyitotta ki Mahler világát (és végülis ez a lényeg), akkor nyilván nincs a kettőnk élménye között közös nevező.

4170   takatsa 2019-01-16 19:32:01

Még mindig a 2 nappal ezelőtti Simon Rattle koncertről.

Sajna kissé beteg lettem azután, ezért csak most szólnék hozzá. Először is szeretnék egy nagy-nagy köszönetet mondani a MÜPA-nak mert ez a bérletes koncertsorozat eddig óriási volt. Gardiner-Currentzis-Rattle, egy ilyen bérlet megállja a helyét a világ bármelyik nagyvárosában, kivételes élményben volt részünk, a magam részéről nagyon hálás vagyok érte. Egy ilyen sorozat után óhatatlan, hogy az ember kicsit összehasonlítsa a produkciókat. Almát a körtével hasonlítani mindig kockázatos és nyilván a tetszés-nemtetszés kategóriája igencsak szubjektív. Egy biztos, számomra Gardiner fantasztikus volt, évek óta nem hallottam ilyen Verdi Requiemet, pedig minden évben azzal a reménnyel megyek el, hogy talán majd most... Ez a most ebben az évadban jött el. Currentzis és a Permi Zenekar produkciója pedig annyira zseniális és lélegzetelállító volt, hogy nem is találok rá szavakat.

E két produkcióhoz képest a Rattle koncert csalódás volt. Ez a csalódás persze csak viszonylagos, mivel ha csak ezt az egy koncertet nézzük, akkor ez is nagyon-nagyon jó volt, kimagaslóan jó azokhoz a produkciókhoz képest, amelyeket általában hallgathatunk hazánkban. De ennyi. Nem volt sem fantasztikus, sem lélegzetelállító, egyszerűen nagyon jó volt. Az első részben Bartóknak talán a Csodálatos Mandarin melletti legjobb művét hallhattuk, a Zenét. Egy külföldi zenésznek ezt a művet eljátszani - nekünk, magyaroknak -, mindig kockázatos vállalkozás, mivel ez a mű hozzánk-, rólunk-, és belőlünk szól, a miénk, vagy mi vagyunk az övé, nem is tudom... Simon Rattle értő, és profi módon tolmácsolta ezt a művet, de nem megrendítően és nem extatikusan, és ez így önmagában kevés. Pedig vannak (vagy inkább voltak) külföldi karmesterek, akik nagyon értették ezt a Zenét, elég, ha csak Pierre Boulezre utalok. Számomra ez a profi és eléggé steril előadás csalódás volt, minden a helyén volt, a zenekar precízen követte az instrukciókat, a hangzás szép volt és homogén, de valami mégis hiányzott, nagyon hiányzott...

A második félidő Bruckner szimfóniája, hát mit is mondjak róla? Szemben Currentzis Mahlerével, amely után azt mondtam, hogy számomra ez az előadás releváció volt, és akkor jöttem rá, hogy Mahler milyen sziporkázóan zseniális, Brucknerről nem változott a véleményem. Egy tisztes középszerű mesterember, nem több, nem kevesebb. Rattle kotta nélkül vezényelt - biztosan nagy kedvence - a zenekar hangja betöltötte a hatalmas termet, a rezesek szóltak, ismétlés ismétlés hátán, hol hangosan, hol még hangosabban. Az biztos, hogy a Londoni szimfonikusok nagyon jók, profik, és rutinból mindent tudnak, kiváló hangzás, nagyszerű stílusérzék és Rattle is nagyon érti a dolgát, nemhiába elismert karmester világszerte. És az is biztos, hogy ez a Bruckner közelebb áll Rattle-hez és a zenekarhoz, mint Bartók. Hát, nekem ez az utóbbi a legnagyobb bajom a két nappal előtti estével.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Saki Kono zongora diplomakoncertje
BYRD: My Ladye Nevels Grownde
SOSZTAKOVICS: 7. (A-dúr) prelúdium és fúga, op. 87/7
SOSZTAKOVICS: 12. (gisz-moll) prelúdium és fúga, op. 87/12
SOSZTAKOVICS: 15. (Desz-dúr) prelúdium és fúga, op. 87/15
SOSZTAKOVICS: 24. (d-moll) prelúdium és fúga, op. 87/24
J.S. BACH: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
Szokolay Balázs (zongora)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67
Mikola Ivanovich Román (hegedű), Háry Péter (cselló)
Saki Kono (zongora)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Trio Encuentro: Tóth Kristóf (hegedű), Agárdi Eszter (gordonka), Szőcs Henrik (zongora)
"Kontrasztok"
SCHUBERT: 2. (Esz-dúr) zongoratrió, D. 929
RAVEL: a-moll zongoratrió

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Miklósa Erika (szoprán), Balázs János (zongora)
"Zongopera"
Donizetti, Verdi, Strauss, Piazzola áriái, Cziffra György átiratai és improvizációk
19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

Operát az Operából! – Belföldi turné
'Puccini Itáliája' operagála
Koncertszerű előadás

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Kiss Péter (zongora)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Vajda Gergely
LISZT: A bölcsőtől a sírig (Von der Wiege bis zum Grabe)
VAJDA GERGELY: Szomorú Vasárnap Variációk
LISZT: A-dúr zongoraverseny Nr. 2.
MENDELSSOHN: V. (D-dúr) ,,Reformáció’’ szimfónia, Op. 107.
A mai nap
született:
1857 • Ruggiero Leoncavallo, zeneszerző († 1919)
1858 • Ethel Mary Smyth, zeneszerző († 1944)