Bejelentkezés Regisztráció

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek


Téma ismertetése: koncertek, előadások, események, élmények

3913 gl 2018-02-03 18:49:19 [Válasz erre: 3795 nickname 2017-08-06 15:41:38]

Peter Seiffert fogja Trisztánt énekelni a 2018-as Wagner fesztiválon.


3912 nickname 2018-02-02 10:41:42 [Válasz erre: 3910 IVA 2018-02-02 07:02:38]

Az egyszer műsorra kerülő koncerteknek sokszor inkább a MÜPA lenne az ideálisabb hely. A sokszor alacsony nézőszám miatt akár a Fesztivál Színház is jó helyszín lehetne. Netrebko befért, akkor Antonentko is beférhetett volna az Erkelbe koncertként. Mindegy: biztosan rosszul látom. 


3911 IVA 2018-02-02 07:02:40 [Válasz erre: 3909 nickname 2018-02-01 22:28:01]

3910 IVA 2018-02-02 07:02:38 [Válasz erre: 3909 nickname 2018-02-01 22:28:01]

A színpadra természetesen befér. Valószínűleg a műsorrendbe nem fér be: kell a hely az egyszer műsorra kerülő koncertelőadásoknak.


3909 nickname 2018-02-01 22:28:01 [Válasz erre: 3903 parampampoli 2018-02-01 14:44:56]

Ókovács megint hülyeségeket beszél: a Turandot 2013 tavasza óta folyamatosan az Erkelben ment és eredetileg is oda lett rendezve a mostani előadás. Akkor miért is nem lehet az Erkelben adni???? A másik két opera esetében még megértem, hogy a díszletek esetleg nem fértek be az Erkelbe, de a Turandot esetében nem értem miről beszélt a főigazgató úr. Ismét ha hallgatott volna, bölcs maradt volna. 


3908 álmodó 2018-02-01 16:25:13 [Válasz erre: 3906 Edmond Dantes 2018-02-01 15:58:03]

:-D

Köszönjük. 


3907 Momo 2018-02-01 16:03:17 [Válasz erre: 3906 Edmond Dantes 2018-02-01 15:58:03]

Ó, ez rendszeres... tegnap este 10-kor még énekeltünk, ma reggel fél 10-kor már a Boccanegrát próbáltuk az Erkelben... 10-től jelmezes zenekari próba... hanggal... péntek-szombat-vasárnap 5 előadás. Ma este és holnap délelőtt Hunyadi próba a 7-én induló turnéra...

Ezen a héten 1 szabadnap volt, a kedd.


3906 Edmond Dantes 2018-02-01 15:58:03

Minden elismerésem az Operakórusé, ha a hétfői Otello (ld. 3895 itt) után szűk két nappal (plusz próba/k, főpróba/k) a Turandotot is elénekelte éspedig a lejjebb leírt színvonal(ok)on. (A zenekar "más ügy".) 

Holnapra javasolnék levezetésnek mondjuk egy Mesterdalnokokat...


3905 álmodó 2018-02-01 15:13:28 [Válasz erre: 3903 parampampoli 2018-02-01 14:44:56]

Meg kell mondjam,  szakszerűbb és élvezetesebb leírás,  mint az előző "véleményezés". 

És nem azért,  mert az Énekkart dícséri,  bár ez nagyon jólesik. 

Hanem,  mert jó is volt, és mert a cikkírónak volt szíve megírni a jót! 

Köszönjük. 


3904 Momo 2018-02-01 14:48:21 [Válasz erre: 3903 parampampoli 2018-02-01 14:44:56]

Köszönjük a méltatást!

:-)


3903 parampampoli 2018-02-01 14:44:56

Turandot  Müpa

2018. január 31.

Az előadás előtti filmecskében Héja Domonkos kórusoperának nevezi a Turandotot. ÉS TÉNYLEG! Soha életemben nem hallottam ennek olyan nyilvánvaló bizonyítékát, mint tegnap este. Amit az Operaház felújítása miatt most az Erkel Színházban is fellépő operai énekkar produkált (karigazgató: Csiki Gábor), arra egyszerűen nincsenek elég erős dicsérő szavak. Olyan erővel és fénnyel szóltak, egy tömbben, ha kellett, és olyan finomságokra voltak képesek, ha kellett, amilyet, azt hiszem, ma a világ egyetlen színházában se lehet tapasztalni. Nem véletlenül választották a világ legjobb 7 operakórusa közül a legjobbnak őket! Mert azok! Tudatosítsuk nyugodtan magunkban, hogy miénk A VILÁG LEGJOBB OPERAKÓRUSA!

Az Operaház kiköltözött három előadásra a Müpába, mert az ott most játszott három darabot az Erkel Színházban nem lehet előadni. Legalábbis ezt állította filmes bevezetőjében Ókovács Szilveszter, és most ne vizsgáljuk állításainak valóságtartalmát. (Nyilvánvalóan nem igaz. Szerinte nem lehet, de egyébként miért ne lehetne?) Hogy már nincs egy olyan esemény, ami ne vele kezdődne, lassan megszokottá válik. Ha nincs ott személyesen, akkor videoüzenetben gondoskodik róla, hogy aki nem szívesen látja és hallgatja — és ilyenek vannak nem kevesen —  ne tudja nyugodtan átadni magát a zenei élménynek. Ezt a mennyiségű túltengést és mindenhol való jelenlétet csak egy helyen tapasztaltam: Észak-Koreában 1984-ben. Ott volt mindenütt úgy jelen Ki Mir Szen, mint most Ókovács Szilveszter. Akinek megnyilvánulásai egyébként is kezdenek Vágó István régi műsorának címére hajazni: Fele se igaz! (Egy decemberi levelében nénikéjéhez pl. beszélt arról az esetről, amikor felhívott engem telefonon, csak éppen azt nem mesélte el, miről volt szó, ill. helyette a valóságtól eltérő dolgot állított be témaként. Majd azzal folytatta, hogy miután nem jutottunk közös nevezőre, letettük a telefont. A helyzet az, hogy miután nincs hozzászokva, hogy valaki ellentmond neki, mint tettem én, ő csapta le rám udvariatlanul a kagylót.) Tegnapi filmes bevezetőjében a három müpás este karmesterét szívüknek kedvesnek nevezte (Halász, Héja, Kocsár), amit jól érzékelünk, hiszen Kovács János biztos nem kedves szívüknek, mivel semmi rangjához méltó feladatot nem kap évek óta. Állította továbbá, hogy a meghívtak az előadásokba külföldi sztárt, de pechem volt, mert Antonenko megérkezett az Otellóba, de Stuart Neill nem. Noha még reggel is ő szerepelt a honlapon, a Müpába érkezve Michal Lehotsky neve fogadott. Biztos, hogy már tudták előre, hogy Neill nem fog énekelni, mert ilyen hamar egy Kalafot leakasztani csak úgy, a mai világban a valószínűtlenség kategóriájába tartozik.

Hogy megtalálták és elhozták, jó döntés volt. Nem először látjuk a Müpában, 2005-ben már Gruberova partnere volt ugyanitt a Roberto Devereux-ben, és láss csodát: azóta nem elromlott, hanem nagyot fejlődött. Nem hangfenomén, nem óriási és nem nagy hang az övé, viszont nagyon jó tudja használni. Az én ízlésemnek kicsit túl nyitott a hangképzése középregiszterben, ami abból ered, hogy próbálja torkát szabad és széles állapotban tartani, de borzasztó érdekes volt megfigyelni, hogy a magasságokra érve hogy tudja hirtelen összefogni és fókuszálni, hogy azok biztosan szólaljanak meg. Egy még így se sikerült neki, a Turandot ária végén a közösen énekelt „C” sajnos gikszer lett, és majdnem a Nessun dorma „H”-ja is, de azt meg tudta menteni kisebb döccenővel. Ennek ellenére ő az a tenor, akit a főigazgató Eyvazovban vélt megtalálni, tévesen: akire egy színháznak nagy szüksége van repertoárja biztos üzemeltetéséhez. Szívesen látnám Lehotskyt az Erkel Színházban más alkalommal is.

Szintén nem először vendégünk Jee Hye Han, a koreai szoprán már énekelt két szériában is Turandotot az Erkel Színházban. Most, jobb akusztikai körülmények közt, a zenekar előtt állva is egyértelmű, hogy lírai szoprán, akinek a darabban Liú lenne a szerepe, de mivel technikailag el tudja énekelni Turandot is, eltérítették az eredetileg neki való szereptől. Becsülettel el is énekli, csak éppen a szerep nem erről szól. Hiányoznak a mélységek, hiányzik a magas regiszter volumene, viszont nagyon szépen formál azokban a részekben, ahol egy vérbeli drámai szoprán nehézségekkel találkozik. Mint ázsiai kollegáinak, neki is nagy gondot jelent a szöveg, olasz dikciója sajnos nélkülözi a szavak értelmezését, az akcentusokat, és az olasz nyelvben kulcsfontosságú kettős mássalhangzókat.

Azonnal, már koncert előtt érdemes lett volna megcserélni a két női főszereplőt, hogy Sümegi Eszter énekelje a címszerepet, kolléganője Liút. Úgy talán jobb felállás lett volna, mint így. Liú valamikor azon kevés olasz szerep egyike volt, amelyikben Sümegi maradéktalanul tetszett, mert pontosan és kényelmesen kitöltötte kereteit. Ma már maradéktalanul nem tetszik, mert a szerep egyetlen hangján sem felel meg annak a hangnak, éneklésmódnak, ami hozzá szükséges lenne. Ez a mennyiségű vibrató olasz szerepkörben elfogadhatatlan (nekem már németben is, de ez legyen az én személyes problémám), minden magassága alacsony, és egyetlen egyet sem képes pianóban megfogni. Hogy egyenesen az Árnynélküli asszony Császárnőjének trónjáról leszállva érkezett a kis rabszolgalány szerepébe, nyilván csak tetézte amúgy is adott technikai problémáit. Sümegi, ahol halkítani kellene, ott ráerősít, és ezek a hangok fülsértően kilógnak a dallamvonalból. Összerezzenve hallgattam, minden magas hangja áramütésként hatott dobhártyámra, és egyfajta megkönnyebbülést éreztem, mikor szerepe szerint végzett magával.

Fried Péter az Erkel Színházban megszokott zengő hangú Timurját ismételte meg most is, és minden alkalommal élmény basszus szerepben basszus hangot hallani. (Budapesten már rég nem egyértelmű és biztos a dolog.) A miniszterek tercettjének határozottan jót tett, hogy Kelemen Zoltán személyében vezető bariton énekelte Pinget, ahogy az mindig is szokás volt Budapesten. Kevésbé tett jót, hogy Kiss Tivadar énekelt a hirdetett Kiss Péter helyett, valószínűleg nem túl sok próbalehetőséggel. Ezért ő eléggé kiszólt a tercett hangzásából, és bár jobban megfelel ennek a szerepkörnek, mint a Bánk bán Ottójának, talán kevésbé lett volna a társaival fennálló hangzási diszharmónia, ha énekét a tegnap látott talajtorna gyakorlatokra emlékeztető mozgás nélkül adja elő. Sokkal jobban tetszett a kellemes, csengő hangon éneklő Megyesi Zoltán. Kőrösi András személyében végre ismét olyan Mandarint hallottunk, aki megfelelő hanggal bír ehhez a nem nagy, de egyáltalán nem jelentéktelen szerephez.

Végül pedig: Róka István. Ritka eset, hogy Altoum császárnak külön bekezdést szenteljen egy recenzenzió. Ez az az eset: szinte hihetetlen, hogy a pályától gyakorlatilag sok éve visszavonult, nem fiatal művész ilyen hangi állapotban legyen. Róka úgy énekelte kis szerepét, olyan volumennel és csengéssel, hogy az embernek az az érzése támadt, hogy ha akarná, bármikor átvehetné akár Kalaf szerepét is. Szóval… a hang, az hang, és az marad örökre, ha a természet, a Jó Isten tette helyére, és használója jól sáfárkodott vele egy életen át.


3902 álmodó 2018-02-01 14:27:42 [Válasz erre: 3900 Edmond Dantes 2018-02-01 09:56:54]

Tecccik tudni,  az nem  kritika,  hogy mindenkinek beszólunk.. 

Melyik csatornát nézte?? 

Mert az a lényegtelen kórülmény elkerülte a figyelmét,  hogy 

-Volt Énekkar ;

-Szétverték a házat a vêgên a tapssal;

-Remek koncert volt. 

 

Ja és igen. A tenorista copfos volt... Ott el tecccett aludni...? 

:-) 


3901 Búbánat 2018-02-01 10:33:32

Ma esti koncert a Müpában


Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem - 19.30


Nicolas Altstaedt (gordonka)
Nemzeti Filharmonikusok
vez.: Carlo Montanaro


DVOŘÁK: h-moll gordonkaverseny, Op.104

DVOŘÁK: IX. (e-moll) szimfónia („Az új világból”), Op.95


3900 Edmond Dantes 2018-02-01 09:56:54

Fáy Miklós blogbejegyzése a MÁO által rendezett Turandotról (MüPa, 2018. január 31.)


3899 Momo 2018-01-30 17:15:03

Igen, elképesztő a pasas.


3898 -zéta- 2018-01-30 17:12:43 [Válasz erre: 3897 Heiner Lajos 2018-01-30 14:47:37]

Ezt írtad 2007-ben, dagadj kebel... ;-)

"S innentől a Nagy Meglepetések.
Gabriele Adorno nem tartozik a nagy Verdi-tenorszerepek közé, Aleksandrs Antonenkomégis azzá tette. Ott ültem Cura bécsi bemutatkozásán (Cavaradossi), a csilláron is lógtak, a hang akkor még impozáns volt, érzelem annyi, mint egy farönkben, mégis jó, hogy ott lehettem, legalább megismertem Guleghinát. Antonenko sokkal jobb hang, mint Cura, a hangszín nem jellegzetes, de szól fenn és lenn és középen, és pianóban és forte, és árnyal, és játszik, és ha technikailag volt egy-egy vitatható megoldás is, némi indiszpozíció az ária után, rögtön nyilvánvalóvá vált számomra, óriási kincs.
Utánanéztem: a 2008-as Salzburgi Játékokon az Otello címszerepét énekli majd. Dirigens bizonyos Riccardo Muti."


3897 Heiner Lajos 2018-01-30 14:47:37 [Válasz erre: 3895 Edmond Dantes 2018-01-30 12:27:28]

Ilyenkor mit is érzek - mert tizenéve már mit is írtam le Antonenkoról... Talán csak nem vagyok süket.


3896 Matyus 2018-01-30 14:09:14

Antonenko fantasztikus volt, végre egy Otello! A többiek rendre alul maradtak mellette. Rostból alig hallatszott valami, hiányoztak  a középhangjai, és szűk a felső regisztere. Kevés, kevés!  


3895 Edmond Dantes 2018-01-30 12:27:28

Aleksandrs Antonenko hétfői Otellója jóvoltából megint egyszer az operai világszínvonal költözött Budapestre, közelebbről a Művészetek Palotájába; fellépése letaglózó, egyben felemelő estéje volt a magyar operajátszásnak. Azt kaptam tőle, amit vártam: megrendítő élményt az operairodalom e rettegett, kevesek által birtokba vehető szerepében. A nagyjából koncertszerű előadáson már Esultatejával meglepetést keltett, nem a színpadi ajtón jött be, a belépőt a közönség nagy részének háta mögött, az első emeleti erkélyről énekelte el. Remekbe szabott volt a szerelmi kettős, a bosszú-duett, a szólók: szívbemarkoló a Dio! Mi potevi scagliar  és a finálé Niun mi tema-búcsúja. A kendő-tercettben nem láttam, elbújtatták valahová, de jelenléte szinte tapintható volt. Hangja comme il faut és ahogy mondani szokás: minden regiszterében  kiegyenlített, fényes, úgyszólván korlátlan erejű hőstenor, amely könnyedén szól át a színpadra ültetett hatalmas zenekar tuttiján és mögül, ugyanakkor képes a dinamikai árnyalásra is, ami Otellóknak nem mindig sikerül. Az ő pianóit nem éreztem olyannak mint amikor egy lecsavart forte szól. Ősrobbanás volt  Antonenkóé, ha ez nem is érte váratlanul a pályafutását valamennyire ismerőket. Ősrobbanás olyasvalakitől, akinek én bizony nem mernék a fejére lépni (mint teszi azt Jago)...attól tarthatnék, még ájult állapotában is leharaphatja a lábam.

Mellette, egy tenor-opera tökéletes főszereplője mellett nem volt könnyű érvényesülni. Kálmándy Mihály is a nagy hangok büszke birtokosa, ez most különösen jól jött neki, tekintve, hogy -mint már említettem- a zenekar a színpadon s nem árokba süllyesztve ült. Jago szólószámait kellő hitelességgel és hangerővel adta elő, az Álomelbeszélésben szép pianókat hallottunk tőle, a bosszúduettben felnőtt partnere mellé. Hangjával Jago tudott lenni, színpadi rendezés, játék nélkül is. Rost Andrea zajos közönségsikerét nem éreztem teljes mértékben indokoltnak. A szerelmi kettősben Antonenko szinte magához emelte, együttesük szépre, ihletettre sikerült, a két középső felvonásban, ahol Desdemona szerepe amúgy is elég vázlatos, a művésznő hangja és személyisége nekem valahogy elsikkadt. A várva-várt Fűzfadalt és Ave Mariát kellő koncentráltsággal, meghatóan adta elő, de paradox módon itt éreztem leginkább, nem drámai szoprán ő, nem volt az és most sem az: szép pianói vannak, hangja "fent" kissé vékony, közép- és főként mély regisztere -ha van- alig hallható vagy forszírozott, tegnap este legalábbis ez volt a helyzet. Neki volt a legkevesebb esélye arra, hogy az együttesekben, főleg a III. felvonás fináléjában hangja átjöjjön a zenekar mögül, ahová a szólistákat, megkockáztatom: nem túl szerencsés ötlettel állították. Balczó Péter Cassióként megfelelő volt ismeretesen hálátlan szerepében, Németh Judit vokális problémáit sajnos Emília rövid szólamában sem lehetett nem észrevenni. A comprimario szereplők közül a Lodovicót éneklő Cserhalmi Ferencet említeném külön. Montanót Egri Sándor, Roderigót Ujvári Gergely, a Hírnököt Zsigmond Géza szólaltatta meg.

Méltó társa volt a nagy tenorprodukciónak Kocsár Balázs vezényletével a társ-főszereplővé előlépett, színpadon ülő Operazenekar -a III. felvonásban a térhatás kedvéért az I. emeleten kétoldalt és a II. emeleten középen elhelyezett rézfúvós fanfárokkal- és az Operaház Énekkara (betanító: Csiki Gábor) is a tőle joggal elvárt és jó ideje megszokott magas színvonalon abszolválta súlyos szólamát. Az Operaház Gyermekkara  (betanító: Hajzer Nikolett) egyenruhában kissé iskolásan, de szépen adta elő a T'offriamo il giglio-dalocskát.

Visszavárjuk Antonenkót, minél hamarabb, pályája csúcséveiben, más szerep(ek)ben is.

Verdi: Otello - koncertszerű előadás a Magyar Állami Operaház rendezésében

Művészetek Palotája, Bartók Béla Hangversenyterem, 2018. január 29.


3894 joska141 2018-01-29 03:56:32 [Válasz erre: 3893 Edmond Dantes 2018-01-28 19:07:00]

Csatlakozva és egyetértve a slendriánsággal, trehánysággal az előadás propagálása körül, felhívom a Fórum olvasóinak figyelmét, hogy a megmaradt - tényleg nem olyan sok - jegyek a "Ma este színház" honlapján féláron (+kezelési költség) kaphatóak.


3893 Edmond Dantes 2018-01-28 19:07:00 [Válasz erre: 3891 Edmond Dantes 2018-01-28 14:05:24]

Továbbá: 

"Rendező: Magyar Állami Operaház" = a saját együtteseik feltüntetését mulasztják nézik el.


3892 Klára 2018-01-28 18:35:44 [Válasz erre: 3891 Edmond Dantes 2018-01-28 14:05:24]

Valószínűleg trehányság, nemtörődömség - ami egyébként sajnos nem első és nem is egyedi eset! Kár, mert valamennyi sznlap, illete hirdetmény hitelességét teszik vele kérdésessé.


3891 Edmond Dantes 2018-01-28 14:05:24

Továbbra is pontatlan a január 29-ei Otello internetes színlapja. Valahogy lefelejtették róla a Magyar Állami Operaház Énekkarát és Gyermekkarát mint közreműködőket, amit 3875-ben egyszer már bátorkodtam szóvá tenni. Van még egy teljes nap pótolni, Nem túl elegáns így...inkább hiányos. Aki hallja, adja át.


3890 ebera 2018-01-28 10:06:13 [Válasz erre: 3874 ebera 2018-01-17 23:20:22]

https://www.mupa.hu/program/komolyzene-opera-szinhaz/jonas-kaufmann-es-diana-damrau-dalestje-2018-02-22_19-30-bbnh

Így már korrekt. Csak nem olvassák a fórumot? : D


3889 Edmond Dantes 2018-01-26 18:20:13

Filarmonica della Scalát, azaz a milánói Scala hangversenyzenekarát, ahogy a műsorfüzetben olvasható, 1982-ben alapította Claudio Abbado. Kicsit meglepett ez az információ, mert például 1981 júniusának két forró estéjén a Scala együttesei, Abbado vezényletével (és énekes szólistalegendákkal) olyan Messa da Requiemmel kápráztatták el a pesti közönséget az Erkel Színházban, amit bízvást sorolhatunk az "amíg-élünk-nem felejtjük" kategóriába. (Lehet, hogy akkori "jogállásuk" még más volt.)

Tegnapi egyetlen itteni koncertjüket, ugyancsak némi meglepetésemre, olyan óriási várakozás előzte meg (és régóta táblás ház várta), amit a programra való első ránézés nem indokolt és azt gondoltam, hogy az immár zeneigazgatóvá avanzsált Riccardo Chailly neve is talán kevésbé vonzza mágnesként a honi közönséget mint mondjuk Mehtáé, Mutié. A színtiszta orosz műsorral ráadásul idegen és a magyar közönségnek nem föltétlenül kedvenc terepre merészkedtek a milánóiak, a tetejébe maguk a zeneszámok sem tartoznak a szerzők leginkább közönségbarát darabjai közé. Az est nyitó száma mindjárt meglepetéssel szolgált: Csajkovszkij II. szimfóniája, csakúgy mint előző és utána következő társa, elég ritka vendég hangversenytermeinkben és a három népszerű, későbbi Csajkovszkij-szimfóniát is inkább záró slágerszámként szokták szünet utánra szerkeszteni. Nem állítanám, hogy a "Kisorosz" (azaz ukrán) alcímmel ellátott mű méltatlanul ritka vendég a hangversenytermekben: korrektül megszerkesztett, ám közepes vonzerejű zenemű, amit főleg a záró tételben idézett ukrán népdal dob fel; hivatalos címével -A daru- szemben engem főleg a Télapó gyere már kezdetű gyermekdalra emlékeztetett. A zenekar pedig kihozta a műből a kihozhatót: szép csapatmuzsikálást, bevezetésképpen az első tétel elején egy parádés kürt- majd rövidebb fagottszólót. Szünet után aztán hirtelen hatalmasra nőtt az együttes fúvós és ütős szekciója: Sosztakovics nálunk a hatvanas években Katyerina Izmajlova címen -mérsékelt sikerrel- bemutatott Kisvárosi Lady Macbeth (tovább variálva-bonyolítva: A mcenszki járás Lady Macbethje) című operájából készült szvit következett. Pontosabban szerintem a szvitnek csupán egy töredéke, tekintve, hogy az interneten található legrövidebb felvételnek nagyjából a fele ideje alatt zavart le a zenekar, ha jól emlékszem, három vagy négy apró tétel-morzsát, úgy 6-8 perc alatt; a közönség az utolsó tétel után csak a karmester kedves biztatására kezdett tapsolni. Sosztakovics nagyszabású operája az idők során sokfelé elég gyakran játszott darab lett, de ebből a néhány perces, hol filmzenére, hol cirkuszi indulóra emlékeztető szvit-töredékből aligha nyerhettünk még csak felületes rálátást is a dalműre. Az együttes azonban megcsillogtatta további szép erényeit: remekbe szabott fúvós szólókat, precíz tempókat, ami mellé valami jó értelemben vett gátlástalanságot vagy inkább gátlásmentességet véltem fölfedezni, ami az aprócska darab koncentrált harsányságához, hatásvadász dinamikai és ritmusvilágához jól jött. A záró szám, Sztravinszkij Petruskája -annak most játszott 1947-es változata- sem szerzőjének legnépszerűbb alkotása. Ha szabad távoli párhuzamot vonnom: talán olyasféle "középső" darabja a mesternek a Petruska, amit felülír az azt megelőző Tűzmadár és a rá következő Sacre vakító hírneve, miképpen a "mi" Fából faragott királyfink is szerényebb ismertséggel s népszerűséggel húzódik meg a Kékszakállú és a Mandarin óriás árnyékai között. A finálé utolsó ütemei azonban eltértek az általam ismerttől, nem a semmibe vesző mélyvonós pizzicato akkordokat véltem hallani. A színpompás hangszerelés jóvoltából szinte az összes első fúvós szólamvezető megcsillanthatta hangszeres tudását: talán a fuvola-, trombita- és klarinétszólót emelném ki és persze a jelentős zongoraszólam előadóját. A vonóskar Chailly élvezetes, de nem "túltolt" irányítása mellett harmonikusan illeszkedett a méretes és kiváló fúvós és ütős gárdához. A ráadásban aztán hazaért az együttes: Rossini Tell-nyitányát adták elő felszabadultan, olaszos hévvel, egy remek csellószólóval az elején és elsöprő lendülettel a záró szakaszban. Az elsöprő lendületet a közönség elsöprő lelkesedéssel honorálta, de Chailly maestro ezt követően leparancsolta muzsikusait a színpadról. Valóban siethettek: a szerdai londoni -más műsorú- koncert után ma este már Párizsban játssza a zenekar a pesti programot.

Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala hangversenye

Művészetek Palotája, Bartók Béla Hangversenyterem, 2018. január 25.


3888 Pristaldus 2018-01-19 14:37:10 [Válasz erre: 3886 parampampoli 2018-01-18 23:35:59]

Könnyű zenei stílusban, kicsi, orrhangon énekel, és cirka egy oktáv hangterjedelemmel rendelkezik! Ennyi.


3887 tiramisu 2018-01-19 10:58:27 [Válasz erre: 3886 parampampoli 2018-01-18 23:35:59]

-:)

 


3886 parampampoli 2018-01-18 23:35:59 [Válasz erre: 3884 vigkrisz 2018-01-18 17:31:37]

Úristen..... úristen..... -:((((((((((((( Szegény Mozart.....


3885 -zéta- 2018-01-18 22:07:20 [Válasz erre: 3883 parampampoli 2018-01-18 17:11:40]

A délelőtti előadáson teljesen rendben volt minden...


3884 vigkrisz 2018-01-18 17:31:37 [Válasz erre: 3883 parampampoli 2018-01-18 17:11:40]

Ő volt Susanna :-)


3883 parampampoli 2018-01-18 17:11:40 [Válasz erre: 3880 joska141 2018-01-18 14:08:02]

Bordás Barbara??????? Ő mit keresett ott? Mi köze Mozarthoz???? És mit csinált a Figaro házasságában? Mert hogy énekelni nem tud, az biztos.


3882 Búbánat 2018-01-18 16:36:39 [Válasz erre: 3881 ebera 2018-01-18 14:46:41]

Lehetséges. A kérdés kapcsán - a fotók miatt -  hangsúlyozottan a Müpa Magazinját ajánlottam és ajánlom most is az érdeklődők figyelmébe itt a fórumon - ha már  a Müpa honlapjának hiányos oldaláról esett szó; a Müpa magazinja nemcsak nyomtatva, hanem interneten is hozzáférhető, így a kérdezett fotók itt megtalálhatóak. Persze ez nem menti a portál működtetőinek és szerkesztőinek felelősségét,  a slendrián, hiányos munkájukat. 


3881 ebera 2018-01-18 14:46:41 [Válasz erre: 3879 Búbánat 2018-01-18 12:55:06]

Az egymás melletti elbeszélés tipikus esete...


3880 joska141 2018-01-18 14:08:02 [Válasz erre: 3877 parampampoli 2018-01-18 11:27:07]

Tisztelt "parampampoli"! Mindenki ott volt és énekett, aki a címlapon és a műsorfüzetben fel volt tüntetve: Cseh Antal, Bordás Barbara, Kálnay Zsófia - nagy, nagy elismerés utóbbi részére!!! Ahogy írtam: ott volt Kolonits Klára is a fizikai jelenlétével, csak éppen nem énekelt semmit.

Ez se lett volna baj, ha eleve csak a felsorolt 3 énekest írják ki és meglepetésként - mint Dinyés Dániel felesége - megjelenik Kolonits Klára is. Vagy ha közlik, hogy előtte már több napon énekelt és a hét végén lesz egy premierje, ma inkább kihagyja. Mindent meg lehet érteni, csak közölni kell valamit.


3879 Búbánat 2018-01-18 12:55:06 [Válasz erre: 3878 ebera 2018-01-18 11:42:34]

Kedvcsináló - és információk - az olvasóknak, akik készülnek a koncertre...- ha elolvassák a két interjút.


3878 ebera 2018-01-18 11:42:34 [Válasz erre: 3876 Búbánat 2018-01-18 11:10:20]

Igen, láttam, nem erről írtam! A közös koncertet talán mégis másképp kéne hirdetni.


3877 parampampoli 2018-01-18 11:27:07 [Válasz erre: 3869 joska141 2018-01-14 22:21:15]

És akkor kik szerepeltek és énekeltek helyette?


3876 Búbánat 2018-01-18 11:10:20 [Válasz erre: 3874 ebera 2018-01-17 23:20:22]

A Müpa magazin (2018. január-február szám)  címlapján Diana Damrau fotója; benne a 24-25. oldalon Damrauval, a 26-27. oldalon Kaufmann-nal beszélgetések leközlése a február 22-i közös koncertfellépésük felvezetéseként.

 


3875 Edmond Dantes 2018-01-18 08:51:16

Otello énekkar és gyermekkar nélkül? Vagy MüPa csupán "lefelejtette" őket a színlapról? (Az alkotók között feltűntetik  a két karigazgatót.)


3874 ebera 2018-01-17 23:20:22

Rákerestem a február 22-i Jonas Kaufmann és Diana Damrau koncertre a müpa honlapján, és csak Jonas néz rám. Diana még egy kicsinyke képet sem érdemel, vagy annyira mellékszereplő a dalesten? Vagy ez a hozzá nem értés és bunkóság?


3873 Beatrice 2018-01-15 11:41:44 [Válasz erre: 3871 joska141 2018-01-15 07:12:15]

Ezek az Operamacerák jelentős részben improvizatívak, szerintem jó ez így, de ilyenkor nem lehet pontosan kiszámítani az időigényt. A délutáni előadás igen hirtelen ért véget, elképzelhető, hogy volt még valami a "tarsolyban", amire már nem került sor, és ebben lett volna Kolonitsnak szerepe (mármint hangilag is).
A délelőtti és a délutáni előadás is Cherubinóra volt kihegyezve, és Kálnay Zsófia nagyszerűen teljesített. Megismerhettük remek humorérzékét, improvizatív készségét és atlétikus képességeit is. Meg persze jól is énekelt. :-)
Gondolom, nem lehetett volna a grófnőt a középpontba helyezni, most, hogy Kolonits a belcanto-operairodalom legnehezebb szopránszerepére készül, életében először (a Norma premierje jövő pénteken lesz Debrecenben).


3872 -zéta- 2018-01-15 11:41:26 [Válasz erre: 3871 joska141 2018-01-15 07:12:15]

Azt sejtem, hogy mivel ezek az operabeavató ifjúsági előadások nem fix forgatókönyv alapján működnek, az eredetileg tervezett számokból kevesebb került megvalósításra. Nyilván a művésznő sem ült volna fölöslegesen ki, ha tudja, hogy nem lesz rá szükség...


3871 joska141 2018-01-15 07:12:15 [Válasz erre: 3870 -zéta- 2018-01-14 22:34:06]

Tisztelt "zéta"! Biztosan úgy van ahogy tetszett írni: délelőtt énekelt. Sőt január 12-én is énekelt A vámpír előadásán, valószínűleg később is fog énekelni.

A vasánap délutáni előadáson, amelyiket említettem, a telt házas - 459 fő - közönség azonban hiába várta a hangbani jelenlétét is. Kizárólag csak ennyit említettem.


3870 -zéta- 2018-01-14 22:34:06 [Válasz erre: 3869 joska141 2018-01-14 22:21:15]

Délelőtt viszont énekelt... :-)


3869 joska141 2018-01-14 22:21:15

Érdekes „fellépése” volt ma délután 15-17 óra között a Müpa Fesztivál Színházban Kolonits Klárának.

Opera-Macera címen a Figaro házassága opera egyes részeit elemezte Dinyés Dániel és Göttinger Pál nagyon élvezetesen. A Momus honlapján is megtalálható közreműködő énekesi listán első helyen Kolonits Klára neve szerepel.

Nevezett művésznő: meghajolt a szereplők bemutatásánál, egész idő alatt ült a színpad jobb oldalán, átvonult a színpadon Cherubino átöltöztetési jeleneténél, majd meghajolt a záró tapsoknál. A nagyon szórakoztató másfél órás produkció alatt – ellentétben a többi feltüntetett énekessel - egy árva hang sem hagyta el a torkát.

Figyelemre méltó volt.


3868 macskás 2018-01-14 10:24:02

A szerdai Ucsida-koncertre van egy eladó, megfizethető jegyem.

Privát üzenetben megtaláltok.


3867 Búbánat 2018-01-11 00:51:14 [Válasz erre: 3866 Pristaldus 2018-01-10 14:43:09]

Mint említettem, nekem a régi rádiófelvétel a mérce; ha a zene jól szól, már félig-meddig elégedett leszek; az énekszólamok sem hinném, hogy teljesen élvezhetetlenek lesznek... Úgyhogy várjuk ki a végét!


3866 Pristaldus 2018-01-10 14:43:09 [Válasz erre: 3864 Búbánat 2018-01-10 10:21:08]

Szép Galathea szerepében a rángatózó hangú Lukács Anita, Ganimédesz  pedig a prózában recsegő  Hábetler András! Biztosan felejthetetlen élmény lesz! 


3865 Búbánat 2018-01-10 14:11:05 [Válasz erre: 3864 Búbánat 2018-01-10 10:21:08]

A Müpában bemutatásra kerülő Szép Galatheát azért is igen várom, mert Franz von Suppé invenciózus és szellemes operettjéhez élő előadásban még sohasem volt szerencsém, ugyanakkor a Rádió Dalszínháza pazar felvételét a hatvanas évekből nagyon jól ismerem és szeretem. Csodás szereposztásban vették fel a rádió stúdiójában ezt az egyfelvonásos, vidám "antik" témájú darabot: 

Galathea: László Margit

Pigmalion: Réti József

Ganimédesz: Melis György

Mídász: Palcsó Sándor

 

Utóbb a Zenés TV Színház elkészítette az operett televíziós változatát - prózai szereplők játszottak, a karakterek énekhangja e rádiófelvétel hanganyagáról szólalt meg. (play back)


3864 Búbánat 2018-01-10 10:21:08

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 2018-02-16 19:30:00 

  • Suppé: A szép Galathea
  • Bartók: A fából faragott királyfi - táncjáték, op. 13, BB 74

"A műsoron szereplő két művet az átváltozás jelensége köti össze: egy ember által teremtett tárgy életre kel.

A szép Galathea című operettben a megelevenedett szobor leválik alkotójáról, önálló érzései lesznek, melyeken az alkotó már nem uralkodhat többé. Suppé műve a másik elengedéséről szól: nem kérhetjük számon másokon az önnön álmainkat, nem formálhatunk senkit olyanná, amilyennek mi szeretnénk. Suppé A szép Galathea című operettje Sylvie Gabor rendezésében elevenedik meg.

A fából faragott királyfi történetében a királyfi által a maga képére alkotott fabáb elfoglalja alkotója helyét. A királylány a hús-vér királyfi helyett a fabábot választja, és nem veszi észre, hogy az csak látszólag azonos a királyfival. Végül ráébred tévedésére, ám a királyfi visszautasítja, és ezért meg kell szabadulnia a külsőségektől. Az átváltozás Bartóknál egyfajta megtisztulást is jelent: a királyfi és királylány akkor lehetnek egymáséi, ha levetik külsőségeiket, ha puszta önmagukat adják a másiknak. A száz éve született művet Cakó Ferenc különleges homokgrafikája illusztrálja."


Rendező: Budafoki Dohnányi Zenekar, Müpa

 

AZ ÁTVÁLTOZÁS - 

Suppé: Szép Galathea 


Galathea: Lukács Anita

Pigamlion: Horváth István

Ganimédesz: Hábetler András

Mídász:  Szerekován János

 

Jelmez és díszlet: Árva Nóra

 Rendező: Sylvie Gabor


*  *  *
 

Bartók: A fából faragott királyfi

Cakó Ferenc – homokgrafika 

 

Vezényel: Hollerung Gábor






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.