vissza a cimoldalra
2019-03-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11326)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5769)
Erkel Színház (9823)
Mahler (694)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3190)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1620)
Franz Schmidt (3298)
Bartók Béla szellemisége (279)
Milyen zenét hallgatsz most? (25013)
Momus-játék (5618)
Kimernya? (2987)
Társművészetek (1298)
Bartók Béla (1881-1945) (209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4466)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (329)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61589)
Pitti Katalin (824)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4065   Pristaldus • előzmény4064 2018-10-08 10:00:01

Ahhoz képest, hogy csak "közönség", elég tudálékosnak látjuk itt a fórumon! Egyébként meg sem értette, hogy miről írtam!

4064   Edmond Dantes • előzmény4063 2018-10-08 08:43:58

Az "arcberendezés" szót -ha valaki nem észlelte volna- eufemisztikus célzattal használtam. Jobb lett volna, ha azt írom: "csúnya"? Tekintetét és arcát több kiló smink ékesítette, gratula azoknak, akik a smink alatt -lelki szemükkel- meglátták "buta" és "kifejezéstelen" tekintetét. A new yorki közönség nyilván vak és süket. Ők ugyanis előadás végén szétszedték a Házat, amikor az énekesnő kijött a függöny elé. (Talán még Netrebkónál is nagyobb tapsot kapott.) Vagy csupán elfogadták és tudomásul vették azt, -amit itt nem mindenki- hogy pl. a szünetben felidézett Homert, Cossottót, Simionatót már nem hallgathatják meg a szerepben. (Ahogyan pl. Obrazcovát sem, aki ugyanott éppen Amnerisszel debütált.)

PS: Ég óvjon a "szakavatottabbaktól"! Operát, koncertet, színdarabot -horribile dictu- nem "szakavatottabbaknak" sőt, nem (nem elsősorban) kritikusoknak játszanak, hanem közönségnek. Persze a közönség vak, süket és buta (ja, és le van fizetve), ha nem a "szakavatottabbakkal" azonos a véleménye. Én csak közönség vagyok. Lehet, hogy vak, süket és buta, de lefizetett biztosan nem.

4063   Pristaldus • előzmény4059 2018-10-08 08:07:32

Rachvelishvilinek nem az arcberendezésével van a baj, hanem azzal a hót buta tekintettel, amivel a közönségre, no meg a partnereire bámul! Kifejezés dupla nulla, méghozzá olyan szinten, amire lehetetlen korábbi példát hozni. Mintha egyáltalán nem érdekelné, vagy nem értené, hogy miről énekel! A hangmatériája szép, de a szakavatottabbak már meghallhatják a fiatal mezzó túlterhelésének jeleit! 

4059   tiramisu • előzmény4058 2018-10-07 16:56:01

Micsoda szerencséje volt Anita Rachvelishvilinek, hogy Ön megbocsátotta “nem túl előnyös külsejét és arcberendezését” egy szempillantás alatt!  Assszta! Nem semmi!  Szépségverseny is volt, nemcsak operaelőadás?

4058   Edmond Dantes 2018-10-07 11:09:26

Eljött hát a nagy pillanat a new yorki Metropolitan közönsége számára és az én számomra is. Tavalyi salzburgi bemutatkozása után Anna Netrebko most a Lincoln Centerben is elénekelte Aidát, talán immár végleg belépve a drámai szoprán fach szerepkörbe. A színpadi keretek nem éppen újak, bár nehezen támadhatók:  Sonja Friselli régi rendezésének látható célja ma is érvényes lehet: a világ első számú operaházának színpadán legyen a leghatalmasabb díszlet, ott mozogjon a legnagyobb kórus és statisztéria, lehetőleg nyílt színi taps fogadja a színpadképeket (fogadta), szóval minden legyen superb. Gianni Quaranta díszletei és Dada Saligeri jelmezei is ennek a legaidább Aidának a készséges szolgálatában állnak. Talán igazuk van: nem ismerek még egy olyan operát, ami annyira ellenállna bármiféle értelmezésnek, újításnak, mint az Aida. Elefánt ugyan nem jelent meg, de lovak igen, meg seregnyi "egyiptomi" és "etióp" katonaság és népség, udvartartás és papok, mindenféle rendű és rangú szereplők sokasága. Nicola Luisotti nem kimagaslóan és/de a Netrebko-feast fényét nem elhalványítva irányította zenekarát (remek fúvós szólókat hallhattunk!) és kórusát. Az ítélkezési jelenetben számomra újdonság volt, hogy Ramphis és csapata csak a verdiktre jön elő, a vádak háromszori ismertetése a színfalak mögött, hangszórókon keresztül hullik Radames fejére. A papnők tánc helyett csupán harci díszekkel ékesítették fel a csatába induló hadvezért és az etióp gyerekek táncát is egyetlen felnőtt táncospár lejtette el. Amnerist bizonyára nem hódította meg a kissé pocakos férfi szólista. A nagy balettbetét viszont -részben felülről vetítve- hatásos volt.

De mit számít mindez, amikor mindenki Annája énekel, játszik és él a színpadon!? Amennyire meg tudtam ítélni, a díva mostanra valamennyit (vissza)karcsúsodott, többnyire ólomsúlyú énekestársaihoz viszonyítva látványosan. A Ritorna vincitor-ária nagyobb részét sajnos teljesen "elmosta" a technika ördöge, a service error azaz a közvetítés szünetelése miatt belépője értékelhetetlen. Remekbe sikerült viszont a szinte végigénekelt harmadik felvonás, az O patria mia-végi cé -ha nem is Leontyne Price-i súllyal és terjedelemben, de- megvolt és a II. felvonás concertatójában is szépen átszólt hangja az együttesekben. Jelenléte hangsúlyos, színészi játéka most is sugárzó. Számomra a (másik) nagy reveláció Anita Rachvelishvili Amnerise. A nem túl előnyös külsőt és arcberendezést egy szempillantás alatt megbocsátottam neki, amint először megszólalt. Ezt az éjfeketén izzó, de ha kell, puhán olvadékony, minden regiszterében tökéletesen kiegyenlített, gyönyörű hangot nem lehet kifejleszteni: ezzel születni kell, ha még van hová,  továbbfejleszteni és karbantartani. Rachvelishvili szereplése minden percében uralja a színt, akár több száz szereplő között ül vagy áll, de még a III. felvonásban is érezzük jelenlétét, amit pedig csak elindít és bezár egy-egy mondatával. IV. felvonásbeli duettje Radamesszel majd szóló nagyjelenete életre szóló operai élmény! A közönség falrengető ovációval honorálta teljesítményét.  Netrebko és Ő, Ő és Netrebko: értük érdemes sokadszor is megnézni Verdinek a Boccanegra mellett e tán legplebejusabb művét. Aleksandrs Antonenko januári pesti Otellójáról akkor a legnagyobb elragadtatással szól(hat)tam: annál keserűbb volt csalódásom tegnapi Radamese hallatán. Az Otellóban megcsodált erényei itt teljesen hiányoztak vagy érvényüket veszítették: a hatalmas, nyers hang nemcsak a nyitó áriát rontotta le (a végén zavaró fortéban kivágott magas bével), hanem későbbi megszólalásait is, az alakítás a záró O terra addio-ban -talán még pár hamis hanggal is súlyosbítva?- érte el mélypontját. A végén gyéren tapsoló, itt-ott búzó, dermedt közönséggel ő maga is dermedten nézett farkasszemet...erre senki nem számított, ő sem, a hallgatóság sem, mellesleg én sem. Indiszpozíció? Szereposztási tévedés? Hanyatlás? Tegnap este nem derült ki. Nem tetszett különösebben Quinn Kelsey nagy, de fakón zörgő, dobozból jövő-kellemetlen hangú Amonasrója sem. Az etióp királynak nem muszáj sem szépnek, sem szép hangúnak lennie, de ő számomra mindkét vonalon alulteljesített. Dmitrij Beloszelszkij korrekt, de nem kimagasló Ramphist hozott, Ryan Speedo Green megfelelő Király. A két debütáns Gabrielle Reyes (Papnő) és Arseny Jakovlev (Hírnök) volt.
Anna és Anita, Anita és Anna: két csoda. két csoda.
 
Verdi: Aida, MET, 2018. október 6. élő közvetítés a MüPa Fesztivál Színházából

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Józsa Dalma (hegedű), Agárdi Eszter, Bali Gabriella (gordonka), Gulyás Gergely, Józsa Tamás, Németh Zoltán, Dankó Richárd (zongora), Koller Krisztián (ének), Kósa Lőrinc (bariton)
GULYÁS GERGELY: Zwei Männer
VARGA ABIGÉL: Porcelain - 3 etudes for violoncello - I-II. tétel
RANKÓ RICHÁRD: Fussreise
JÓZSA TAMÁS: Fekete hó
GULYÁS GERGELY: Brutus dala
LISZT: IX. magyar rapszódia, S 244/9

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Nagy Márta (zongora)
Papp Viktor (tenor)
Novák Zita, Tóth-Kiss Johanna (hegedű), Babácsi Csaba (brácsa), Puskás Bernadett (cselló)
"Liszt és legkedvesebb olasz tanítványa: Sgambati"
LISZT-LASSEN: Obermann völgye (zongoratrió-változat)
LISZT: Du bist wie eine Blume (Heinrich Heine versére)
SGAMBATI: Du bist wie eine Blume (Heinrich Heine versére)
SGAMBATI: 2. (B-dúr) zongoraötös, Op.5

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Antje Weithaas (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Várdai István (cselló), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
"Összkiadás élőben"
Schumann zongorás kamarazenéje/3
A sorozat szerkesztője Várjon Dénes
SCHUMANN: Öt darab népies stílusban, op. 102
SCHUMANN: Báljelenetek, op. 109
SCHUMANN: c-moll zongoranégyes, WoO 32

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sándor Balázs (klarinét)
Simonics Viktória (fagott)
Trio Era: Sándor Balázs (klarinét), Kalocsai Eszter (brácsa), Gonda Katalin (zongora)
Mali Emese (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Werner Gábor
"Sándor Balázs klarinét diplomakoncertje"
MOZART: Esz-dúr („Kegelstatt”) trió, K. 498
BRAHMS: Esz-dúr klarinét-zongora szonáta, op. 120/2
LENDVAY KAMILLÓ: Tiszteletem Mr. Goodman!
R. STRAUSS: Duet-Concertino

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrej Korobejnyikov (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
ZIMMERMANN: Übü király vacsorája
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, op. 43
LUTOSŁAWSKI: Variációk egy Paganini-témára
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Line Ildikó (hegedű), Kővári Eszter Sára (szoprán), Baráth Bálint (zongora)
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Gulyás-Nagy György
CSEMICZKY MIKLÓS: Ave Maria, Magnificat
PINTÉR GYULA: Red
SZIGETI ISTVÁN: Fragments
ALBAN BERG: 7 korai ének
BÁNKÖVI GYULA: Vándorló terek - a végtelen felé
A mai nap
született:
1851 • Vincent d'Indy, zeneszerző († 1931)
1892 • Ferde Grofé, zeneszerző († 1972)
1927 • Msztyiszlav Rosztropovics, csellista, karmester († 2007)