vissza a cimoldalra
2018-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7401)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1066)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1480)
Franz Schmidt (3183)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2889)
Palcsó Sándor (227)
Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Pantheon (2260)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

3837   Edmond Dantes • előzmény3836 2017-10-09 17:01:09

Köszönöm + köszönöm :-)

3836   Búbánat • előzmény3835 2017-10-09 12:52:56

Engedelmeddel, írásodat belinkelem három másik topicba - ott is helyük van.

3835   Búbánat • előzmény3834 2017-10-09 11:11:11

 

Köszönöm a beszámolódat! Végül én is eljutottam szombaton este a Müpába és átadhattam magam a "belcanto" gyönyörűségének. Minden szavaddal egyetértek, melyet a Normának a MET-ből műholdon át sugárzott, élő előadásán hallottakról-látottakról, a benyomásaidról írtál.

3834   Edmond Dantes 2017-10-09 10:56:05

Bellini: Norma - Metropolitan Opera, New York/MüPa Fesztivál Színház, 2017. október 7.

Vajon kötelezettségének vagy kihívásnak gondolja-e a Metropolitan, hogy ötnegyed évszázad óta műsorán tartja a bel canto opera koronaékszerét, Callas majd Sutherland óta szinte folyamatosan: netán minden korszak 1-1 nagy dívájának és persze saját közönségének akar/t-e kedveskedni a Norma színrevitelével? Néhány év pihentetés után idén immár "opening night" rangjára emelték a már nem új produkciót, ennek október 7-ei előadását láthattuk a MüPa Fesztivál Színházban élő közvetítésben. Sir David McVicar rendezése, nemkülönben a díszletek (Robert Jones), jelmezek (Moritz Junge) a hagyományokat őrző, "csak tiszta forrásban" megmerítkezni óhajtó nézőknek aligha okoznak csalódást, összességében és egy szóval hiperrealista, úgyszólván támadhatatlan produkció avagy: nincs itt kérem semmi "ugribugri", kissé monoton-monochrome (többnyire feketébe hajló szürkés-fémes) a színvilág, a világosítást (Paule Constable) inkább sötétítésnek nevezném. Emlékezetes világítási élményről még a sajnálatosan rövid "Guerra, guerra!" kórusszám alatt és a fináléban beszélhetünk. A színpadi kivitelezés szerintem legnagyobb ötlete az, amikor az 1. felvonás színváltozásakor a druidák ligete nem forgószínpad segítségével tűnik el, hanem felliftezik a zsinórpadlásra, a süllyesztőből pedig egyidejűleg Norma otthona emelkedik fel. A 2. felvonásban azután ugyanez történik fordított irányban: Norma otthona visszasüllyed a mélybe és a druidák ligete visszaereszkedik a színpad szintjére, Irminsul templomában kiegészülve a nevezetes gonggal. Kiváló ötlet, komoly technikai bravúr, amit a MET közönsége nyíltszíni tapssal honorált.

Carlo Rizzi színvonalas, lelkiismeretes munkát végzett együtteseivel, a nyitányban saját és zenekara legjobb képességeit tudta felmutatni, ezt követően pedig a zenekart és a kórust, ha nem is alárendelve, de -ismét csak a bel canto játszási hagyományaihoz híven- az énekesekhez igazítva irányította.

Sondra Radvanovsky hosszú utat tett meg a Házban, mire kis szerepektől - köztük egy másik Papnőtől, az Aidában- eljutott a sztár-státuszig, egyebek közt a MET történetében elsőként és gyors egymásutánban elénekelve Donizetti királynő-trilógiájának mindhárom alakját vagy most a druida Főpapnő parádés szólamát. Talán azoknak sem okozott csalódást, akik korábban Netrebkót várták ott a szerepre 2017-ben. A hang hatalmas, sokszínű, vélhetően nemcsak Budapestről, hangszórón át hallgatva tölti be az irdatlan nézőteret; amikor szükséges, képes a legfinomabb pianók eléneklésére is. A próbakőnek számító Casta diva áriát is ihletetten, hibátlanul adta elő. A személyiség kisugárzása ha tán nem is elsöprő erejű, de bőven elégséges Norma sorsának és lelkivilágának ábrázolására. Joyce DiDonato, akit éppen a Norma-előadás napján láttam a mezzon mint A tó asszonyát, Adalgisaként egyenrangú partnere volt a címszereplőnek. DiDonato eddig inkább könnyedebb, lírai koloratúralt-mezzo szerepekben csillogott, számomra most kiderült, hangja kellő súlyú, sűrűségű ehhez a drámai szólamhoz is; a nagy Mira, o Norma-duett az est egyik fénypontja volt. Kár, hogy Adalgisa ezután -mint például Eboli nagy áriáját követően a Don Carlosban- eltűnik a cselekményből és csak néma és kétségbeesett szemlélőként jelenik meg a színpad szélén a tragikus végkifejletkor, Norma és Pollione/Severus máglyára indulásakor. Utóbbit Joseph Calleja énekelte magabiztosan, szó szerint is súlyos egyénisége jelentőséget adott a proconsul kicsit talán radamesi karakterű, de amazénál itt haloványabban megírt szerepének és -mint azt a szünetbeli interjúban maga sem mulasztotta el megerősíteni-  az ária magas C-je is jól szólt. Matthew Rose-nak sem okozott gondot Oroveso vázlatos szerepének megformálása. Clotilde-ot Michelle Bradley, Flaviot Adam Diegel énekelte és ne feledkezzünk meg Norma két kisfiának bájos alakítóiról: Christopher Reynolds és John Reynolds amúgy egy hétéves ikerpár.

Az évadnyitó Norma kétségtelenül a nagy hangok diadala volt: a New York Times-ban találó címmel jelent meg egy cikk a MET idei évadjáról "The Met Has the Voices. But Will It Need More to Survive?"  Jó kérdés.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
14:30 : Budapest
BFZ Székház

Kakaókoncert
ismétlés: 16:30

15:00 : Budapest
Zeneakadémia

"Liszt-Kukacok Akadémiája"
Zenelabirintus

15:00 : Budapest
Erkel Színház

ORFF: Carmina Burana

16:30 : Budapest
Napfényes Étterem és Rendezvényterem

Narihito Mukeda (zongora)
Shimizu Yosuke, Hagiwara Riku, Hagiwara Izumi (cselló)
Ifjú virtuózok és mesterművek
PAGANINI: variációk egy Rossini témára
POPPER: Koncertpolonéz Op. 14.
SCHUMANN: Adagio és Allegro
BARRIÉRE: Szonáta két csellóra
BOCCHERINI: Esz-dúr csellószonáta
POPPER: Szvitek két csellóra
POPPER: Requiem Op.66.

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

25 éves a Nemzeti Kulturális Alap
Fesztiválnyitó gálaest

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Nyíregyházi Pro Musica Leánykar
Vezényel: Szabó Dénes
Ittzés Gergely (fuvola), Balog József (zongora)
Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Gyöngyösi Levente szerzői estje
Nőikarok
Fuvolaverseny
Zongoraverseny
A Mester és Margarita – I. felvonás
19:00 : Kecskemét
Hírös Agóra, Kulturális Központ

Operát az Operából! – Klasszikus és modern
Balett-est
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)