vissza a cimoldalra
2018-12-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4129)
Társművészetek (1284)
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9503)
Lehár Ferenc (649)
Balett-, és Táncművészet (5586)
Momus-játék (5565)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1200)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3031)
A nap képe (2113)
Opernglas, avagy operai távcső... (20169)
Jonas Kaufmann (2319)
Diana Damrau (437)
Élő közvetítések (7609)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1551)
Franz Schmidt (3244)
Operett, mint színpadi műfaj (3781)
Pantheon (2286)
Edita Gruberova (3066)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3947   Edmond Dantes • előzmény3946 2018-02-25 12:57:40

Kedves -z-, én is ott álltam az Erkel Színház előtt...közvetlenül  a koncert előtt (!) lehetett jegyet venni. Végül nem vettem, mert akkori (ifjú egyetemista) anyagi lehetőségeimhez képest túl drágának ítéltem a vételárat. Ma már persze sajnálom, mert éhen azért nem haltam volna, ha jegyet váltok a koncertre.

Nagyot talán nem tévedtem tegnapi első mondatommal: miként csütörtökön a közönségroham Kaufmannak szólt, úgy 1973-ban sem Wolfnak, hanem Richternek -mint mindig, minden koncertjén- és nem mellesleg Dieternek azaz Dietrich Fischer-Dieskaunak és persze kettejük zenetörténeti horderejű társulásának.

3946   -zéta- • előzmény3945 2018-02-25 12:26:12

Az első mondatodban biztosan tévedsz kedves ED, 1973. október 6-án bizony legalább ilyen lázban várta az aznapi Wolf-dalestet Budapest komolyzeneszerető közönsége Dietrich Fischer-Dieskauval  és Szvjatoszlav Richterrel az Erkel Színházban.

Itt a műsor:

Wolf: Mörike-dalok - Der Genesene an die Hoffnung, In der Frühe, Fußreise, Neue Liebe, Der Feuerreiter, An den Schlaf, Zur Warnung, Jägerlied, Storchenbotschaft, Im Frühling, Auf einer Wanderung, An die Geliehte, Peregrina I. Peregrina II, Lebewohl, Begegnung, Der Jäger, Bei einer Trauung, Abschied,

Ráadás: Wolf: Mörike-dalok - Verborgenheit, Selbstgeständnis, Nimmersatte Liebe, Auf ein altes Bild, Der Tambour, Gesang Weylas 

3945   Edmond Dantes 2018-02-24 13:38:44

Budapest soha nem várt még ennyire Hugo Wolf-dalestet, pontosabban jeles előadóit, Diana Damraut, Helmut Deutschot és -kiváltképpen- Jonas Kaufmannt. Így, csakis így válhat a nálunk (?) talán nem méltatlanul szinte ismeretlen német kismester egyszeriben közkívánat s vágy titokzatos és/de nehezen megszerezhető tárgyává. A két részben előadott dalcsokor talán a félig-meddig elfeledett Wolf-életművön belül sem tartozik az első vonalba, Mörike-dalai és Spanyol daloskönyve például mintha ismertebb lenne. A dalocskák nem csekély hányada unalmas és felejtős, néhány figyelemreméltó(bb) szerzemény pedig szinte elvész az olykor alkalmi sanzonszerű szösszenetek tengerében. Ügyes szerkesztéssel próbáltak valamiféle dramaturgiai összefüggést találni némely darabok közt, de különösebben ez sem osztott-szorzott. Az a boldogító érzés azonban, hogy a belépőhöz jutott szerencsés hallgató egy légtérben lehet Jonas Kaufmannal, megtette a maga hatását: maga a szerző is elcsodálkozhatott volna rajta, micsoda szűnni nem akaró ünneplés fogadja Olasz daloskönyvét azazhogy -észnél legyünk- Jonas Kaufmannt. A máris tiltakozni akarók gondolkodjanak el: vajon eladható lenne, lett volna-e akárcsak egyetlen cserével ez az este, hogy messzebb ne menjek, például a Damrau-Testé házaspárral? Akkor ténylegesen kinek is szólt a szűnni nem akaró ováció? Na ugye. A két énekes szakított a daléneklés régi hagyományával, ami talán már más dalesteken is a múlté, nevezetesen, hogy dalokat az énekes a zongora mellett szinte feszes vigyázzban állva, rezzenéstelen arccal, gesztusok, testbeszéd nélkül ad elő...a hangjával és csakis a hangjával, annak kifejező erejével. Ellenkezőleg: művészeink itt illegtek-billegtek, mórikáltak, igen: mórikáltak mint egy vidéki színkörben előadott 19. századi népszínműben a díva és a bonviván vagy ahogy Colombina és Arlecchino pajzánkodnak egy -stílszerűen- olasz vándortársulat falusi előadásán. (Vö. Bajazzók 2. felv.) És mi tapsoltunk, tapsoltunk önfeledten, boldogan.(Én is!) Ott voltunk, ott lehettünk, szerencsések voltunk. Damrau drámai koloratúrszopránja meggyőzően, átütően helytállt a többnyire közép- és mélyebb szopránfekvésben előadott számokban, jelezve: pályája akkor is az élvonalban folytatódhat, amikor hangja és életkora már "kinövi" múlt- s jelenbéli szerepkörét. Véletlen-e vagy sem, de Jonas Kaufmann dalait úgy állították össze, hogy hangi "komfortzónájából " szinte sosem kellett kockázatot vállalva kilépnie: dinamikában majdnem mindig maximum mezzoforte, a piano tartományban gyakran szinte nem is énekelt, inkább énekbeszélt, viszont sármosan duzzogott, örült, udvarolt, szégyenkezett,  deresedő halántéka mellé (alá) csinos pocakot is társított és partnerével együtt kedves grimaszokat vágtak. Profi módon jól érezték magukat és jó közérzetüket csak fokozta a közönség tapsvihara. Paródia volt ez a javából, nem az ő "kiparodizálásuk", sokkal inkább ők kacsintottak ki a produkcióból: "itt és most mi ilyenek vagyunk, ezt csináljuk...ugye tetszünk?" Tetszettek.Talán a "Sterb' ich, so hüllt in Blumen" volt az előadás csúcspontja és ott valóban megállt az idő s a levegő és eltűnt az idézőjel is. Az nem paródia volt, dráma az elmúlásról, ami mindannyiunkra vár. Helmut Deutsch "csak" tette a dolgát: zongorázott, magas színvonalon, készséggel, remek partnerként alkalmazkodva a sztárshowhoz. Kevésbé mutatkozott alkalmazkodó partnernek a közönség makacs köhögő kórusa, amely jó darabig és könyörtelenül szintén "tette a dolgát": köhögött, (rosszul) időzítve, tapintatlanul. Néha talán unalmában?

 

Hugo Wolf: Olasz daloskönyv - MüPa, 2018. február 22.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Szabó Judit tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián
SZABÓ JUDIT TANÍTVÁNYAI

19:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Rost Andrea (ének)
Sándor Csaba (ének)
Simic Aleksander (cselló), Baráti Kristóf (hegedű)
Magyar Rádió Gyermekkórusa (karigazgató Walter Judit)
a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
vez.: Kovács János
"A Rost Andrea Művészeti Alapítvány jótékonysági hangversenye"
POPPER: Magyar rapszódia
MOZART: A-dúr hegedűverseny, K 2019
BACH-GOUNOD: Ave Maria
BRAHMS: Ave Maria
KODÁLY: Ave Maria
JOHN RUTTER: Tomorrow Shall Be My Dancing Day
MOZART: Figaro házassága – Cherubino áriája
Don Giovanni – Zerlina és Don Giovanni kettőse
A varázsfuvola: Pamina és Papageno kettőse
A varázsfuvola: Pamina áriája
Don Giovanni: Leporello „Regiszter”-áriája
Exultate,jubilate – koncertmotetta, K 165

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - balett

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kruppa Bálint (hegedű)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 35. (D-dúr) szimfónia, K. 385 („Haffner”)
MOZART: G-dúr hegedűverseny, K. 216
BEETHOVEN: 6. (F-dúr) szimfónia, op. 68 („Pastorale”)

19:30 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Győry Franciska (színművész)
Gesztesi-Tóth László (orgona)
Schola Academica
Vezényel: Héja Benedek, Merczel György, Mizsei Zoltán
A karácsonyi ünnepkör dallamai

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Moszkvai Patriarchátus Kórusa
19:00 : Veresegyház
Szentlélek Templom

Kalafszky Adriána, Molnár Anna, Csapó József, Najbauer Lóránt
Van Wassenaer zenekar
koncertmester: Makoto Akatsu (Japán)
J.S.BACH: Karácsonyi oratórium
A mai nap
született:
1888 • Reiner Frigyes, karmester († 1963)
elhunyt:
1956 • Oláh Gusztáv, operarendező, díszlettervező (sz. 1901)
2004 • Renata Tebaldi, énekes (sz. 1922)
2015 • Kurt Masur, karmester (sz. 1927)