vissza a cimoldalra
2019-07-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1697)
Franz Schmidt (3375)
Haspók (1259)
Fischer Ádám (512)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6967)
Balett-, és Táncművészet (5842)
Operett, mint színpadi műfaj (3994)
Élő közvetítések (8016)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)
Edita Gruberova (3087)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3309)
Opernglas, avagy operai távcső... (20259)
Erkel Ferenc (1059)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (985)
Kimernya? (3175)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

4047   -zéta- • előzmény4046 2018-06-26 09:23:06

Javítva...;-)

4046   Edmond Dantes • előzmény4045 2018-06-26 08:02:04

Köszönöm a pontosítást, a gyermekkar természetesen a Bernstein-szimfóniában énekelt.

4045   eccerű • előzmény4044 2018-06-25 23:13:55

Egy dolgot pontosítanék. A Kaddishban van gyerekkar, nem Milhaud művében. Tulajdonképpen ott sem annak kéne lennie, hanem fiúkórusnak.

4044   Edmond Dantes 2018-06-25 19:13:00

Rendhagyó helyszínen, rendhagyó műsorral tartotta ebben az évadban utolsó  "zárthelyi" koncertjét a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikusok: a Dohány utcai zsinagógában. A műsor és a helyszín kiválasztása szorosan összefügg: Darius Milhaud itthon szinte ismeretlen Ani Maamin című kantátája és Leonard Bernstein III. "Kaddish"-szimfóniája igazi "zsidó koncertté" tette a produkciót, nem pusztán a két zeneszerző származása okán, hanem mert mindkét mű a zsidó valláshoz legszorosabban kötődő íráson-szövegen alapul. 

 
Az Ani Maamin (magyarul kb. "Hiszek") címe azonos Maimonidész XII. században élt zsidó rabbi, orvos és filozófus alapvetésével, aki 13 pontba tömörítve foglalta össze saját s egyben a zsidóság máig érvényesnek tartott hitvallását. Bővebben erről itt és itt. E 13 pontból választotta ki a kantáta szövegírója, a magyarországi gyökerekkel rendelkező Elie Wiesel a tizenkettedik pontot (Hit az eljövendő Messiásban, és az ő várása), hogy azután a műben a narrátor és a nagyapa-apa-fiú azaz Ábrahám, Izsák és Jákob gyakran e hitvallással "feleselve" állítsák szembe a Holokauszt rémségeit. ("Ha létezik Isten, hogyan engedhette meg mindeme szörnyűséget?") A kantáta vége egyfajta megoldás vagy kevésbé profán kifejezéssel: felold(oz)ás: a földi halandó pátriárkák távoznak, tudomásul véve a megfellebbezhetetlen felső akarat létezését, miközben Isten könnyezik...a Messiás eljövetelét mégis mindennap várjuk, hisszük. HiszekAni maamin, suttogja a kórus még egyszer. Milhaud e kései műve igen nehéz szellemi kirándulásra invitál, hosszúak és fárasztóak a prózai részek (narrátor: Lisztes László, a három pátriárka: Szaszák Zsolt, Tassonyi Balázs, Tóth Dominik), a zenekari tételek szépek, de nem ragadtak különösebben magukkal, a kórus szólama és a női énekszólók (előadók: Bódi Zsófia, Kristófi Ágnes, Széll Cecília)  gyönyörűek, áhítatosak.
 
Budapesten Leonard Bernstein 1985-ben vezényelte Kaddish-szimfóniáját, aminek a szövegét is ő írta. A Kaddisról talán sokan tudják, hogy a zsidóság legnagyobb gyászimája, noha benne egyetlen szó nem esik halálról, gyászról, az eltávozott hozzátartozóhoz intézett búcsúról. Bővebben minderről itt. Valamiképpen a Milhaud-műre emlékeztet a Kaddish tematikája: Isten magasztalása -csakúgy mint amott- ebben az alkotásban is szembemegy a Holokauszt borzalmainak felelevenítésével. Teljes feloldozás, feloldódás nincsen, a kétely mindvégig ott lebeghetett a szerzőben és ott lebeg a zeneműben. Persze Bernstein hangzásvilága, ritmusai és a zenének a próza fölötti "túlsúlya" sokkal fogyaszthatóbb -elnézést az ismét profán kifejezésért- szimfonikus-oratorikus táplálék mint a francia mester kantátája. A narrátor Dunai Tamás volt, a szopránszólót gyönyörűen énekelte Sümegi Eszter.
 
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikusok a nagy eseményhez illő felkészültséggel, tudásuk legjavát adva járultak hozzá,  a Bernstein-műben közreműködött a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara (karigazgató: Sapszon Borbála és Sapszon Ferenc).
Ahogyan értő bevezetőjében a művek szövegét, vallási hátterét ismertető Frölich Róbert főrabbi mondta, a hangverseny szellemi atyja, megálmodója: Hamar Zsolt zeneigazgató volt. Az ő ihletett, biztos vezénylése, szellemi irányítása, művészi alázata foghatta össze a két nagyon eltérő zeneiségű, nehéz és szerteágazó, nagy apparátusokat megmozgató alkotást.
 
A Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar hangversenye a budapesti Dohány utcai zsinagógában - 2018. június 21. 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Hagyományok Háza

"III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny" - Elődöntő
17:30 : Kapolcs
Művészetek völgye

Kriesch Barbara (hárfa), Molnár Anna (ének)