vissza a cimoldalra
2018-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61159)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4071)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20149)
Kiss B. Atilla (185)
Operett, mint színpadi műfaj (3727)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2934)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1120)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4357)
Lisztről emelkedetten (921)
Élő közvetítések (7459)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1506)
Franz Schmidt (3199)
Zenetörténet (239)
Zenei események (993)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (592)
Charles Gounod (220)
A hangszerek csodálatos világa (182)
Gioacchino Rossini (1019)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3905   álmodó • előzmény3903 2018-02-01 15:13:28

Meg kell mondjam,  szakszerűbb és élvezetesebb leírás,  mint az előző "véleményezés". 

És nem azért,  mert az Énekkart dícséri,  bár ez nagyon jólesik. 

Hanem,  mert jó is volt, és mert a cikkírónak volt szíve megírni a jót! 

Köszönjük. 

3903   parampampoli 2018-02-01 14:44:56

Turandot  Müpa

2018. január 31.

Az előadás előtti filmecskében Héja Domonkos kórusoperának nevezi a Turandotot. ÉS TÉNYLEG! Soha életemben nem hallottam ennek olyan nyilvánvaló bizonyítékát, mint tegnap este. Amit az Operaház felújítása miatt most az Erkel Színházban is fellépő operai énekkar produkált (karigazgató: Csiki Gábor), arra egyszerűen nincsenek elég erős dicsérő szavak. Olyan erővel és fénnyel szóltak, egy tömbben, ha kellett, és olyan finomságokra voltak képesek, ha kellett, amilyet, azt hiszem, ma a világ egyetlen színházában se lehet tapasztalni. Nem véletlenül választották a világ legjobb 7 operakórusa közül a legjobbnak őket! Mert azok! Tudatosítsuk nyugodtan magunkban, hogy miénk A VILÁG LEGJOBB OPERAKÓRUSA!

Az Operaház kiköltözött három előadásra a Müpába, mert az ott most játszott három darabot az Erkel Színházban nem lehet előadni. Legalábbis ezt állította filmes bevezetőjében Ókovács Szilveszter, és most ne vizsgáljuk állításainak valóságtartalmát. (Nyilvánvalóan nem igaz. Szerinte nem lehet, de egyébként miért ne lehetne?) Hogy már nincs egy olyan esemény, ami ne vele kezdődne, lassan megszokottá válik. Ha nincs ott személyesen, akkor videoüzenetben gondoskodik róla, hogy aki nem szívesen látja és hallgatja — és ilyenek vannak nem kevesen —  ne tudja nyugodtan átadni magát a zenei élménynek. Ezt a mennyiségű túltengést és mindenhol való jelenlétet csak egy helyen tapasztaltam: Észak-Koreában 1984-ben. Ott volt mindenütt úgy jelen Ki Mir Szen, mint most Ókovács Szilveszter. Akinek megnyilvánulásai egyébként is kezdenek Vágó István régi műsorának címére hajazni: Fele se igaz! (Egy decemberi levelében nénikéjéhez pl. beszélt arról az esetről, amikor felhívott engem telefonon, csak éppen azt nem mesélte el, miről volt szó, ill. helyette a valóságtól eltérő dolgot állított be témaként. Majd azzal folytatta, hogy miután nem jutottunk közös nevezőre, letettük a telefont. A helyzet az, hogy miután nincs hozzászokva, hogy valaki ellentmond neki, mint tettem én, ő csapta le rám udvariatlanul a kagylót.) Tegnapi filmes bevezetőjében a három müpás este karmesterét szívüknek kedvesnek nevezte (Halász, Héja, Kocsár), amit jól érzékelünk, hiszen Kovács János biztos nem kedves szívüknek, mivel semmi rangjához méltó feladatot nem kap évek óta. Állította továbbá, hogy a meghívtak az előadásokba külföldi sztárt, de pechem volt, mert Antonenko megérkezett az Otellóba, de Stuart Neill nem. Noha még reggel is ő szerepelt a honlapon, a Müpába érkezve Michal Lehotsky neve fogadott. Biztos, hogy már tudták előre, hogy Neill nem fog énekelni, mert ilyen hamar egy Kalafot leakasztani csak úgy, a mai világban a valószínűtlenség kategóriájába tartozik.

Hogy megtalálták és elhozták, jó döntés volt. Nem először látjuk a Müpában, 2005-ben már Gruberova partnere volt ugyanitt a Roberto Devereux-ben, és láss csodát: azóta nem elromlott, hanem nagyot fejlődött. Nem hangfenomén, nem óriási és nem nagy hang az övé, viszont nagyon jó tudja használni. Az én ízlésemnek kicsit túl nyitott a hangképzése középregiszterben, ami abból ered, hogy próbálja torkát szabad és széles állapotban tartani, de borzasztó érdekes volt megfigyelni, hogy a magasságokra érve hogy tudja hirtelen összefogni és fókuszálni, hogy azok biztosan szólaljanak meg. Egy még így se sikerült neki, a Turandot ária végén a közösen énekelt „C” sajnos gikszer lett, és majdnem a Nessun dorma „H”-ja is, de azt meg tudta menteni kisebb döccenővel. Ennek ellenére ő az a tenor, akit a főigazgató Eyvazovban vélt megtalálni, tévesen: akire egy színháznak nagy szüksége van repertoárja biztos üzemeltetéséhez. Szívesen látnám Lehotskyt az Erkel Színházban más alkalommal is.

Szintén nem először vendégünk Jee Hye Han, a koreai szoprán már énekelt két szériában is Turandotot az Erkel Színházban. Most, jobb akusztikai körülmények közt, a zenekar előtt állva is egyértelmű, hogy lírai szoprán, akinek a darabban Liú lenne a szerepe, de mivel technikailag el tudja énekelni Turandot is, eltérítették az eredetileg neki való szereptől. Becsülettel el is énekli, csak éppen a szerep nem erről szól. Hiányoznak a mélységek, hiányzik a magas regiszter volumene, viszont nagyon szépen formál azokban a részekben, ahol egy vérbeli drámai szoprán nehézségekkel találkozik. Mint ázsiai kollegáinak, neki is nagy gondot jelent a szöveg, olasz dikciója sajnos nélkülözi a szavak értelmezését, az akcentusokat, és az olasz nyelvben kulcsfontosságú kettős mássalhangzókat.

Azonnal, már koncert előtt érdemes lett volna megcserélni a két női főszereplőt, hogy Sümegi Eszter énekelje a címszerepet, kolléganője Liút. Úgy talán jobb felállás lett volna, mint így. Liú valamikor azon kevés olasz szerep egyike volt, amelyikben Sümegi maradéktalanul tetszett, mert pontosan és kényelmesen kitöltötte kereteit. Ma már maradéktalanul nem tetszik, mert a szerep egyetlen hangján sem felel meg annak a hangnak, éneklésmódnak, ami hozzá szükséges lenne. Ez a mennyiségű vibrató olasz szerepkörben elfogadhatatlan (nekem már németben is, de ez legyen az én személyes problémám), minden magassága alacsony, és egyetlen egyet sem képes pianóban megfogni. Hogy egyenesen az Árnynélküli asszony Császárnőjének trónjáról leszállva érkezett a kis rabszolgalány szerepébe, nyilván csak tetézte amúgy is adott technikai problémáit. Sümegi, ahol halkítani kellene, ott ráerősít, és ezek a hangok fülsértően kilógnak a dallamvonalból. Összerezzenve hallgattam, minden magas hangja áramütésként hatott dobhártyámra, és egyfajta megkönnyebbülést éreztem, mikor szerepe szerint végzett magával.

Fried Péter az Erkel Színházban megszokott zengő hangú Timurját ismételte meg most is, és minden alkalommal élmény basszus szerepben basszus hangot hallani. (Budapesten már rég nem egyértelmű és biztos a dolog.) A miniszterek tercettjének határozottan jót tett, hogy Kelemen Zoltán személyében vezető bariton énekelte Pinget, ahogy az mindig is szokás volt Budapesten. Kevésbé tett jót, hogy Kiss Tivadar énekelt a hirdetett Kiss Péter helyett, valószínűleg nem túl sok próbalehetőséggel. Ezért ő eléggé kiszólt a tercett hangzásából, és bár jobban megfelel ennek a szerepkörnek, mint a Bánk bán Ottójának, talán kevésbé lett volna a társaival fennálló hangzási diszharmónia, ha énekét a tegnap látott talajtorna gyakorlatokra emlékeztető mozgás nélkül adja elő. Sokkal jobban tetszett a kellemes, csengő hangon éneklő Megyesi Zoltán. Kőrösi András személyében végre ismét olyan Mandarint hallottunk, aki megfelelő hanggal bír ehhez a nem nagy, de egyáltalán nem jelentéktelen szerephez.

Végül pedig: Róka István. Ritka eset, hogy Altoum császárnak külön bekezdést szenteljen egy recenzenzió. Ez az az eset: szinte hihetetlen, hogy a pályától gyakorlatilag sok éve visszavonult, nem fiatal művész ilyen hangi állapotban legyen. Róka úgy énekelte kis szerepét, olyan volumennel és csengéssel, hogy az embernek az az érzése támadt, hogy ha akarná, bármikor átvehetné akár Kalaf szerepét is. Szóval… a hang, az hang, és az marad örökre, ha a természet, a Jó Isten tette helyére, és használója jól sáfárkodott vele egy életen át.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kiss Péter (zongora)
Liszt születésnap - matinékoncert
LISZT: Három koncertetűd
LISZT: Két legenda
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 6. Hymne de l’enfant à son réveil (Az ébredő gyermek himnusza)
LISZT: 2. (h-moll) ballada

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Bokor Jutta (ének), Király Csaba (zongora)
Liszt születésnap - délutáni koncert
LISZT: Liebesträume (Szerelmi álmok) – 1. Hohe Liebe; 3. Oh Lieb, so lang du lieben kannst
LISZT: Freudvoll und leidvoll
LISZT: Oh! quand je dors
LISZT: Du bist wie eine Blume
LISZT: Im Rhein, im schönen Strome
LISZT: Négy elfelejtett keringő
LISZT: 4. Mefisztó-keringő
LISZT: Consolations

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Gaál Eszter, Miklós Annamária (hegedű), Vitályos Bence (brácsa), Pelle Fanni, Petruska Emma (gordonka)
Juhász Eszter (zongora)
Hangulatkoncert
BEETHOVEN: D-dúr vonósnégyes, Op.18, No. 3
SCHUMANN: Öt darab népies stílusban, Op.102

17:00 : Budapest
BFZ Próbaterem

Tatai Nóra (szoprán),
Lesták Bedő Eszter, Mózes Anikó, Szefcsik Zsolt (barokk hegedű), Polónyi István (barokk brácsa), Sovány Rita (viola da gamba), Kertész György (barokk cselló), Sipos Csaba (barokk bőgő), Kőházi Edit, Nagy Csaba (barokk oboa), Győri István (barokk gitár, lant),
Dinyés Soma, Szokos Augusztin (csembaló)
Homolya Dávid (orgona)
Vissza a természethez - kamarazene korhű hangszereken
EVARISTO FELICE DALL'ABACO: Concerto a quattro da chiesa, Op. 2, No. 5
NICOLA PORPORA: „Alto giove” (ária a Polifemo című operából)
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, HWV 292
EVARISTO FELICE DALL'ABACO: Concerto à più istrumenti, Op. 6, No. 5
JEAN-PHILIPPE RAMEAU: Pièces de clavecin en concerts, No. 5
JOSEPH BODIN DE BOISMORTIER: g-moll szonáta, Op. 10, No. 3
GEORG PHILIPP TELEMANN: e-moll ("Párizsi") kvartett, TWV 43:e4

18:55 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában
SAINT-SAËNS: Sámson és Delila

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

CAFe Budapest
BERNSTEIN: Trouble in Tahiti
Bakonyi Marcell, Dinah: Meláth Andrea
Estefanía Avilés, Erdős Róbert, Erdős Attila (ének)
Vezényel: Dobszay Péter
FEKETE GYULA: Római láz
Meláth Andrea / Makiko Yoshida, Szabóki Tünde / Imai Ayane
Vezényel: Serei Zsolt
Budapesti Vonósok (koncertmester: Pilz János)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Borbély László (zongora)
Liszt születésnap - esti koncert
LISZT: 3. Mefisztó-keringő
LISZT: Impromptu
LISZT: Sancta Dorothea
LISZT: Schlaflos! Frage und Antwort
LISZT: 4. Mefisztó-keringő
LISZT: Resignazione
LISZT: Két Csárdás – 1. Csárdás, 2. Csárdás obstinée
LISZT: Romance oubliée
LISZT: 4. elfelejtett keringő
LISZT: Trübe Wolken – Nuages gris
LISZT: Öt zongoradarab – 5. Sospiri!
LISZT: Hangnem nélküli bagatell
LISZT: Carrousel de Madame P-N
LISZT: Zarándokévek, 3. év – 5. Sunt lacrymae rerum, en mode hongrois
LISZT: Wiegenlied (Chant du berceau)
LISZT: Unstern! Sinistre, disastro
LISZT: En rêve (Nocturne)
LISZT: Zarándokévek, 3. év – 7. Sursum corda

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baráth Emőke (szoprán), Eva Zaïcik (mezzo), Maximilian Schmitt (tenor), Florian Boesch (basszus)
Collegium Vocale Gent
Orchestre des Champs-Elysées
Vezényel: Philippe Herreweghe
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)
MOZART: Requiem, K. 626

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Sebestyén Márta (ének)
Jazzical Trio
CAFe 2018
17:00 : Martonvásár
Beethoven Múzeum

Az Operaház rézfúvós kvintettje
Bach, Telemann, Händel, Gershwin, Grieg művei

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Kocsis Krisztián (zongora)
AUBER-LISZT: Tarantelle di bravura d’après la tarantelle de La muette de Portici S. 386 - 9'
LISZT: Vallée d’Obermann S. 160 13'
BELLINI-LISZT: Reminiscènes de Norma de Bellini S. 394 - 15’
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1923 • Robert Craft, karmester († 2015)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)