vissza a cimoldalra
2019-06-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5696)
Kimernya? (3117)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3279)
Pantheon (2357)
Operett, mint színpadi műfaj (3942)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61835)
Erkel Színház (10247)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1683)
Franz Schmidt (3355)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6903)
Opernglas, avagy operai távcső... (20241)
Kedvenc magyar operaelőadók (1119)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (979)
Élő közvetítések (7933)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4507)
Balett-, és Táncművészet (5819)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4175   Sipi • előzmény4170 2019-01-17 11:27:08

Gardinerben egyetértünk, meg merem kockáztatni hogy az a Requiem az évad csúcspontja volt.

Currentzisben nem. Szerintem túl volt hype-olva. Jó volt, szép volt, de hogy sziporkázóan zseniális lett volna, abban kételkedem. A 4. utolsó tétele iszonyatosan lelassítva az alig hallható szólistával pedig kifejezetten csalódás. (Akárcsak a totál oda nem illő ráadás.) Persze ha neked ez nyitotta ki Mahler világát (és végülis ez a lényeg), akkor nyilván nincs a kettőnk élménye között közös nevező.

4170   takatsa 2019-01-16 19:32:01

Még mindig a 2 nappal ezelőtti Simon Rattle koncertről.

Sajna kissé beteg lettem azután, ezért csak most szólnék hozzá. Először is szeretnék egy nagy-nagy köszönetet mondani a MÜPA-nak mert ez a bérletes koncertsorozat eddig óriási volt. Gardiner-Currentzis-Rattle, egy ilyen bérlet megállja a helyét a világ bármelyik nagyvárosában, kivételes élményben volt részünk, a magam részéről nagyon hálás vagyok érte. Egy ilyen sorozat után óhatatlan, hogy az ember kicsit összehasonlítsa a produkciókat. Almát a körtével hasonlítani mindig kockázatos és nyilván a tetszés-nemtetszés kategóriája igencsak szubjektív. Egy biztos, számomra Gardiner fantasztikus volt, évek óta nem hallottam ilyen Verdi Requiemet, pedig minden évben azzal a reménnyel megyek el, hogy talán majd most... Ez a most ebben az évadban jött el. Currentzis és a Permi Zenekar produkciója pedig annyira zseniális és lélegzetelállító volt, hogy nem is találok rá szavakat.

E két produkcióhoz képest a Rattle koncert csalódás volt. Ez a csalódás persze csak viszonylagos, mivel ha csak ezt az egy koncertet nézzük, akkor ez is nagyon-nagyon jó volt, kimagaslóan jó azokhoz a produkciókhoz képest, amelyeket általában hallgathatunk hazánkban. De ennyi. Nem volt sem fantasztikus, sem lélegzetelállító, egyszerűen nagyon jó volt. Az első részben Bartóknak talán a Csodálatos Mandarin melletti legjobb művét hallhattuk, a Zenét. Egy külföldi zenésznek ezt a művet eljátszani - nekünk, magyaroknak -, mindig kockázatos vállalkozás, mivel ez a mű hozzánk-, rólunk-, és belőlünk szól, a miénk, vagy mi vagyunk az övé, nem is tudom... Simon Rattle értő, és profi módon tolmácsolta ezt a művet, de nem megrendítően és nem extatikusan, és ez így önmagában kevés. Pedig vannak (vagy inkább voltak) külföldi karmesterek, akik nagyon értették ezt a Zenét, elég, ha csak Pierre Boulezre utalok. Számomra ez a profi és eléggé steril előadás csalódás volt, minden a helyén volt, a zenekar precízen követte az instrukciókat, a hangzás szép volt és homogén, de valami mégis hiányzott, nagyon hiányzott...

A második félidő Bruckner szimfóniája, hát mit is mondjak róla? Szemben Currentzis Mahlerével, amely után azt mondtam, hogy számomra ez az előadás releváció volt, és akkor jöttem rá, hogy Mahler milyen sziporkázóan zseniális, Brucknerről nem változott a véleményem. Egy tisztes középszerű mesterember, nem több, nem kevesebb. Rattle kotta nélkül vezényelt - biztosan nagy kedvence - a zenekar hangja betöltötte a hatalmas termet, a rezesek szóltak, ismétlés ismétlés hátán, hol hangosan, hol még hangosabban. Az biztos, hogy a Londoni szimfonikusok nagyon jók, profik, és rutinból mindent tudnak, kiváló hangzás, nagyszerű stílusérzék és Rattle is nagyon érti a dolgát, nemhiába elismert karmester világszerte. És az is biztos, hogy ez a Bruckner közelebb áll Rattle-hez és a zenekarhoz, mint Bartók. Hát, nekem ez az utóbbi a legnagyobb bajom a két nappal előtti estével.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
elhunyt:
1767 • Georg Philipp Telemann, zeneszerző (sz. 1681)