vissza a cimoldalra
2018-07-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60969)
Momus társalgó (6348)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2278)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3647)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1443)
Franz Schmidt (3156)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2810)
Élő közvetítések (7309)
A díjakról általában (1030)
Gaetano Donizetti (951)
Miklósa Erika (1224)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (947)
Kedvenc magyar operaelőadók (1085)
Balett-, és Táncművészet (5532)
Momus-játék (5503)
Kimernya? (2729)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (744)
Udvardy Tibor (190)
Erkel Színház (9443)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3950   -zéta- • előzmény3949 2018-02-25 15:23:44

Pont ráláttam a kamerára, csak a ráadásokra engedték be az operatőrt...

3949   Klára • előzmény3948 2018-02-25 13:40:33

Igen, sajnos a dalest mint műfaj kis hazánkban egyre inkább kiment, kimegy a divatból. Ami azért is sajnálatos - többek között - mert a mai nagy énekesek közül egyre többen hódolnak a daléneklés szenvedélyének is, ami teljesen új oldalról mutatja be művészetüket.

Nem tudom, a hiba kinek a készülékében van, de az M5 csatorna febr. 23-i 2 perces - igen, két perces - "bemutató műsorában" nem az est egyik Wolf dala, hanem az első  ráadás  dal néhány üteme hagnzik el!

3948   Edmond Dantes • előzmény3947 2018-02-25 13:21:30

Még annyi -részben off-, hogy a dalestek divatja -mély sajnálatomra és nálunk legalábbis- eléggé kiment a divatból éspedig elég régen. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy főleg a 70-es, kisebb mértékben a 80-as években még sok nagy énekes dalestjén lehettem ott a Zeneakadémián vagy az Erkelben, olykor MTA várbéli dísztermében. Manapság a dalestek helyét a számomra kevésbé vonzó áriaestek vették át. Mindennek fényében talán még feltűnőbb egy (idézőjelesen!) "szimpla" dalest körüli ekkora felhajtás. Tout Budapest egy Wolf-dalesten...igen, Kaufmannért.

3947   Edmond Dantes • előzmény3946 2018-02-25 12:57:40

Kedves -z-, én is ott álltam az Erkel Színház előtt...közvetlenül  a koncert előtt (!) lehetett jegyet venni. Végül nem vettem, mert akkori (ifjú egyetemista) anyagi lehetőségeimhez képest túl drágának ítéltem a vételárat. Ma már persze sajnálom, mert éhen azért nem haltam volna, ha jegyet váltok a koncertre.

Nagyot talán nem tévedtem tegnapi első mondatommal: miként csütörtökön a közönségroham Kaufmannak szólt, úgy 1973-ban sem Wolfnak, hanem Richternek -mint mindig, minden koncertjén- és nem mellesleg Dieternek azaz Dietrich Fischer-Dieskaunak és persze kettejük zenetörténeti horderejű társulásának.

3946   -zéta- • előzmény3945 2018-02-25 12:26:12

Az első mondatodban biztosan tévedsz kedves ED, 1973. október 6-án bizony legalább ilyen lázban várta az aznapi Wolf-dalestet Budapest komolyzeneszerető közönsége Dietrich Fischer-Dieskauval  és Szvjatoszlav Richterrel az Erkel Színházban.

Itt a műsor:

Wolf: Mörike-dalok - Der Genesene an die Hoffnung, In der Frühe, Fußreise, Neue Liebe, Der Feuerreiter, An den Schlaf, Zur Warnung, Jägerlied, Storchenbotschaft, Im Frühling, Auf einer Wanderung, An die Geliehte, Peregrina I. Peregrina II, Lebewohl, Begegnung, Der Jäger, Bei einer Trauung, Abschied,

Ráadás: Wolf: Mörike-dalok - Verborgenheit, Selbstgeständnis, Nimmersatte Liebe, Auf ein altes Bild, Der Tambour, Gesang Weylas 

3945   Edmond Dantes 2018-02-24 13:38:44

Budapest soha nem várt még ennyire Hugo Wolf-dalestet, pontosabban jeles előadóit, Diana Damraut, Helmut Deutschot és -kiváltképpen- Jonas Kaufmannt. Így, csakis így válhat a nálunk (?) talán nem méltatlanul szinte ismeretlen német kismester egyszeriben közkívánat s vágy titokzatos és/de nehezen megszerezhető tárgyává. A két részben előadott dalcsokor talán a félig-meddig elfeledett Wolf-életművön belül sem tartozik az első vonalba, Mörike-dalai és Spanyol daloskönyve például mintha ismertebb lenne. A dalocskák nem csekély hányada unalmas és felejtős, néhány figyelemreméltó(bb) szerzemény pedig szinte elvész az olykor alkalmi sanzonszerű szösszenetek tengerében. Ügyes szerkesztéssel próbáltak valamiféle dramaturgiai összefüggést találni némely darabok közt, de különösebben ez sem osztott-szorzott. Az a boldogító érzés azonban, hogy a belépőhöz jutott szerencsés hallgató egy légtérben lehet Jonas Kaufmannal, megtette a maga hatását: maga a szerző is elcsodálkozhatott volna rajta, micsoda szűnni nem akaró ünneplés fogadja Olasz daloskönyvét azazhogy -észnél legyünk- Jonas Kaufmannt. A máris tiltakozni akarók gondolkodjanak el: vajon eladható lenne, lett volna-e akárcsak egyetlen cserével ez az este, hogy messzebb ne menjek, például a Damrau-Testé házaspárral? Akkor ténylegesen kinek is szólt a szűnni nem akaró ováció? Na ugye. A két énekes szakított a daléneklés régi hagyományával, ami talán már más dalesteken is a múlté, nevezetesen, hogy dalokat az énekes a zongora mellett szinte feszes vigyázzban állva, rezzenéstelen arccal, gesztusok, testbeszéd nélkül ad elő...a hangjával és csakis a hangjával, annak kifejező erejével. Ellenkezőleg: művészeink itt illegtek-billegtek, mórikáltak, igen: mórikáltak mint egy vidéki színkörben előadott 19. századi népszínműben a díva és a bonviván vagy ahogy Colombina és Arlecchino pajzánkodnak egy -stílszerűen- olasz vándortársulat falusi előadásán. (Vö. Bajazzók 2. felv.) És mi tapsoltunk, tapsoltunk önfeledten, boldogan.(Én is!) Ott voltunk, ott lehettünk, szerencsések voltunk. Damrau drámai koloratúrszopránja meggyőzően, átütően helytállt a többnyire közép- és mélyebb szopránfekvésben előadott számokban, jelezve: pályája akkor is az élvonalban folytatódhat, amikor hangja és életkora már "kinövi" múlt- s jelenbéli szerepkörét. Véletlen-e vagy sem, de Jonas Kaufmann dalait úgy állították össze, hogy hangi "komfortzónájából " szinte sosem kellett kockázatot vállalva kilépnie: dinamikában majdnem mindig maximum mezzoforte, a piano tartományban gyakran szinte nem is énekelt, inkább énekbeszélt, viszont sármosan duzzogott, örült, udvarolt, szégyenkezett,  deresedő halántéka mellé (alá) csinos pocakot is társított és partnerével együtt kedves grimaszokat vágtak. Profi módon jól érezték magukat és jó közérzetüket csak fokozta a közönség tapsvihara. Paródia volt ez a javából, nem az ő "kiparodizálásuk", sokkal inkább ők kacsintottak ki a produkcióból: "itt és most mi ilyenek vagyunk, ezt csináljuk...ugye tetszünk?" Tetszettek.Talán a "Sterb' ich, so hüllt in Blumen" volt az előadás csúcspontja és ott valóban megállt az idő s a levegő és eltűnt az idézőjel is. Az nem paródia volt, dráma az elmúlásról, ami mindannyiunkra vár. Helmut Deutsch "csak" tette a dolgát: zongorázott, magas színvonalon, készséggel, remek partnerként alkalmazkodva a sztárshowhoz. Kevésbé mutatkozott alkalmazkodó partnernek a közönség makacs köhögő kórusa, amely jó darabig és könyörtelenül szintén "tette a dolgát": köhögött, (rosszul) időzítve, tapintatlanul. Néha talán unalmában?

 

Hugo Wolf: Olasz daloskönyv - MüPa, 2018. február 22.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

20:30 : Budapest
Budavári Palota, Oroszlános udvar

Miklósa Erika, Balázs János, Lajkó Félix
Az MVM Zrt. bemutatja:
ZENERGIA – A zene mindenkié
19:00 : Martonvásár
MTA Agrártudományi Kutatóközpont parkja

Ránki Fülöp zongora
Rálik Szilvia - szoprán
Schnöller Szabina - szoprán
Dóri Eszter - szoprán
Galgóczy-Boros Dóra - alt
Kun Tibor - tenor
Pásztor Péter - bariton
Kelemen Dániel - basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nmezeti Énekkar
vezényel: Somos Csaba
BEETHOVEN: Ah, perfido! – koncertária, op.65
IV. szimfónia B-dúr, op.60
Karfantázia , op.80
esőnap: július 22. vasárnap

20:00 : Balatonfüred
Gyógy tér

OperaFüred – Anna-bál, Palotás
A mai nap
született:
1920 • Isaac Stern, hegedűs († 2001)