vissza a cimoldalra
2019-05-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3908)
Erkel Színház (10103)
Kimernya? (3055)
Kedvenc magyar operaelőadók (1113)
Kiss B. Atilla (198)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1664)
Franz Schmidt (3335)
Wagner-felvételek (260)
Élő közvetítések (7870)
A díjakról általában (1065)
Opernglas, avagy operai távcső... (20218)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4491)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3249)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6715)
Plácido Domingo (708)
Balett-, és Táncművészet (5808)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4064   Edmond Dantes • előzmény4063 2018-10-08 08:43:58

Az "arcberendezés" szót -ha valaki nem észlelte volna- eufemisztikus célzattal használtam. Jobb lett volna, ha azt írom: "csúnya"? Tekintetét és arcát több kiló smink ékesítette, gratula azoknak, akik a smink alatt -lelki szemükkel- meglátták "buta" és "kifejezéstelen" tekintetét. A new yorki közönség nyilván vak és süket. Ők ugyanis előadás végén szétszedték a Házat, amikor az énekesnő kijött a függöny elé. (Talán még Netrebkónál is nagyobb tapsot kapott.) Vagy csupán elfogadták és tudomásul vették azt, -amit itt nem mindenki- hogy pl. a szünetben felidézett Homert, Cossottót, Simionatót már nem hallgathatják meg a szerepben. (Ahogyan pl. Obrazcovát sem, aki ugyanott éppen Amnerisszel debütált.)

PS: Ég óvjon a "szakavatottabbaktól"! Operát, koncertet, színdarabot -horribile dictu- nem "szakavatottabbaknak" sőt, nem (nem elsősorban) kritikusoknak játszanak, hanem közönségnek. Persze a közönség vak, süket és buta (ja, és le van fizetve), ha nem a "szakavatottabbakkal" azonos a véleménye. Én csak közönség vagyok. Lehet, hogy vak, süket és buta, de lefizetett biztosan nem.

4063   Pristaldus • előzmény4059 2018-10-08 08:07:32

Rachvelishvilinek nem az arcberendezésével van a baj, hanem azzal a hót buta tekintettel, amivel a közönségre, no meg a partnereire bámul! Kifejezés dupla nulla, méghozzá olyan szinten, amire lehetetlen korábbi példát hozni. Mintha egyáltalán nem érdekelné, vagy nem értené, hogy miről énekel! A hangmatériája szép, de a szakavatottabbak már meghallhatják a fiatal mezzó túlterhelésének jeleit! 

4059   tiramisu • előzmény4058 2018-10-07 16:56:01

Micsoda szerencséje volt Anita Rachvelishvilinek, hogy Ön megbocsátotta “nem túl előnyös külsejét és arcberendezését” egy szempillantás alatt!  Assszta! Nem semmi!  Szépségverseny is volt, nemcsak operaelőadás?

4058   Edmond Dantes 2018-10-07 11:09:26

Eljött hát a nagy pillanat a new yorki Metropolitan közönsége számára és az én számomra is. Tavalyi salzburgi bemutatkozása után Anna Netrebko most a Lincoln Centerben is elénekelte Aidát, talán immár végleg belépve a drámai szoprán fach szerepkörbe. A színpadi keretek nem éppen újak, bár nehezen támadhatók:  Sonja Friselli régi rendezésének látható célja ma is érvényes lehet: a világ első számú operaházának színpadán legyen a leghatalmasabb díszlet, ott mozogjon a legnagyobb kórus és statisztéria, lehetőleg nyílt színi taps fogadja a színpadképeket (fogadta), szóval minden legyen superb. Gianni Quaranta díszletei és Dada Saligeri jelmezei is ennek a legaidább Aidának a készséges szolgálatában állnak. Talán igazuk van: nem ismerek még egy olyan operát, ami annyira ellenállna bármiféle értelmezésnek, újításnak, mint az Aida. Elefánt ugyan nem jelent meg, de lovak igen, meg seregnyi "egyiptomi" és "etióp" katonaság és népség, udvartartás és papok, mindenféle rendű és rangú szereplők sokasága. Nicola Luisotti nem kimagaslóan és/de a Netrebko-feast fényét nem elhalványítva irányította zenekarát (remek fúvós szólókat hallhattunk!) és kórusát. Az ítélkezési jelenetben számomra újdonság volt, hogy Ramphis és csapata csak a verdiktre jön elő, a vádak háromszori ismertetése a színfalak mögött, hangszórókon keresztül hullik Radames fejére. A papnők tánc helyett csupán harci díszekkel ékesítették fel a csatába induló hadvezért és az etióp gyerekek táncát is egyetlen felnőtt táncospár lejtette el. Amnerist bizonyára nem hódította meg a kissé pocakos férfi szólista. A nagy balettbetét viszont -részben felülről vetítve- hatásos volt.

De mit számít mindez, amikor mindenki Annája énekel, játszik és él a színpadon!? Amennyire meg tudtam ítélni, a díva mostanra valamennyit (vissza)karcsúsodott, többnyire ólomsúlyú énekestársaihoz viszonyítva látványosan. A Ritorna vincitor-ária nagyobb részét sajnos teljesen "elmosta" a technika ördöge, a service error azaz a közvetítés szünetelése miatt belépője értékelhetetlen. Remekbe sikerült viszont a szinte végigénekelt harmadik felvonás, az O patria mia-végi cé -ha nem is Leontyne Price-i súllyal és terjedelemben, de- megvolt és a II. felvonás concertatójában is szépen átszólt hangja az együttesekben. Jelenléte hangsúlyos, színészi játéka most is sugárzó. Számomra a (másik) nagy reveláció Anita Rachvelishvili Amnerise. A nem túl előnyös külsőt és arcberendezést egy szempillantás alatt megbocsátottam neki, amint először megszólalt. Ezt az éjfeketén izzó, de ha kell, puhán olvadékony, minden regiszterében tökéletesen kiegyenlített, gyönyörű hangot nem lehet kifejleszteni: ezzel születni kell, ha még van hová,  továbbfejleszteni és karbantartani. Rachvelishvili szereplése minden percében uralja a színt, akár több száz szereplő között ül vagy áll, de még a III. felvonásban is érezzük jelenlétét, amit pedig csak elindít és bezár egy-egy mondatával. IV. felvonásbeli duettje Radamesszel majd szóló nagyjelenete életre szóló operai élmény! A közönség falrengető ovációval honorálta teljesítményét.  Netrebko és Ő, Ő és Netrebko: értük érdemes sokadszor is megnézni Verdinek a Boccanegra mellett e tán legplebejusabb művét. Aleksandrs Antonenko januári pesti Otellójáról akkor a legnagyobb elragadtatással szól(hat)tam: annál keserűbb volt csalódásom tegnapi Radamese hallatán. Az Otellóban megcsodált erényei itt teljesen hiányoztak vagy érvényüket veszítették: a hatalmas, nyers hang nemcsak a nyitó áriát rontotta le (a végén zavaró fortéban kivágott magas bével), hanem későbbi megszólalásait is, az alakítás a záró O terra addio-ban -talán még pár hamis hanggal is súlyosbítva?- érte el mélypontját. A végén gyéren tapsoló, itt-ott búzó, dermedt közönséggel ő maga is dermedten nézett farkasszemet...erre senki nem számított, ő sem, a hallgatóság sem, mellesleg én sem. Indiszpozíció? Szereposztási tévedés? Hanyatlás? Tegnap este nem derült ki. Nem tetszett különösebben Quinn Kelsey nagy, de fakón zörgő, dobozból jövő-kellemetlen hangú Amonasrója sem. Az etióp királynak nem muszáj sem szépnek, sem szép hangúnak lennie, de ő számomra mindkét vonalon alulteljesített. Dmitrij Beloszelszkij korrekt, de nem kimagasló Ramphist hozott, Ryan Speedo Green megfelelő Király. A két debütáns Gabrielle Reyes (Papnő) és Arseny Jakovlev (Hírnök) volt.
Anna és Anita, Anita és Anna: két csoda. két csoda.
 
Verdi: Aida, MET, 2018. október 6. élő közvetítés a MüPa Fesztivál Színházából

 

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Csalog Gábor tanítványai
BEETHOVEN: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Petruska Emma (cselló), Juhász Eszter (zongora)
BEETHOVEN: 4. (a-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 23
Tóth Kristóf (hegedű), Eleni Mitrousia (zongora)
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
Eveline Meier (hegedű), Madaras János Alexander (cselló), Nguyễn Anh Tùng (zongora)
OLÁH PATRIK GERGŐ: Meine Qual
MUCZYNSKI: Fantázia trió, op. 26
Egyed Hunor (klarinét), Friderikusz Péter (cselló), Túri-Nagy János (zongora)
BEETHOVEN: 7. (c-moll) hegedű-zongora szonáta, op. 30/2
Beregszászi-Gaál Eszter (hegedű), Szalai Molli (zongora)
BEETHOVEN: B-dúr („Gassenhauer”) klarinéttrió, op. 11
Tóth Csamangó Blanka (klarinét), Kovács Anna (cselló), Persányi Zsófi (zongora)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Kovács Eszter fuvola diplomakoncertje"
VIVALDI: c-moll fuvolaverseny, RV 441
Közreműködik: A diplomázó barátaiból alakult kamarazenekar
Dallos Erika (csembaló)
MERCADANTE: 2. (e-moll) fuvolaverseny, op. 57
Közreműködik: Winni Wan-Chun Tsou (zongora)
ROUSSEL: Két Ronsard-költemény fuvolára és énekhangra, op. 26
Közreműködik: Subedi Anna (szoprán)
LOWELL LIEBERMANN: Fuvola-zongora szonáta, op. 23
Közreműködik: Winni Wan-Chun Tsou (zongora)
Kovács Eszter (fuvola)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Busa Gabriella (ének)
Arany Zsuzsanna (zongora)
Bevezetőt mond: Kóbor Tamás
"Női lélek"
ROBERT SCHUMANN: Frauenlibe und -Leben (Asszonyszerelem, asszonysors), op. 42 dalciklus
CLARA SCHUMANN: Caprice á la Boléro, op. 5/2
CLARA SCHUMANN: Liebst du um Schönheit (Szereted a szépséget?), op. 12/4
KODÁLY: Nausikaá
KODÁLY: Háry János – Hogyan tudtál rózsám...; Hej, két tikom...
ORBÁN GYÖRGY: Hajnal, Bolero, Cselédtánc
POULENC: Les chemins de l'amour (A szerelem útja)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Pillangókisasszony

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Ránki Fülöp (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Nikolaj Szeps-Znaider
WAGNER: Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála
MENDELSSOHN: 1. (g-moll) zongoraverseny, op. 25
BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr) szimfónia, op. 55 („Eroica”)

19:30 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

A Nemzeti Filharmonikusok tagjaiból alakult Kamarazenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
HAYDN: A lakatlan sziget (L’isola disabitata) – nyitány Hob.XXVIII:9
D-dúr kürtverseny, no.2 Hob.VII:d4
D-dúr szimfónia („Hornsignal”), Hob. I:31

22:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
"Concerto Budapest - Premier III."
JENEY ZOLTÁN: Alef – Hommage à Schönberg (átdolgozás, ősbemutató)
JENEY ZOLTÁN: Kínai templom (ősbemutató)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Fejérvári Zoltán (zongora)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
BEETHOVEN: II. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
MAHLER: I. szimfónia, D-dúr “Titán”
A mai nap
született:
1923 • Alicia de Larrocha, zongorista († 2009)
1926 • Bende Zsolt, operaénekes († 1998)
elhunyt:
1926 • Koessler János, zeneszerző, zenepedagógus (sz. 1853)
1991 • Wilhelm Kempff, zongorista (sz. 1895)