vissza a cimoldalra
2018-11-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61315)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4097)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2992)
Balett-, és Táncművészet (5573)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)
Opernglas, avagy operai távcső... (20162)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1529)
Franz Schmidt (3222)
Kimernya? (2810)
Élő közvetítések (7503)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1155)
Miller Lajos (87)
Palcsó Sándor (229)
musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3928   lujza • előzmény3927 2018-02-13 03:44:22

Kellett még egy kis idő, hogy rájöjjek, kinek köszönhetjük, hogy pont ez az este került be harmadiknak a Hangszálak bérletbe. A darabok rendezőjének, aki, nem mellesleg, a Müpa vezérigazgatója.

3927   lujza • előzmény3926 2018-02-13 03:29:37

A tapsról bizony nem fogsz meggyőzni, ahogy hallom, a főpróbán jobban sikerült a gyors átmenet a prológba. Mint ahogy azt se hinném, hogy Eötvös "erőszakolta" volna bele magát ebbe a bérletbe, és egyáltalán, Bartók mellé. Tételezzük fel, hogy igaz, ami a kísérő füzetben szerepel. Miért ne írhatna operát a Kékszakállú mellé? Legfeljebb majd nem fogják játszani, ha nem jó. És nem utána illesztette, pedig a végkimenete alapján oda illene, hanem eléje, mert van benne szerénység.

A Müpa ugyanúgy dolgozik, mint bármelyik színház vagy opera, bérletben összerak különböző fajsúlyú előadásokat, viszont így olcsóbban adja. Hangszálak bérlet tavaly is volt, aki akarta, megvette. És dicséretes, ha nem maradt otthon akkor se, amikor nem a kedvence énekelt.

A három Bartók ügyében igazad van, és én elég öreg vagyok ahhoz, hogy egykor sokszor láthassam együtt őket. De mutass egy operát manapság, ahol még együtt játsszák őket! Még a MÁO se! És akkor már inkább így, mint mondjuk a Jolanthával.

3926   takatsa • előzmény3923 2018-02-12 20:02:26

Így van, kedves Lujza, az orgona fantasztikusan szólt az ötödik ajtónál. Arra gondoltam, hogy már csak ezért a néhány taktusért is megérte építeni ezt a hatalmas orgonát. :)  Ez persze nem menti az orgonistát a bakiért. Biztosan készült felvétel, láttam az előadás előtt, ahogyan mozgatták a kamerákat. 

A tapsról más a véleményünk. Hagytak időt tapsra a két mű között, de mivel csak igen gyér, gyorsan elhaló taps volt, folytatták az előadást. És az előadás végén is a két-két főszereplő érzékelhetően más és más hangerejű tapsot kapott. Persze ebből én nem vonok le túl nagy következtetést, de a közönség reagálását mindenképpen jelzi. 

Nekem persze nem az Eötvös művel van bajom, hanem magával az eljárással. Mert nem hiszem, hogy van racionális szakmai magyarázat arra, hogyan került bele ez az előadás a Florez- Kaufman-Damrau dalest bérletbe. Ez a kapcsolt áru típikus esete, amikor egy sereg embert rákényszerítenek arra, hogy az áhított két produkció kedvéért megvásároljanak egy harmadikat is. És ez ráadásul kétszeresen kapcsolt áru, egyrészt a MÜPA részéről - jegyeladást tekintve - egy csaknem teltház biztosítása, másrészt Eötvös Péter részéről, aki úgy kíván operájára sok nézőt becsábítani, hogy Bartók farvizén evezve - illetve a Kékszakállú herceg várának véletlenül nyitvahagyott hátsó kapuján beosonva - jut révbe. Ezt inkorrekt eljárásnak tartom, különösen azért, mert a két műnek semmi köze sincsen egymáshoz, hiába is próbálja ezt Eötvös Péter bizonygatni. És itt nemcsak a zenére gondolok, hanem a mondanivalóra is: Bartók műve a férfi-nő kapcsolatáról szól, Eötvös operája viszont a gyilkos-áldozat, bosszú-megbékélés kérdését boncolgatja, amely alapjaiban egészen más téma. Tudom, hogy mostanában szokás a Bartók művet párosítani más egyfelvonásos operával, utalnék itt pl. a MET legutóbbi produkciójára, vagy az Erkel Mario-Kékszakállú próbálkozására (amely korántsem volt olyan sikeres, mint a Polgár Lászlóval bemutatott eredeti Mario), de itthon, Bartók országában, azt hiszem, ragaszkodni kellene az eredeti elképzeléshez, mert Bartók három színpadi műve komplexen körüljárja ezt a kérdéskört, mindent elmondva arról, amit férfi és nő kapcsolatáról Bartók és Balázs Béla el kívánt mondani. Ráadásul a trilógia harmadik darabja, a Mandarin, a bartóki pálya csúcsa, igazán szép akkor lett volna ez az este, ha Eötvös Péter - saját operája helyett - ezt dirigálja.

Én nem kívánok véleményt mondani Eötvös operájáról, lehetséges, hogy ez egy nagyszerű mű, de ha az, akkor nem kell Bartókkal támogatni, adják elő egy másik Eötvös operával együtt (van belőlük jó pár). Aztán elmegy rá, aki szereti ezt a zenét és erre kíváncsi, és ami sikert elér, az saját siker lesz, nem valami más. De ez a félkényszer egy kicsit megfekszi a gyomromat, mert a legjobb falat is hányingert okozhat, ha erőszakkal tuszkolják le az ember torkán.

3923   lujza • előzmény3918 2018-02-12 03:47:18

Én ezt másképp láttam, illetve hallottam. Igaz, az Eötvös operát pár éve egy Armel fesztiválon már előadták, vagyis nem volt számomra teljesen ismeretlen, viszont most sokkal jobban hatott rám. A zenéje finom, kifejező, a zenekar szépen játszott, a rendezés visszafogottsága segítette, hogy a lényegre figyeljünk. A történet megrendítő és felemelő, hiszen bosszuállás helyett a megbékélésről szól. A két szereplő kevés eszközzel dolgozik, nekem nem volt bajom Vizin Viktória hangjával se, bár kétségtelenül a hawaii baritonnak több jutott belőle. A pokolról szóló mondat engem is szíven ütött, de végül is mindkét szereplő a saját poklában élt eddig, amiből, úgy tűnt, nincs kiút. Hogy végül nem így történt, az maga a csoda.

A mű végén egyszerűen nem tudtunk tapsolni (másra gondolni rosszindulat), mert azonnal megszólalt Mécs Károly szép hangján a Kékszakállú prológja. A színpadkép azonos maradt, de valóban megjelentek szinek is a vetítésben, ami engem tán kevésbé zavart, mint a nyílt erőszak és szex jelzése a szereplők között. Az orgona bakiját azért érdemes feledni, mert egyébként én ilyen hatásosan megnyílni az ötödik ajtót tán még nem is hallottam, pont az orgona mindent betöltő, gyönyörű hangja miatt. Cser Krisztiánnak nagyon fekszik Kékszakállú szerepe. Szántó Andreát már hallottam Juditként, és akkor jobban tetszett. A hangja most időnként kiélesedett, és a dikciója is idegenszerű volt néha számomra.

Eötvös Péter intelligens és érzékeny zeneszerző és karmester. Kár, hogy az NFZ vezetői végül nem őt nyerték meg maguknak. Ahol ültem, jól ráláttam a zenekari árokra. Eötvös pontos, takarékos mozdulatokkal vezényelt, valóban Boulezhez hasonlóan, mindenkire nagyon figyelt, és a zenekar szépen szólt a keze alatt. Csak remélni merem, hogy rögzítették az előadást.

3918   takatsa 2018-02-10 23:36:14

Két félidő a pokolban (?)

Még nyáron vettem bérletet a Müpába "hang-szálak" hangzatos névvel. A három előadásban lett volna Juan Diego Florez (elmaradt), Jonas Kaufmann és Diana Damrau (remélem nem marad el) és közte, kis kakukktojásként a mai hangverseny (mert ezt is el kellett adni valahogyan).

Előítéletek nélkül és nyitott füllel ültem fel a harmadik emeletre, mivel szívesen hallgatok kortárs darabokat is (pl. 2 évvel ezelőtt Thomas Ades Vihar-ja a székhez ragasztott, annyira, hogy utána megvettem a MET hasonló előadásáról készült DVD-t és azóta rongyosra hallgattam). Szóval nincsen bennem (különösebb) előítélet, de Eötvös Péter operája nem fogott meg. Persze lehet, hogy ebben az előadók is ludasak voltak (a földszinten talán jobb lett volna), mert Vizin Viktória hangja csak elvétve jutott fel a harmadik emeletre és a hölgynél csaknem egy fejjel alacsonyabb "zsebbariton"Jordan Shanahan hangja sem mindig. (Az ő alakítása azért sokkal jobban tetszett. Vizin Viktória Carmenjélvel sem voltam  elégedett, így nagy meglepetés nem ért.) Betűzgettem a tölem fényévnyi távolságra levő bal oldali kivetítőt: A pokolról jöttünk és nemsokára oda is kerülünk, hát én azért (egy kicsivel) ennél optimistább vagyok. Ennél talán több az élet, és bár mindannyian gyilkosok, és egyben áldozatok is vagyunk, ezt a témát sokan, és sokkal jobban is körüljárták, mint Alessandro Barrico. Akkor inkább Shakespeare, vagy bármi más, amit csak akartok.

Szóval lement az első felvonás, gyér, sőt annál is gyérebb taps, de nincsen függöny, nincsen szünet, hanem máris következik a második félidő.

De ez már nem a pokolról szól, hanem egészen másról... Én tisztelem Eötvös Péter bátorságát, hogy saját műve után elvezényli Bartók emblematikus darabját, vállalva mindazt, ami ezzel jár. Mert a Kékszakállú zseniális mű, az első hangjától az utolsóig. A kontraszt irtózatos. Eötvös Péter remekül vezényli a Kékszakállút, Pier Boulezzel - minden idők talán legnagyobb Bartók interpretátorával - való kapcsolata nyilvánvaló. És a zenekar is megtáltosodik: amit hallunk csodálatos. És mi történt? Az énekeseket a harmadik emeleten is lehet hallani. Meggyőződésem, hogy Cser Krisztián az utóbbi évek legjobb Kékszakállúja, és alakítása ma is hiteles, néhol egészen megrendítő. Szántó Andrea - hirtelen nem is emlékszem, hogy hallottam-e énekelni - kellemes meglepetés. Produkciója nem hibátlan, de érzelmekkel teli, magával ragadó. És hallani lehet a hangját, manapság már ez is nagy szó. Csak az orgonistát tudnám feledni, aki a "szép és nagy a te országod" utáni generálpauzában beletenyerelt a tuttiba. Ezt leszámítva, szinte tökéletes előadást hallottunk. Két, alapjaiban különböző félidőt hallhattunk, és az előadás után a közönség is kinyilvánította erről a véleményét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

"Orgonahangverseny"

18:00 : Budapest
Corvin Művelődési Ház - Erzsébetligeti Színház

Adventre hangolva
Ünnepi koncert a Honvéd Férfikarral

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Megyesi Zoltán (tenor), Viviane Hagner, Alexander Janiczek (hegedű), Rafael Rosenfeld (cselló), Pivon Gabriella (fuvola), Heinz Holliger (oboa), Reto Bieri, Klenyán Csaba (klarinét), Lakatos György (fagott), Szőke Zoltán (kürt), Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu – a Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
Üveggyöngyjáték
LIGETI: Hat bagatell
BEETHOVEN: B-dúr klarinéttrió, op. 11
HAYDN: 25. (G-dúr) zongoratrió, Hob. XV:25
HEINZ HOLLIGER: Rechant
BARTÓK: Divertimento, BB 118

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Vigh Andrea (hárfa), Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora), Drahos Béla (fuvola), Szatmári Zsolt (klarinét)
Accord Quartet
Debussy-est a szerző halálának 100. évfordulójára
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: Szonáta fuvolára, brácsára és hárfára
DEBUSSY: Két tánc
DEBUSSY: Fehéren és feketén
DEBUSSY: Lindaraja
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Szutrély Katalin, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
koncertmester: Simon Standage
Vezényel: Vashegyi György
MOZART: C-dúr („Jupiter”) szimfónia K. 551
MOZART: c-moll mise, K. 427
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Giovanni Guzzo (hegedű)
Pannon Filharmonikusok
Vezényel: Howard Williams
BERNSTEIN: Candide − nyitány
BERNSTEIN: Szerenád – Platón: A lakoma című műve nyomán
ELGAR: II. szimfónia
A mai nap
született:
1942 • Daniel Barenboim, karmester, zongorista
elhunyt:
1787 • Christoph Willibald Gluck, zeneszerző (sz. 1714)
1963 • Reiner Frigyes, karmester (sz. 1888)